Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-17 / 242. szám
Teljesítse vaskohászatunk Mákos! elvtársitok tett ígéretet Gerti Ernő elvtárs beszéde as országos kohászati konferencián A kohó- és gépipari miniszté. rium országos kohászati érte. kezietet tartott, amelyen felszólalt Gerö Ernő elvlárs áüamminiszter, a Népgazdasági Tanács einöke, Gerő Ernő elv. társ beszédében töobek ' között ö következőket mondotta: — Ha végigtekintjük vaskó, kászatunk fejlődését a felsza. hadarástól mostanáig, latiuujuk, hogy hatalmak utat tettunk még, óriási eredményeket ér. tünk el Ezekné.kül az ered, menyek nélkül, amelyeket vaskohászatunk ért el, népgazda, »águnk nem tehette vou;.a meg azt az utat amelyet megtett, hiszen a gépgyártás a? ország ipari fejiöaesenek, a szocla. ljzmus építésének motorja és a gépgyártás aiiapanyagat a vaskonaszat termeli. De mindezt figyeiembevéve, nem lehelünk megelégedve vaskohásza, tünk munkájával, mert nekünk nem visszafelé kell néznünk, hanem e.ore. Nem azt keli első soroan néznünk, hogy mhyen óriási utat tettünk meg, hanem azt, hogy az elmaradás a gép. iparral s általában iparunk fejlesztésével szemben — amely, női néhány hónappal ezelőtt már beszéltünk — egyelőre nem csökkent, hanem növekedett, A vaskohászat az 1951.es év első kilenc hónapjában sokezer tonna Martin-acéllal és hengereit acél. ha maradt adósa az országnak. Abból a hengerelt árumennyiségből, amellyel a vaskohászat elmaradt, kitelne Budapest ősz. szes jelenlegi hídjának vasszer, l.ezete, Ha pedig gép készült volna ebből a mennyiségből úgy az még sóikkal nagyobb ’érté. két jelentene. S ez csak a meny. -nyiség, a minőség szempontjából ennél sokkal nagyobb mértékben el vagyunk maradva. A kohászat helyzetét jellel., mezve, Gerö elvtárs megáüapl. tóttá, hogy pártunk, kormányunk éppen ezeknek a hiá. nyosságoknak kiküszöbölése céljából hívta össze a konfe. renciát. A kommunistákon a pártánk! vüli kommunistákon, a régi és új szakembereken múlik majd, hogy a rendelke. zésükre álló felszerelés ki. használásával, grafikon sze. rinti termelés, megvalósításával, a kieső idő csökkentésével, a tervszerű, megelőző karban, tartás, a prémiumos bérrend. szer bevezetésével a hibákat ki. küszöböljük, a terveket túltel. jesitsük. Ezután a vaskohászat káderkérdéséröl beszélt: Vaskohászatunk vezérkara meg tudja oldani az ipar feladatait — Nálunk a vaskohászatban még nincs elégendő számú ka. der, műszaki vez.etökáder — mondotta Gerö elvtárs. — KU. Ionosén akkor látszik, hogy ke. vés a káderünk, ha figyelembe vesszük, milyen feladatok áll. nak előttünk a jövőben. De ez a konferencia megmutatta, hogy van vezérkarunk. Vau vezérkarunk: munkásokból lett gyár. igazgatók, régi, tapasztalt mü. szaki káderek és új, fiatal mü. Szai káderek. Ha ezeket össze, fogjuk, feltétlenül meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat. De meg keU mondani, hogy a vezetés kérdésében még nagyon sok a hiányosság. Sztálin elvtárs. amikor a harmincas években arról beszélt, hogy miért nincsen igazi egy. személyi felelős vezetés az üzemekben azt mondta: azért nincsen, mert a ml gazdasági vezetőink még nem eléggé szak. emberek. Gerő elvtárs megállapította, hogy Sztálin elvtárs két évti. zeddel .ezelőtti megállapítása a mi jelenlegi helyzetünkre is érvényes. A feladat; növelni a szakképzettséget, hogy munkásigazgatóink, műszaki kádereink ipari parancsnokokká váljanak, Gerö elvtárs ezután a bérezés kérdéséről beszéli : — Oly módon kell megválioz. tatnunk a kohászatban a bér. rendszert hogy a bér ösztön, zöbb legyen. A kohászat terüle. tén progresszív prémiumot vezetünk be. Ezt a rendszert természetesen kiterjesztjük a mü. szalu értelmiségre is. A közellátás .kérdésével kap. csolatban ezeket mondta Gerő Ernő: Megoldjuk a közellátás nehézségeit — Mi, kommunisták, hozzá, szoktunk ahhoz, hogy a kérdé. sekröl teljes nyíltsággal beszéljünk. Kenyeret tudunk eleget adni. Cukrot, lisztet, főzelékfélét is tudunk eleget adni. De húsban és zsírban egyelőre még vannak nehézségeink. Jegyre számottevő mennyiséget adunk, de kétségtelenül vannak bizo. nyos nehézségek. Miért? Azért, mert néhány éven keresztül szá. razság volt nálunk, komoly ta. karmányhiányunk volt és ennek köveikeztében az állatállomány, amely szépen fejlődött ismét visszaesett. Most újabban Is. mét fejlődik. Olajunk már van és mind több lesz. De abból a kukoricából, amelyet most törünk le, csak bizonyos Idő múlva lesz bús és zsír. Idén jő a kukorica, és árpatermésünk, általában a takarmányhelyzet megjavult. A hizlalás, az ál. lattenyésztés fejlődött,’ez év vé. gére sertésállományunk eléri az eddigi legnagyobb szinvona. lat és fokozatosan rendbejövünk a többi területen is. A helyzet tehát kétségtelenül javulni fog, mindent elkövetünk, hogy megjavuljon. Ennek ellenére még néhány hónapon keresztül számolni kell hús. és zjír- elláiási nehézségekkel — és a nehézségeik ellenére teljesíteni kell a tervet. Ami a kereskedel. mi apparátusban mutatkozó hibákat illeti — mert ilyenek is vannak és nem is csekélyek — ezeket igyekszünk kijavítani. A sioTjet műszaki tapasztalatok fokozottabb felhasználásúról — Az a tény, hogy a Szov- je unió átadja műszaki tapasztalatait, óriási segítséget jelent számunkra. Két kapitalista ország közo,t etképzedie.ejlen lett voina ilyen viszony. Ez. a segítséget nagyon meg kell becsülni. Ehhez peüig hozzál artoz.k az is, hogy valóban megszervezzük a szjvjet műszaki tapasztalatok alkaimazásá. a gyakorlatban. I;t még sok hiba van: elismerik a szovjet tapasztalatok helyessé, gét, de a gyakorlatban nem szervezek meg bevezetéséi, nem ellenőrzik végrehajtásai. Ezután a munnaverseny kérdések elemezve, a verseny elbürokratizálódására — a terv nem teljesítésétől függetlenül „ki.ü. nőén sikerült" rnunkaverseny veszélyeire hívia fel a figyelmet, A munkaverseny eredményének máVtéke a terv teljesíiése — mondo.ja. — Az olyan verseny, amely mellett a tervet nem teljesítik, egy tojáshéjat sem ér. Befejezésül ezek®. mondotta Gerö elvtárs: —• Mielőtt idejöttem, Rákosi elvjárs megbízott azzal, hogy adjam át n ml kohászainknak, mérnökeinknek, műszaki embereinknek, sztahanovistáinknak, igazgatóinknak meleg üdvözletét. Kérem meg őket az ő nevében, hogy a fogadulom, ame. lye az 1951-es terv jeljesí ésére tettek, legyen szent. Vaskohásza.; unk teljesítse azt az ígérete-, amelyet Rákost eMdrshak telt —- a magyar nép javára, népgazdaságunk felvirágoztaására. Az amerikai górnia és a titéisáa szolgai* A Scantiea közli I. Fan tan áru „Az amerikai gazda és a tkóista szolgák’’ című cikké). Fantanáru a belgrádi amerikai nagykövetséggel kapcsolatban írja: „A belgrádi amerikai nagyköve.ségen négyszáz ember dolgozik, nagyrészük hivatásos „diplomata”, valamint gazdasági, pénzügyi és katonai „szaK- értő’.’ Természetesen mindnyájan kiváló mesterei a kémkedésnek és annak, hogyan kell megszervezni Jugoszlávia kirablását. A valóságban ők írják elő a gazdasági „terveket”, állapítják meg az áfákat és adják ki az utasítási, mit és milyen meny- nyiségben kell Jugoszláviának exportálni. Az UDB, a jugoszláv Gesia- po, is hemzseg ;iz amerikai úgynevezett „technikusoktól”, vagy Hoover. az amerikai FBI főnökének kópéitól, a Jugoszláviában működő amerikai kémszervezetet kiegészítik a Marshal’.- segély keretében Jugoszláviában .'evékenykedő adminisztrátorok és tisztviselők, valamint az amerikai „nem hivat>alas” személyek js. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy e paraziták fenntartásának összes költségeit az agyonkínzott és agyonhajszolt jugoszláv nép viseli. A jenkik állandóan növelik Jugoszláviában tartózkodó kémeik létszámát. Nem múlik el oap anélkül, hogy ne érkeznének Jugoszláviába amerikai politikusok, üzletemberek és katonai szakértők. A jugoszláv lakájok mindent megtesznek annak érdekében, hogy előnyös he’yzetel biz osí‘sanak a „turistáknak" álcázott amerikai kémelmek A „turis.ák” a tegízle- tesébb ebédért havonta 1080 dinárt fizetnek, míg a dolgozók ré- BSére a legszerínvebb étkezdében is az obéd Raví 3400 dinárba kerül. Vájjon íehet-e csodálkozni mindezek után, hogy Tito fasiszta állama vatáságos Zarándokhelye lett a kalandoroknak, levitéziejt elemeknek és a nyugati burzsoá söpredékéne'k?" A cikk a továbbiakban leleplezi uzoka- a hazugságokat, melyeket az amertkanizált belgrádi rádió a Román Népköztársaságról terjeszt, majd a következőket írja: ,,AZ amerikai imperialistáknak nem áll érdekükben az, hogy az általuk lelgázott országok békés céloka'- szolgáló lpara fejlődjék, 1949-ben Hoover, a Nemzetközj Újjáépítési és Fejlesziesi Bank által kiküldött bizottság elnöke kijelentette, hogy Jugoszláviának nem keU fejlesz eni iparát. Az amerikai hadiiparnak ezzel szemben szüksége Van s.ratégiai fontosságú jugoszláviai nyersanyagokra, éppen ezért az ólom, vörösréz és ónbányák termékét vagonokba rakják és nyugatra szállí:ják. A többi gyarmathoz hasonlóan Jugoszláviát la arra kényszer! ik, hogy exportra termeljen. A jugoszláv kikötőkbe fegyverekkel színüi|ig megtöltött amerikai hajók fu;nak be, «melyek cserébe elszállítják Jugoszláviából az orgzág természeti kincseit. Tito és fasiszta bandája nemcsak az úgynevezett amerikai „kö'csönt” fizeti vissza kamatosán, hanem még azokat a kölcsönöket is, amelyeke. az amerikaiak a monarchia idején nyuj'ottak Jugoszláviának. A fasiszta Jugoszlávia jelenleg 800 ml'lió dollárral tartozik a külföldi imperialistáknak. Ami azt jelen:i. hogy minden jugoszláv lakos 30 ezer dinárral adósa az iinperialiAáknak. A KÜLPOLITIKA HÍREI ll||lllll(!l!ll>!llll|ll!!llll>iill|l>i>>lilll|lllilllllll|llll!llllll>(llllllil‘llllllllllllllllll|llllllllllllllll||(llm LlllllllllllllliiiillUilüflIlllllllUl A nemzetközi békeharc nagy eseményei közé tartozik az a jelentés, ameiyet a Szovjet BéksbizotiSág tett közzé és amely arról számol be, hogy okfOber hó lU-ig nem, kevesebb, mint 90 millió 729,91/6 szuvjüt á-lámpoigár irta. aki az Ú. nagyhatalom közötti békeegyezmény meglétesét köveLelö felhívást, A béke- aláirásök gyűjtésé tovabo folyik. Naprói-napra újabb és újabb aláírásgyűjtési eredmények ei’KczneK Moszkvába. Ezek arról tanúsüounaK, hogy a Szovjetunió népcsalád;a teljes egységben sorakozik fel a beketábor zfcsz.aja alá. A békeharc jegyében újabb és újabb munkagyöze-ineket js arat a Szovjetunió nepe a uonyec-mcdencében, az uráli iparvidéken és $ hatalmas or. szág legkülönbözőbb tájain. Rómában közzétették az OIobs Békevédelmi Bizottság jelentését, amely szerint Olaszországban eddig 14,353.8iß emoer irta alá. a béKetveJcet. Az ország X'i tartományában összegyűjtött aláírások száma jelentősen felülmúlta a stockholmi fe.hivássai kapcsolatos aláírásgyűjtési mozgalom eredményeit. A Béke Híveinek Ausztriai Tanácsa szintén beszámol) az aláírásgyűjtési mozgalom eddigi eredményeiről. Ausztriában bár a nyugaú megszállási övezetekben az Imperialisták üldözik a béüenarcosoka. — eddig 842.153 békealáírást gyűjtöttek. A mai napon Sztálin elvtára történelmi jeleiLőségü nyilatkozatával kapcsolt).osan új kommeh.árek egész !soráiól számol be aZ MTI jelentése, Fehjngböl közük, hogy a Sicsecsís megállapítja: „Sztálin legutóbbi nyilatkozata megsemáitsí.ö csapást mert az angol-amerikai agresszív tömbnek uz atombomba fel- használásával való fenyege^sre, megfélemlítésre és zsarolásra' irányuló terveire.” Koreából jelentik, hogy a Minesju Csontién ezeket írja: „Népünk úgy fogadta I. V. Sz.álin nyilatkozatát, mint a béke és demokrácia tábora erejének újabb bízó, nyí;ékát.” Ottawából jelentik, hogy a Canadien Tribune szerint: „I, V. Sziáün bölcs szavai; az atomfegyver el tiltásáról minden kormánynak és népnek -ámogatnia kell)’ Ridgway tábornok október 14-én este kijelentette, hogy az ENSZ-paranescknság beismeri: felelős azért, hogy az ENSZ repülőgépei október 12-én kétizben tüzeltek a kkszoni semleges övezetre, A generális — mivei az ENSZ repülőgépeinek felháborító’támadásai fényes nappal történtek —[kénytelen volt bevallani, hogy az ENSZ repülőgépet megsért© |ék azokat a3 egyezményeket,, amelyek értelmében a repülőgépeknek fedetlenül kerülniük kell Keszon térségének átrepüléséj, és megtámadását, Ridgway tábornok közűi e Kim ír Szén és Peng Teh Huái tábornokokkal, hogy azonnal megteszi ,,a megfélelö fegyelmi intézkedéseket” Kíváncsian várjuk, hogy mik lesznek ezek ti beígért intézkedések, hiszen az amerikai repülőgépek alávaló támadásainak most már ismételten haiá.os áldozatuk is volt. Az Al KafUla című beiruti lap rámutat ai USA-nak az angol-egyiptomi viszály körüli machinációira. Amerika '«* Egyiptom és Anglia közötti konfliktust megfelelő alkT.omnak íefcjK/í arra, hogy behatoljon Egyiptomba cs ott saját befolyású! érvényesítse. Az amerikai nagytőkések önmagujc számára kívánnak Egyiptomban monopolista helyzetet kiharcolni. Az USA ezért, arra törekszik, hogy Egyiptom csatlakoznék az Atlanti Szőve séghez és ne kössön Angliával úgynevezett „közös védei. mi szerződést”. Az amerikaiak Egyiptomban katonai támaszpontokat Is szeretnének szerezni, hogy ezekre támaszkodva kiterjesszék uralmukat az egész Közel-Keletre, Az Al Kafiüa annak nz aggodalmának ad kifejezést hogy ,,a waejfista kormány Egyiptomot a világuralomra és új világháború kirobban ására törekvő USA uszályába sodorja”. Az egyiptomi nép azonban nem azért akarja lerázni az imperializmus egyik fajtáját, hogy annak helyébe az imperializmus másik fajtája lépjen. Egyiptom népének nem kell sem az angol, sem az amerikai imperializmus. Az egyiptomi nép a háborús törekvések ellen, a békéért és a nemzeti függ© lenségért harcol. Amerikai kíséretek történnek arra is, hogy Indiát amerikai gazdasági uralom alá hajtsák. Az USA olyan hitelnyújtási főtételeket szab Indiának, amelyek segí ségével jogában áll ellenőrzése alá helyezni India gazdaságának egész területét. Színházi életünk további fejlődésének újabb szakaszát jelenti a Színház, és Filmművészeti Szövetség ren. dezésében lezajlói.: háromnapos színeszkonferencia, amelyen szí nészeink és rendezőink a magyar színjátszás problémáit tárgyalták meg. Ez a konferencia hul- túrforradalmunk jelentős áldomása. Olyan kérdések kerültek megvitatásra, amelyek cllhárí(. ják a még meglévő akadályeka a szociahs a-rea'-ista sztnjtászás teljes kifejlődése elől. A felszabadulás óta a magyar színjátszás nagy változáson ment kérésziül. Közelebb került a néphez, a dolgozó tömegok- hez, A színház ma már nemcsak egy' kiváli ságos osztály szórakozását jelen.!, a dolgozó nép életét, mindennapi küzdelmét, a termelésben vívott harcát, problémáit muta, ja meg. A színész pe. dig eleven emberi ábrázol a színpadon. A másik nagy lépés volt a fejlődés terén az, hogy a színház kimen! vidékre is. Nemcsak a fővárosban szaporodott a színházak száma, nemcsak a vidéki városok dolgozói kapnak a fő városi színházakkal egyszínvo- nalú előadást, de a falu népe is megismeri a színházat* A dolgozók szere ete és érdeklődése mind jobban é3 jobban a színház felé fordul. Megértik, hogy egy- egy jó előadás segl ssgükre van a munkájukban és solrszor választ is ad problémáikra. A színházi élet tovább; fejlődését segítette elő a háromnapos színészkonferencia, amely a dra, maturgia, a színészi, valamint a rendezői alko ás kérdéseit vitatta meg és újább lendületet ad kultúrforradalniúnknak. Bérezettéit a Burnuov- módszert nz aehrenshoti tégíasrjárban Az achrenshofi államosított téglagyárba be\|ezették a Duva.. nov-féle gyors téglaégetési módszert. A szovjet módszer kövei, keztében a téglagyárban a fér. mêlés 30 százalékkal emelke. dett. Lepénzelt nyugatnémet újságok Az amerikaiak számos nyu. gatnémet lapkiadóváLalat ré. szére nagy pénzösszegeket utóinak ki. Legújabban e lapkiadók, nak 15 millió D-márkát fizettek ki, A bonni parlament kommunista irakciója javas.a-ot nyújtott be a parlamenthez, amelyben követelte, hogy azok a nyugatnémet lapok, amelye. get az amerikai megszálló ha tóságök pénzelnek cím.apjukon a következő felírással jelenje nek meg: „Kiadóváilaiatunka. az amerikai fömegbízott pénzeli".
