Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-21 / 246. szám
Munkás-paraszt' leve'ezők, a partsajtó tömegalapjai Epül-szépül a csátaljai iskola Mienk as iskola — a Óe<í> aZ enyém és az övé, A mienk. Mi vagyunk a gazdái, a mi ko-élességünk is, hogy iskolánk minél Szebb, minél barátságosabb legyen, ei röl folyik mosiahábin a otszelgetés Csáta-ján. 458 tanköteies gyermek jár a csútaljai dH. ált• iskolába. Maga as iskola húrom épületben van elhelyezve. Tavaly kapjunk a tsz-iöi egy épületet, ahol e<J y tantermet és egy tornatermét rendeztünk be. Gyönyörű virágoskert van a bejárata előtt. Az idén is fehérre messest, falak, fel. olajozott padlók és ragyogó tiszta ablakok várták azokat as elsősöket, akik már a fele szabadult Magyarországon születtek. A nyáron felsöosztá.yo&o1c jól dolgozlak a tsz cs az állami gazdaság földjén. Iib. 330 kát. holdon már bö aratást ígér a fehér arahy, „ gyapot. Segített az iskota tanulóifjúsága — és most segít az állami gazdasági, a helyi tanács, az MNÜSZ és a lobbi tömgszervcset. Építik, szépítik az isko.át, a mi iskolánkat, mert tudják, hogy ennek mindannyian hasznát leli juk, Hogy csak néhány példát mondjak: Az MND8Z legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy szekrényt ad az iskolának, a szaporodó könyvek elhelyezésére. Az állami gazdaság pedig felajánlotta, hogy még ebben a hónapban 300 forintot ad az iskolának könyvtár fejlesztésre, szemlélfetö-kísér- letezö eszközök beszerzésére, A gépállomás vállalta, hogy a felszerelendő mélyfúrású kút me.lé BUkz'.'jt épif,'hadd erősödjön ifjúságunk, hadd érezze ifjúságunk, hogy törődünk vele. A tanács semJ marad el, nincs olyan nap, hogy pl. a VÉ-Htká1' ne érdeklődne úfetöl, hogy mit lehelne segíteni. Az HZMtí is legutóbbi összejövé,elén (..határoz- ta, hogy kocsin átmegy egy szomszédos községbe, megnézni az iskolát■ Ká.ht Valami szépét, újat lát, amit rffi is megvalósít hatunk, Addig jis minden osztályba virágígrlőf csináltál, egy. formákat, színeseket, Bs kerül arru virág is, /ajzáii muskátli, ta. Ián aszpiráguss, Épül, szépül iskolánk és ilyen iskolában érden(les nevelni, oktatni olya» gyermekeket, gkik n szocializmus hű harcosai lesznek. az skola legközelebbi célja megvalósítani, üld ve beszerezni a Szocialista Nevelés Könyvi,írd, Tudomány és liahidás (s a ter- méssctludorndnÿps Kiskönyv tör összes megjelent számait. K Cél elérésében segít bennünke-t Lukács Irén, az ÂG agilis DISZ- titkára, aki a közeljövőbe^ egy színdarab előadásának jövédc. lémrészescdését ajn.olla fel. Eddigi eredményeink arra, engednek következtetni, hegy további terveinkéi is végre tudjuk hajtani, mert ittVitettünk áll a Párt és a töm önszervezetek, A mi munkánk pedig még többét, még jobbat nyújtani as államnál dolgozó népünknek. „Épí'sük, szépítsük iskoláinkat’’-mo\zgalom bizottsága, Csátija. Egy délután a' színház táncpróbáján Készül a tánckar a Csínom Fa kóra A pártsajtó nagy részt vállal azoknak „ íelauutoknaK a meg. ti.clásauol, meiy^-k a Párt elpU áuanaa es amelyek a ni| korúi, piényeink Kozo-t megegyéznea az uj, az cmueiiség txau.gsagá. megnozo szociális a •taisada*nU rend építésévé*. A párisi, lö — így a mi lapunk — legionto- eaob tennivalója mozgósuam a ezéles üorgozó tömegeaet, a II. páiYkc-ugit-BSZtuson emögadotl felemelt ötéves .érv végrehajtására, a nehézségek leküzdésére, hozzájárulni ahnoz, hogy a szocialista münaaversciiyzes a tö- mege.é ügye, sajái.ja iegyeii, hogy a ao.gozo parasztság az egyénileg gazdálkodás újáról megtalálja a közös gazdálkodás út jár, hogy szenvedélyesen bírálja. a hicáltut, hogy kíméletlen erényei sújtson le az ellenség próbá-kozasaira, hogy kommunista sze.Jembeu szocialista emberekké nevelje a dolgozók mik Hóit. Megtisztelő nagy föladat ez. Éppen ezért a pár^ajiónak meg kell találni a helyes mód, szereket, segítőket a nagy munka elvégzéséhez. A partsajtó gerince: a munkás- és parasztieve-çzôk A kommunisia sajtó ion os tulajdonsága, hogy szoros kapcsolatban van a tömegekkel, velük együttműködik, összeforr az ékei érdeklő kérdésekkel. Ezt az általában! kapcsolatot nemcsak külön szervezéssel biztosi ja a kommunista sajtó, hanem usösorban következik mindez a lap jellegéből, abból a minden sorát átható mélységes odaadás- hói » dolgozó nép ügye iránt, mely tartalma, lényege, a pártisajtó eszmeisége és «z a tény, hogy alhotóan, nagy mozgóst ó érövéi fejezi ki népünk jövőt. épl. 4:0 lendületét, olyan tábort to. horoz maga köré, amely megszólal, amely véleményét fejezi üti a lap kérdésfelvetéséhez igazodóan, vagy abból következően egy-cgy fontos, a maga munkaterme .óröl vett kérdéssel kapcsolatban. Ezekből a megszólalókból, az újság köré tömörülő munkásokból és parasztokból alakul ki ;1 pártsajtó szerkesz. 'lésének gerince: a munkás és paraszt levelezők, akik a ma. guk Írásaikkal, felvetett szern- pontjalkkal — melynek minden betűje a való éje ihez tapad —■ a legkisebb gzépkgetés nélkül Is kiapadhatatlan r,émaforrá<át ad. ják a szerkesztőség munkájának. Sztálin elvjárs nagy jelentőséget inlajdonit a munkás és pa- rasz levelezők munkájának. Sztálin elvtárs így magyarázza fel- adatukat : „...mindenekelölt az a hivatásuk, hogy napfényre hozzák szovjelközéleiiinjc híd. nyossdgait, hogy a hiányosságok kiküszöbölésének harcosul, „ pro- letárközvé'.emcny para ncsnókai legyenek, akik arr,i törekedned, hogy ennek q döntő jelentőségű tényezőnek kimeríthetetlen erőit a szocialista épilés nehéz művé. ben a Ptlrt és a stov jel hatalom támogatásúra, irányítsák.” Levelezőink : a közvélemény parancsnokai Elvként kell elfogadni: a párt- sajtó szerkesztősége; minél jobban szervezik g munkás-paraszt levelezőket, annál erősebb n lap kapcsolata a tömegekkel, annál jobban, világosabban látja nz újság, hogyan éjnek, gondolkodnak a tömegek, inkább tisztában van igényeikkel, azzal, hagy milyen kérdésekre keresnek vá- l:lszt ez adott időben, napon és egyben alkalmas arra. hogy a között anyagok tartalmán ke. resztül felhívja a párt figyelmét is ;l tömegeket érdeklő és érintő néhány kérdésre De a tétel úgy Is igaz, hogy mennél kevesebb egy lap munkás-paraszt levelezésbe fektééit munkája annál lazább a tömegekkel való kapcsolata. annál inkább tapogatózik a sötétben a tömegek problémáit iüejöen, annál kevésebé -udja ellátni a tömegeket nevető a Párt előtt álló tennivalók megoldására mozgósító feladatát, .Lenin és Sziálin szüntelenül arra taríí-0|tak bennünket, hogy a legkomolyabb figyelemmel rordUijunk a do gozók levele; fe. ló. Lenin egy alkalommal a kö. vé.kczö kéréssel fordul,, az egyik lap, a ,,Bednóta’’ szerkesz. tőségéhez': „Kérem, írja meg röviaen (maximum 2—3 oldal) Hány levelet kap a ,,Bednóta/( a parasz-okiól? Mi fonios (kü. lönösen fontos) és új van ezekben a levelekben? Hangulat? Napi bajok? Kaphaitnck-u íeivi- lágosi.áat kéthnvönként?” Lenin a dolgozóknak az újsághoz írott leveleiben, az életben felmerülő új jelenségekről, a helyi viszonyokról szóió információk egyik legmegbízhatóbb forrását Iár a. Lenin elvtárs arra nevese fá. radhatuüanuí a sajtó munkásad, hogy a legszélesebb tömegéket vonják bele a «ajtó szerkesztési munkájába, hogy „n Párt lapja csak akkor Ész élő és élettel teli, ha öf vesefö és fiiva/ásos újság, íróra 500 cs 5000-nyi nem híva. fásos munkatárs jut.” Ennek a lenini elvnek a beváltása ezt a feladatot, tűzi a pártsajtó éjé, hogy lényegesen nagyobbá szervezze munkás- és paraszt levelező gárdájá;, hogy állandó és aktiv tábort építsen ki a lap helyes szerkesztésének biztosítására. Az újság hoz intézett levél — okmány A dolgozók levelei általában nem panaszokkal fordulnak a pái’tsaj ó felé. A szerkesztőséget nem panaszirodának tekintik, hanem a maguk belső, jól meggondolt, talán hosszú éjsza- kákon át ki(isztázott kérdéseiket küldik el, azért mert szükségét erezték, mert tanácsot kérnek, segijö választ. A mi szerkesztő, ségünk is éppen ezért becsüli meg és fogadja mindennél szívesebben a dolgozók leveleit. — Kincsem írás, amely őszintébben, közvetlenebbül, mélyebbről jövő. en színesebben, az élet színeitől gazdagabban kerülne a szerkesztőség asztalára, mint ezek a levelek. Nincsen írás, mely olyan lelkesedéssel tudná papírra vetni — mégha a legkacskarlngó- sabb betűkkel is — a jövő építéséért folyó harcot. A levelek összességükben sokszínű mozaikot adnak arró] a minden jerü létén folyó alko déról, mely ed. Révai elvtárs Tártunk IL kon. gresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy. a szocializmus építése lekötetlen a kultúrjorradalom feladatainak végrehajtása nélkül, A szocializmus építése nemcsak gazdasági, politikai fettételeket, kíván még, hanem dolgozó népünk millióinak á/nevelését. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitott utat a héveknek, hogy ténylegesen részlvcgyenen a kultúra megteremtésében. A kunszen tmiklósi járás kultúrmunkásai megértet, lék. hogy egész dolgozó népünket be kell vonni n ltultúrmun- kába. mert ezzel nagy segítői lesznek a szocializmus építésének. « Ok is, mint üzemeink dolgozói, felajánlást tettek november hó 7-re Versenyre hívják ki kultúr forradalmunk további kibon. lakoaása érdekében a dunave. csci járás népművelési kultúr, munkásait az alábbi versenypontok alánján. 1. A kuVürmoZgalom kiszélesítése érdekében az Október» Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kultúrhetet dig ismeretlen volt népünk éledében, mely a Párt nagyszerű győzelme; nyomán sZüieiett. — Ezek a levelek szépugeiés nélküliek. Nem kertelnek a hibák megvahásában, akár maguk követik e. azt, akár mások. Ebből a szempon tool is különösen nagy jelentősége van a munkásoktól es parasztoktól érkezei.t leveleknek. Kalinin elvtárs éppen ezért nagy ielkilsmere .ességre inti a szerkesztőségeketí ,,Az újsághoz intézőit levél már nem ■magánlevél, nem egyéni panasz, hanem okmány: írója a levéllel politikai tevékenységet, akar ki. fejteni, felhívja n társadalom fi. gyeimét «* általa ismert bajok, ra, rámutat a búj okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasol annak orvoslására.” Több leveiet ! Az ilyen tat'-almá levelek 1c- köziése nagyban elősegítik a kritika-önkritika kibontakozását az újságban. Éppen ezért a* úyen laLaliuú leveleknek minél nagyobb számban kell szerepet- riiök a lap jövő számaiban. Szid lin elvtárs ezzel kapcsolatban azt mondja: „Ne cseréljétek fel az alulról jövő tömegkritikát a föntről jövő bíráló fecsegéssel, adjatok a mutiküsosztály milliós tömegeinek lehetőséget arru. hogy beleéljék magukat az ügyekbe és kifejezésre juttassák alko-ió kezdeményezésüket, ]o. gyalékosságaink kiküszöbölése s állami berendezésünk mcgjaví. fása terén.” A mi lapunk, a Népújság, kis mértékben ju.otr előre n mun- kás-paraszt levelezés vonalán. A dolgozók levelei nagy számban keresik fel szerkesztőségünket. Minden kérdés, amely megoldásra vár, Vagy már megoldottuk visszatükröződik a hozzánk érkeze t levelekből. Az eredmények azonban még távolról sem kielégi(öek. A mi szerkesztőségünknek még sok tennivalója van a munkás parasz; levelezés vonalán: a munkások és parasztok lényegesen nagyobb szúrná, kell az eddiginél a pártsajtó köré aktivizálni. A dolgozók több levelével, a szorosabb kapcsolattal, a levelek megválaszolásával, nz azokban felve ett ügyek elintézésével tudunk elege* (enni annak a sztálini feltételnek, hogy a kommunista sajtó láthatatlan kapcsolatod teremtsen a ,,Pdrt és a munkásosztály között; olyan kapcsolatot, mely erejére nézve felér bármelyik más tömegjetlegü közvetítő ap. pardtiisSal.” rendezünk Tass községben, november 4-től 10-ig könyvkiálli- tással egybekötve. 2. Vállaljuk, hogy az október HS.én ünnepélyesen megnyíló Szabad Föld Téli Este clöadások. ra mindvégig biztosítjuk a 100 főnyi hallgatósági átlagot. 3. Dolgozó népünk műveltségi színvonalának emelése érdekében minden hónapban könyv- ankélot táráink községeinkben. KunsZCiitmiklós járás dolgozó népe olvasó nép lett. Második helyen 'áll a könywmozgalom- ban, ezeü helyezésünket, meg ja- vitju/c és az olvasók számát 100 százalékkal emeljük 4. As iskolán kívüli oktatás keretében járásunk területén 20 tanfolyamot indítunk november 1-ig. Ezzel ast kívánjuk elérni, hogy dolgozóink széles tömege meg. ismerkedjék a szocialista kultúrával és legyen annak aktív tagja. A kunszent mikló si járás kul- lúrmunkásai nevében: GOHÉR ANNA. népművelési előadó. HAJEK LASZLO, VB.-elnök. Délután 4 óra. A vett piarista gimnázium nagytermében pat- ogó ri(musü song araszó hallatszik. K.apka György, n színház táncmes.ere, kard.appal üti a taktust és harsányan diktálja a vezényszavakat". — Egy-kettö-három.négy ! Előre, hátra, zárni! Tizenhat táncos, nyolc leány és nyolc fiú, mind diák, egyen- ge j lábát lassan. A lányok néha lábujjhegyen megállnak, a fiúk összebiüege.ik bokájukat, öröm és bánat, gyengéd szerelem, vi- harzó szenvedély, szabadság, vágy és optimizmus ereje szólal meg táncnyelven. A szép táncok pózai megtelnek hangulat, tál, élettel, lélekkel. Majd amikor jön a tóménak szilaj ugrása, Mike Rózsi nagyszerű forgótechnikával körül, áncolja apró léptekkel partnerét. Klapka Györgyöt. Járják a kuruc verbunkost. Csak úgy porzik a nagyterem parkettje.*. A színház készül a Csínom Pál. kóra, a nemsokára bemuta ásra kerülő népies daljátékra. — öt táncot mutatunk be — tájékoztat bennünket Klapka György, a fővárosi varietének volt szóló-áncosa, aki az Idén először szerződött vidékre, — Kecskéméire. — EHáncolunk egy gavottot, egy menüettel, kuruc verbunkost és kuruc harci táncot. A számok többsége, udvari tánc, Csak a kurucszá- mok produkciók. Egyben kard. dal táncolunk. A Csínom Palkó daljáték bemutatója október 27-én lesz. — Már két hónap óta erre készül -, színház. A népies daljátékban a kuruc.kor dallamkincse, a régi magyar népzene csendül fel. Ez a zene jellemzően mutatja n kurucok érzelmi világát. A Csínom Pa-'kónak a kuruc szab.id- «âerhnrc zenéjén alapuló muzsikáját, amelyet Farkas Ferenc szerzett, a Kosauf’h.díjjal tüntették ki. Szép dallamait máris szé! (ében-hasszában éneklik. Kecskeméten Klapka György új útra viszi a népi 'táncművésze* et—• Kultúr forradalmunk mfll szakasza és a nini kulturális fej. lödés döntő átalakulást kíván tánckultúránk terén is. Ennek a kultúrának alapja — magyarázza Mike Rózsi, akl már öt év ó‘a táncol, elvégezve a post! artista akadémiát, — hogy vidám, lendületes Ifjúságot nevel, jen. Ezért kell kíméletlent harcot folytatni az\ amerikai láncok ellen és harcolni az új [ánckul. túra kialakulásáért... Mindnyájan :iázasan dolgoznak, hogy a tísinom Palkó bemutatója jeien,ős állomás le. hessen a Katona József Színház működésének. Lázasan és nagy ambícióval készülnek, mindenki a karban „élni és mozogni” altar. — Egy JtettöÖifirom.négy ! Elragadtatással röpülnek, perdülnek a táncolók. Egyikük- máslkuk már mimikával kíséri lép,eiit. — Vágják ügyesen a láncot, a legények majd a hátukat verik n Barokkal, majd úgy pörögnek, ijnint az orsók... Megállás! A csinos-fl|03 lányok pihennek. A „legények”, a diákok is egészen otthonosan mozognak, a színházi légkör máris rabul ej. ette őket. Mind büszkék arra. hogy ők is sikerre segítik az évad legszebb népies daljátékét: a Csínom Palkói. Tolnay Klári Déryné címszerepében Mikszáth Kálmán: Az a pogány Fiícsik Rendkívül kedves, hasznos és olvasmányos kő, et. Koczkás Sándor, a kötet szerkesztője, Mikszáth mindén tárgyköréből igyekeze t elbeszélést adni. A kötet legtöbb novellája a nép. pel foglalkozik, szeretettel, meleg együttérzéssel — persze anélkül, hogy !tZ akkoriban már íel-feliörő népi elégedeth-nséget visszaadná. A kötet többi elbeszélései az ország politikai ve- zetöré egét, a bürokráciát és a léha dzsentri-életet bírálja. A kunszentmiklósi járás kultúrmunkásai veisenyre híviák ki a dunavccsei fát ást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tisztesiére
