Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-01 / 255. szám
SETA ÉSTN?GYEZERÉVES mélységben DUNÁPENI ELEN A múzeumi munka öléves terve — ame.ynek egyik résziét munkája a magyarországi bronzkor tisztázása — a Múzeumok Országos Központja és a Tudó. Hiányos Akadémia régészeti bi. sotisága által irányított duna penteiei ásatások kereiében olyan bámulatos eredménybe*; vezetett, amely nemcsak euró pai, hanem vilagviszonyiálban is páratlan a maga nemében. Az 1851; április 19 én eikezuödöic lümap-cn telel ásatások négyezer, eves bronzkori lakótelepet és több mint hatezer sírt tartat, mázó bronzkori temetőt hozlak felszínre felmérhetetlen értékű tudományos kincsek kíséreté- ben. A penteiei Dunaparton, a mintegy 15—20 méter magas Koszloer padiásnak nevezett hal. çirm indultuk meg tavasszal a penteiei cemenigyar csöierakási és csatornázási munkálatai. Ásás közben mintegy Két—két és lé méicr mélységűén méhkas alakú bronzkori lakókunynót ú3 négyzetes lakóputrikat szeltek keresztül. Julitól a perctől kezdve a lelctmentési munkával párhuzamosán lőiyt az ősi mu t leita. rási munkája és a mai Duna. penteie építése: együtt épült az időszámításunk eio.|i XX, szazad és az időszámításunk utáni XX. század Uunapenteiéje, Naponta átlagosan 25—20 sirt tártak fel a lakótelep mellett talá t bronzkori temetőben és itt, ebben a néhány méternyi mélységben abba az ősi korszakba érez ásó, amikor társadalmi viszonylatban az anyajogi társadalom eimúlóban van, az addigi .izük csa ád kerete kitágul: megjelennek a nagy családok, a törzsi szervezet, a lakosság falvakba csoportosul, A mondák, a mítoszok valóságos történetei zajlanak le ebben íí korban s később — egy ezredév pereg le — elérik Ho- mérosz.iznl a költészetet. Kréta szigetén szmdús ku pira virágzik s if mernek itt már többféle írásjelei. A Pó-folyó mellékén, az ősi Olaszföldön a bronzkor, terramara kultúra szárazföldi, oszlopokra épült cölöpfa.vai jelennek meg,.. A szárazföldi cölöpfalu Es ezeknek az olaszországi cölöpfnlvaknak pontos magyar- országi mását találták meg Dunapentelén a Koszlder-padlás halma alatt. Ez a síkság fö.é emelkedő domb valamilyen őskori földmozgás során a föld* történeti negyed-korban, -ehúj egymillió esztendővel ezelőtt keletkezett. Mélyen belátni a te.e- Jéröi a Duna—Tisza közére. Épp ezért válasz-otlák az Östelepiek lakótelepül: a szomszédos törzsek ellen kitűnő erődöt építhettek a dombon. Harcokra, törzsi háborúkra Utal az. hogy az egyik réteg pu.rijaiban Vastag lumuré eger, találtak: az ősi tá* madók l/cliá. fe.égették va'aml* kor az ősi PcnlelétJ A rejtélyes agyagkacsa A lakótelep és a Koszider- Padlás mögötti ISO holdnyl te. meiö lelő el azt muta.ják, hogy hatamas bronzkori központion Ospeötele. A mindennapi élet használati tárgyai: balták, őrlő- kövek, kézimozsarak, halsü,ö tálak, a rengeteg madár- és apró* jószágcson- és a szslldíte't állatok tenyésztésének nyomai: disznó., ló-, marhacsontok éppúgy megtalálhatók a penteiei gazdag lele.ek között, mint ß művészet tárgyai: díszes te ejü tégelyek, bordacsontból készült edénydiszkarcolók — és egy páratlanul érdekes, világviszonylat ban is egyedülálló lelet : egy leemelhető hátú, belül üres agyag, kacsa. Ez az ősi kacsa rejtvény még e pillán«. ban, sehol nem fordult elő a bronzkori leletek között s megoldása talán választ ad majd arra az állatiéul ittsz-problémára. amely a jelek szerint a temetkezési szertartá. eokkal függ össze. A kévéié temetkezés Eddig 1140 sírt tártak fel tej ;'esen; legnagyobb részük az északnyugatról jövő ősi bevándorlók hamvazz.ásos temetkezési módjának urna-sírja. Van azonban mintegy ötven csőn» vázas sír is. A kétféle femeike zés el,érő kultuszra u al: a holttest, elégetésnélküli, csőn.vázas eltemetése időben megelőző a bronzkort halst,égetést és urna- teme ést. A ké,féie kultusz ri. tusainak megfejtése egyik nagyszerű feladata lesz a továbi kutatásnak. Mezőgazdasági tanácsadó A búzavetésröl Október 25_én lejárt a minisztertanácsi határozatban megállapított búzavetési határidő, Meg kell állapitanunk, hogy megyénk erre a határidőre csak mimegy harmadrészben teljesítette búzavetési elöirány. calât. A lemaradás behozása* azonban lehetőre teszt a kedvező őszi időjárás, ha do gozó paFokozottabban használjuk fel a könyvet az előttünk átló feladatok megoldásában Kövessek púrtsxervexeteinii a kiskunfélegyházi juras puribizoitstígu péidujut Megyénk dolgozói is egyre fo. kOzóuo érdeklődéssel é3 szeretettel fordulnak a könyv és irodalom felé, Ma már megtaláljuk dolgozóink lakásában, terme őszével, kezezi csoportosban, gepaüoma. sokon a haiació irodalom remeit műveit, amelyek szórakozási, felüdülést és a mindennap, munka végzésében segítsége, nyújtanak a dolgozóknak, Ezt mutatja az a tény, hogj a kecskeméti könyvtárak szára*. 82.1'ői 89-re emelkedett az utolsó hónapokban, így Könyvtárat kapott PeiSOszentKiráiy dolgozó parasztsága, Izsák—Anna. i.9lep, kiskunmajsai gépállomás, a császártöltési gépállomás, ahol a dolgozók a könyv oivasa. aán keresztül megismerkedne,* a szocializmus építésével, az ellenség erlern harc módszerei vei és a szocialista kultúrává. A kecskeméti körzetben ma már minden faluban van népkönyvtár, JNyitva áll minueu dolgozó előtt a tudás megisme rése. Ma már nem a kiváltságosoké, nem a társadalom fej. ödésének, a dolgozók értelme nek akadályozója a könyv, hanem megismertetöje az üj társadalom építésének. tío., segítséget kap a könyvön keresztül do gozó parasztságunk, .megismerheti évszázados rabságának történetét, hogy a nagybirtokosok, hercegek, bárók és azok kiszolgálói, a gazda, lisztek és az egyházi íöméiiO- eágok hogyan igyekeztek el vonni a figyelmet a társadalomban i«vö osztályelleniéiröi, a kizsákmányolásról és a munka. nélküliségről. Ma mar más a helyzet. Dói. gozóink olvasottsága olyan, nogy könyvkiadásunk nehezen tud lépést tartani a dogozók egyre növekvő olvasási igényeivel. Kiskunfélegyházán az aoüu kötetes könyvtárból az eimull hónapban 2233 könyvet köicso nöZvOK. ki. Izsákon az oivasók száma 2o 3-ról öói.re eme k ecu ti. £s így sorolhainánk a továbu, erednienyéiiet. Ezek a ieheióségek és igények aóvekehése kuiiurmun.Káaain.k. ra, elsősorban a könyvtárak dolgozóira, megnovekedect feladatokat rónak. Könyvtáram., lejicsztese népművelésünk eioit aio egyik legfontosabb feladat, A könyv lebecsülése, a fönyvlármunka e-hanyagotjsa, sajnos, nem neveznetö ritka te.ensegnek. l'áifszeivezetaink közül különösen a ki'S'kutné.egyházi járási pártbizottság, a kecei partsze. vezet ad hatalmas -eg„- • eget a könyvtár munkájúnak megjavításanoz és has?,na:ja íei az előttünk áhó feladatok meg. valósiiásáoan. Aitaiáoan a tanácsok, a vég reiiajvOíiizottság tagjai és sok esetusn maguk a Kit 'lúrre.eló- sök is mellékesként kezelik a könyvtármunnát. Az ilyen lünk cionáriu-aink eimarauauk azon do.gnzók mögött, akik íeíisme. rik a könyv je.en.o.eget, begyen ebben a munkában l-tevui eivtars fi. Kongresszuson mondott beszéde UtmuiaiaSj hogy: „a szocializmus győzelmes fel. epitese lehetetlen a kul-urlorradalom feladatainak m-got- dá»a nélkül”. Aki ezeket a szavakat meg éra és ennek szer emében vegn. a munkát és rendszeresen oi. vas, sokkal jobban tudja meg oidam az előtte álló feladatodat. Könyvtárosainknak is kü ionos szorgalommal és szenve. deíy esseggel keit végezniük a pOiU-kai íe'ivilágOJÜo munkát, A jó könyvtárodnak jő nap-cso tata van a dolgozókkal és olyan könyvet ajánl, ami nemcsa*. szó. —közia,ja a do.gozót, hanem az fel is tudja Használni munkájában. Ezt a munkát egyedül ciátni a könyvtáros nem tudja, ezer. lieitéuenüt szükséges, nogy aktívái; at szervezzen oe, és ezen keresztül emelje a könyvtár olvasóinak -számát, Szükséges az, hogy pártszer veze.eink, takácsaink, tömeg szervezeteink maguk is látogatói legyenek a könyvtárnak. Az a népnevelő, aki o vas és azt munkájában hasznosítsa, ái, oeszéii a doigozókkal és úgy agilai, sokkal jobb és eredme. ayeseob munkát vegez, A könyvo.vasás (erén kü lönösképpbü sok tennivaló van az jn.moz és a Dibö szerve zabelhek vezetőségének, meg nem igen használjak fel a szap .rcu-a .unt munkájukban. Az öteves terv léiadatai har. eos, ieauu.etes, aikoió dolgozO,t ezreit teremti még. Szükséges, hogy a szoeíans-a epi.es ne. nézsegeit, problémait a szép irotiaiom o. vasasán keresztül r- itiiiéljek meg. G YAPO'l CSA A bOLfOJSl Vidám Zaj, nagy sikongatasok, őraszünet, van g. nariai általános ZitOiáean es Uu.man az „tisd a harinadika-” nevű kergetosdu játsszák a leányok. — No, kislány*k — zavarom meg a mulaiSagoc — meiyötök volt vasárnap bolton? — Én is! Én is! Én is! — nyújtja a kezét mind és egyszerre akar beszámozni az egész társaság. A zűrzavarból egy szőj sem ér.eni, szerencsére tudom az ügy „tör éneim; hátterét,'’, A tíinácsbáz-ban halló,iám, amikor az iskoláról eseti; szó. igen négy oecnüleie van o.t a tuntes;ület- nek. M nden közügyből dereka. R.m kiveszi a részé , azonfelül is, hegy a taníiás állandó kaP* csoia.ot fart a mindennapi é.*i- |el. A tanúos figyelemmel kíséri az iskola munkáját s tudják, hogy például az első magyar dolgozuiírás tárgya a békekölcsön .jegyzés voit, tnána meg ezze; a címmel írtak igen szép dolgozatokat a gyerekek: „Édesapám, köss kukoricaszálll- túsi Szerződési!” Ami pedig a soi-j gynpotcsa- [át illeti, az különösen kiemelkedő. Mert gyapr.csa'ában ve t vészt vasárnap kilencven hartai .nagyfiú” és „nagylány” a sollt ál'ami gazdaság földjén. Jakkel István a r.aní ó neve, mosolygó arcú. szálas fiatalember O az úttörők vezetője, ö ohoroz:a a vasárnapi kirándulás részvevőit a járási ú[törö- vpzptö felhíváfsára a solti állami gazdaság jelen,ette, hogy sürgősen Szedni ke.[ a gyapo.ot, mert mmuen nap kénej su-yos vesz.ösögei ok.zua- népgazdaságunknak. Azt monoba jankel isjván, hogy amjkor az osz.a- lyokban meghirdet.e, kiderült, hogy minden nagyobb tanuló tudja, mi. jelent, a hazának a gyapo.. — ivem kellet, biztatás — néz büszkén gyerekeire —, fiúk, lányok egyaránt le*kesen ajánlották föl vasárnapi pihenöjükej. Kpencvenen ültünk v*na.ra s men ünk á. Sóitra. Én még egy kicsit féltem is, hogy vajj*n nem teszünk e majd iöbb kárt, mint hasznot, de ezek olyan komolyan Iá tak hozzá, hogy egész meg-ha.ódiam, S amikor befejeztük, kiderül . hogy a környék egyik legjobb teljesítménye a mienk. Körülnéz — H:i a Péter? Mullicn Péter! — kiállja. Kékszemü, szőkehajú gyerek jelentkezik. — Ez a nap hőse — mutat rá a tani ó —-, kilencven közj ö let« az első, Füjig pirul Péter a dicséretre — Nyolc óra alatt 30 kilói és 45 dekát szedtem — mesé i bol. dogén éz mutatja n. ké- piros tenyerét, hogy nzza,’. — Nono, Péier — szól közbe a tanító —, csak a kezünkkel szedjük a gyapoto; ? Egy pillanatra elgondolkodik a I’éiér, aztán széles moso’yra derül az arca: — Nemcsak kézzel, hanem éazszei is. — Úgy ám — bízta ja a tanító —, mesé.d csuk, hogy mii is tedez.él lói? Nagy léiekZe.et Vesz a f;ű és mesén, hogy eleinte két uJía csipkedte, körüi-körüljárt minden bokrot éa nagyon lassút men . Egyszerre csak rájött, hogyha n-ot-öt ujjal ;épl, két szer olyan gyors a munga. Je fé.óra múlva dön 6 felfedezés tett. Azt, begy a gyapotot egy szerre ké- kézzel is lehet szédm úgy, hogy ké s;r közt haladv. mindké, soron tépi az ember Egy csapásra ö szőr e jobbat haladt, majd kin gyakorlat U[án azt vette észre, hogy tízszer annyit; szed, mint azelö t. Ezt fedez,e fel Pé er. Persze, hogy szaltériok előtt mindé* már köztudomású, de Péternek aki éle.ében először látót- gya potföldet, s aki, a szedésre senki sem [aní.oit, 0|t, akkor vasárnap mégis esak'a saját fel» fedezés« voj ,-;Z öt ujjal és két kézzel való szedés. A kilencven baltái gyerek közö i ö alkalmazta először ezt. a módszer» és az ő példájára csinálták a többiek, — Éspedig igen jó eredménynyel fűzi hozzá n tani óéi. A kis Ga’lé Magda például 19 kilót szedeti, d> a leggyengébbek sei í ad áh 7-8 kilónál alább. Persze, az anyagi eredmény sem maradt el. Te menynyi 'kap ál, Pé|er? — Negyvenöt, forintot — feleli boldogan. — de ha vasárnap újból mehetek megszidem a dup’ájáo rasztságunk sürgősen és szak- izerücn elvégzi a buzavetés munitáját az előirt vetésterüle. len. Megyénkben jelenleg főleg kukorica., répa-, napraforgó, ős burgonyatarlókon van még, hátra a vetési munka. Ezeken a kapásnövényiarlólion — ft. eg lazább talajokon — a mostani száraz időjárás meliCtt leg. több esetben mellőzni .ehet aj ekevei történő Veiöszániast, feltéve, ha a talaj a nyár folyamán jó műnkét kapo-it, nincs eígyomosoava. Helyette jól bevált talajeiőkészítési móo a keitőstárc'.ás talaj feltörés, a búzavetőmag a tárcsákkal porhanyított talajon is jói elvethető. A kézzel történő veté3, sze. rencsére, megyénk terüleién is egyre ritkább. Ezért dolgozú parasztjaink is gépi vetést végeznek, lco lektiv gazdaságaink példája nyomán, A szovjet ta. paoztaiatok áivételévei azonban a korszerű vetési mód már nem egy irányba", hanem keresL-ahen .hosszéi- ban törjénik. Ennek előnye majd főleg a bú. za*abia kaiászolásakof múlat kozik meg: a Jobb fénye.osztás következtében hamarább bekövetkezik az érés és az ara. lásnál a mi viülékünkön soli kárt okozó megdöiéj vészé ye U jóval kisebb, mint egyirányú veiögépjáratás esetén, A másik fontos tudnivaló a búzavetésnél a mag eiheJyezé. sének melysége. Ne hailgaosunk az ellenség beugratő „szakta. nácsaira”, amely Szerint a mos, lám időjárás mellet ío.yó „por. ba vetés” esetén a felszínhez közel kei, hagyni a magot, mert .,az eső úgyis beveri”. A i igazság az, hogyj a búzamagot megfeieiö mély-égre kell elhelyezni és ennek nagysága a ta. lajsz<5rkezet,ól függ. A mi megyénk középköiött talajain a vetögepet úgy kel beállítani és a velés utáni talajmunkát úgy kell elvégezni, hogy a földbe került vetőmag fölött mintegy 3 ceniiméter porhanyós réteg maradjon, A téli fagyok és aa enyhe téli napok váltakozásai folytán ugyanis a talaj le színe két három centiméteres frá- .efelé tartó mozgást végez. K lalajmozgás következteoen a tarjadó, gyenge búzatö része — na a mag nem Volt elég mélyen — valósággal kiszakad a talajból és szabadon maradva a. talaj mentén télen mindig erős fagy hatására elpusztul. A. .elfagyás veszélyé Így elsősor. ban a túlsekélyen elveiett búzatáblákat fenyegeti. Lazább :.a aj esetén a mag kerülhet mélyebbre is, de nyolc centimé érnél soha sem mélyebbre. Vi gyáznunk kell viszont, hogy nideg agyagos, erősen kötött, vagy sziktaiajon 2—3 centimé cernél mélyebre soha ne vè» ellnik. Azokon a kötöttebb talajokon, ahol a tárcsával történő la aj íei törés nem elégendő, a vető szántást búza alá 20—22 centi méternél mélyebben soha sem szabad végezni, Vetőmagnak a fennálló ren- deletek értelmében ál ami nem* sitet veiömagcsere.akció során nyert búzavetőmagot kell hasz. nálnl, az előirt csávázás e.vég. zése után. A buzavetés mielőbbi befej» zéso azért is foinos, meri a "a pos október a laiajt melegen, lermóbaktériumökkal telítve hagyta és így a jövöévi jó ter. mes elöteitételei még megvannak. Jövöévi nagyobb darab kenyerünk ellen követ el me rényletefc és így a nép ellensége az, aki a búza eíveiésevel to. vábo kés ekcd.k, A duiöo.ztosoH kötelessége most már, nogy í meggyőzésen leiül a iörv*ny szí gorának is érvényt szerezzen; a késlekedők Kel szemben
