Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
Hisszük, hogy megálljuk helyünket a határszélen Megindult a Szülők Iskolája a Bajai Központi Általános Leányiskolában Vállalásaink eredményei az iskolák szemeiesgödrei), gon. doskodoi a ízemét elfuvarozása- ról. A TANACS és a lömegszerve- zetek anyagot biztosítottak 63 méter járdához. Meg kéjt még említenünk azt >s. hogy az igazgatói iroda és a nevelő szoba részére bútorzatot biz:oíított a szülői munkaközösség. Négy új elöadóasztalt, hat széket adó t át. körülbelül 1500 forint értékben, Az elért eredmények azonban nem „sült galambként” repültek a szánkba, illetve az iskolánkba, A párt, a tanács. „ pedagógusok, az igazgató sokat foglalkoznak a szülőkkel a mozgalom kere é- ben. Az osztályszülöj értekeZ]e. teken egyik állandó napirendi pont az iskola építése, szépítése. így jönnek elő a jó javaslatok, P|. a VIII. osztályú tanulók szocialista tulajdonmegőrzését Farkas József szülő kezdeményezne. A virágos tanterem létesítését Erdős Franciska iani- |ódö kezdeményezésére létesítették a szülök és a tanulók. A helyes természet' udományos olt. ' tatás eredménye, hogy a hatodik A) osztály kérte az élösarok felállítását g pedagógusoktól, a szülőktől. Mikor mi az anyagot C3 az üvegedényt biztosítottuk, öle maguk készítették el tanítási idő U;án az akváriumot, Mihó Eszter pajtás vezetésével. A PEDAGÓGUSOK, a szülök a tanulók újabb tervet dolgoztak ki a mozgalom további fejlesztéséért. December 21-ig létesítünk és berendezünk egy biológiai szeri árat. 80 darab szemléltető eszközt készítünk el, va- lamlnt 30 darab szemléltető képet keretezünk be az „Épílsük, szépítsük iskoláinkat” mozgalmon belül, hogy ezzel ja még jobban elösegi sük iskolánkat s annak tanulmányi színvonalát. KOVÁCS IMRE igazgató, Dusnok ben egymásután juttatták kije■ jezésre a szülök tetszésüket ét kérték, hogy a többi előadásokat is kísérjük ilyen kedves műsorral. A hozzászólások nemcsak í®í- szésnyilvánltások voltak — d< komoly elhatározások és javaslatok is. A javaslatokat a EZMK elfogadta és tudjuk, hogy meg is valósítja: 1. A Szülök Iskolája látogatottságát 100 százalékra, biztosít jók a megjelent szülök 2. Minden szülő ellenőrzi saját gyermeke otthoni tamtUisát. 3. A dolgozó édesanyák gyermekeinek ellenőrzését n választ rnány osztályonként megszervezi. / OLESO ÉRZÉS volt látni hogy az igazgatónő és c nevelők közös munkája nem vol) hiábavaló — megmozdítottuk a- ed<Ug eléggé közömbös szülőket — s megnyertük őket a szocia lizmus iskolája Számára. Ilyen tevékeny SZMK-gel hisszük hogy megálljuk helyünket a határszélen, NAGY ISTVÁNNÉ, nevelő. O RSZÁGSZERTE és megyénkben is megindult a Szülök Iskolája, Mi — « központi általános leányiskola nevelői — célul fűztük ki, hogy közös erővel megteremtjük a termékeny együttműködést a szülőkkel. Ezt a célf a Szülök Iskoláján kereszt ül akarjuk megvalósítani, Ennek érdekében aug. hó elp-jén megkezdtük a s.&’vc- zést. Mint minden közösség, úgy a SZMK is, csak úgy végezheti eredményesen munkájúi, ha megfelelően irányítják, jó vezetői vannak. Tekintettel arra, hogy az elmúlt tanévben iskolánk szülői munkaközössége, nem elég tevékenyen kapcsolódott bele iskolai életünkbe — családlátogatások során gondos körültekintéssel kivá.asz-lotiuk és felkértük az új vezetőségi jelölteket. A vezetőség választó szülői ér- tekezletre alaposan készültünk, bevonva az úitörö pajtásokat is. akiknek szintén feladatuk, hogy szüleiket megnyerjék a SZMlí munkáidnak számára. Lelkesedéssel készülék az egyes tanuló- csoportok egyéni számaikkal — jelenet, tánc, ének. Hogy célunk — az aktív SZMK elérése még biztosabb legyen — bekapcsoljuk munkánkba az üzemek és gyárak dolgozóit. JGY MEGTALÁLTUK az J- utat az aktív SZMK kialakításához. Megnyertük a szülőket. Már ölt is bekapcsolódlak hz ..Építsük, szépítsük iskoláinkat” mozgalomba. Egy tánccal egybekötött műsoros cstci rendezeti SZMK-günk — melynek bevételéből iskolai felszereléseinket egészítjük ki- Egy jól működő SZMK-nnk természetesen velejárója az is, hogy a Szülök Iskolája látogaiott legyen. Mégis probléma előtt álltunk •— amikor felettes hatóságiink elrendelte a Szülők Iskolája megkezdését- Mivei tegyük vonzóbbá, hogy a szülök szívesen jöjjenek? Igazgatónőnk javaslata a kővetkező volt: Állítsuk az előadást egy központi gondolat köré. Például megnyitó előadásunk — „Az iskola és család közös munkája” — központi gondolái: — „Legfeltettebb kincsünk a gyermek.” E köré csoportosítva állítsunk össze egy műsort, minél több gyermeket szerepeltetve és az a,nyák máris biztosítva vannak — mert vun-c olyan édesanya, aki nem nézi nu.g gyermekét, szerepelA- javySia ot magunkévá lett,ük és összeülUíOituk n műsort — mely bemutatja a gyermeket — mint féltett kincsünket. Egyik ncvclo- t/irsam megírta az előadón ösz- szekötö szövegét — melyet egy VIII. osztályos tanuló mondott el. Közben szavalatok hangzottak a gyermekek ajkairól — 33 tuíjú úttörő énekkarunk Csajkovszkij „Altatódul”-át énekelte — majd megjelentek a bájos első osztályosok, hogy láncukkal gyönyörködtessél: szüleiket. — Kedves gyermekjáték (II—III. osztály) fette változatossá a műsort, majd a IV. osztály Szn- valákórusn csalt minden édesanya s:emébc örömkönnyeket. A SZOCIALIZMUSBAN dolgozó édesanyák áldozatos szeretető csillant lei a „Munkából, ha megjö...” kr:zde. ftt versből is. Az előadás valóban jó talajra talál-. A szülőkben felkeltette az érdeklődést a további előadásokra is. Ez megnyilvánult a hozzászólásokban is A zsúfolásig meglelt teremGh. Gheorgiu Dej : Válogatott cikkek és beszédek Kedves Elvtársak! ISKOLÁNKNAK november hó 7-én kettős ünnepe volt. Ünnepeljük a Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom 34 évforduló- > ját és ünnepeltük a tanulóink s í pedagógusaink felajánlásainak ■ eredményeit is. Pedagógusaink a nagy ünnep tiszteletére fel■ ajánló ták, hogy óráikra még ; nagyobb gcnddai készülnek fel,- óravázlataik mintaszerűek ]esz- 1 nek és az esz.,ályszülő; értekez- 1 leteltre a szülőknek több mint 60 százalékát mozgósítják. Ma már világosan látják a ■ dusnoki Szülők is, hogy az isko. la az övék. Ezt bizonyítják azok az eredmények, melyeket az „Építsük, szépítsük iskoláink» t”- mozgalonj kere,|én belül az elmúlt két hónapban elértünk. A Párt, a tanács. a pedagógusok, a szülői munkaközösség, ., tömeg- S/erveze.elt segítségével jsko, Iánk november 7-re új tantermet i kapott. Az új tanteremhez tár- t sadaiml úton biztosítójuk az t ablakot, valamint a padlójavi- : tájhoz szükséges anyagokat. A • tanteremben a közoktatásügyi i minisztériumtól ajándékba ka- , pott új modern padok vann,ak eí• helyezve A falukon Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képej és ez a felíra.;: „Éljenek az Októ. berj Forradalom hősei!” A dekorációt üveglapokra festett feliratok egészítik ki. Az új tantermet a VIII. osztály kapt-a. meg. A pajtások. szülelk kívánságára a szocialista tulajdon megőrzésére tettek felajánlásokat. Az új tantermen kívül ke; darab akváriumot. 20 darab élő. állattal, minden épületben, vil- Ifinycsengöt és vas lábtörlő rácsokat adtunk át használatra és az iskolarádió hangszóróit két iskolaépüle be kapcsoltuk be. A szülői munkaközösség 40 cserép virággal ajándékozta meg az iskolát. Tanterem-diszí lésre 10 darab képet és 10 méter drapériát biztosított és kitisztította A Petrity-család múltja és jelene C SENDES öszidőben, amikor korábban ér véget a munka, több idő marad a 9°n' dtolkodásra. Ilyenkor számot vei magával as ember, elgondolkodik múltján, jelenén és jövőjén, így tesz Petrity István is, a bácsalmási ,,Lenin”-termelöszövetke- z&t tagja. Estére befejezték éppé,, a burgonyavermeiést, igaz, van még dolog holnapra is, de már hazafelé ballag az ember. S útközben jóleső érzés tölti el: tiszta otthon, meleg étel várja. M.egsZaporáZZa hát a lépteit, jó ' lesz minél hamarabb hazaérni. Alig ér ha#1, alig ül az asztalhoz, már vendég is van. Varga Pál jött át néhány szóra. Jó ilyenkor estefelé elbeszélgetni egy kicsit. — ülj le, szomszéd, — biztatja jókedvűen a vendéget, az asZ- szony meg már törli is a széket. Az ember meg elmosolyodik s közben lassan kanalazta a meleg levest. Nem eszik még, csak úgy hütögeti, módjával. Az as-- szony ezalatt étellel kínálja a vendéget, de Varga. Pál szabadkozik erősen, hogy fúl van ő már a vacsorán, köszöni szépen. Mit tehet az asszony? Előveszi a fríss pogácsával teli tálal. — Egyen akkor ebből, most sütöttem, — mondja kedvesen s ennek már nem lehe.t ellenszegülni, Néhány perc alatt zaf- r»íf le a% egész, de vetrily Ist- \:án főjében sok minden megfordult ezalatt. Jó tizesztendövei ezelőtt bezzeg cs<*k bajnak jött a vendég, szégyenkeztek, hogy nem kínálhatják, merf maguknak sem volt. Na, dehít elmúlt már az az idő, sok minden történt azóta. A/jlROL BESZELGETHETI'A NEK hát n~ olyan emberek, akiknek néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott az életük? Arról, ami volt s arról, ami van. — Tele van a kamrám, de ilgy, hogy Így még soha sem volt, — szól két harapás közt a vendég. Szemei elégedett csillogással ra- gyognak és nem lehet megállapítani, minek örül jobban. Annak, hogy több mint tíz mázsa kenyérgabonája van, vagy annak, hogy télire van burgonya, vagy annak, hogy az eddig kapott kétezerhét százharminc forintból tisztességesen bevásárolt na asz- szonya. De nem ix lehet részek, re bontani aZf n határtalan örömet és megelégedettséget, amit most érez. — Hát én sem voltam még így ellátva soha, — így mondja Petrjty István. yi Z EMBER EL, él és élelé- ben mindig történik valami még akkor is, ha nem akarja az ember. Petrity István ma már nem az « Petrify István, aki tizesztendövei ezelőtt volt. Nem tud a m,lUra gondolni ügy, hogy a múltbeli emlékek mellé oda hu tolakodjon ,, jelen, a ma élménye. Ha eszébe jut, hogy részesaraió volt a Teieki-urada- lomban és az akkor megkeresett öt-hat mázsa kenyérggbpna csak arra volt jó, hogy as addig kölcsönkért gabonát fizesse visssa, rögtön es'zébe jut a tavalyi és az idei nyár. Ha arra gondol, hogy tíz-húsz esztendővel ezelőtt aratás előtt és cséplés után néhány hetet napszámoskodott a téglagyárban, heti (íz-tizenkét pengőért, akkor eszébe jut mindjárt az is, hogy ma már nem kell munkáért könyörögnie. Nem kell lisztet, gabonát és zsírt kölcsönkérnie, hogy kihúzza, aratásig. Áfa nem kell azt mondani a gyerekeknek, hogy nincs kenyér, hogy m'ijd talán csak holnap lesz. Ha arra gondol, hogy a földosztáskor neki is adtak hét holdat, akkor mindjárt ar>~a is gondol, hogyan szabadult meg a gondokfól, hogyan lelt gazdagabb és szebb az élete, amikor belépett a termelőcsoportba. Hát es as, amit nem lehet külön- válasstani egymástól, ez as, amire mindig egyszerre gondol az ember. Literes üvegben vörösbor áll az asztuion és csendesen kortyolgat a két ember, Peirgy István meg Varga Pál, akik immár testvérekké formálódtak a közös munkában. Melegen és tisztán néznek egymás szemébe, s-in'te simogatják egymást. J° az, ha így együtt élnek azok, akiknek egyforma volt a sorsuk, szenvedésük a múltban s egyforma boldog életet élnek a jelenben. Csak ülnek az asztalnál,' szemben egymással és sétálgatják, miből mennyi jutott. Nem azért, hogy túllicitálják eaunulst, hanem hogy számot vessenek, Varga Pálnak jós munkaegysége van s kapott erre tis mázsa és hetvenkilenc kiló búzát, majdnem kilenc mázsa burgonyát, három és fél mázsa kukoricát. Szépen kapott az asz- szony is. Nem panaszkodhat Petrity István sem. Eddig 307 mun- kaegységet ért el és összesen 11 mázsa kenyérgabonát, kapott, el van látva mindennel, ami szemnek, szájnak ingere. Van burgonya, árpa, kukorica, cukor, takarmányrépa a jószágnak, — Ezenkívül kapott még kétezer- hé'száz forintot is. — így még nem volt tele a-Z én kamrám sem, — mondja elégedetten s közben koccintásra emeli borral telt poharát. AM EGV ALTO ZOTT Petrity Istvánék élete más formában is. Tizennyolc esztendős Jakab fia most gimnáziumba jár és szüleivel együtt ú9y határozott, hogy egyetemre megy. István, a második fiú, a fővárosban tanul. Belőle tanító lesz, ugyancsak tanító akar lenni Márk is, aki jelenleg a bácsalmási délszláv iskola VIII. osztályába jár, — Soha sem mertem volna én erre gondolni, hogy a gyerekeimből művelt, tanult emberek lehetnek — juj eszébe Petrily Istvánnak. A vendég bólint rá, maga is iOy véli. — Más lelt a mi életünk, szomszéd, merőben más. Sokan vannak, ukiknek ez sehogy sem tetszik, de majd megtanítjuk ezeket ({na, hogy áem lehet már vissz'iforgatni az idő kerekét, — mondja keményen Varga Pál• — Tito is arra készül aljas bandájával, hogy újra a nyomorba, as elnyomásba taszítsa a népeket, Ezért fegyverkeznek olyan veszettül. Arra persze nem gondol, hogy mi minden erőnkkel megvédjük jelenünket és jö- vönket. A békét. — így beszél Petrity István. Újság kerül a* asztalra s elolvassák, mi történik a nagyvilágban. Érdekli őket, hogyan harcol hazája szabadságáért a höx koreai nép, hogy harcol kizsákmányolól ellen a francia, az olasz és a többi elnyomott országok munkássága, — Erősödünk, elvtárs, de ez még nem elég. Még többet kell tennünk, hogy megvédjük a békét. Jobban kell dolgoznunk s emellelf sokat keli beszéinünk azokkal, akik még nem értik teljesen, mit kell tennünk a béke megőrzéséért, — ezt Varga Pál mondja s megegyeznek ebben mindannyian. Az ember, az asz- szony és n vendég. T ASSAN HAZAINDUL a vendég és PerpHyék. miközben lefekvéshez készülnek, elgondolkoznak múltjuk, jelenük és jövőjük felett. Petrity Jakab, aki egyetemre készül. becsukja könyveit s közben már látja ** a boldog jövőt, melyet a párt biztosit számára. Aztán lassan sötétség borul a házra, elcsendesül minden. Ejt szaka van. Pi- kennek, hogy másnap új erővel köszönlsék a napot, hogy újabb eredményekkel erősítsék a hazát, a békéért harcoló népek táborát. 1944 augusztus 23-án a fel- szabadító Szovjet Hadsereg súlyos Csapásainak eredményeképpen megdőlt a burzsoá földesúri elnyomó rendszer Romániában és a román dolgozók a Román Kommunista Párt vezetésével hozzáláttak a népi demokra:ikus rendszer megvalósításához a re. akciós erőknek a hatalomból vajé végleges kiszorításához. Maniu és Bratiánu „történelmi pártjainak” leleplezése, mesterkedéseik fejszámolása, a népi. haialom megszilárdítása, ezek voltak a közvetlen feladatok, amelyeket a Román Kommunista Párt vezetésével a romániai dolgozók sikeresen oldottak meg. Dej elvtárs beszédeiben megvilágította azokat a feladatokat, amelyek a haialom á-vétele után hárultak a dolgozókra: a helyreállítási munkák befejezése, az ipar államosítása, a népgazda. ság fejlesztése, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezeti mozgalom kiépítése, a kollektív gazdaságok létrehozása A Tájékoztató Iroda 1949 no. vemberben Magyarországon megtartott ülésén megmutatta a Tájékoztató Iroda 1948-as ha á. rozatának helyességét és jelentőségét és azokat a feladatokat, amelyek az imperializmus ezen ügynöksége kísérleteinek meghiúsítása céljából valamennyi kommunista- és munkáspártnak végre kell hajtania. Dej elvtárs cikkeinek és beszédeinek tanulmányozásával a magyar dolgozók nagyon sokat tanulhatnak, hiszen a román népi demokráciában lényegében ugyanazok a problémák, ugyan, azok a célok megvalósitása van napirenden, min', nálunk és mindaz, amlt a román nép a Román Munkáspárt vezetésével Dej elvtárs irányítása mellett megvalósított, a mi ügyünk, a béke ügyének sjkerejt is jejenti egyben. A nemzetközi békemozgalom.hírei CHILE. A chilei és az argen, final hatóságok megakadályoz, ták a chilei békébtzoitság főtitkárát abban, hogy Bécsbe utazzék és résztvegyen a Béke Világtanács ülésszakán. * LONDON. A Daily Worker két yorkshiret békeharcos kiemelkedő eredményéről Számol be. George Owen 14.600, Percy Riley pedig 12.500 aláírást gyűjtött a Béke Világtanácsaak az öt nagyhatalom közötti béke. egyezmény megkötését követelő felhívására. • STOCKHOLM. Svédországban széleskörű előkészületek folynak a közeljövőben Stockholm, ban tartandó északi békéken- gresszusra.
