Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-22 / 272. szám

I

Ma nem a jegyért, a tudáséi t tanul a tanuló

E”y tanulmányi felügyelő levele, az iskolai osztályozó értekezletek elé

ich gondos tanulmányozásával készüljön az érfekeafiire. Az eredményes ok>'Mtó-nevelő munka egyik eszköze az osztályozás. A tanuló tokát olyan íenyd kapjon,, anUlyet megérdemel. Ennek az értekezletnek az eredményű kritikát is jelent, azt méri le, törőd elí-o a ncve.ölc eleget a munkás és paraszt tanulók fej. lödésóvei. Az iguzgaió. az osz- túly főnökök alaposan készüljenek fel beszámolójukra, hogy ezek alapján, valamint a neve.ők hozzászólásának eredményeképpen Összegezhető legyen az iskola munkája, ne menjenek feledésbe a jó módszerek és szem elöli maradjanak az elkövetett hibák. A szakszerveze'-i bizalminak fonfos feladata, hogy eze. kel os eredményeket és a felmerült hibákat nyilvánosságra hozza, foglalkozzék a hiányosságokkal, kutassa ki a gyenge eredmények okait. Mutasson rá nrra az összefüggésre ez az értekezlet, amely a nevelés és a nemzetközi helyzet alakulása között fennáll. Pillantsanak bele az iskola munka tervébe, amelyben az ötéves tervért vállalták a színvonalasabb nevelési, vájjon sikerült-e. &ikerüll-e maradéktalanul elvégezni n tan-tervben előírt anyagot. Állapítsák meg a fejlődést, hogy « közepes eredményeiket fokozni tudják és szaporíthassák. a* á/lagosnál jobban felkészült növendékek számát. Bátran mutasson rá minden nevelő az értekezleten arra, hogy van „selejt”, Az egymást látó. gató kar társak látogatásuk eredményéről minden esetben mondjanak kritikát, nehogy a meglá- ■toga.‘ottalc a. liberális osztályozás hibájába essenek.

Hy onins feladata a« értekez- *■ leinek a: is, hogy lemérje az iskola fegyelmi állapotát, rámutasson arra, mennyiben sikerült áldozatkészségre, ha-asze. retetre nevelni n növendékeke.!. Ne feledkezzenek el az áttörő szervezet munkájának értékeléséről s°m. A színvonalas úttörő foglalkozások. a iái irányított, szakköri munka komoly szakmai és politikai nevelő hatású. Le.

Kedves Elvlársalc!

JVf ovember 19—2-í közölt tartják az általános iskolákban a negyedévi cl.enőrzö ér- lékezie tekeé. Úgy gondolom, hogy nem lesz émekfelen, hí az értekezletek előtt megyénk nevelői elé idézzük azokat a fon~ icsttbb szempontokat, rne.yekneh a megvalósítása uán emelni tudjuk az osztályozó értekezletek érlékét és valóban sokoldalú köpet tudunk rajzolni gyerme- lc’-iuk fejlődéséről. Ezeken az értekezleteken a lantéi ü teljesíté- séneJe euö szakaszát, mérik ;e nsvciiönk. Régente vz úgy zajlott le, hogy az értekezlet előtt a tanárok kézről-kézrc kapkodták az osztályozó naplókat, igyekeztek általános képei alakítani a tanulókról. Sok. tanuló és szülő kesergett (lz első negyedév után, mert ha a: elemitől ffl gimnázium első osztályába került „ tanuló (ma az általános V. osztály) és ha az új környezőiét, a „iiofe. szó, fcleltetésl” nem érteléé meg, gyakran megállapították ró’a n nevelők, hogy alkalmatlan. Azaz. az uralkodó osztályok részére értéktelen. Ma egészen más a helyzet. Ma néni n jegyért, a tudásért tanul n tanuló. A nevelőknek pedig eltökélt szándéka, hogy a tantervet nemcsak kö/elességszerüen hajtja végre, hanem azért, mert tudja, hogy munkája becsületet és dicsőséget hoz számára. *

A negyedévi értekezletnek csak egyik része n jegyek megállapítás!i- Igyekeznünk kell azon, hogy a <«««!*> legszélesebb körű megítéléséből alakuljon ki és objektív legyen. Gondoljon a nevelő urra, hogy a tanuló Osztályzata az ö munkájának is tükörkép« Gondoljon arra, bogy a VIII. oszfály tanulói az évvégén oszíályvizsgüf tesznek és további munkásságukat felsőbb iskolába való fejlődésüket jelen, lösen befolyásolja, a most megállapítandó jegy. Ha az osztályozó naplóban eddig elfelejtene volna a negyedév alatt történt feleid eredményét bejegyezni, az iskolai dolgozatok, a házi fiizcgyen az értekezletek alapja az osztályfőnökök sokoldalú jegyzete, melyet az egyes nevelök feljegyzések és „ családlátogatások „lapján állított össze, A jegyek lerögzítesz az értekezleten neon jelenj azt. hogy ezzel a munka be is fejeződött. Konkrét határozatokra van szükség, amely megjelöli a megoldásra váró problémákat és alaPÍa az iskolai munkaterv korrekciójának. A határozatok húzzák alá azokat a súlypont-kérdéseket, in€lyclc az értekezlet eredményeképpen felszínre kerültek. Az osztályozás, az osztályozó értekezlet nemcsak az iskola belső ügye. Az iskolaszocializmus építésének fontos része. Kötelessége tehát az iskola igazgatójának. de minden nevelőnek is, hogy népszerűsítsék, nyilvános. ságrn hozzák az iskola eredményen. Meg kell ismerkednie minden szülőnek a jól dolgozó nevelőkkel, a helyi pár/értekezleteket a tanács oktatási állandó bizottságával, népszerűsítsék ezeket a: eredményeké, és a jóira iiködő nevelőket. Sugározza be ez! az Crtclcezle.'c1 nevelök optimizmusa, békeaknra<a, ag a kadályokon Oyőz edclmcs ked n i

tudó energiája és harofjága, így aztán nem fesz sablonos íz ér- lekcz:et.

VÉSZELI LÁSZLÓ,

a dunavccsci járás tanulmányi felügyelője,

Elutazott Magyarországról a Kínai Ifjúsági Művészegyüttes

A Kínai Ifjúsági Művész, együttes közel másf&hónapi nagysikerű magyarországi sze. replése után elutazott Buda. pestről. A búcsúbeszédet Jánosi Ferenc elvtár3, a népművelési miniszter első helyettese és Dénes István elvtárs mondotta.

A fii lu a hegyekbe vonul,

,,Az udbások Berkin, Tri. gova, Kascsa és Mirkovác községekben fegyverrel tá. madták a kulákszövetkeze. teket elhagyó jugoszláv szó. gényparasztokra. A ban. (lilák támadására azonban — akárcsak tíz évvel ezelőtt a német fasiszták ellen — a parasztok kapákat, ballá, kát és kaszákat ragadva e lenálltak s kiverték a falu. dől az udbásokat.”

(Hír a jugoszláv forradalmi emigránsok sajtójából.)

1DÍ1 őszén történt. A kis nyu- gatbzszniai hegyi falu legszélső viskójának küszöbén tépettru- hájú, felscbzej lábú fiáját lány tántorgott be. Hosszú kilométereket rohant, hegy n völgyből idejébe.1 meghozza a vészhírt: német SS-ck biinjt\öcxpcdiciój'1 jön a faluba!

— Bokán jönnek... megölnek mindenkit... — lihegte elfúló hangon a fö.ébc hajoló öreg pU- i'asz/ fülébe.

— Nem vittétek be a Juhiból a saj!oi és a juhokat... azt mondják, vörös zászlót tűztetek ki... azért jönnek.

Néhány napja ne.mzet,'színű és vörös zászló lobogo.l „ kis falu legmagasabb házán. A purtizú- nok tűzték ki. A falu azóta bojkottéita a fasisZják minden intézkedését. Ezért adóit ki a német SS-lisZt parancsol; „Kiirtani a falut, nem kegyelmezni senkinek!”

Hajnalodéit. A faluhoz vezető mély völgyben n felszálló pára cltakarta „z állig fe.fegyvereit büntető csapatot. Csak a köveken me.gcsihorduló bakancss.e- gck, megkoccanó kulacsok, néhány német káromkodás, vagy varanCs árul,n cl, hogy jönnek.

Amikor a meredekfalú völgy legkeskenyebb részéhez érlek, a fenyvesből panaszos özsírás riasztója fe'. „ hajnal csendjei.

Ez volt a jeladás. Az özsírás visszhangja még ott lebegett a hegyek közölt, amikor a hegyoldalakról csajogva, dübörögve gördültek lefelé a hatalmas sziklák. Azután régi puskák kü.dték a megszállók felé n partizánok „üdvözletét”.

A rémülettől, a meglepetés', öl megborzadt fasiszták, oj pusztultak el valamennyien a völgyben, Amikor a r.aP a hegyek fölé emelkedőit, a vülgybc.n már csak elej eien testek hevertek. A partizánok puskákat, géppisztolyodat, gránátokat és lőszert szerezlek. Ezzel folytatták harcukat így semmisítették meg a fasiszták százait.

*

Tíz év múlt ei azóta. Egy éjszakán ismét fuha jött valaki a völgyből. Az ö szava is vészijós. lóun csengelt: Meneküljelek!... Az UDB-küzpon‘ban megtudták, hogy elhagytátok a kulákszö- vslkczetel, megtagadtátok « p- tóista rablók intézkedéseinek vegreha fását.

Az arcok clsápadtak, s ökölbe s:oruliak a kc;Ck,

— DO hiszen a. kulákok becsaptak — azért csak nrm ,r-hc.t baj. hogy ot hagytuk ökc‘? — kérdezte egy elkeseredett férfi. — A fiam partizán veit, clescj, miért bántaná::ak akkor mes'.

A faluban egyébként már is-- merjék a- udbásokat. Innen is hurcoltak már cl embereket, köztük azokat, akik akkor n né- mc-tclz elleni harcol szervezi él:. De, hogy „ kulákok misét jönnének. .. Ezért cs^k nem kii.de- ::ek büntetössapajot.,. Sokan először nem tr.d'ák elhinni, hogy ezért ugyanazt a sorsol szánják

nekik, amit Hz évvel ezelû't a német SS-ek,

Hajnalban azutáni vad lövöldözés riasztotta fei a falut. Az emberek kifutottak a hegyoldalban épii.t házak elé. Iszonyodva hi tűk, mi történik a legszélső ház udvarán. Néhány bőrkabátos udbás egy ősz embert húzott hajúnál fogva, az udvaron keresztül. A többi veszetten lövöldözött H levegőben. A; ősz embert a nyilatt oldalú, kis nyári istállóba, vonszolták. Lövés csaJJant...

Az istállóból még kihallatszott a hörgés és a lövéstől megriadt juhok bégeftsc. amikor a ban- di’acsúpat már a következő ház kapuját döntjejc. A házból egy kétségbecse-tt asszony sírása tört segély {kér ö3n és para.ncsolóan a falu f3.é. A hang a régi jel- adásra hasonlított..,

A falu egyesien meredek vízmosásos utcáján néhány perc múlva, szálas férfiak rohanlak bal:ákat, kapákat, kaszákat szorongatva kezükben n segélytké- i'ö hang felé. A fülükben n jeladás csengett vissza.

Amikor a Szé.Ső házak felé közeledtek, károgni kezdett az udbások géppisztolya. Néhányon elestek s kezük tehc/e/teniil ma>'- kolásZfa a kcvckcl. A rohamozó.k azonban nem törődlek « koc ogással, a golyókkal és elérték céljukat. A harc rövid volt cs véres.

Az udbás büniclöcxpedlció keresésére indult újabb fegyvere iek a kis hegyi ■ dubait másnap már csak fi< c.s. .. . k:,t találtak. Néhány kutak . : .'.elével, akik pincéikbe tej' I:, ci-iint a fühl. Az erdőkbe és a hegyekbe vezető nyomok még frissek voltak,' A fa.usiakat elnyelték a hegyek, az erdőic és melyik udbás mert volna utánuk menni azokon az ösvényeken, amelyeken megtehérCdelt SS koponyák voltuk az útjelzők.

híég élénken emlékszünk arra, hogy az első országos téli falusi knltúrverseny milyen

egészséges eleven pezsgésbe hozta megyénk községeinek

kultúrcsoportjait. A versenyek megszervezése során és magú. kon a bemutatókon sok értékes tapasztalat került felszínre, kiválóbbnál .kiválóbb népi tehei. ségekre figyelt fel a közönség és a bírálóbizottságba bevont művészek, kultúriüt>kcionáriusok előtt kirajzolódtak a biztató jövő kör. vonalai

Azt láthattuk, hogy népi demo. kráciánk eredményei új lendület, be hozták az éveken át eléggé lemaradt kultúrmunkál. A csoportok százai bizonyították be a járási, megyei, majd országos bemutatókon, hogy a népi kultúra új é:etre kelt, fejlődésben van és újszerű szocialista tartalom, mai telítődik meg.

A népművelési minisztérium a mullévi tapasztalatok alapján az eltelt, közel egy esztendő eredményeiből kiindulva újból versenyre hívja a magyar falu népét, hogy a megrendezendő járási ktntúrversenyeken mér. hesso lo dolgozó népünk a fejlő. dé»t és elősegítse a falusi nép. művelési munka fellendülését

A knltúrverseny tervezete tartalmúban jóval politikusabb versengési indít meg a kultúr- csoportok közölt, mint a műit év. ben.

Céljául tűzte !« ez a verseny azt, hogy

1 mozgósítson ötéves tervünk célkitűzéseinek lendületes elvég, zésére,

2. elősegítse a mezőgazdaság szocialista átszervezését,

3 fegyvere legyen az egyre óksedő falusi osztályharcnak,

i. magasabb színvonalon mu. tr.ssa be a kultúrcsoportok fej. lődését,

S. állandósítsa a meglévő művészi csoportok munkáját, új csoportok alakítását segítse

elő.

A téli falusi knltúrverseny értékelése egypár jelentős hiba. ra is rámutatott. Megállapí. tásj nyeri, hogy a falusi kultúr, élet általában egyidőszakra kor. látozott, kampányszerű tevékenység, melyben a produkciós munka van előtérbe. Volt Idő. szak, amikor az egyik rendez, vény követte a másikat, a cső. portok létszáma megduzzadl. Voltak periódusok, amikor alig. alig látszott valami megmozdulás, a csoportok elnéptelened.

tele és csak igen nagy erőfeszí. léssel lelletett őket összetartani.

Ezen a hibán akar segíteni a tervezet, amikor megnövelte a leljesítményvcis; ny jelentősé, gét A csopoflole munkájának megítéléséről fontos szempont, ként kezeljük azt a körülményt, hegy van-o .folyamatosság a munkában. Milyen mértékben tudták leküzdeni a csoportmun. Icák kánonányseerü jel.egét. Az a csoport működik igazán jól, amelyik áilfllndóaii műsorral látja el pl. af SZÍTÉ élőidé, sait, szocialista ünnepeinket. Előírja (i versenyíerv azt is, hogy ez. ken Loz ünnepeken minél több cserqmiHort szervezze, nek a versenyben részvevő csoportok.

Jelentős részét képezi a verscnyponloimok a Uu'túr agltációs munka Minden ver.' senyben álló csoportnak szer. veznió kell legalább egy esa»z. tuska-brigádotj, amely e'öseglti a termelőszövetkezetek erősíi. désët, a munkafegyelem meg. szilárdu'ását, (illáiéban a soron, lévő politikai és gazdasági fel. adatok végrehajtását. 'Ezen a téren komoly eredményekre számíthatunk, hiszen líu'tnrjgii.í. diós brigádjaink a nyári mezőgazdasági munkák alatt a be. gyűjtésben, h békekölosönjegy. zés idején mfgyeszerte működtek. Működésük eredményeképpen bizonyár^ értékes tapasztó, latra lettek szert, általában meg. találták a módját annak, bo. gyan tudnak eleven kapcso'atot teremteni a dolgozók és a brigád, a termelés és a versenymoz- galoin között.

Ezeknek k fontos szempontok. nak a megvalósítása elsősorba" megyei és járási kultűrfunkclo. náriusainknakj a jó munkáján múlik. Ha a verseny ideje alatt, különösen járási szerveink meg. felelő módon j folyamatosan tud. jak munkával ellátni a kulíúr- csoportokat, rendszeresen ellen, őrzik a falusi népművelési ügy. vezetők, a kultúrcsoport vezetők munkáját, az eredmények nem maradnak el Csoportjainknak komolyan fel kell készülni erre a versenyre, össze kell szedniök minden erejüket, hogy a járási, városi bemutatókon új ered. mények születhessenek. Be kell bizonyítani csoportjainknak, hogy megértették pártunk Ii. kongresszusának iránymuta. tásút és képesek arra, hogy minél nagyobb tömegeket mozgó, sítsanak a termelő munka front.' jón a szocialista jövő építésében.

olvasót elkápráztatja műveltségének, emberségének és költészettel teli szemléletének páratlan gazdagságával.

Bellnszkij Puskinról irt köny. ve irodalomtörténet, társadalmi rajz és kul|urfiloz6fia sajátos s a szerző vilá)gos szemléletében homogén egésszé összeolvadó vegyüléke. elhaló régi és a születő új dialektikus teljessége meggyőző ereivel tanúsítja-: Be- linszkjj alkotjása a marxisa iro. dalomí-zcmié'.et közvetlen élőin ára, a szüle;ö új hatalmás, erejű megnyílnikozása volt.

íves tervek Utján

lünk. Először! elvisz bennünket a délszibériai új vasúivonal épí‘é- sfiíiez Máskqr megmutatja a Ie' uingrádi Kiritv-gyár háborúutáni működését. A munkások és mérnökök serege nemcsak a gyárat hozta helyre, hanem szervezett munkaversennvei annyira megnövelte £ terme-léséj, hogy u gyárak százainak szállított gépeket.

Sa-ginyán j munka hőseinek egész sorát mutatja be, akik komplex verteny szervezésével hatalma® lcndüleict adnak a közlekedés é^ nz ipar fejlődésének. Hosszú rész, szentel az író. nő Sztahánov és más sz aháno- visiák munkt módszerének (Maximenko. Kulikov, Agafcncv, Boriszkin s|b) és n sztahanov- mozgalom saélcs körben va'ó elterjedésének.

A szovjet irodalomban virágzásnak indult az Irodalmi riport- Ezt a műfajt először Tolsztoj művelte s ö nevezte el: ,.Oeserk"- n.-ik. Ez műfaj megelőzte és nyomon köve,te az ak.uális po. litikai és gazdasági feladatokat, munkaversenyre ösztönözte az embereket. Magáévá tétle Sztálin elv-árs ragyogó szavait: ,,A technika elsajátítása nélkül nincs győzelem”. Saginyán már több ilyen müvet ir: a háború előtti ötéves tervekről. Beu;azta a nagy Szovjot birodalmat, s amit látstl, hallott, tapasztalt, megírta, levonva az erkölcsi tanulságot.

Az írónőnek ez az irodalmi riportja a negyedik ötéves |Crv csodálatos alkotásai: és nagyszerű alkotóit vonultatja el előt__-------;__i___:____-m... —, ,

'±ke

A járási kuiíúrversanyeK eie

Könyvismertetés

Bclinsxki j íPUSKIN

Bellnszkij e müve a történeti szemlélet diadala. Szilárd elvi alapon állva, elfogultság nélkül, de költői szárnyalással elemzi és értékeli Puskin müvészejét, beállítva a köljőt annak a törté, neti fejlődésnek a sodrába, amely Lomoncszovtól a mű megírásáig — tehát a 18. század elejétől a 19. század közepéig — Oroszországban és Európában végbement. Uj és a maga korá. ban forradalmi kriikai módszer az, amellyel Bellnszkij a vizsgált müvek és az ábrázolt egyéniségek mélyére hatol. S közben az

Saqinyan : AZ Öli;