Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-13 / 239. szám

HASZNOS TANÁCSOKKAL SEGÍTIK termelőszövetkezeteinket a megyénkben tartózkodó szovjet küldöttség tagjai Kiskunhalas dolgosói forró sseretettel fogadtuk a ssovjet küldöttek látogatását Hamar elszalad az Idő. A vá­rosba készülődnek a vendégek. Ott értekezletre gyűlnek össze a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaság és a gépállomás dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A Vörös Szikra.termelőszövet­kezet téglái leikesen integetnek a távozó vendégeknek s vala­mennyien megfogadják, hogy mindenben követik nagyszerű példájukat mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében, a szocia­lizmus mielőbbi megvalósítása érdekében. Nagy napja volt szerdán Kis­kunhalas dolgozó lakosságának. Ilyen nagy napja nem is igen volt, ,ialán a felszabadulás óta. fezévé a városban javában folyik a készülődés: zásZiókat tűznéd ki a lakóházakra s íeidíszi enek minden épületet. Vörös és nem- zetjszmü zászlókat lenget az őszi szél s gyönyörű diadalkapu áp a Lenín-^éren. A házak falán mindenütt felírat: ,,Szereie-tei üdvözöljük a Szovjetunió küldöt­teit.” Tizenegy óra lehet, amikor a vendégekkel a Lenin-térre ka- byarouik az autóbusz. Induló Csendül fel. A vendégek üdvöz­lésére felsorakozott a honvéd­ség, a tömegszervezetek és a dolgozó parasztság. Lelkesen tapsolják a venuegeKet 3 üteme, sen kiat.jáK: — Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Azu-árt elcsendesül minden. — Kis úttörő leányok induinuk a Vendégek elé. Egyikua orosz nyelven mond forro üdvözlő sza- Vakai, majd virágcsokrokat nyújtanak áj a szovjet vende­geknek. Az úttörők u;án Kiszejy lát­ván etViars, a MDP városi párt- bizopságának titkára. majd Usé­es i ij erencné, a városi fanacs e1- nöke üdvözli a régen vár- ven­degeire). Az üdvözlő szavak el­hangzása után a íelszaoauitási haicokoan eiesett szovjet nősök emlékművéhez indul a menet s néhny másodperc múlva eihajkui a mora^iás. Kegyeieies csend van most a Lenin-téren. Az án ünnepeiyesen felcsendül a szov­jet nép himnusza s a küldöttek elhelyezik koszorúikat. A zene. kar a szovjet és magyar him­nuszt játssza. A szovjet hősök emlékművé­nek megkoszorúzása u án újra kocsioa szádnak a vendegek. A Vörös Szikra-termeiöszóvetkeze- tet látogatják meg. In Borba# Imre elvtárs, a teimeiöszöve-ke zet elnöke es deftipmszm István elvrárs, a termejöszöve,tkezüt üzemi pártszerveze. enek titkára fogadja a vendegeket. Azután megiuoulnak valamennyien a kuiturneiyiség felé, ahol Bor bas Imre eivtárs Ismeri éti a terme­lőszövetkezet megalakulásának és fejlődésének -örténefét. Borüás Imre elvtara beszámo­lóját nagy figyelemmel hallgat­ják a vendégek. Néha kémese­ket tésznek fel s szorgalmasan feljegyeznek mindent. Hol Üao- viosenko eivtársno. hol Jaickája elvtársnő tesz fej kérdéseket, de kérdezge-nek a többiek is. Hi­szen nemcsak kérdések ezek, hanem hasznos feleletté válnak hamarosan. — Van Ht eléfir baj, ránk fér egy kis útbaigazítás, — mondja Borbás elvtárs s mindjárt sorol­ja is a bajokat. Tudja, hogy a Szovjetunió szociálisa mezögaz. dóságának élenjárói minden baj­ra megadják a jötanácsot is. Borbás Imre elvtárs beszámo­lója után megindulnak, hogy megtekixusék a gazdaságot. A termelőszövetkezet iagjai körül­veszik a vendégeket s lesik min. den *äi«vukat. Valamennyien a jZovjet parasztok példáját akarják követni, valamennyien hallani akarják, hogy mire mit felelnek a küldőnek. így van ezzel Kát ai József sertésgondozó is, aki éppen arról panaszkodik h vendégeknek, hogy valami nincs rendjén. Betegek a kisma­lacok, nenr hízik a jószág. — A bét cg jószág számára nom főznek semmiféle takar­mányt? — kérdi Csemyenko elvtárs, a küldöttség egyik tag­ja. — Bizony nem — feleli Kápái József sert ósgondozó. — Hát ez a baj. Főtt takar­mányt kell adni a beteg jószág­nak. Kásaféléket kel], adni a kis­malacoknak, — hangzik a fele. lét. — Na. Möst megint tanultam valamit, — mondja elégedetten Káiai József sertésgondozó. Különben így van mindennél. A vendégek jól megnéznek min­dent s mindjárt van javaslatuk is a munka megjavítására. Jan­kája elvtársnő például azt mond­ja, hogy be kellene vezetni azt a módszert, ami a Szovjetunió­ban nagyszerűen bevált — Ná­lunk a brigádok 8—10 évi gon­dozásra kapják ki a fö.dt€irüle- tep Így minden brigádnak meg­van a maga földterülete, — mondja Jatckája elvjársnö, a Szocialista Munka Höse. Alpáron a kulákok szabotálják az őszi munkákat A minisztertanács az őszi be­takarítási és szántás-vetési munkák, valamint a beadás meggyorsítsa érdekében szep- temoer 16-án felhívással fordult dolgozó parasztságunkhoz. Az­óta égyre több község, termelő­szövetkezet. állami gazdaság és gépállomás dolgozói álltak ne a jóminöségü és gyors ószi mun­káért a versenyzők sorába. Amíg dolgozó parasz ságunk, a Párt szavára ha liga, va, végzi az őszi munkákat, addig az el­lenség minden eszközzel igyek­szik azt szabotálni. így van ez Alpáron is. A községben jót foly­nak a munkák. A dolgozók meg­értették, hogy jövőévi gazdag termésünket biz osiijuk az ide­jében elvégzett őszi szántás-ve­téssel, azért halad az élen a köz­ség. Alpár kulákjai azonban minden eszközzel szabotálják a miniszterianács felhívását. Golovics János 31 holdas kulák például azt mondta, mikor meg­kérdezték tőle, hogy miért nem vetette el az ősziárpájá:? így felelj: — Ki gondolt arra, hogy ilyenkor árpát keli vetni és nem is tudtam róla. — Egyébként ez a kulák már sok egyéb gazságo Is elkövetett. Három és fél hold szőlőjét nem művelte rendesen. Ezért termett neki csak 800 li­ter bora. A szűre et be sem je­lentette. Az amerikai szövőlep­kék irtásával kapcsolatos ren­delkezést sem tartotta be. Id. OsZa János 32 holdas ku­lák szintén nem vetette el az öszlárpát. Arra hivatkozott, hogy a lova beteg volt és ezért maradt el a vetés. Persze, azt elhallgat­ta, hogy a ló csak egy.ké. na.plg volt beteg, ö viszont heteket ké­sett. a vetéssel. Berkes András 64 holdas ku­lák más fondorlathoz nyúl-. — Rosszul etette a lovait. Az álla­tok annyira elgyengültek, hogy nem tudtak meg fel sem állni. Akkor pedig bement a -anácshoz siránkozni, hogy nem vetette el még a rozsot és ni sem tudja verni, mert a lovai betegek. Az állatorvosi vizsgáin- azonban kiderítette a kulákfondoriatot. Nagy Miháiyné kulákasszony is az „élenjáró szabotálok” közé tar ozik. Az őszi szállást és ve­tés) még egyáLtalán nem kezdi.e meg. O sem „hallott” róla, hogy ezt ilyenkor el keli végezni. Az aratás u,án azonban a kévés ro. zso: és árpát a tehenével és bor­jával etette. Éjszakánként lopta haZa a keresztekből a gaboná;, hogy azután azt felete.ve, a „gyenge termésre” hivatkozhas­son. Tar Andrásné 26 holdas kulák- asszony szintén nem szűkölkö­dik az aljasságokban. Az tenné, szetes, nogy még az őszi vetését nem végez.e el. Azt is tudják ró­la, hogy nyáron a cséplömunká- sokat betegségben elhullt sertés húsával kínálta meg és két sú­lyos mérgezést is okozott. Ezenkívül még számos kulá- kot lehe-ne felsorolni, aki az őszi munkák szabofálásávnl igyeke­zett ártani népgazdaságunknak. Alpáron a Párt, a tanács és a dolgozó nép ébersége leleplezte ezeket az aljas férgeket, akik az amerikabérenc Ti-o és az impe­rialisták szekerét akarták tóin! és átad;a ügyüket a rendőrség­nek. Nemcsak Alpáron, hanem mlndenüp meg kell akadályoz­ni aljas tevékenységükéi, amely- lyel népünk boldog jövője ellen törnek. Jól szervezzük meg a szüreti munkákat! Megyeszerte nagy ütemben folynak a szüretelési munkák. Dolgozó parasztságunk tisztában van azzal, hogy a szürete és lre._ lyes és időben való elvégzése javílja a bor minőségét és nö- véli népgazdaságunk erejét. Ilyen jó munka folyik a hel- véciai egyénileg gazdálkodó dől. gozó parasztok szőlőtermelő csoportjánál. Időben elkészítet­ték a szüretelés tervét, pontosan előkészítették a hordókat, a szőlőt feldo.gozó gépeket, meg­tisztították az edényeket. A csoport tagjai már az idei szü. rétnél igénybeveszik a gépek segítségét. Az idei közös szüret azért is nagyjelentőségű Hel­vécián, mert ez is megmutatja a közös gazdá kodás előnyeit és közelebb viszi az ott dolgozó pa. rasztokat a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Sokkal könnyebben és gyor. sabban végzik el ezt a munkát, mint azok, akik nem léptek be a csoportba. Egyes helyeken a csoportok azonban nem tulajdonítottak na gyobb jelentőségei a szürete esj munkák helyes időben való el . végzésének. Nem készítették el a szüreti tervet nem biztosítot­ták a termés leszedésének be hordásának és feldolgozásának zavartalan menetét. Nem szer. veztek szüretelő brigádokat és így a csoport vezetősége most már csak kapkod. Nem szedik külön az egyes szőlőfajtákat, hanem éppen abba a darabba állnak be, ahol már legjobban szorít és a szőlő annyira túl­érett, hogy rothadás veszélyez­teti. A BEGYŰJTÉS HÍREI Kiskunfélegyházán Fékéio Já- nos 7 holdas kisparaszt a be­takarítást teljesen elvégezte ta. karmánybe adásának 100 szá­zalékig eleget tett, 2 hold rozs- vetést és 1 hold búzavetést el. végzett. Kertész János 8 holdas dol­gozó paraszt kenyérgabonából 3 mázsát adott be C-vételijegy_ re, takarmánybeadását teljesí­tette, a rozs. és búzavetést tel­jesen elvégezte. Molnár Kálmán kisparaszt mindenfajta beadásának 100 .százalékig eleget tett, az őszi gabonaféléket elvetetté. Urbán Balázs dolgozó pa­raszt 3 mázsa, Fekete Józsefné 3 mázsa, Tarjányi Ferenc 5 má­zsa kapásterményre kötöttek szállítási szerződést. Seres íjásztó mint dülőfelelős 3, Drozdi’k Imre 10 mázsát kő. töttek le szállításra. Példájukra tízesével kötnek szerződést szomszédaik. Dolgozó parasztok! Kövessé­tek az élenjárókat! Elkohzás és börtön jár a kiikoricasfiekuiáiisoknak A jólteljesítő községekben szabad a kukorica forgalom A fennálló rendelkezések sze­rint mindaddig, amíg egy község 100 százalékig nem tejesíti évi kukorica-, árpa-, zab begyűjtési •érvé), tilos a kukorica szabad­forgalma a községen belül és nem szabad engedélyt adni ku- koricaszáHS ásra más községeik­be sem. Azokat a spekuláló ele­meket, akik a törvényes rendel­kezéseket kijátsszák, szigorúan megbüntetik, a kukoricájukat elkobozzák és ellenük eljárás: Indítanak. Móca János kecskeméti ter­melő) másféj évi börtönbüntetés­sel és nagyobb összegű pénzbír­sággal sújtotta a bíróság. Ozv. Kürti Jánosné alpári termelő kukoricával üzérkedett. A ku­koricát tőle elkobozták, őt pedig nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. A falu dolgozói leplezzék le a spekulálókat, akik arra törek­szenek, hogy a fa!u ne teljesít- hesse határidőre kukoricabeadá­si kötelezettségét. A rendelet szerint az a község, amely száz. százalékosan teljesü l évi takar­mánygabona begyűjtési tervé': szabadon értékesítheti a kukori­cafeleslegét. Érdeke tehát min­den dolgozó parasztnak, hogy a kukorica begyűjtési verseny fo­kozásával mielőbb teljesítse ta. karmánybegyüjiési tervét! A megyei tanács eddig Gátért felszabadította a forgalmi tilalom alól. A községben most már teljesen szabad a kukorica for­galma: a termelő^ feleslegeiké, a szabadpiaci árak alapján tet­szés szerint értékesíthetik! A kulákok, a spekulálók — a falu legnagyobb ellenségei — le­leplezésével, a kukoricabegyüj- lésl verseny kiszélesítésével kö­vesse minden község, minden termelő a már felszabadított község példáját. Teljesítsék minél előbb az ál­lam Iránti kötelezettségüket! Húszszázalékos szántási kedvezmény az egyénileg gazdálkodó gyapottermelő csoportoknak Az országba*» számos helyen a földművesszövetkezet kere­tén belül megalakították az egyénileg gazdálkodók gyapot­termelő csoportjait. Az eddig is különböző előnyö. két jelentett a csoportoknak. A Cöldmüvesszövetkezeten keresz­tül egy tételben, olcsóbban kap. ták a védekező szereket, gép, kölcsönzésnél biztosították szá. mukra az elsőséget, stb. IJjabb előnyt Jelent kormány, zatunk Intézkedése, mely szerint a gépállomás gépeivel, gyapot alá végzett szántásnál az egyé. nileg gazdálkodó gyapottermelő csoportok 20 százalékos kedvez, ményben részesülnek. Pincét, hordót kapnak használatra a közösen szüretelő szőlőtermelők Az egyénileg gazdálkodó sző­lőtermelők csoportjai több he­lyen a szüretelést is a kölcsönös segI|Ség alap;án, közösen végzik. Mikor egyik gazdánál bevégez- .ék a szüretet, mennek a másik­hoz, így haladósabb a munka- A leszedett szőlőt fajtánként is kü­lön rakják, hogy jobb minőségű bor) készíthessenek A földmüvesszövei kezetek több kedvezményt biztosítanak azok­nak az egyénileg gazdálkodó sző­lőtermelők csoportjának, aboi a közös szüretet megszervezték. A föjdmüvesszövetkezet szőlő, prését díjtalanul használhatják és ahol erre lehet őség van, pia­cét és hordót is adnak haszná­latra, amiért nem kell haszná­lati dijat fizetni. A borforgalm! vállalat pedig 30 százalékos ked­vezménnyel ad hordót és pincéj használtra a közösen szüretelő csoportoknak. Az Első Magyar Képzőművészeti Kiállítás Vázlatai c. kiállítás október hó 14-én, vasárnap dél. elő[t 10 órakor nyílik meg a múzeumban. A kiállítás célja, hogy a !4;o­Növénjlcnmeszíési útmutató A növénytermesztés 1951—52. évi tervéről szóló miniszterta. nácsi határozat érielmében: Október 15-ig el kell végezni a magna.í termelt kender, mo- har és köles aratását, be kell fejezni a burgonyaszedést s az alföldi megyékben a másodve. tésü kukorica kivételével be kell takarítani a kukoricát. Október 15 ig el kell végezni gyapot alá az őszi mélyszán­tást. Ehhez a munkához hasz, náljunk elölhántoios ekéket, amel.yel lényegesen jobban elő lehet készíteni a talajt a tavaszi vetést megelőző munkákhoz. Az öS7Íszántás mélysége 22—25 cm mély legyen. Oksóber 3I-ig végezni kell az őszi búza vetésével. Búza aá a régi szokástól eltérően ne 15— 18 cm, hanem 20—22, de lehe­tőleg 25 cm mélyen szántsunk. Az állami gazdaságok és ter. melőszövetkezetek a nagy táb­lákon alkalmazzák a keresztso. ros vetést, ezzel jelentős termés­többletet érnek el. Október 31_ig be kell fejezni a jövö tavasszal vetésre kerülő ipari növények alá az őszi mély­szántást. A jó őszi mélyszántás bő termésünk egyik alapja, te. hát végezzük el gondosan és ide­jében. gatc-k betekintést nyerjeneg a képzőművészen alko;ások 1:0,e . kezesének mühelyti)kj:ba. A kiállított képek és szobrok a szocialista éleiszemlélenben dolgozó művészek fes ől beayo másait tükrözik. Ezek a müvek tanúbizonyságai annak, hogy a Szovjetunió művészetének útmu­tatása nyomán, nta már a ma­gyar képzőművészek legjobbjai 1* a művészet eszközeivel szol­gálva a szocializmus építésé’, a dolgozó nép számára alkotnák Wierzhicában 11 nap alatt szerelték fel a cementmű forgókemencéjét Wierzbicában, Lengyelország legnagyobb cementgyárában a dolgozók újabb sikereket ér tek el. A gyár hatalmas ce mentégető forgókemencéjét ti. zenegy nap alatt szerelték fe;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom