Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-27 / 276. szám
S* á I' ( ó « p á r í ú !» í 1 f s A kecskéméi! és bajai faeísst páríéeíekezSeí a falast párlszepvczetck megerősítéséért Vasárnap pártértekezleire gyűltek össze a kecskémé i és ■bajai járás pártszervezeteinek küldöttei. A legjeüb kommunisták jQ[ elí QssáS, bogy kiértókeijék a pár-Skeivezetek munkájátA pánértekezleiek fő feladatit volt a béke megerősítése, a~ további íelada ok kijelölése, a meglévő hiányosságok kiküszöbölésé. A kecskeméti járási pártértekezlet alaposan tárgyalta a pártikongresszus ha úr-aatát, ytneiy szerűit „meg kell erőst.énünk a 2>á> tfi^erpezíieket és meg ke}, javif&ni a pármunkái minder, iiü, t,' de elsősorban a )alun.” A beszámolóban Putics József elvtárs, a JB |i kára m£âteïe‘ô súllyal értékel;e a nemzetközi helyzetet, alapos összefoglaló képet nyújtott a nemzetközi helyzet alakulásáról, az amerikai imperialisták agresszios háborús mesterkedéseiről. Hosszan tárgyalta a tíAizmus elleni harcot, Nyug a t-Néme; ország felfegyverzését. A beszarnom behatóan foglalkozót- még az osz- tályelleuség, a kuiákok elleni fokozottabb harccal, az állami fegyelem, a párt- és páriépilés, uz állami gazdaságok, iszcs-k, gépállomások kéraesével, elért eredményeikkel és fennálló hiányosságaikkal. Emellett azonban alap.ában -árta fel a meglévő hiányosságéit okai|, melyek nem kis mérténben a JB eddigi munkájából js adódnak. A beszámoló eredményként állapította meg, hogy Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde óta a bírálat ®s önbírálat fejlődött a pár - Kzervezeiek, a kommunisták munkájában Az 1951—52-es pártoktatás fontos szerepét, a mgság ideológiai képzését, már eddig mutatkozó eredményeket, hibákat bőven |árgyai;a a be. beszámoló, Különösen sok szó esett, a pártszervezetek megerősítéséről, a tervszerű ing- és tagjslöltfelvételről. Paőj János a lajosmizsei pártszervezet küldötte elmondotta, hogy a pártszervezet náluk elhanyagolta a becsületes, munkájukban ak;ív pártonkívüliekkel való foglalkozásp E hiányos munka meg is látszik a kevés tagjelölt számában. A küldöttek hozzászólásaiban megállapították, hogy a pártszervezetek számbelileg nem nő jek megfelelően A hozzászólók feltárták a gépállomás hibáit is. Faragó Isivánné Izsákról a gépállomás rossz munkáját említene-. A ve- tögépek állnak, annak ellenére, hogy még nem végeztek a vetéssel. Er a gépállomás hanyagsága — állapitól a meg. Többen az oktatás lebecsülését, említették fe|. — Ez a JB-tagoknál is fennáll, állapi jót-a meg hozzászólásában Mudácsi István elvtárs, a JB munkatársa. Papp Sándor, a [iszakécskei pártszervezet küldötte, a tag- ás tagjelöl [felvétel hiányosságairól számolt be. Náluk a Pártépíős a tanács, ., földmüvesszövetkeze; dolgozóira korlátezódotr. az utóbbi időben, Pes'a László elviárs, a pártközpont kiküldötte hozzászólásában n bírálat jelentőségé- emelte ki, melyen keresztül kell megvizsgálni a járási bi. zQ; ság eddig elvégzett munkáját, mert csak ez nyújt segítsé- get feladatok további elvégzésében. A küldöttéi’"ekezlet rászevevői nagy jelentőséget tulajdonítottak az oktatásnak az osz'ályel- lenség elleni fokozottabb harcnak. Többen elmondották, hogy mivel járt az oktatás Jebecsü. lése. feltárták az ellenség aknamunkáját és módszereit, felhiviák a figyelmet az elszaporodó spekulációra, feketevágásokra. Éberségre intették ezen a téren a pártértekezlet küldődéit, a Járási pár;bisottságot. A titkári beszámoló- köve,ő vitában tö'°b mint 40 hozzászóló számolt be pártszervezeteik munkájáról, a meglévő hiányosságokról és Bírálta pár,szerűen a járási pár-bizotitság munkájátA JB felé felvetett bírálat rlapos vojt. Megbírállak a JB munkája;, rövid kinntariózkodá- sait, a határozatoknak futtában való átadását, a? aktívákkal Való hiányos foglalkozást. Felhívták a JB figyelmét a? aktíva-hálózat sürgős kiépítésére, mely eddig teljésen hiányos volt. A kecskeméti járási pártértekezlet aktív volt, a bírálat végigkísérte az értekezlete:. A bírálat főleg a JB munkája felé összpcn.osult. , j Kevés volt az önbírálat. BJa fogyatékossága vőU a Pár;- értekezje.nek. A küldöttek, bár számszepjnt sokan hozzászóltak, nem beszéltek eléggé alaposan Saját hibájukról, eredményeikről, terveikről. Kevés szó eseti az egységes agiiácíás kollektív hálózat megGrösVéséról. Erre csak a titkári beszámoló tért ki, A ha.,*ár-o?ati javaslat egy pótki- egésziiés alapján jól megszabta a felada-okat, A pártértekezie- ten megválasztották a járási pártválasz;mányt és a megyei pártértekezlet küldötteit. I|t a párt értekezlet-küldöttek éljek jogukkal, amikor -több elv árasai elmondatták életrajzukat- A választmányban képviselve vannak a tszcs, állami gazdaság, gépállomás és az alapszerveze- tek legjobbjai, megfelelően az értelmiség is. Az üdvözlések, az ott feít feb ajánlások Sztálin elvtárs születésnapjára méltóképpen tükrözték vissza a pártértekezlet jelen őségét. A Pártértekezlet egyhangúan csatlakozott n kiskunfélegyházi járási pártválasztmány versenykihívásához, Sztá. lin elvtárs születésnapjának a méltó megünnepléséhez. A kecskeméti járási pártválasz mány új harcos pártválaSZimánnyal indult neki a Párt élőit álló fő feladatoknak, a béke megvédése, öiéves tervünk teljesítése, a falu szocialista á|épíiésének nagy munkájához, melynek pontos elvégzésére táviratban tett, ígéreet póriunknak, Rákosi elviárs- nak. « • A bajai járási pártértekezlet a járási tanács nagytermében tartották meg. Donáih Tibor elvtárs megnyitó szavai ulán Tóth István, a járási pártbizott. ság titkára számolt be a pár!, bizottság évi munkájáról. Tóth e'vtárs beszámolójában ugyanazokat a problémákal vetette fel, mint Putics József elvtárs, a kecskeméti járási pártértekezleten. A különbség az volt, hogy Tóih elvtárs a nemzetközi helyzet ismertetésé inéi különösen kiemelte Tito pro. vokációs határmenti tevékenységét. Erre hívta fel a határmenti já. rások do-gozői figyelmét ér megállapítok a, hogy úgy ad. hatnak mé ta választ, ha meg kétszerezve dolgoznak. Jó é több munkával tegyünk hitet . Szovjetunió vezene béketábor mellett, mert így biztosítjuk, hogy haz-ánkhan is felépítjük a szocializmust. Tóth elvtárs beszámolója után megkezdődtek a hozzászó ások. Az elvtársak a hozzászólásokban sok értékes problémát hoztak a felszínre Többen foglalkoztak a tanácsok munkájával. Kiértékelték, hogy a tanácsok mennyiben segítették elő a. be. gyűjtést és az öszj mezőgazda. sági munkát. Oszterman Béig a járási tanács eredményeiről és hiányosságairól számolt be. Rá. mutatott, arra, hogy a járási tanács munkájának másik hiányossága az is, hogy kiszá lásuk során nem adlak konkrét segít, séget a községi tanácsoknak. Bürokratikus után próbálták a kérdéseket megoldani, ahelyett, hogy meggyőzték volna a dől. gozókat. A tanácsok munkájáról beszélt Nemes Ferenc, Sü. kösd küldölte is. Hangoztatta, hogy a káderek kiválogatásánál nem mindig fordította^ kellő gondot. így kerültek a községi tanápsokba kulákbarát elemek is. De felvetődött a hozzászólásokban a titóizmus kérdése is. Ezt különösen Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, húzta alá élesen. Fel. hívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a határmentén Tito nyílt határsértésekkel pro. vokál. A járás dolgozói ezekre a provokációkra, a Tito.banda aljas cselekedeteire úgy tudnak válaszolni, hogy fokozzák a mun. kájukat, többet lermelnck, ez. ael erősítik magúkat, hazánkat és az egész béketábort. Az őszi munkák kiértéke'ésé. nél a felszólalók foglalkoztak a gépállomások szerepével is. Az elmaradás okaival részlete, sen különösen a bajai gépállo. más küldötte. Szamarai János elvtárs foglalkozott. Megállapította, hogy ezévi 58 százalékos tervteljesítésüknek az az oka, hogy nem neveltek kellő létszámú kádereket a vezető funk, dókba. Nem foglalkoztak továbbá a szakemberek tanításával sem. Nem használták ki a gépek kapacitásai. Ezek az okok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gépállomások a tervteljesíté3. ben elmaradtak. De nemcsak a termelőcsoportok küldöttei, hanem a nem-csoporttagok is foglalkoztak a termelöcsoportok eredményeivel és hiányosságai, val. Maricsnkó Mihályné, a felsöszentiváni Vörös Csillag, tszcs küldötte vázolta a felmerült nehézségeket. Rámutató;! arra, hogyan küzdöttek le a nehézségeket és beszámolt az ez. évi sikerekről. Előadta, hogy legjobban úgy lehet elősegíteni a csoport munkáját, ha megerősítjük a csoportok a'apszer. vezetőit is. A hozzászólók feltárták a íömegszervezetek munkájának fény. és árnyoldalait is. Egyben megegyeztek,, hogy a Íömegszervezetek csak igen kis mértékben segítik a pártot. Különösen Pesir Miklós garai küldött boncolta részleteiben a tömegszervezetek; munkáját. Aláhúzta még a 'DISZ nevelésének a fontosságát. Rámutatott arra, hogy ha most elhanya. góljuk az ifjúság nevelését, akkor ezt később a párt fogja megsínyleni. Szólásra emelkedett még Farkas István elvtárs is, a Párt. központ küldötte, összefoglaló szavaiban kiértékelte a pártértekezlet munkáját. A pozitívumok ulán rámutatott az értekezlet hiányosságára is. Fe'hívta az elvtársak figyelmét arra, hogy a páitértekeziet nem bírálta meg kellőképpen ma. gát a járási pártbizottságot, annak munkáját. Az elvtársa k bírálatukban nem segítették elő, illetve csak kis mértékben segítették elő a járási pártbizottság munkáját. Fe'-keihe az elvtársa, kát, hogy a továbbiak során bí. rálatpkkal segítsék a járási pártbizottság munkáját. Menetközben is használják a blrálal éles fegyverét, h<j>gy így a járási pártbizottság a párttagsággal szorosan együttműködve meg. oldhassa a soronlévö felaüa’.o. kat. A felszólalások úján megtár. gyalták és elfogadták a hafáro. zati javaslatot, | majd táviratot küldtek Rákpsi ^társnak és a megyei pártbizottságnak, amelyben ígéretet tettek a határozatok pontos végrehajtására. A járási páribjzptisálT és megyei értekezlet küldötteinek megválasztása után aj Internacionáíé eléneklésével fejeződött be a já. rási pártértekegint. Alii nem tanul a leckéből, maga vallja kárát Tiæeiilaitt s*ekér kukoricát* sok zsák gabonát, burgonyát, több mázsa cukorrépát és három bordó bort rejlett el sí kis itszciiíiBi ikfiósi kulsik Letagadta termését, „sírt“, hogy nem tud eleget tenni kötelesei tségének A kunszentmiklősl rendőrség néhány tagjával szerdán délután 3 óra tájban megérkeznünk Se. iyom János 80 holdas kulák tanyájára. Kunszentmiklóson, a bodaküt’i határban (VJI. kerület). Mindenki jól ismeri a kalákát, hiszen a múlt rendszerben igen sok cselédnek, napszámos. nak és béresnek nem fizette ki a járandóságát, mert a törvény akkor öl és a hozzáhasonlóka1 védte — Vájjon kié es a tunya, de el van hagyatva a helyzet, tényleg vah.e va. látni. Nem is sokat tétovázunk. Nem hallgatjuk tovább az öregasszony . sírását”, hanem a ken. tés mellett lévő szárküphoz lép. kedünk. Odaérkezve valamsny. nyien feltűnőnek látjuk, nogy több macska a szárkúpokban ta. nyúzó egereket lesi, figyeli. Rövid idő múlva a legnagyobb boglyában egy nagy rakás kukoricát ta’álunk. De nem állunk meg ennél. Megyünk tovább. Vájjon, mit látunk a szérüskerL ben ? Majdnem minden szárkúp alatt egy halom kukorica. A tanyátó körülbelül 100 lépésre lévő szal_ makazal középén szintén egy. nagy csomó kukorica van elhe. iyezve, A szalmakazal mellett lévő törekben hasonlóan sok kukoricát találunk. A másik *zal. maboglya több zsák búzát és zabot takar a rozsszalmakazal megtéveszt bennünket, mert be. Iliiről mást mutat. Csak egy igen kis része, vagyis a takaró, ja az alomszalma. Belül elsőrendű széna elrejtve és a széna alatt pedig régi petróleumo.-: hordóban eldugva zab. A met. lette lévő törekrakásban egy csomó burgonya található Most a tanyától nem messzire lévő répásveremhez megyünk. Itt látjuk, hogy a jakarmányrépa össze van keverve cukorrépával. A kulák meg akarta etetni a jő. szágokkal a sok cukorrépát, ami. bői tulajdoniképpen a cukrot Ké_ szí tik, A kutatás során a tanyamögötti akácos erdőbe jutunk. Se. lyem ku'.áknak a lánya erősen hangoztatja: — Nincs itt az er. döben semmi se. Kár a fáradsá. gért. Minek dolgoznak felesle. gesen. Nem ástunk mi el eoben az erdőben az égvi'ágon semmit sem. Az őrmester mosolyog és csak ennyit mond: — Majd kiderül a „vallatásnál”. Rövid idő után az akácos közepén elásva egy hordó borra búk. kanunk. Ugyancsak egy hordó bor került a föld alól ki a legutolsó szalmakazal mellől, — Gyerünk tovább —■ mondja határozottan az őrmester, A k®. rítéstöl mintegy 200 méternyire lévő sző'.ő végéből hasonlóan egy hordó bor jut a napvilágra. Amíg tüzetesen megnéztünk mindent, több icjö eltelt. De vaj. jón a ku'ák ho| volt ezalatt aa idő alatt? Eltűnt még déután. Megszökött. Elisent a szomszéd tanyájához és a szalmakazal mögül leste az esetet. Úgy gon. dolta, hogy egy néhány óráig a szalmakazal piedett is kibírja, aztán, ha elmennek a i>ven- dégek” tiszta lesz a levegő. * Ez azonban másként történi. A tizenhat szekér kukoricáért, a több elrejtet zsák búzáért, zabért, burgonyáén, a sok cukor, répáért, a három hordó borért felél a bíróság előtt. Fele! azért, hogy a nép élőt elrejtette a sok terményt, A rács mögött töprenghet: Aki nem lanul a leckéből, maga vallja kárát! Takarékoskodj a villannyal! — kérdezi az egyik őrmester. — Nincs talán gazdája? Mi an. nak az oka, hogy a tanya régóta meszeteken, a nádtető javitat- lan és az egész udvar gazdátlan? — Selyem János 80 holdas kulák lakik ebben a tanyában, aki még eddig alig ado|t be va.ami járandó, ságot — felel rá egy fia. talos ember, s mondja to. vább : — így akarja a dől. gozókat lélrcvezetni. Nézzünk csak szét a tanya tájé. kán, hiszen számtalan ku. koricaszárkÚP, szí) makazal, törekrakás és egyéb takar, mányhoglya hirdeti, hogy a Selyem ládák ebben az év. ben jó termést raktározott el. Ahogyan a .tanya udvarára belépünk, egy alacsonytermetü, idős ember tűnik cl az a-só ka_ punál. — Ki lehet az, aki olyan sebesen kanyarodott ki a hátsó kapun? Csak nem a kulák? — kérdi aZ egyik rendőr, miközben a sebesen lépkedő emberre mutat. ‘ A kutyák hangos ugatása során elébunk jött egy öregesen öltözött, toprongyos asszony,, Minden kérdezés nélkül már mondja is: — Nincs nekünk semmink se, szegények va, gyünk, mint a templom egere. Nem termett jóformán sem. mink se Nagy volt a szárazság ebben az évben. Ezért nem tudtuk teljesíteni a beadási k° telezettségünket sem'. — Jó, jó, mama — szól az őr. mester. — majd megnézzük mi
