Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-01 / 255. szám

SETA ÉSTN?GYEZERÉVES mélységben DUNÁPENI ELEN A múzeumi munka öléves ter­ve — ame.ynek egyik résziét munkája a magyarországi bronz­kor tisztázása — a Múzeumok Országos Központja és a Tudó. Hiányos Akadémia régészeti bi. sotisága által irányított duna penteiei ásatások kereiében olyan bámulatos eredménybe*; vezetett, amely nemcsak euró pai, hanem vilagviszonyiálban is páratlan a maga nemében. Az 1851; április 19 én eikezuödöic lümap-cn telel ásatások négyezer, eves bronzkori lakótelepet és több mint hatezer sírt tartat, mázó bronzkori temetőt hozlak felszínre felmérhetetlen értékű tudományos kincsek kíséreté- ben. A penteiei Dunaparton, a mintegy 15—20 méter magas Koszloer padiásnak nevezett hal. çirm indultuk meg tavasszal a penteiei cemenigyar csöierakási és csatornázási munkálatai. Ásás közben mintegy Két—két és lé méicr mélységűén méhkas alakú bronzkori lakókunynót ú3 négy­zetes lakóputrikat szeltek ke­resztül. Julitól a perctől kezdve a lelctmentési munkával párhu­zamosán lőiyt az ősi mu t leita. rási munkája és a mai Duna. penteie építése: együtt épült az időszámításunk eio.|i XX, sza­zad és az időszámításunk utáni XX. század Uunapenteiéje, Na­ponta átlagosan 25—20 sirt tár­tak fel a lakótelep mellett talá t bronzkori temetőben és itt, eb­ben a néhány méternyi mélység­ben abba az ősi korszakba ér­ez ásó, amikor társadalmi vi­szonylatban az anyajogi társa­dalom eimúlóban van, az ad­digi .izük csa ád kerete kitágul: megjelennek a nagy családok, a törzsi szervezet, a lakosság fal­vakba csoportosul, A mondák, a mítoszok való­ságos történetei zajlanak le eb­ben íí korban s később — egy ezredév pereg le — elérik Ho- mérosz.iznl a költészetet. Kréta szigetén szmdús ku pira virág­zik s if mernek itt már többféle írásjelei. A Pó-folyó mellékén, az ősi Olaszföldön a bronzkor, terramara kultúra szárazföldi, oszlopokra épült cölöpfa.vai je­lennek meg,.. A szárazföldi cölöpfalu Es ezeknek az olaszországi cölöpfnlvaknak pontos magyar- országi mását találták meg Dunapentelén a Koszlder-padlás halma alatt. Ez a síkság fö.é emelkedő domb valamilyen ős­kori földmozgás során a föld* történeti negyed-korban, -ehúj egymillió esztendővel ezelőtt ke­letkezett. Mélyen belátni a te.e- Jéröi a Duna—Tisza közére. Épp ezért válasz-otlák az Östelepiek lakótelepül: a szomszédos tör­zsek ellen kitűnő erődöt építhet­tek a dombon. Harcokra, törzsi háborúkra Utal az. hogy az egyik réteg pu.rijaiban Vastag lumuré eger, találtak: az ősi tá* madók l/cliá. fe.égették va'aml* kor az ősi PcnlelétJ A rejtélyes agyagkacsa A lakótelep és a Koszider- Padlás mögötti ISO holdnyl te. meiö lelő el azt muta.ják, hogy hatamas bronzkori központion Ospeötele. A mindennapi élet használati tárgyai: balták, őrlő- kövek, kézimozsarak, halsü,ö tá­lak, a rengeteg madár- és apró* jószágcson- és a szslldíte't álla­tok tenyésztésének nyomai: disznó., ló-, marhacsontok épp­úgy megtalálhatók a penteiei gazdag lele.ek között, mint ß művészet tárgyai: díszes te ejü tégelyek, bordacsontból készült edénydiszkarcolók — és egy pá­ratlanul érdekes, világviszonylat ban is egyedülálló lelet : egy le­emelhető hátú, belül üres agyag, kacsa. Ez az ősi kacsa rejtvény még e pillán«. ban, sehol nem fordult elő a bronzkori leletek között s megoldása talán vá­laszt ad majd arra az állatiéul ittsz-problémára. amely a jelek szerint a temetkezési szertartá. eokkal függ össze. A kévéié temetkezés Eddig 1140 sírt tártak fel tej ;'esen; legnagyobb részük az északnyugatról jövő ősi beván­dorlók hamvazz.ásos temetke­zési módjának urna-sírja. Van azonban mintegy ötven csőn» vázas sír is. A kétféle femeike zés el,érő kultuszra u al: a holt­test, elégetésnélküli, csőn.vázas eltemetése időben megelőző a bronzkort halst,égetést és urna- teme ést. A ké,féie kultusz ri. tusainak megfejtése egyik nagy­szerű feladata lesz a továbi ku­tatásnak. Mezőgazdasági tanácsadó A búzavetésröl Október 25_én lejárt a minisztertanácsi határozatban megállapított búzavetési határ­idő, Meg kell állapitanunk, hogy megyénk erre a határidő­re csak mimegy harmadrészben teljesítette búzavetési elöirány. calât. A lemaradás behozása* azonban lehetőre teszt a kedvező őszi időjárás, ha do gozó pa­Fokozottabban használjuk fel a könyvet az előttünk átló feladatok megoldásában Kövessek púrtsxervexeteinii a kiskunfélegyházi juras puribizoitstígu péidujut Megyénk dolgozói is egyre fo. kOzóuo érdeklődéssel é3 szere­tettel fordulnak a könyv és irodalom felé, Ma már megtaláljuk dolgo­zóink lakásában, terme őszével, kezezi csoportosban, gepaüoma. sokon a haiació irodalom remeit műveit, amelyek szórakozási, felüdülést és a mindennap, munka végzésében segítsége, nyújtanak a dolgozóknak, Ezt mutatja az a tény, hogj a kecskeméti könyvtárak szára*. 82.1'ői 89-re emelkedett az utolsó hónapokban, így Könyvtá­rat kapott PeiSOszentKiráiy dol­gozó parasztsága, Izsák—Anna. i.9lep, kiskunmajsai gépállomás, a császártöltési gépállomás, ahol a dolgozók a könyv oivasa. aán keresztül megismerkedne,* a szocializmus építésével, az ellenség erlern harc módszerei vei és a szocialista kultúrává. A kecskeméti körzetben ma már minden faluban van nép­könyvtár, JNyitva áll minueu dolgozó előtt a tudás megisme rése. Ma már nem a kiváltsá­gosoké, nem a társadalom fej. ödésének, a dolgozók értelme nek akadályozója a könyv, hanem megismertetöje az üj társadalom építésének. tío., segítséget kap a könyvön ke­resztül do gozó parasztságunk, .megismerheti évszázados rab­ságának történetét, hogy a nagybirtokosok, hercegek, bá­rók és azok kiszolgálói, a gazda, lisztek és az egyházi íöméiiO- eágok hogyan igyekeztek el vonni a figyelmet a társadalom­ban i«vö osztályelleniéiröi, a kizsákmányolásról és a munka. nélküliségről. Ma mar más a helyzet. Dói. gozóink olvasottsága olyan, nogy könyvkiadásunk nehezen tud lépést tartani a dogozók egyre növekvő olvasási igényei­vel. Kiskunfélegyházán az aoüu kötetes könyvtárból az eimull hónapban 2233 könyvet köicso nöZvOK. ki. Izsákon az oivasók száma 2o 3-ról öói.re eme k ecu ti. £s így sorolhainánk a továbu, erednienyéiiet. Ezek a ieheióségek és igények aóvekehése kuiiurmun.Káaain.k. ra, elsősorban a könyvtárak dolgozóira, megnovekedect fel­adatokat rónak. Könyvtáram., lejicsztese népművelésünk eioit aio egyik legfontosabb feladat, A könyv lebecsülése, a fönyvlármunka e-hanyagotjsa, sajnos, nem neveznetö ritka te.ensegnek. l'áifszeivezetaink közül kü­lönösen a ki'S'kutné.egyházi já­rási pártbizottság, a kecei partsze. vezet ad hatalmas -eg„- • eget a könyvtár munkájúnak megjavításanoz és has?,na:ja íei az előttünk áhó feladatok meg. valósiiásáoan. Aitaiáoan a tanácsok, a vég reiiajvOíiizottság tagjai és sok esetusn maguk a Kit 'lúrre.eló- sök is mellékesként kezelik a könyvtármunnát. Az ilyen lünk cionáriu-aink eimarauauk azon do.gnzók mögött, akik íeíisme. rik a könyv je.en.o.eget, begyen ebben a munkában l-tevui eivtars fi. Kongresszuson mondott beszéde UtmuiaiaSj hogy: „a szocializmus győzelmes fel. epitese lehetetlen a kul-urlor­radalom feladatainak m-got- dá»a nélkül”. Aki ezeket a szavakat meg éra és ennek szer emében vegn. a munkát és rendszeresen oi. vas, sokkal jobban tudja meg oidam az előtte álló feladatodat. Könyvtárosainknak is kü ionos szorgalommal és szenve. deíy esseggel keit végezniük a pOiU-kai íe'ivilágOJÜo munkát, A jó könyvtárodnak jő nap-cso tata van a dolgozókkal és olyan könyvet ajánl, ami nemcsa*. szó. —közia,ja a do.gozót, hanem az fel is tudja Használni mun­kájában. Ezt a munkát egyedül ciátni a könyvtáros nem tudja, ezer. lieitéuenüt szükséges, nogy aktí­vái; at szervezzen oe, és ezen ke­resztül emelje a könyvtár ol­vasóinak -számát, Szükséges az, hogy pártszer veze.eink, takácsaink, tömeg szervezeteink maguk is látoga­tói legyenek a könyvtárnak. Az a népnevelő, aki o vas és azt munkájában hasznosítsa, ái, oeszéii a doigozókkal és úgy agilai, sokkal jobb és eredme. ayeseob munkát vegez, A könyvo.vasás (erén kü lönösképpbü sok tennivaló van az jn.moz és a Dibö szerve zabelhek vezetőségének, meg nem igen használjak fel a szap .rcu-a .unt munkájukban. Az öteves terv léiadatai har. eos, ieauu.etes, aikoió dolgozO,t ezreit teremti még. Szükséges, hogy a szoeíans-a epi.es ne. nézsegeit, problémait a szép irotiaiom o. vasasán keresztül r- itiiiéljek meg. G YAPO'l CSA A bOLfOJSl Vidám Zaj, nagy sikongatasok, őraszünet, van g. nariai általános ZitOiáean es Uu.man az „tisd a harinadika-” nevű kergetosdu játsszák a leányok. — No, kislány*k — zavarom meg a mulaiSagoc — meiyötök volt vasárnap bolton? — Én is! Én is! Én is! — nyújtja a kezét mind és egyszer­re akar beszámozni az egész tár­saság. A zűrzavarból egy szőj sem ér.eni, szerencsére tudom az ügy „tör éneim; hátterét,'’, A tíinácsbáz-ban halló,iám, amikor az iskoláról eseti; szó. igen négy oecnüleie van o.t a tuntes;ület- nek. M nden közügyből dereka. R.m kiveszi a részé , azonfelül is, hegy a taníiás állandó kaP* csoia.ot fart a mindennapi é.*i- |el. A tanúos figyelemmel kí­séri az iskola munkáját s tud­ják, hogy például az első ma­gyar dolgozuiírás tárgya a békekölcsön .jegyzés voit, tnána meg ezze; a címmel írtak igen szép dolgozatokat a gyerekek: „Édesapám, köss kukoricaszálll- túsi Szerződési!” Ami pedig a soi-j gynpotcsa- [át illeti, az különösen kiemel­kedő. Mert gyapr.csa'ában ve t vészt vasárnap kilencven hartai .nagyfiú” és „nagylány” a sollt ál'ami gazdaság földjén. Jakkel István a r.aní ó neve, mosolygó arcú. szálas fiatalem­ber O az úttörők vezetője, ö ohoroz:a a vasárnapi kirándu­lás részvevőit a járási ú[törö- vpzptö felhíváfsára a solti állami gazdaság jelen,ette, hogy sür­gősen Szedni ke.[ a gyapo.ot, mert mmuen nap kénej su-yos vesz.ösögei ok.zua- népgazdasá­gunknak. Azt monoba jankel isjván, hogy amjkor az osz.a- lyokban meghirdet.e, kiderült, hogy minden nagyobb tanuló tudja, mi. jelent, a hazának a gyapo.. — ivem kellet, biztatás — néz büszkén gyerekeire —, fiúk, lá­nyok egyaránt le*kesen ajánlot­ták föl vasárnapi pihenöjükej. Kpencvenen ültünk v*na.ra s men ünk á. Sóitra. Én még egy kicsit féltem is, hogy vajj*n nem teszünk e majd iöbb kárt, mint hasznot, de ezek olyan ko­molyan Iá tak hozzá, hogy egész meg-ha.ódiam, S amikor befejez­tük, kiderül . hogy a környék egyik legjobb teljesítménye a mienk. Körülnéz — H:i a Péter? Mullicn Pé­ter! — kiállja. Kékszemü, szőkehajú gyerek jelentkezik. — Ez a nap hőse — mutat rá a tani ó —-, kilencven közj ö let« az első, Füjig pirul Péter a dicséretre — Nyolc óra alatt 30 kilói és 45 dekát szedtem — mesé i bol. dogén éz mutatja n. ké- piros tenyerét, hogy nzza,’. — Nono, Péier — szól közbe a tanító —, csak a kezünkkel szedjük a gyapoto; ? Egy pillanatra elgondolkodik a I’éiér, aztán széles moso’yra derül az arca: — Nemcsak kézzel, hanem éazszei is. — Úgy ám — bízta ja a ta­nító —, mesé.d csuk, hogy mii is tedez.él lói? Nagy léiekZe.et Vesz a f;ű és mesén, hogy eleinte két uJía csipkedte, körüi-körüljárt min­den bokrot éa nagyon lassút men . Egyszerre csak rájött, hogyha n-ot-öt ujjal ;épl, két szer olyan gyors a munga. Je fé.óra múlva dön 6 felfedezés tett. Azt, begy a gyapotot egy szerre ké- kézzel is lehet szédm úgy, hogy ké s;r közt haladv. mindké, soron tépi az ember Egy csapásra ö szőr e jobbat haladt, majd kin gyakorlat U[án azt vette észre, hogy tízszer annyit; szed, mint azelö t. Ezt fedez,e fel Pé er. Persze, hogy szaltériok előtt mindé* már köztudomású, de Péternek aki éle.ében először látót- gya potföldet, s aki, a szedésre senki sem [aní.oit, 0|t, akkor vasárnap mégis esak'a saját fel» fedezés« voj ,-;Z öt ujjal és két kézzel való szedés. A kilencven baltái gyerek közö i ö alkal­mazta először ezt. a módszer» és az ő példájára csinálták a töb­biek, — Éspedig igen jó eredmény­nyel fűzi hozzá n tani óéi. A kis Ga’lé Magda például 19 kilót szedeti, d> a leggyen­gébbek sei í ad áh 7-8 kilónál alább. Persze, az anyagi ered­mény sem maradt el. Te meny­nyi 'kap ál, Pé|er? — Negyvenöt, forintot — fe­leli boldogan. — de ha vasár­nap újból mehetek megszidem a dup’ájáo rasztságunk sürgősen és szak- izerücn elvégzi a buzavetés munitáját az előirt vetésterüle. len. Megyénkben jelenleg főleg kukorica., répa-, napraforgó, ős burgonyatarlókon van még, hátra a vetési munka. Ezeken a kapásnövényiarlólion — ft. eg lazább talajokon — a mos­tani száraz időjárás meliCtt leg. több esetben mellőzni .ehet aj ekevei történő Veiöszániast, feltéve, ha a talaj a nyár fo­lyamán jó műnkét kapo-it, nincs eígyomosoava. Helyette jól bevált talajeiőkészítési móo a keitőstárc'.ás talaj feltö­rés, a búzavetőmag a tárcsákkal porhanyított talajon is jói el­vethető. A kézzel történő veté3, sze. rencsére, megyénk terüleién is egyre ritkább. Ezért dolgozú parasztjaink is gépi vetést vé­geznek, lco lektiv gazdaságaink példája nyomán, A szovjet ta. paoztaiatok áivételévei azon­ban a korszerű vetési mód már nem egy irányba", hanem keresL-ahen .hosszéi- ban törjénik. Ennek előnye majd főleg a bú. za*abia kaiászolásakof múlat kozik meg: a Jobb fénye.osztás következtében hamarább be­következik az érés és az ara. lásnál a mi viülékünkön soli kárt okozó megdöiéj vészé ye U jóval kisebb, mint egyirányú veiögépjáratás esetén, A másik fontos tudnivaló a búzavetésnél a mag eiheJyezé. sének melysége. Ne hailgaosunk az ellenség beugratő „szakta. nácsaira”, amely Szerint a mos, lám időjárás mellet ío.yó „por. ba vetés” esetén a felszínhez közel kei, hagyni a magot, mert .,az eső úgyis beveri”. A i igazság az, hogyj a búzamagot megfeieiö mély-égre kell elhe­lyezni és ennek nagysága a ta. lajsz<5rkezet,ól függ. A mi me­gyénk középköiött talajain a vetögepet úgy kel beállítani és a velés utáni talajmunkát úgy kell elvégezni, hogy a földbe került vetőmag fölött mintegy 3 ceniiméter porhanyós réteg maradjon, A téli fagyok és aa enyhe téli napok váltakozásai folytán ugyanis a talaj le színe két három centiméteres frá- .efelé tartó mozgást végez. K lalajmozgás következteoen a tarjadó, gyenge búzatö része — na a mag nem Volt elég mé­lyen — valósággal kiszakad a talajból és szabadon maradva a. talaj mentén télen mindig erős fagy hatására elpusztul. A. .elfagyás veszélyé Így elsősor. ban a túlsekélyen elveiett bú­zatáblákat fenyegeti. Lazább :.a aj esetén a mag kerülhet mélyebbre is, de nyolc centimé érnél soha sem mélyebbre. Vi gyáznunk kell viszont, hogy nideg agyagos, erősen kötött, vagy sziktaiajon 2—3 centimé cernél mélyebre soha ne vè» ellnik. Azokon a kötöttebb talajokon, ahol a tárcsával történő la aj íei törés nem elégendő, a vető szántást búza alá 20—22 centi méternél mélyebben soha sem szabad végezni, Vetőmagnak a fennálló ren- deletek értelmében ál ami nem* sitet veiömagcsere.akció során nyert búzavetőmagot kell hasz. nálnl, az előirt csávázás e.vég. zése után. A buzavetés mielőbbi befej» zéso azért is foinos, meri a "a pos október a laiajt melegen, lermóbaktériumökkal telítve hagyta és így a jövöévi jó ter. mes elöteitételei még megvan­nak. Jövöévi nagyobb darab kenyerünk ellen követ el me rényletefc és így a nép ellensége az, aki a búza eíveiésevel to. vábo kés ekcd.k, A duiöo.ztosoH kötelessége most már, nogy í meggyőzésen leiül a iörv*ny szí gorának is érvényt szerezzen; a késlekedők Kel szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom