Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-16 / 241. szám

Párt pártépit^s Az Ideológiai képzés jelen tősége Közel 97 millió békealáírás qyűlt össze eddiq a Szovjetunióban az öt nagyhatalom egyezményét követelő felhívásra A kommimisia és munkáspár­tok mindig igen komoly feladat­kén. keae-jen. a paibagsag ideo­lógiai képzésének kérdését. Sztá­lin elv ! árs a Szovjetunió Kom­munista (.bolsevik) Pártján«-* la- Kongresszusán ezt monüot,a: ,,3áiran kimondhatjuk: ha képe­sek voinánk káderünkéi a mun­ka minden területén ideológiailag kiképezni s politikailag annyira megedzeni, hogy szadiidon tájé­kozódni tudnúnak a be.sö és a nemzetközi helyzetben, ha képe. sek volnánk; arra, hogy teljesen érett marxista-leninistákká iz­gijük őket, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az or­szág vezetésének kérdéseit, — akkor minden alapunk megvol­na arra, hogy kérdéseink kilenc- tizegrészét már mego.dotinak te­kintsük” A m: Pártunk is a SzK(b)P tapasztalatai alap. ján nagy gondot fordít « párt­tagság marxista-leninista kép­zetségének biztosítására, párt- tagságunk elméleti színvonalá­nak állandó emelésére. Pártunk IX. kongreszusán Rákosi elviárs beszámolójában és « kongresszus határozatai ha aimas feladatokat állítanak párttagságunk elé: A felemelt ötéves terv teljesítése, a mezögazadság szocialista á szer­vezése, a békéért folyó harc fo kozása. Mindezeket a feladato­kat a külső és belső osztályharc fokozódó éleződése közben kell megoldanunk. Rákosi elvtárs é» a kongresszus határozatai fel­hívják a figyelmünket, hogy a kongresszus által megszabó t feladatokat csak úgy leszünk ké­pesek megoldani, csak úgy tu. dunk helytállni minden helyzet­ben, ha jelentősen emeljük párt­tagságunk elméleti. politikai színvonalát. Ennek a felhívás­nak nyomán Pártunk Politikai Bizottsága 1931 május 17-én ha­tározatot hozott oktatási és ne. velési munkánk megjavítására. Megállapítja a határozat, hogy: ,yá. pdrtoktatAs színvonala alap­vetően a propagandista káderek Összetételétől, azok elméleti, po­litikai és módszertani felkészült­ségétől függ.” Komoly felelősség hárul tohá, a propagandistákra mert a IX. kongresszus ál a megszabott feladatok eredmé­nyes megoldása annyiban lesz biztosítható, amilyen mértékben sikerül döntően a propagandis­ták munkája nyomán, párttag­ságunk elméleti és politikai fel­készültségének, a feladatok nagyságának megfelelő mértékű fokozása. A felelősség egyben azt is mutatja, hogy nagy biza­lommal tisz- elt meg bennünket Pártunk, amikor propaganda- munkával megbízott. Nekünk, propagandistáknak elsőrendű párt-kötelességünk, hogy mél­tóak legyünk erro a bizalomra. Akkor felelünk meg ennek a bi­lliómnak, ha fáradhatatlanul, minden erőnkkel harcolunk a Párt által ránkbízott párttagok és pánonklvüiiek képzettségének emeléséért, ha állandóan segli. jük őket a forradalmi marxi- lenini tanítások elsajátításában. Azzal Igazoljuk ez. a bizalmat, az mutatja meg jó munkánkat, ha hallgatóink párt- és termelő- munkája napról-napra több kon­krét gyakorlati eredményt hoz, ha képesek leszünk mozgósítani hallga-óinkat és rajtuk keresztül egész párttagságunkat és dolgo- zó népünket a Párt mindenkori feladatainak végrehajtására. Az fogja mutatni továbbá jó mun­kánkat. ha úgy neveljük a káde­reket, hogy fokozódjék helytál­lásuk, harcosságuk a kulákokkal, a jobboldali szociáldemokraták­kal és más ellenséges elemekkel szemben, ha fokozódik ébersé­gük, .erősödik és mélyül szerető, tűk és ragaszkodásuk a Szovjet­unió és Sztálin elvtárs, Pártunk és Rákost elvtárs iránt, ha izzó gyűlölet hatja á‘- ökét az impe­rialisták, a Tifo-banda és min­den fajta ellenséggel szemben. E feladatok sikeres megoldásához komoly tudásra, nagy erőfeszítésekre van szükségünk. Elsősorban szükséges az ideológiai kepzés- nez vaió viszony térén személyes ,/eidamuiatáí.unk, hogy teljesen a.élezzük a PR május 17-i ha[á- rozatát, hogy az oiuatasi mun- «a. p&rtmuiikánk elöjeiebe ál­lítsuk. A propagandisták eses­sen ennek a gyaK-oria,ban első­sorban abban ken megnyilvánul­nia, h-gy mmden tgjres ese.ben a lehető legalaposabban felké­szülünk a hallgatókkal való kol- .ektív és egyént fog-aikozasoirra, nogy a lehető legalaposabban fel. Készülünk az előadásokra, vita­vezetésekre, összeiogialókra, ezeknek elvi és politikai tartal­mát iüe;ően. A foglalkozásodra való lelkiismere.es felkészülés legdöntőbb alapja céljaink eléré­sének, mert csak így tudjuk biztosítani a foglalkozások meg- fe elő színvonalat, és ezen kérész tül eredményességét. A lelkiis- mere.es felkészülés a blziosi.éka az anyag -eljes megértésének, ami szükséges ahhoz, hogy sza­vunkat mély meggyőződés, a Ic-inl eszmék iránti forró lelke, sedés hassa új. mert csak Így tudjuk hallgatóinkat is meg győzni és tettekre lelkesítem. Propagandamunkánkban dön Ö helyet foglal el a hallgatókká való rendszeres és mélyreható egyéni foglalkozás is. Az egyéni foglalkozásnak elsősorban arra kell Irányulnia, hogy segljsük hallgatóinkat az egyéni tanulá­sok során, segítsünk nekik az anyag feldolgozásában és elsa- já l.ásában, a közös foglalkozás­ra való alapos felkészülésben. Ennek során meg kell ismertet­nünk hallga, óinkkal az egyéni­ségüknek legjobban megfelelő egyéni íanulási módszereket. Se. gíjenünk kell őket a tanulással együttjáró nehézségek leküzdé­sében. Aa egyéni foglalkozásoknak ki kell terjedni a munkahelyen örténő foglalkozásra is. Ott se gítenl kell a haliga óinkat a ta­nultaknak a gyakorlatba vaió felhasználására. így válik majd minden egyes hallgatónknál a tanult elmélet a hallgató gyakor­lat párt- és termelőmunkájának emelőjévé. Határozott, éles bírálat ú ján ki kei! irtani elvtársaink. ból hibáikat, gyengeségeiket. Ki kell fejlesztenünk, meg kell szi­lárdítanunk bennük a legfonto­sabb kommunista jellemvonáso­kat: a helytállást, harcosságot, éberséget. áldoza készséget, bá­torságot, elvhüséget, a kommu- nsija fegyelmezettségei, Oktatá. sj munkánkban komoly gondot kell fordl amink az elméiét és gyakorlat összekapcsolására. Ennek abban kell megnyilvánul­nia, hogy általános elvi tételek érvényét a saját területünkön meglévő gyakorlati példákkal bizonyítjuk. Pl. nem elég, ha megismertetjük a lenini hármas jelszót és azt, hogy az csak együ|t érvényes, hanem helyi konkrét példákkal kell bizonyí­tanunk, hogy képeiének va­gyunk szilárd szövetséget kötni a középpurasz tal, ha erre irá­nyuló munkánkkal egyidőben nem harcolunk komolyan a ku- lák ellen és ha nem támaszko. dunk szi’árdan ugyanakkor a szegényparasztságra. Állandóan szoros kapcsolatban kell lennünk a pártszervezettel amelynek hallgatóit tanítjuk és neveljük. Az illetékes pár szer­vezet titkárától kell beszerez­nünk a pártszervezetre vonatko­zó konkrétumokat, tájékozód­nunk kell a hallga óknak a párt- szerveze:ekhez való viszonyához, a hallgatok általános magatar. tásáról, mert csak így tudjuk a velük való foglalkozást úgy Irá­nyítani, hogy ezen keresztül is erösi’sük a pár szérvéze et. Kö­zölnünk kell a I it kár elv’ársak­kal a hallgatóink fejlődését­A propagandisták feladata nagyon sokrétű és bo- nyolult, a felsoroltaik csak né­hány legfon,osnbb felada ra mu. tatnak rá, amelyek területén — tapasztalatom szerin — a leg­több hiányosság volt multévi propaganda mumtáuüOan, Csak úgy tikiunk megfelelni íeieiös- segteljes megbízatásunknak, ha átiandoan képezzük magunkat eszmei és moaszeriani tarén egy­aránt . Ha állandóan tanulmá­nyozzuk nagy tam óink: Kenui, oztairn és Rákosi emárs müveit, propagandista módszereiket. E mellett tanulmányoznunk keil még a szovjet propagandisták niudszerei. is, amire nagyon al- Aa.maSak .,A propagandisták kis aonyviára” lüze.ei is. Egy pillanatra sem szabad el- femj,énünk, nogy döntően tő­lünk iugg a rámtoizoti eivtársak fejlődése, jó Vagy rossz munká­ja, döntően a propagandi® n mun- -tájától függ, hogy mennyire iesznek képesek eiv társaink Rá- itosi elvjárs és a XX- kongresszus által meghatározott feladatokat megoldani. A Párt jogosan el­várja -ölünk, hogy minden te­kintetben megfelelünk felelős­ség.eljes, meg.isztelő megbízatá­sunknak. KYAMADI JÓZSEF, propagandista szeminá­riumvezető, Kkfeiegyháza, Ünneplőbe öltözött a kecske­méti Városi Mozi. Zászlódísz és virágcs.kör vár.a a szovjet vendégeket, akik négy napi tar. tózkouás után a Városi Moziban al’ioitak beszámolót látoga.ásuk mpasztalataiból és adtak útmu­tatást az élenjáró szovjet mező- gazdaság, a szovjet tudomány Klapadha at*an kincsestáréból a további munkánkhoz. Fél tízkor a küldő.tek az ér­tekezlet megkezdése előtt meg- koszorúz.ák a felszabadító har­cokban eleset- szovjet hősök emlékművét. Azután Pedig meg. indult a hosszú embersor a Vá­rosi Mozi felé. Elöl a szovjet küldőitek és megyénk vezetői, utánuk a meghívó,t vendégek százai: állami gazdaságok, er- melócsoportok, gépállomások dolgozói. Számos egyénileg gaz­dálkodó parasz.euiber is ott lép­delt a hosszú sorban. Nem sokkal múlt tíz óra, mi­kor mindenki elhelyezkedett. — Ledres izgalom üli az arcokon. A kezekben jegyzetfüze- és ceru aa. Mindenki tudta, ho^y most az egész éleire tanul, az élen járó szovjet mezőgazdaság ta- pasztaiataibói meríthet, ha csak keveset is. de az is hosszú időre szól. Néhány perc után pirosnyak- kendös úttörők jöttek a terem be és halk dobszó tör e meg a csende(. Felcsendült a Béke dala. Egy úttörő lány üdvözlő szava­kat mondott. Majd virágcsokiok kerüljek az asztalra, amit az if­jú emberek ad ak át a vendégek nek. A küldötteket a megyei párt bizot.ság, a megyei tanács, az állami gazdaságok, a gépállomá sok és a termelöcsoportok, vala­mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nevében Ké­med József elvtárs üdvözölte forró szereiettel. A beszámolót Iván Alekszeje- vics Civenkó, a Nem Feketeföld Területek Gabonatermelő és Ku­tató Intézetének tudományos munkatársa tar,otta. Amikor fel­állt, mellén megcsillant a sok ki üntetés, amelyet az eredmé­nyes kutató munkáért kapott a szovjet államtól. A feszült várakozás felenge. dett, ahogy tani ó szavai felcsen­dültek és munkába lépjek a ce­ruzák. — Küldöttségünk — kezdje Civenkó elvtárs — megtekintet­te a kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag és a kiskunhalasi Vörös Szik­ra termelöszvetkezeteltet. Látó. gtziáSf tett a kiskőrösi gépállo másnál és a Helvéciái állami Az egész világon nagy ered­ményekkel folyik a békéért fp- ,yó harc, amelynek különösen nagy lendüle-et adott Sziálin nyilatkozata. Ez a lendület sar­kalja egyre nagyobb teljesítmé­nyekre a november 7-1 felajánld, «aikat teijesiiö magyar dolgozó- Kat is. A Szovjetunióban kiadják az első összesí ő jelentést a kéke- aláirásgyüji.ésl kampány eddigi eredményeiről. A jelentést a Szovjet Békebizottság közji. .Az öt nagyhatalom közötti bé- IceegyeZmény megkötésé- köve- <elő felhívás aláírásgyűjtéséről érkező jelentések azi mutatják, hogy a Szovjetunió valamennyi néna — állapítja meg a közle. mény —, országunk lakosságá. nuk valamennyi rétege egy em* herként támogatja a békeegyez­mény megkötését követelő fel­hívást és szilárdan elha ároz.a, hogy megvédi a béke és a népek biztonságának ügyét.” A Szovjet Békebizot‘sághoz a köztársasági é® terílietl béketii- zójuágok.ól beérkezett adatok szerin. a kampány megindulá.sá. tói ez év október 10.íg 06,729.946 szovjet állampolgár írta alá az öt nagyhatalom közötti béke- egyezmény megkö,éséL követelő felhívás . Moszkvában eddig 2,840.769, Leningrádban pedig 1,485.075 ember írta alá a fel­hívást. A vállalatokian, gyárakban, üzemekben és ib.ézményekben, a kolhozokban, a gép- és traktor- állomásokon, a szovhozokban és anin ézejekbsn, tömpggyülése. ken beszélték meg a Béke Világ, tanács felhívásának jelentősé­gét. A szovjet jemberek a konfe­renciákon és a! gyűléseken el­mondott felszólalásaikban teljes mértékben helyeslik a szovjet kormány békés külpoli ikájá| és megbélyegzik az amerikai-iingol imperialistákat. Befejeződött megyénkben a szovjet küldöttség látogatása A városi moziban tartott értekezleten a szoc’absta mezőgazdaság képviselői újuhb hasznos tanácsokkal segítették do gozó parasztságunkat A felszabadulás óta a lengyel falu hatalmas fejlődésen ment keresztül. A Párt és a kormány gondoskodásának eredménye, képpon már az elmúlt években is kiemelkedő sikereket értek el a lengyel dolgozó parasztok. 1948 ,ban már magasabb volt a terméshozam, mint a háború előtt és azóta is állandóan emelkedik. Jelenleg 50 százalék­kal több mezőgazdasági ter­yazdaságnál. Számos hiányossá­got vetnünk észre. uinuyet most w o~t ..iMs/í mondani, azért, iioyy tanuljanak belőle és egyben azt ts tjiiijiti.-w, hogy nálunk a dzooje.unióban, hogyan kiiszö- uö'iútc ki ezeket a hibákat­Civen.vo eiviárs gai-uas<igi és szervezési teiuieten ied.tt fel egy csomó hiuát. A brigauoKúuk na.unk 'nincsenek meg a lemie- iési feladaial. Nem -udják mi­bői mennyet kell lermemiök, mi­korra ked a munkát elvegezni és az mennyi jöveueimet oizjosit számukra. Kem ismerik tehát a tervet a do.gozók. Pedig a -érv isméi ele teszi hasznossá az ent- bereke-. A terv ismereiének hiá. nya viszont Ö3z,bnőssé teszi a munkát és szé forgácsolja a munkaerőt. — A másik hiányosság — mondotta többek között Civenkó eiVtárs — hogy a brigádoknak nincs meg az állandó területük, mint például ezt tapasztaltak a Vörös Csillagnál, A Szovjetunió- Outi az egasz vetésforgó idejére ál-andó használatra adják ki a tóldierüleiei a brigádok részére. Ez teszi lehetővé, hogy minden munkát a lehető legmagasabb ermelési színvonalon végezzenek el. Hiba, hogy nem ismerik a dol­gozók a napi teijesitménynor- .nákat. A küldő, iség ál.al meg- ,ekin[ett termelöszöve kezetek­ben a dolgozók rosszul Ismerik, vagy egyáltalán nem ismerik az, a munkamennyiséget, amlt na­ponta el kell végezniök. Feszült érdeklődés kísérte Ci­venkó elvtárs minden szavát. A beszámoló után Kszénia Ivanovna Jalckúja, a sz|álingrádi terüle, Vorosüov nevű kolhozának elnö- Ite szólalj fel és kérte a hallga- óságot, hogy adjon fej kérdése­ket és ők szívesen megválaszol- ák azokat. Pereg.ele a kérdések a küldöt­tek felé. Sok mindenre kíván, csiak vol,ak a megjelentek. El­sőnek Juhászt Jánosné szalkszenp A lengyel falu fejlődése mény esik egy főre mint a há_ ború előtt. Gyors ütemben fej­lődik a haszonállattenyésztés. 1929 ben 4,800.000 szarvas ma rüa volt Lengyelországban, jelenleg viszont több mint 9 millió. A gyors ütemben fejlődő szocialista ipar is egyre jobban elősegíti a mezőgazdaság szocialista át. szervezését. A mezökön már 25.000 traktor és számtalan egyéb modern mezőgazdaság; gép dolgozik. mártoni egyénileg dolgozó pa- fasztassz;ny keze lendült a ma­gasba. Egyszerire három dologra is kíváncsi volt. A kolhoz agok hogyan kapják a jövedelmet, a silózást hogy lehet gödör nélkül megoldani, hogyan kell fejni a tehenet, hogy emelkedjen a tej- hozam. Mások a gyapoimüvelés fejői kérdezősködjek. Egyesek az egyedi takarmányozás gyakór. lati eredményeire vol ak kíván. Csiak. A termelőcsoportokon be­lüli munkafegyelem megerősíté­séről is sok szó esett. Közei száz kérdés hangzott el és a szovjet vendégek vala­mennyire megválaszollak. A hallgatóság pedig úgy szívta be minden szavukat, mint kiszárad! talaj az eső,. Vjacseszlov Petrovics Kekin, a Kurszk terület Ribino-Budcki gépállomásának igazgatója el. mondta, hogyan folyik a Szov. je unióban a traktoros brigádok szakmai és politikai képzése. Be­szélj a kolhoz és a gépállomás kapcsola iáiról és sok másról, amiről a feladott kérdések ér­deklődtek. Matrlona Afanfíszjev- na Udovicsenkó, a jaljai terület Kujbisev kolhozának szőlöterme- lési brigádveze ője, „ Szocialista Munka Hőse elmondotta, hogyan termelt 120 mázsa szőlőt hektá- ronként. Nagyszerű nap volt ez. Hatal­mas tapasztalatokkal gazdago­dom az értekezlet minden haU­gratója. Az értekezlet végén a párp szerveze;ek, tömegszervezetek' üzemek és termelőcsoportok át­nyújtották ajándékaikat a ven­dégeknek. Majd a jelenlévők hosszasan éltették a béke'ábor nagy vezérét, Sztálin elvtársat a a magyar nép kiváló janltójá,. Rákosi Mátyás elv ársat. A for. ró ünneplés igazolta Jaickája elvtársnö szavalt, hogy ez a nap még szorosabbá tette a magyar és szovjet barátságit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom