Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-18 / 243. szám

A HIVATÁSÁT és hazáját szerető színész MŰVÉSZETÉVEL A NÉP ORSZÁGÁT ÉPÍTI Bévai József elvtárs felszólalása a Színház- és Filmművészeti konferencián Révai József elviára beszéde elején a konferencia munkáját ér.ékelte. Megállapította: ha a konferencián felmerül, problé­mák megoldása a tanácskozás Után is központi kérdés marad, akkor a konferencia jó munkát vérzett. Ezu.án a színházvezetés demokráciájáról beszélt. majd kitért a Nemzeti Színház mun­kájára. A klasszikusok szinre- h-zásával kapcsoja ban két Ve­szélyre mulatott rá: a túlságos jdöszerüsi.ésre és a másik vég. leire, hogy e darabok porlepve kerülnek előadásra. Majd át.ért az új magyar dráma és film kérdéseire. — Van komoly fejlődés film­jeinkben, darabjainkban is. Jog­gal vagyunk büszkék filmjeink nemzetközi sikereire. Drámairo- <1 t is van fejlődés és nem ls kicsi Mándy Évának és Fehér Klárának első, út örö da­rabjai őa van fej ’és, hogyha — mondjuk — az Éleit hídjához mérjük e megtett u;a|. — A nagy dr-jma mindig a nagy társadalmi összeütközések ábrázolásának műfaja volt min­dig, akkor jött létre, amikor harc foiyt a halódó régi társada­lom és a születő új társadalom között. Ezen a talajon lett nagy gyá példaképünk, a szovjet dra ma. Igazuk van azoknak, akik aláhúzzák, hogy konfliktusok ellentétek, összeü közések, harc nélkül nincsen dráma. De hiszen tele vagyunk ilyen konflik.u. sokkal és az élet maga, ha nem is tragikus, de drámai. Eléggé észrevették-e ezt a mi dráma Íróink? Annak ellenére, hogy drámairodalmunk fejlődött, azt kell mondanom, hogy nem vet­ték észre eléggé. A Hé közna­pik hősei, a Mélyszán,ás, az Élei hídja, vagy — hogy a fii mekröl szóljak —-, a Gyarmat a föld alatt, a Különös házasság, vagy a Kjs Katalin házassága, de többet ts említhetnék, két­ség elen eredmények, de nem szabad, hogy az eredmények mellett ne vegyük észre a hi- kákái. Ilyen hibának nevezte Révai elvtárs azt, hogy a színház, a film és az irodalom viszonya egymáshoz nem egészséges. — Majd a hibák tagolása után rá tért a sematizmusnak a színház, és filmművészet terén mutatko­zó megnyilvánulásaira — Az egyik — mondoija — a zsúfoltság, darabjaink film­jeink tematikai, eszmei zsúfolt­sága. Az egyik probléma a mi élik tyúkszemére lép, egyiknek alncs és a problémát megteste­sítő alakoknak sincs ennélfogva elég mozgási terük, hiányzik a művészi lélegzés lehetősége. Révai elvára ezu-án filmgyár­tásunk témaválasztásának fo­gyatékosságáról beszélt, majd így folytatta: — Drámairodalml és film munkánkban sem az ösztönös az ideálunk és nem bízzuk, nem bízbaijuk rá a dolgot az ntio. mntikus fejlődésre. Persze, hogy az írói átélés a döntő. De en­nek nem mond ellent az, ha a Dán és nz állam nzt kéri az íróktól: azt éld át, ami a nép­nek a jegfon osabb és ha az ál­lami témakör.‘erv éppen ezeket, népnek legfontosabb kérdése­ket igyekszik felölelni és azt mondj,a az íróknak: foglalkozz a a szénnel. foglalkozz Inorával éa Dunapentelévei, foglalkozz az Ifjúsággal,, foglalkozz a bélte- harccal. — Színházi és fllméletünkbeD nem az a fő veszély ma, hogy elnyom-'uk az Ihletet, hogy túl­ságosan pórázra vesszük írói szabadságot, hanem az, hogy nem biztosijuk eléggé a nép kö­vetelményeinek kielégítését, a szocialista építés szükségletei, nek és a művészet! terme’ésn(>k összhangját- Ez a fő veszély. Végül Révai elv árs a drama­turg és a színész munkájával fogla'kozo't. Az utánpótlás kér­déséről a következőket mondta: — Igazgatóinknak, rendező­iknek bátrabban kelt támasz­kodniuk, merülök kell támasz­kodni a fiatalokra, az újakra. Ezt különösen filmrendezőink­nek ajánlom figyelmébe, akik az újakra való támaszkodás alatt a leggyakrabban az- értik, hogy Szirtest és Soóst és Soóst és Szirtest ebben a filmben is, a következő és a harmadik ülmben ls játszatják. És a má sík része ennek a problémának, jobban, alaposabban, lelkiisme­retesebben nevelni az u ánpój. lást. Ez azit ls jelenti, hogy lel­kiismeretesebben törődni a fő­iskolával, a főiskolásokkal és nem engedni meg azt hogy könnyelműen bánjunk velük, hogy idő előtt elfecséreljük azt a |őkét, ami: főiskolásaink je­lentenek. Vitázzunk, nehogy idő előnt túlságos szerepeltető, síikkel, azzal, hogy Meggátoljuk őket tanulmányaik befejezésében azzal, hogy elősegítjük azt, hogy a dicsőség a fejükbe szálljon, de. rékba törjük őket. Révai József befejezésül eze­ket mondotta: — A színészi hivatás szerete- te és a haza szere-ete egységé, nek jegyében indult útjára a magyar színészi kultúra. És en­nek a kettőnek egysége jegyé­ben születik újjá és indul új vi­rágzásnak* De egy feltétellel: ha a színész magára alkalmazza azt a közmondást, hogy a jó színész holtig tanul, —- A hivatását szerejő és a hazá.. szerető színész — és azt hiszem, a mi színészeink több­sége Ilyen vagy ilyem lehet — nem bohém típus, nem sztáriipus akar lenni, nem a társadalmon kívül akar állni, hanem hazafi akar lenni, aki művészetével se­gít építeni a nép új országát, a szocialista Magyarországot. Az iráni olaj után — a Szuez-csatorna és a Nííus-völgy Régi adósságok válnak esedé­kessé Anglia számára a Közel- Keleten. Egyre-másra nyújtják be a számlát a közelkeie|l népek, A csaláson, erőszakosságon ala­puló üzleti hálózat összeomlás' sál fenyeget. Az angol külpolití ka inszolvenciája — ahogy e konzervatív Daily Telegraph jel­lemez. e a minap Attire külpoli­tikáját — a szó legközönsége­sebb gyakorlati értelmében fe­nyegeti a brit birodaJmat. Az Iráni olajkonfljktus után, Egyip­tom, nyomban utána Irak, ugyanekkor Líbia és Marokkó kérdése is napirendre kerül. — Ugylátszik, hogy az atomfizika bőt Ismer, láncreakció Jelensége a külpolitikában sem ismeret­len. A Közel-Keleten lejátszódó po­litikai a|Ombomlásnak kéj dön­tő erö.ényézöje van: az egyik a közelkeletl népek nemzeti és szociális elégedetlensége, a má­sik az angol-amerika-i elleniét, amely különösen az olajmonopó­A szervezés, a munka helyes díjazása, a verseny rendszeres értékelése és tudatosítása A SZOVJEÍUNIÓ KOLHOZAIBAN A szovjet .gzovhozok feladata: a tudományos iátokra f átépítve igen magas sáuivouamn it'aűyx- (,am a mozog uíuusugl ttííülfiicá^ n'eiadaxmt mug, hogy u [.adoma nyoa tapasz aiatoaa^ üiczereijeit a KOdioz^Kkui és átadják a^on QcLk. tiacs-Kiskun megyében meg;e. Kintettük a üelveciai állami gaz­dasagot. Ez a gazdaság üe.yes up-a iépet.j, ahhoz, Hogy a szocia­lista mezőgazdasággal foglal­kozzék. Lá lUk, Hogy a gaZuaság vezetősége a dolgozok K.-1-ez.p. vajavai sokat dolgozott a ne.y i tanításon. tgy rövid idő ahnt megépült, a kisvasút. Ez soka, segi. az eszközöd és a munka- ero meg.akarnásaoan. Egyes te' rületen igen szép a termes, aum bizonyítja, bogy hozzáértő mó­dón művelik. Hallottuk a tetve két, a hagy épt kezesekről, az ái- iatienyész,és fellendítéséről, a kulturális beruházásokról. Ezek .ermészetesen a továbbfejlődés, segítik elő. A mi szovhozainkban a veze- .őség és a szakemberek különö sen nagy gondot, fordítanak a munkaszervezésre és a munka díjazására. Ez befolyásolja a gazdaság helyes v«zu,ését. NA lünk az egesz területéi feloszt­va az egyes brigádok és munka­csapatok gondozására bízzák. Ez lehetővé teszl a kezdemenyezés a terméseredmények növelésére, ugyanakkor a helyes díjazást is, s harmadszor a gazdaság kollek­tívájában kifej'eszti a szocialista munkaversenyt. A helvéctai állami gazdaság­ban azt tapasztal uk, hogy ezen a [éren vannak hiányosságok. Nem bízzák még az egész terű. letet az egyes brigádok és műn. kacsapatok állandó gondozásá­ra. Nálunk a lermelés emelésének legfontosabb félté ele a munka eredményének helyes nyilvántar­tása. A helvécial gazdaságban azonban az eredmény nyilván­tartása csak brigádonként van. így nem tűnik ki, hogy egyes do’gozó mennyit végzett és vé. géz. Ezért javasoltuk a gazdaság­nak, hogy vezesse be az egyéni munka nyilvántartásának mód- iát, Az eleven versennyel együ.t növekedni fog n munkások kere­sete, jóléte is. A Szovje unió szovhozaiban a területen kívül a gazdasági fel­szereléseket. munkaeszközöket Is a brigádhoz rögzítik. A brigád azokat is gondos kezelésben tartja. Igen fontos a helyes munka, bérezés megszervezése. Nálunk minden dolgozót kiokta unk a normára. N3p végeztével min. denk) tudja, hogy mi végzett és mennyit kerese‘t Az eredmé­nyeket a hirde őfáblán és a bri- gádvezetőkön keresztül közöljük és minden dolgozó tudomására nozzuk. Ez nagyban elősegíti a dolgozók munka ermelékenysé- géutk emelését. A helvéciai gaz­daságban azt iapasziai|UK, hogy a dolgozók nem ,udjak a te.je. aitineaynornia értékét, Javasjl- ,uk u veze őségnek, hogy ezt a tnányosságot szümesse meg. Beszél.ünk néhány egy tej gya­korlati tapasz, alairól is. Nálunk Uagyíoncosságú az állami pénz­összeg helyes kiadása. Minden brigádnak van termelési terv*'> de ezen kivül van előirányzó t pénzügyi terve is, meghatározva, előírva benne a munkabér és egyéb kiadás. Hónap végén rendszeresen ellenőrizzük a bri. gádok pénzügyi helyze.êt s ha öbbletkladás mutatkozik, azt azonnal fedezzük és megszüntet­jük. Dön'ő fontosságú nálunk a szocialista munkaverseny. Nincs egyetlen olyan dolgozó, akl ne .enne vállalást. A verseny ered­ményeit minden hó végén érté­keljük, az eredményeket hirde.ö- áb-ákon tudatosi juk. Közgyűlé­sen feltárjuk az esetleges lema­radások okait, bírálatok hangza­nak el a munka megjavítására s megtárgyaljuk a következő fel ada tokák összefoglalva tehát, mi legna­gyobb gondot fordítunk a mun. ka rendszeres értékelésére és a szocialista munkaverseny ered ményeinek tudatost, ására. En­nek a módnak bevezetését, illet­ve továbbfejlesztését javasoljuk az itteni állami gazdaságok szá­mára la. Elmondottá: MARC8ENK0 IVAN IL- JICS, a poltaVai t&Met Kufbisev szovhozának igazgatója. Köszönjük Nektek fiataloknak... Vasárnap reggel nótaszóval fordul be a vonat a garai álla­mi gazdaság udvarába. Segítség érkezeti országunk fehér ara. nyának, a gÿapotnak leszedésé­hez. A bajai DISZ-iskola hall­gatói és a Kér észeii Technikum növendékei érkeztek hozzánk. Mindjárt meg i* kezdődőit a nagy munka, a DISZ.iskoia hall, gatókat példaképül állíthatjuk az ifjúság elé, olyan szép ered­ményeket értek el. Éle ükben először szedtek gyapotot. Ha­marosan kialakult közöltük a verseny is, ö, csoportra osz|0-ták fel a csapatot, A versenyben győztesen első­nek a Kulcsár.csoport, kerülj ki. Eredménye: 93.80 kg. Második­nak a Madarász-csoport. Eredmé­nye: 88.30 kg. Harmîdik a Vám­csoport lett 86.70 kilogrammal, negyedik helyre a Nagy csoport 72 kg-os eredménnyel szorult. U;o’só helyre szorult a Nász- csoport 60.30 kg. leszedett gya­pottal. Kimagasló eredmények voltak még ;iz egyéni versenynél is. Kulcsár István 220, Doczí Já­nos 152, Solrész János 150 Ka- lfisz Ilona 170, Szabó Sándor 176, Horváth Erzsébe., 166, Gyarmati Sándor 195, Hofbauer Lajos 159, Markó István 171 Nagy József 180, Seres István 180, Cslk Balázs 160 százalékot, ért el. Dicséreteit érdemel még Agfalvi Mihályné, 62 éves sza­kácsnő, aki 125 százalékot ért el, Szakadi János 176, Bőrös Ilona 140, Nagy Ferencné 171 Merkler Már;a pedig 170 száza­lékú! ért ei. Ezeke, a kimagasló eredmé­nyeket a fiatalok öt óra alatt érték ej. A kimagasló eredmény még nagyobb munkakedvet adott a mi dolgozóinknak js. A fiata lók ígéretet tet:ek arra, hogy a következő vasárnap is eljön­nek gyapotot szedni. Mosolygós arcokkal és nótaszóval búcsúztuk a legközelebbi viszontlátásig. Az állami gazdaság dolgozói és vezetősége köszönetét mon­danak ezért a lelkes, péld&mu- ató munkáért, a bajai DISZ fiatalok és a Kertészeti Techni­kum hallgatói Jó munkájukon keresztül bebizonyították, hogy ők is részesei az ötévé* ,erv tel­jesítésének, a béke védelmének és a szocializmus épí ésének. Forró elvtársi üdvözletünket küldjük nekik. A garai állami gazdaság dolgozói és vezetösége. V I li JL A m MŰKÉRT. Ügyvezető! A ku­koricát átadó 16 kocsit vissza­küldi azzal, hogy nem ér rá át­venni, mert a rosszul tárolt ku­korica begyulladt. Juhász József lörökfál dolgozó paraszt erre azt mondotta, ami­kor visszaküid ék 6‘. hogy ak_ kor fogja az átvevőnek behozni a kukoricát, ha majd uZ eljön érfe. így járult hozzá az átvevő ahhoz, hogy dolgozó parasztsá­gunk nt> haiáridőre teljesítse be. dását. Hogyan akarja elősegíteni az á vevő, dolgozó parasztságunk őszi munkáját, ha elküldi őket? • BAJA: Vörös Fény termrjö- szővetkeseti csoport elnöke/ Még ezideig nem rendeztétek az ál. lommal szemben fennálló tnrlo- zástokat. Lassan viszi ek be az AMG-nak járó gabonát. A kése­delemmel miért mutattok rossz Példát? I ll um okért folyik, a kulisszák mögött ugyan, de amiál eiszán- tabban. Kétségtelen, hogy az an- go,ok különben Ls meggyengült közelkeletl pozícióját a legsúlyo­sabban érinti Egyip ómnak az az elhatározása, hogy felmondja a Szuez.csatorna angol megszállá­sát és Szudán közös kormány- zását szabályozó egyezményt. Churchill, amikor hírét vet © az egyip;oml lépésnek, kijelentette, hogy ennél súlyosabb csapás nem érhet e volna mai helyzetében Angjlát. Angdu vitatkozik... Egyiptom elhaiározásdval kap. csola;ban felmerült két kérdés közül a Szuezi-csatorna katonai övezetének „biztosításáról” az angol lápok cinikusan azt írják, hogy „egy százezerfőnyi hadse­reg el ávolítása nem fog olyan könnyen menni, mint 300 olaj- szakértőé”. Nem először veti fel ezt, a kérdést Egyiptom kormá­nya. Már 1946-ban követelték Angliától, hogy vonja ki csapa. tait a Szuez-csatorna térségé bői az 1936-ban köött egyezmény értelmében, amely Angliára és EgyipiOmra bízza a csatorna vé. delmét azzal a megszorítással, hogy Anglia csak addig ve3Z részt a csatolna „védelmében”, míg Egyiptom elég erősnek nem érzi magút, hogy egymaga lás­sa el u csatorna biztosításával kapcsola-os katonai feladatoka;. Azóta Anglia élénken és szívósan vitatkozik Egyiptom „védelmi képességeiről.” Egyiptom népe nem akarja tovább tűrni, hogy idegen csa­patok taf|Sák megszállva az or­szág egy részét és hogy a kor­mány olyan kapcsolat oka- tart­son fenn, amelyek az országot háborúba sodorhatják. Nemcsu- pán a Szuez-csatorna megszállá­si övezetének felszabadításáról van szó, hanem arról, hogy Egyiptom az angol-amerikai bi- periaiisták érdekhálózatiból vég­kép ki akar szakadni. Az Rügol lapok meg 1* Írják, hogy az egész egyiptomi kérdésben nem az a nyugtalanító, hogy a kor­mány felmondja szerződéseit Angliának, hanem az. hogy erre a lépésre olyan erők nyomására szánra el magát, amelyekkel nem lehet egyezkedni, amelyek­nek következetességét az Iráni ese,ben is alkalma volt tapasz­talni Angliának. A **udáni ,%fehér arany* A másik kérdés, 8mU a* egyiptomi kormány lépése jdö. szerűvé tett, nem kevésbbé ké­nyes Angliára nézve. Szudán egyesítése Egyiptommal az egyiptomi korona alatt régi kö. verése az egyiptomi naciona­lizmusnak. Ez a követelés a Ni. lus-völgy egyesítésének nemzet­gazdaság; és történelmi szüksé­gére támaszkodik, Szudán, mely két és félmillió négyzetkilomé­ternyi területen fekszik, Anglia legnagyobb gyapo;1ermő birto. ka, az angol -textilipar legfonto­sabb nyersanyagbázisa­Azt írják Szudánról az angol lapok, hogyha kj kell vonulnlok onnan, akkor az iráni ola^ elvesz, lésével ért kárt a szudáni gya­pot elvesztése megháromszoroz za. Az egyiptomiak álláspontja szerint nemzeti fejlődésük és fiigge lenségiik biztosításának bét döntő fel étele van. Az egyik: a Szuez-csatorna övezetének fek szabadlfása az idegen katonai megszállás alól, mert ezen ke­resztül Egyiptom állandó függ. vénye marad az imperialisták hatalmi politikájának. A másik. Nílus völgy egységesítése, mert enélkill gazdasá gilag kép télén kiszabadulni abból a füg gö,égből, amely minden nyomo rüságának forrása. #híb éinfrUi/i fűi PARTÉPITtS Útmutatást nyuf* a mindennap! pártmunkában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom