Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
.Leleplezett lié hí halisták a népi demokráciák bíróságai előtt Szeptember első napjaiban az merikai szenátus összesítet:- külpolitikai és fegyverkezési úzottsága” felhaialmazta Tru- nan elnököt arra, bogy újabb százmillió dollárt fordítson kém- és felforgató . tevékenységek tervezésére a keleteurópai népi emokra-ikus országokban. A láborús gyujtogatók újabb száz- nil]ió dollárt öntöttek tehát ab' oa az üstbe, amelyben a népi demokráciák Számára keverik a niárget. Titkos csitioriiák Ez a pénz — különböző valuták, fegyverek, hamis iramok és röpcédulák foimá'.átoan — nagy gonddal kiépített csatornákon . jut el a szenátustól „rendeltetés! helyére”. Az Egyesült Államok .kémszeryezete és a hírhedt an- "goi Intelligence Service közös ’ kiterjedt kémhálózaiot hozott létre, melynek központját Svájcban, 'alközpontjait pedig Nyugat- Beriinben, Isztambulban, Rómában és Bejgrádban állította fel. Természetesen egyáltalán nem véletlen, hogy a többi melle.t; éppen Tito az, aki felajánlotta fővárosát az egyik amerikai ‘kémbázis számára Ez a hálózat már annyira ismert, hogy az U. S. News & World Report című reakciós amerikai hetilap nyíltan megír-a rója: „Feladata megszervezni és irányítani a ként- és felforgató tevékenységet, valamint a terrorcselekedeteket a keleteurópai népi demokratikus országokban”. A magyar nép előtt pedig különösen sok részlet tárult-, fel erről a szerteágazó kémszervezefröl a Mindszenty.-, Rajk- és Grösz-pe- vek során. JBelgrádon keresztül Szinte kísérteties, hogy alig mujt el néhány nap a szenátusi bizottság említett ha‘iározata úján s a Román Népköztársaságban felforgató kémbanda tárgyalását tűzte napirendre a bíróság. Október elején a legyei sajtó adott hírt egy nagyszabású kémszervezet; leleplezéséről s csaknem ugyanebben az időben kezdődött egy kémper az Albán Népköztársaságban is. A tárgyaláson kiderült, hogy a szálak a Vatikánon, Nyugai- Berlinen, Beigrádon keresztül minden, kétséget kizáróan egy helyen futnák össze: a washingtoni külügyminisztériumban. Mit akarnak ezek a mindenre elszánt gazemberek?. Vallomásaikban elmondták, hogy — akárcsak a Grösz-banda tervezte — a munkásosztály, a nép uralma ellen törtek, vissza akarták állítani a királyságot, vissza akarták adni a tőkéseknek a gyárakat, a földesuraknak a földeket. A Vatikán is közvetít Eszközeikben nem voltak válogatósak. A „román Grösz” — Boros Béla, akire püspöki köntöst húztak és kinevezték a temesvári katolikus papnevelde rektorának, — gazdasági és politikai jellegű értesüléseket gyűjtött, Ezeket a jelentéseket azután a Vatikánba a bukaresti olasz követségen keresztül továbbította- Lazar Stefanescu Amerika Hangjának küldött hazug álhíreke? Az Albániában ejtőernyőn ledobott kémek golyószóró és pisztoly mellett rágalmazó röpcédulákat telt hátizsákot; vittek magukkal. Feladatuk az volt, hogy kémjelen, téseiket Tito-Jugoszlávia felé továbbítsák. A belgrádi banda ebben is szívesen állt washing to~ ni gazdái szolgálatára. A titokzatosan hangzó „zamcsci felügyelőségbe” szervezett lengyel diverzánsok, ak;ket úgyszólván Egytöl-egyig reverendába bujtat, lak, „mozgórendörséget” szerveztek és gyilkosságtól, rablástól sem riadtak vissza Stanislaw Bizior, a ..lengyel Vezér-Vizer” például így vallott: „Öt vagy hat ember hal? meg a kezem által”. Kikből álltak ezek a bandák? Romániában püspöki és plébános] állásokba dugott fasiszták, népellenes elemek. mellettük jobboldali szociáldemokraták voltak soraikban. Pacha Ágos. ton püspökről kiderült, hogy 1925 ó|;a kém, s már 1934-ben látogatást lett Hitlernél. A tiranai tárgyaláson is fény derült arra, hogy valamennyi vádlott régi népellenes bűnös. Mohamed Hodzsa például 1938-tól a népnyúzó hadsereg tagja volt, IUaz Topjam, egy földbirtokos fia 1936 óta a francia kémszervezet szolgála-ában állt. A tömegek izzó gyűlölete, az államvédelmi szervek ébersége megérdemelt helyükre juttatta a kémeket. Maguk is kénytelenek voltak elismerni, hogy a nép egységesen küzd ellenük. Mohamed Hodzsa, akjnek az| magyarázták az ame. rikai kémiskolán, hogy „aZ albán nép rajong az amerikaiakért”, ezt vallotta a tárgyaláson: „Amikor ejtőernyővel leereszkedtünk a kijelölt helyre, ahelyett, hogy örömmel fogadtak volna bennünket, bekerítet- tek és a bekerítésben a helyi lakosok nagy számban veitek részt.” Aki a népek érdekei ellen (ör — menthetetlenül elvész. Elvész, mert vigyázunk szabadságunkra. elért eredményeinkre és könyörtelenül lesújtunk az imperialisták kémügynökeire. A Kuli ár Hét tan u lságai Tasso h Gyűjtik a drága kincset: A NÉPI ALKOTÓK VIRÁGAIT... Színes és érdekes kép tárult a látogató elé, ha belépett a kalocsai járási kultúrotthonba november hetedikén. Drágszéli, öre.gcseríői, homokmégyi, szatmári, kalocsai népviseletek tarka forgataga fogadta a szemlélőt. Aki kíváncsi volt rá, miért ez a sürgés-forgás, választ kaphatott rá hamarosan. Csak be kellett pillantania egyik vagy másik szomszédos terembe. Az egyikben fiatal lányok, komoly, idős nénikék hajoltak hosszú asztal mellett a hófehér rajzlap fölé, kezükben ecsettel, tollal, szemükben a művészi alkatús tűsévé/. Versenyben mérték össze erejüket és mutatták meg, ki tud szebb, üdébb mintákat, virágokat, hajló száron ringó rózsákat nefelejcseket „írni” a rajzláp fehér hátára. A környék ieghíresebb, legmegbecsültebb „író“ asszonyai és leányai ezek A sarokban egy kis asztalnál az értékes díjak, ajándékok, oklevelek garmadái vártak arra, hogy este kiossza őket a bírálóbizottság a legjobb népművészeknek. Fóliák Imre, a kultúr felelős, felvilágosít, hogy délig lezáródik a páratlan verseny, ebéd után pedig összeülnek a fiatal és idős népművészeink a népművelési minisztérium és rl Népművészeti Inté-et kiküldötteivel, meg a meghívott fővárosi művészekkel és komoly vita■ során beszélik meg a népi művészet technikai és müvés:eti kérdéseit, kicserélik tapasztalataikat, megállapodnak, milyen módon viszik előbbre ezt a fontos kérdést. Az előcsarnok nagy ablakain keresztül fal melleit álló „pia. Háló” asszonyok és lányok sör ár a süt be a novemberi nap. I/t is verseny folyik. Feladat, hogy minél szebben kippigálják a főfal négyzetekre és téglalapokra, felparcellázott síkját. Híres asz- szonyok vannak közöltük. Szigeti Jhlis néni Homokmégy rőt, Maios Ferencné, Greksa Borbála, Kókai istvánné, Martin Gyű- Ióné ma a kalocsai „Iszkra”-tszcs könyvelője a maga erejéből, a párt nevelő gondoskodása nyomán. Peák Pőre néni ki is nyilatkoztatta a - jelenlévők előtt az idejövetele célját. Át akarja tapasztalatait másoknak, a fiataloknak, akik igen szép számban vannak itt. Büszkén emlegeti, hogy Szönyi Mária már az ö nevelése. Van mit átadni és van kinek, hiszen kíváncsiak, szakmabeliek is, figyelik az „írók" és „pingálólc” tollvonásait, a fürge ecsetek mozdulását, Harminc esztendőre való tudományt szereztem fél óra alatt — sóhajt fel önfeledten az egyik iparművész-jelölt kislány. Tár. saihoz hasonlóan az ö papírján is fürgén siklik a ceruza. Gyűjti a drága, kincset a népl alkotók virágait, motívumait. Kiállítás van a kultúrház két szobájában, ahoi mindenki gyönyörködhet azokban a csodálatos fökötökben, kötényekben és pruszlikokban, amelyeket a rég elporladt. néhai és az itt dolgozó népművészek alkottak. — Változott a divat nálunk jegyezte meg Bagó Sándorné Drágszélről. A mostani esztendőkben jobban szeretik az emberek az élénkpiros virágokat. A múltban tompábbak voltak a színek. Most vidámabb, boldogabb left az ember élete. — Köves Gyula', a járási oktatási vezető még azt is hozzáteszi, hogy a délutáni ankéttől nem ér véget a mai nagy nap. Este versenyben mérik össze erejüket „ környék kultűrcsoportjai is. Rövidesen a.táncosok lába alatt dobbannak meg a színpad deszkái. Es[e lesz az eredményhirdetés, a kiértékelés. Komoly eredmény ez a nap. Azt jelenti, hogy a polgári széplclkek által elsiratoit népi művészet ét, sőt egészségesen fejlődik. Lemérhető ez a fiatalok nagy számán is, rikik jól meg. állották a helyüket idősebbek mellett. Eredmény az is. hogy a szocialista. versengés formáját választották a, rendezök ennek az összejövetelnek a megrendezésénél. A jég megtört. Kalocsa vidéke elindult a népi művészei szocialista távlatai felé. Nevető történelem Már javában folyt a szabad, ságharc, amikor egyre másra jelenjek meg a küldöttségek Kossuth élőit, s a szónokok nagy hangon héjaién tették, hogy hajlandók „utolsó csepp vérüket” áldozni a hazáért. Kossuth az egyik ilyen lelkes szónoknak így válaszolt: — Igen sokan vannak e honban, akik felajánlják u olsó csepp vérüket a szabadság ügyéért. Bárcsak ’ ugyanannyian lennének, akik első csepp vérüket áldoznák... * Kossuth jelenlétében dicsekedett egy a délvidéki harctérről hazatért nagyszájú ifjú: — Két rácnak levágtam a lábú- ! — Miért nem inkább a fejét ? — kérdezte valaki hallgatói közül — Mert azt már valaki más vágja le. — jegyezte meg csendesen Kossuth Lajos. A tassi kultűrotthont nemré. giben adták át a község dolgo. zóinal;. A kultúrotthon vezeiö. sége elhatározta, hogy méltó, képpen járul hozzá a járáá kulturális fejlődéséhez azzj.1, hogy megrendezi a kultúrotthon első mintahetét november 4-i kezdet, tel. Vizsgáljuk meg, mi ad en. nek a Kultúr Hétnek különle. ges jelentőséget? Az oktatási évad megindulásában megyénk, ben több helyen panaszkodtak a népnevelési ügyvezetők, járási népművelési előadók arról, hogy nem tudják megtalálni a tömegszervezésnek azokat az új mód. jait, melyek segítségével a multévinél eredményese ob, jobb lehetőségeket biztosíthatnak a kulturális életnek. Ebből a szem. pontból figyelemreméltó ,Tass község kezdeményezése, ame'y élesen mutat rá arra, hogyan lehet a párt és a tanács támo. gatásával tömeget szervezni ilyen időben, mikor a mező- gazdasági munkák még nem fejeződtek be és általában hogyan lehet jobbá tenni a kultuxa.is tömegmunkát a falun. Amikor a mintahét gondo'ata megfogamzott a kultúrotthon vezetőségében, első lépésük, a helyi pártbizottsághoz vezetett, ahol a tanács végrehajtóbizott- öágának tagjaival megtárgyalták a Kultúr Hét előszervezésé. nek legfontosabb kérdéseit. A végrehajtóbizottság' legközelebbi illésén napirendre tűzte a minta, hét szervezését és felhívta az oktatási és népművelési állandó bizottság elnökét, készítsen tervet a mintahét megrendezésére, igyekezzen minél több aktivát mozgósítani a siker érdekében. Az állandó bizottsági ülésen he. vés viták közepette 'született meg a terv, Tenke Gábor, az állandó bizottság elnöke kiosztotta a feladatokat a bizottság tagjai között, megjelölte a határidőket és állandóan ellenőrizte a tagok végzett munkáját. A békebizottság helyi titkára, amikor tudomást szerzett erről a fontos kezdeményezésről, azon. nal kérte, hogy Széleskörű akti. vahálózatáu keresztül közremü. ködnessen a közös ügy sikeréért. Az állandó bizottság öröm. mel vette a békebizottság javaslatát és a községet a békebi. zottság tagjai és aktívái között körzetekre osztotta be. A kör. zetek felelősei végiglátogatták a hozzájuk tartozó csalánokat, ismertették velük a mintahát programmját és kérték a dolgo. zókat, válasszák ki a mintahét programmjából az őket legjobban érdeklő előadásokat, rendezvényeket és azon jelenjenek meg. A mintahét megnyitóján komoly tömeg gyűlt össze a kultúr- otthonban és a kultúrműsorral tarkított ünnepség után meg. tekintette a könyv, és képkiállí. jást, a’ Kultúr Hét programmján könyvankét, filmvetítés, kultúrpolitikai előadás, könyvismertetés, vitaest, természettudományos ankét és bábszínházi elő. adás szerepel, A község minden dolgozója megtalálta az öt ér. deklö kérdéseket és az elöadá. sok alatt megkedvelte a kultúr- otthont. Az az elhatározás született meg mindenkiben, hogy igyeksziK minél többször megjelenni a jövőben rendezendő előadásokon, A jó szervezés eredményei megmutatkoztak a Szabad Föld Téli Esték látogatottságának emelkedésében is. Az első elő. adáson még csak 120 hallgató vett részt, a másodikon már 150. A harmadig elöadá3 látó. gatóinak száma pedig meghaladta a vezetőség legvérmesebb re. menyeit is. A mintahét alatt újjáválasztott vezetőség élén Szűcs Sándor tanítóval ügyelt azonban arra i-?, hogy ne váljék munkájuk kam- pányszerüvó. Megszervezték a kul túrotthonban működő szak. köröket. A mezőgazdasági szak. kör vezetésé*: az agroaómusra bízták. Az előadói szakkör tag. jai rendszeresen járnaji a Járás székhelyére, hogy ott; résztve- gyenek a járási janáesj által reá. dezett mintaelöadásokcín és an- kétokon. A népmüveléjsi ügyvezető a legbüszkébb a színjátszó, lánc. és az ónekszakkpr munkájára. Az énekszakkör programra- ján haladószelemü, prek'-asz. szikus müvek tömegjdalok, i. magyar haladó énekkari Hagyományok legszebb darabjai szere, pelnek. Szerveztek c^asztuska. brigádot, amely felkösfeöntötle a beadásban, a mezoga./.dasági munkákban, a békekölcsönjegy. zésben élenjáró dogotokat. A színjálszó.szakkör tagjai a „Mélyszántás” című Színdarabbal készültek a mintnhéire. A népkönyvtár köré tömörült olvasókör, illetve iroda'mi szakkör tagjai Polevoj: „Az :gy igaz ember'' című gyönyörű regényé, nek ismertetését tűzték a minta, hét programmjára. Mindezek a-/t mutatják, hogy ahol a páit és a tanács vezetői nem becsülik le a kulturális tü. megmunka ügyét és 6'ére ál Jiak a község dolgozói egészséges kezdeményezéseinek, óit nincse. ne|< bajok még a legszorgosabb munkák idején sem a tömsg- szervezéssel, ahol a párttikar és a tanácselnök megjelelik a Sza. bad Föld Téli Esték ;e- öadaiári. ott százas tömegek gyűlnek üsz- sze egy-egy alkalomkor, ahol a tömegoktatás különböző tormái, ban közreműködő előadók tamo. gatására gondot fordítanak és állandóan ellátják őket tana. csókkal, ott a nívós ! előadások látogatóinak nagy száma . mulatja meg a tervszerűen végzett, egészséges népnevelő munka eredményeit. Tegyük hozzá. Tass ma élen jár a mezőgazda, sági munkákban, a begyűjtésben is. Ebben nagy része van a jó kultúragitációnak. A művészet „szabadsága41 bonni módra Berlin nyugati zónájának lakói nemrégiben újabb leckéi kaptak, amiből megtudhatták, hogyan értelmezik a művészei „szabadságát’’ az L’SA bonni gyarmatában. A ,, képzőművészeti” leckét Adenauer rendőregyenruhás ,,műkritikusai” adták. A tanulságos eset a nyugatberlini ,,Franz” művészeti csarnokban zajlott le, F. /remet professzor szobrászati művei nek kiállításán, A híres művész a tárlaton kiállított műveiben a náci uralom szörnyűségeit ál>. rázolja. Szobrászata harcos kiállás a háború ellen és buzdí tás a még clszánlabb békehare ra. A kiállítás sikere Adenauer rendörkopóit is megmozgatta. A rendőrség rajtaütésszerűen fce hatolt a kiállítási terembe és durván felszólította a közönségét, hogy hagyja el a tárlatot. Miután a látogatók a különös pa. rancs teljesítését megtagadták. Adenauerék rendőrei a ,,művé. szi meggyőzés’’ finomabb esz. közeihez folyamodtak. Kikér, gettek mindenkit alti a terem ben volt és nemcsak a további vitát zárták be, hanem a klállí. tást is. A buzgó „tárlatvezetök” talán ,,elö is vezették” volna a látoga- gatókat, ha még sokát vitatkoznak. Az esetnek folytatása letf. A közvélemény annyira felzúdult a hitlerista „művészeti*’ irányzat flyesfajta feltámasztása ellen, hogy a nyugatberlini hatóságok kénytelenek voltak visszavonni a tilalmat. ilyen a művészét „szabadsága” Adenauerék bábállamában Hogy ilyen, nem csoda. Ade. nauer és klikkje a hírhedt raá. zolótói vette át a „mintát”.
