Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-28 / 277. szám

Szabadszálláson elaludt az ellenőrzés és ezért sok tengeri elfolyik a spekulánsok kezén Szabadszálláson a szövetkezeti felvásárlóhely előtt nem nagyon látni kukoricává] megrakó^ sze­kereket. Gyengén megy a ,|en- geribegyüjtés. Le js maradt a község és a túrásban az utolsó kelyen kullog a tengeribegyüj- tési terv teljesítésében. Ha megkérdezed a tanácsnál, bogy mi az oka ennek, elisme­rik, hogy gyenge az ellenőrzés és sok Kukorica elünik a spe­kuláció csatornáin. Számos dol­gozó paraszt van, akinek jó ter­mése volt — hiszen a községben mindenki tudja, hogy a kukori. catermés bő volt — és még nem mutatta be a vételijegyet, a be­adóit kukoricáról. Ilyen Sipe* Tamás 10 hOidas gazda, akinek 1 hold és 800 négyszögöl kuko- ricavetése voit, de még nem adott be egy kiló tengert sem. Pedig csak 264 kg májusi mor­zsolt az előírása. Hasonló a hely­zet Redei Lajos 7 holdas gazdá­nál is, aki 288 kg májusi mór. zsolt tengerivel adósa a nép ál­lamának. Pedig neki is volt majdnem három hold veiése. A tanács kivetette a kártérí­téseket. 503 dolgozó parasztnak és 171 kuláknak felemelték 5— 10 százalékkal a beadását. Pé­ter Lajos kulák 9042 forint pénzbírságot kapott, Sziics Sán- dorné a másik Jtulák 19.890 fo­rint bírsággal jpt sujtva, mivel nem teljesítene kukoricabeadá- eát. Az adminisztratív részét tehát elvégezték a tengeribegyüj,és- nek a szabadszállási tanácsnál. Nem folyik azonban a népnevelő munka, nem tudatosítják a ku- koricabegyüjtéis jelentőségét; és nem ellenőrzik a Piacot. A baj már ott kezdődött, hogy a tengeri tárolásához szükséges helyisegeket nem biztosították idejében. Mül.er György volt szövetkezeti ügyvezetőnek kisebb gondja is nagyobb volt, mint­hogy tárolóhelyekről gondos­kodjon. Ezért naponta 70 kocsi is állt a szövetkezeti raktár elölt. Ha megtelt a helyiség, el­küldték a kocsikat. Persze az a dolgozó paraszt, aki már így is egy napot, vagy legalábbis fél. napot eltöltött a hiábavaló ácsorgással. nem szívesen ment vissza a megrakott, szekérrel. Nem is nagyon volt kedve ah­hoz, hogy ismét befogjon egy következő nap és egy másik rak­tár előtt álljon ismét egy napig. Ez az állapot csökkentette a dogozó parasztok beadási kész­ségét. A szövetkezeji ügyvezetőt leváltották és most már van rak­tár is elég, csalt a kukorica nem jön. Döntő hiba a2 ellenőrzés gyen­gesége. A tanács nem elég ke. menyen néz a körmükre ^ sPe“ Kulánsoknak. Azt tüdják a ta­nácsnál is, hogy a Piacon ,.zseb­ből” árulják a kukoricát, de még mindig nem csíptek el né­hányat ezek közül. ö| MNDSZ- asszony ellenőrzi a piacot, de n* ó munkájuk sem alapos. Majd­nem úgy néz ki a dolog, mintha ,,szemet hunynának” a spekulá­ció felett. Ez| bizonyítja, hogy a legutolsó piac alkalmával is, míg ők ,,ellenőriztek”, addig az egyik gazda kedélyes hangulat­ban egy kocsi kukoricái el­adott. Szóval így néz ki az ellenőr­zés. Ettől az ellenőrzéstől nem félnek a kupecek, meg a speku­lánsok. Inkább állandóan „élén­külő” zugforgalom jellemzi a szabadszállási piacot. Kovács Lajos volt malomtuiajdonosnak Csak egy hold szőlője van, mégis tizenöt mázsa kukoricát vett zugforgalomban. Mold József volt főjegyző 10 mázsa tengerit vett a saját bevallása szerint. • A tanácsnak meg kell szün­tetni a2 eddigi „szemethűnyó”, megalkuvó magatartást. Ke­mény ellenőrzést kell gyakorol­ni és meg kell akadályozni a zugforgalmat. Szól ez Balog Já- nosné elnökasszonynak, de a végrehajtó bizotíságnak 'és a ta­nács valamennyi dolgozójának. Úgy kell dolgozni, hogy a leg­jobbak, hangja érvényesüljön, mint például Finta István ta­nácstagé, aki az elsők közö;.( tel­jesítet te tengeribeadását. A ta­nács minden t«gja felelős a terv teljesítéséért. Ne járhasson emelt fővel uz utcán az, aki nem tel­jesítet; e még a beadását. A pártszervezet Is ébressze fel az „alvókat” és irányítsa a |ömeg- szervezeiek népnevelő munká­jút. Segítse és irányítsa a laká­csot is. A begyűjtésben kitűnt dblgozó parasztokkal meg kell erősíteni a népnevelő csoporto­kat. Mozgósítani kell a falu dói. gozóit a törvényszegők és a spe­kulánsok ellen. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban a dolgozóit jelentős réssé túlteljesítette módosított felajánlását adja ót munkamódszerét az. el­maradóknak, akiknek teljesít­ménye azután ugrásszerűen nö­vekedik. A dolgozók, az üzemi párt- és a szakszervezet, a vezetőség leg­főbb feladatául az évi terv rész­leteiben való túlteljesí ését tűz­te ki. Ennek érdekében a szak- szervezeti ak|ívákat személy szerint meglátogatja a szakszer­vezet ejnöke, aki elvi és gya­korlat segítséget ad a politikai munka megjavításához. Ennek eredménye az, hogy ma már Habran Julianna, Nagy Ilona és Hartman Lászlóné jelenesen megjavították munkájukat. Hiá­nyosság van még Göbölyös Er. zsébetnél, aki lebecsüli a politi­kai munka jelentőségét és a ka­pott feladatokat részben, vagy egyáltalán nem — felületesen Fehérköpenyes lányok, asz. szonyok asztal köré ülve, gyors és ügyes mozdulatokkal töljík meg az előttük álló üres üvege­ket gyümölccsel. Arcuk vidám, az eredményeik­ről beszélge nek. — meg egyes üzemrészek lemaradásáról. Bár az évi tervüket az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói globálisan az Októberi Szocialista Forradalom tisztele­tére 7 nappal előbb, október hő 30-án teljesítették, — mégis van némi lemaradás a szállítási iizemrésziegnél. A dolgozók kemény küzdelem­ben a tervteljesitésben már ed­dig 107 százalékot értek el. Az üzemen bejül a versenylendület fokozódik, amit az egyre soka­sodó, párosversenybe lépők szá­ma igazol. Egyre több azoknak a száma, akik felajánlásukat módosították, sőt már jelentősen túlszárnyalták. Felajánlásokban és ahnak tel­jesítésében a DlSZ-fiatalok is példamutatóan elöljárnak, már eddig 50 DISZ-fiatal módosította a tervét, felajánlását. Az eredmények túlteljesítésé­ben példát mutat Lendvai Má. r-ia, aki 110 százalékról 140 szá­zalékra tett vállalását már eddig 185 százalékra teljesítette. Szo­rosan felzárkózik Tajti Teréz aki szintén 185%-ra teljesítet, e felajánlását. Követte példáját Lírios Erzsébet, aki 140 százalé­kos vállalását 187 százalékra tel­jesítette. Ugyancsak szép ered­ményt ért el Kovács Katalin, aki 120 százalékról 186 százalékos teljesítményt ért el. Az üzemrészek versenyében nagy küzdelem után a kádár- üzem került a«* ölre 113 százalé­kos tervtetjesUéssel. A második helyre a lakatosok kerültek. Az eddigi nagyszerű eredmények arra ösztönzik a dolgozókas hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára újabb nagy eredményekért induljanak harcba. Az üzemi pártszervezet, az üzemi bizottság és a szakszerve­zeti akávák jó felvilágosí ó mun­kája nyomán szívós harc indult meg a 100 százalékon aluli tel­jesítmények megszüntetéséért. Ennek érdekében kiszélesítet­ték a munkamódszerátadási mozgalmai. Egvre több dolgozó végzi el —, habár képessége és készsége megvan, amit bizonyít eddigi jő munkája. f A szakszervezetnek a verseny­szervezésben igen hathatós se­gítséget ad B, Kiss Irma ver­senyfelelős, akl faradhatailanul ellenőrzi a vállalásokat, felkeresi a lemaradókat, segíti munka- módszerek elmagyarázásával, hogy az élenjárókhoz felzárkóz. zanak. Személyesen foglalkozik a 100 százalékon aluli teljesítőkkel, akik igen hathatós segítséget hapnak tdjcaíiniényük emelésé­hez B. Kiss Irmától, A versenyeredmények napon­kénti értékelése, nyilvánossága biztosítva van. Az üzemi han­goshíradó állandóan közli az élenjárók nevelt és eredményeit és daljal köszönti őket. Elvtársak! Nem kapjuk meg azt a szénmeniiyiséget, amire szükségünk lenne!... Kedves Bányász Elvtársak! örömmel olvastuk mi is, a Kis­kunhalasi Mészhomok Tég.agyár dolgozói, azokat « szép felaján­lásokat, amit szocialista hazánk felépítése érdekében Rákosi elv­társitok illeték. Ml is megtel­tük a magunk vállalását, amit évven olymi becsületbe,i ügynek tekintünk, mint Ti, — Felajánlásunkat, abban o tudatban tettük, arra számítol­tunk, hogy havonta Tőletek meg­kapjuk a szükséges 1800 mázsa szenet, így munkaidőnk minden percét szorgos munkával töltjük ki és Rákosi elvidrsnak tét^ fo­gadalmunkat megtartjuk, Építő munkástársaink, mikor felajánlásukat megtették, arra számítottak, hogy tölünk meg­kapják azt a téglamennyiséget, ami tervük végrehajtásához szükséges. — Ezt a gondolatot azután cl lehet vezetni egészen a Ti munkátokig, — -n tervbevett egészséges bányászlakásokig, ső/ tovább az újabb aknák építéséig. Tervgazdaságunk tehát akkor fog jói megfelelni feladatainak, ha minden dolgozó álérzi mun­kájának fontosságát és vállalt kötelezettségét mindenkor tel­jesíti. — De mi történik most? Tőletek, elvtársak, nem kapjuk meg „zt n szénmennyiséget, ami­re szükségünk ienne, Így dolgos kezeink kihasználatlanul pihen- nelc. , Hiányosan teljesítjük tervün­ket, ezáltal nem, tudjuk biztosí­tani népgazdaságunk és népünk áll ai elénk állított követelmé­nyeket az építés nagy és hatal­mas munkájában. Ti bizonyára várjátok nz épí­tőmül,hás avtársakat, hogy a szocialista dolgozóhoz méltó la­kásaitokat felépítsék. Az építők meg arra vd.rnak, hogy mi a tég­lát odaszállítsuk nz épülethez^ Mi pedig arra várunk, hogy tő­letek szenet kapjunk E.vtársak! Teijasílsé'ek vál­lalt kötelezet,tségeteket! A részünkre előirányzott szén- mennyiséget termeljétek ki, hogy mi is tudjunk téglát, szállítani az építő munkásoknak, — talán éppen a Ti lakásaitok és az új gydraink építéséhez. Ezt minden becsületes dolgozó elvárja tőle­tek. Elvtársi üdvözle-ttel: BERTA BENŐ. a Kiskunhalasi Mészhomok Téplaavár dolgozója. 200 TONNA GYAPOT EGY ÉV ALATT ßazarbaj Mormotov, a taíkehti terület csinszi gép. és traktor, állomásának dolgozója új mozgalmat kezdeményezett. Vál­lalta, hogy gyapotszedő kombájnjával évenként legalább 200 tonna gyapotot takarít be. Bazarbaj Mormotov mozgalma egyre szélesebb körökben terjed el ;§cgcK§oäcK$iO(sa<tK^T^ä<axa-<^c^^ A LEVELEZÉSI MOZGALOM kiszélesítéséért A bolsevik sajtó egyik jellem­ző vonása, hogy állandóan együttműködik az olvasókkal, szoros kapcsoiato, tart fenn a dolgozó tömegekkel A kapcsolatok egyik eszköze a munkás-paraszt levelek. Az ol­vasók levele; kiapadhatatlan for­rásai a dolgozók eleven, alkotó gondolatainak. Ennek az élte ö forrásnak a nedvei gazdaghják újságaink tartalmát, életét, har­ci kedvét, átü ö erőt kölcsönöz­nek neki, segítik öket abban, hogy eredményesen töltsék be a kollektív propagandista, agitá­tor és szervező funkcióját. A munkáslevelezök. mint a proletár közvélemény közve,ítői. feltárják munkánk hiányossá­gait. A muokásleveiezésnek tehá! fontos szerepe van lapjainkban, levelezési mozgalmunk kiszéle­sítse érdekében a Szabad Nép szerkesztősége 1952 február 2— 3-ra összehívja a magyar sajtó munkás- és parasztlevelezöinek első országos konferenciája.. Az országos konferenciát megyei értekezletek fogják megelőzni, ahol az egyes megyék levelezői beszélik meg a feladatokat, megválasztják a küldő.teket az országos konferenciára. Me­gyénk munkás- és parasztlevele- zöi úgy készülnek mélón a me­gyei értekezletre és az országos konferenciára. ha t°vább javít­ják levelezői munkájukat, még jobb, harcosabb levelezői lesznek a pártsajtőnak. Lapunk munkás-parasztleveie- zési mozgalma pár hónappal ez­előtt széP fejlődésnek indul,. Megnövekedett a beérkezett le­velek száma, azok minőségé. De az utóbbi időben megtorpant la­punk levelezési mozgalma. Milyen okok gátolják levele­zési mozgalmunknak kibontako­zását ? Tudjuk, hogy minden levél mögött élő ember áll Ez aZ( je­lenti. hogy egyetlßn egy a szer­kesztőségbe beérkezet, levél sem maradhat megválaszolatlanul, hiszen n dolgozók levelei az új­ságot az élettel, a néppel hoz­zák érintkezésbe. A dolgozók leveleinek komoly és megfontolt feldolgozásával tudjuk ideiében észrevenni és helyesen ér,ékeinl iarsadalmi életünkben muta'ko- zó új jelenségeket, csak így >ud- juk levonni a magunk számára ,i szükséges következtetéseket Csak így lehetünk ve-ze.ő és irá­nyi'ó erő. Felismertük a beérkezett, le­velek jelentőségéi, de a válasz­adást nem jói szerveztük meg. így előfordult az, hogy a szer­kesztőségbe küldött levelek kö­zül jóegynéhány válaszolj‘lanu; maradt. Lapunk levelezési mozgalmá­nak másik hiányossága az, hogy nem mindig küldtük a beérke­zeti leveleket kivizsgálásra. Nem közöltük mindig a levél írójával, milyen rendszabályokat fogana­tosítottak a fogyatékosságok ki­küszöbölésére, A levél az újságírás minden válfajában, széles területén fel­használható: cikkben, szemlé­ben, (árcában, stb Munkánk hlá. nyossága az is volt, hogy azt rr lehetöséget nem mindig hasz­náltuk ki. A legtöbb esetben a leveleket nyilvánosságra hoztuk. Műfajilag azonban nem dolgoz­tuk fel őket A megnövekede|t feladatok si­keres megoldása azt követeli, hogy az eddiginél sokkal szoro­sabb, szélesebb alapokra fek­tessük levelezést mozgalmunkat- Az előttünk álló feladatok azt követelik meg tőlünk, hogy min. den üzemünkben, minden állami gazdaságban, termelöcsoportban, gépállomáson legyenek levele­zők, akik üzemük éleiéről, az évi terv határidő előtti teljesíté­séért folyó termelési csatáról rendszeresen tájékoztassák szer­kesztőségünket. Fontos továbbá, hogy pártbizottságaink, párt­szervezeteink, lömegszervezete. ink minden erejükkel segítsék elő -a levelezési mozgalom to­vábbi fejlődését. Lapunk csak akkor tud való­ban veze ő és rányító erő lenn;, ha a társadalom figyelmét a2 adott pillanat legfontosabb ese­ményeire és jelenségeire ossz pontosítani tudjuk Ez csak úgy tehetséges, ha az újság ál­landó kapcsolatot tart fenn ol­vasóinak hatalmas tömegével — a dolgozókkal, gondosan tanul­mányozza a leveleket, s helyesen használja fel őket. A munkás-p-írasztlevelezésben részt venni — havcos teft a szo­cializmus épí ésében, harcos t°.t a békéért, Munkás-paraszí]evele- zöink ennek tudatában készülje­nek a megyei levelezés; értekez­letre majd ,az ors?ág03 konfe­renciára. A Bolgár-Szovjet Társasás tevékenysége A Bolgár-Szovjet Társaság jól megszervezett tevékenységei fej; ki annak érdekében, hogy a szovjet emberek életét és mun­káját, az élenjáró szovjet kul­túrát minél jobban megismer­tesse a bolgár dolgozókkal 1951. első felében a Társaság cöbb mint 46 ezer előadást rendezel-, 4,920.000 részvevővel é3 3155 kiállítást, amelyeket 1,700.000 dolgozó néze;t meg. A Társa­ság eddig több mint 5000 orosz nyt'lv’.anfolyamor. rendezel 100 ezer részvevővel Fejlődik a kínai ipar A kínai dolgozók lelkes mun­kája következében gyorsan fej­lődik Kína ipara. 1950-ben a széntermelés 28 százalékkal ha­ladta meg az 1949. évit, most, 1951-ben pedig máris 9 száz: - Iákkal magasabb, mint a mi ]f cv megfelelő időszakában. A ru­házati ipar termelése 1951 vegé­re 33 százalékkal lesz mag3Jabb mint 1950-ben volt. Ez az ered­mény 28 százalékkal szárnyalja túl a háborúelőiti legmagasabb termelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom