Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-12 / 238. szám
Hogyan termeli- hektáronként 120 mázsa sző őt Udovicsenko elvtársnő lünk ugyanis minden dolgozó, nak a területén termett termést Külön lemérjük és ha többet ér- el, a többlet arányában 'fizetik ki a jutalmat. A jutalmat a dolgozó Vagy szőlőben, Vagy bor oan, Vagy pénzben kapja meg, ahogyan akarja. A jó munkaszervezés és a korszerű agrotechnika alkalmazásavJ-i 1950-ben sikerült elérnem, hogy a 70 mázsás előirányzat he.yett hektáronként ISO mázsa szőlőt termeltem, a munkacsapat többi agja szintén túlteljesítette a tervet, mert 85 mázsus hektáron, kénti állageredményt ériek el. Ebben az évben 450 munkaegységet teljesí.ettem és munkaegységenként hat rubelt és tíz kopekot, egy kg burgonyát és egy deci bort kaptam. A magas tér másért pedig jutalomképpen 8 mázsa szőlőt és 120 U;er bort. Jómagam is és a brigádból tizennyolcán magas kltün;eéseket, érdemrendeket és érmeket kap. tunk. Remélem, hogy tapasztalataim átadásával sikerült hozzájárulnom a kiskunfélegyházi Vörös Csillag-termelőszövetkezet szőlészeiének megjavításához. Ha Magyarországon is alkalmazzák a Szovjetunióban bevált agrotechnikai és munkaszervezési módszereket, abban az esetben biztos vugyok, hogy itt U elérnek majd olyan eredményeket, mint amilyeneket mi elértünk. Elmondotta: MATRIONA AFANASZJEVNA UDOVI- CSBNKO, a Krím félsziget jaltai kerületében levő Kujbisev kolhoz „Szocialista Munka Hőse” címmel, ké szeres Le- nin-renddel és a Munka Vörös Zászlórendjével kitüntetett brigádvezetője. Küldöttségünk meglátogatta a kiskunfélegyházi Vörös Csihag- termeloszövetkezetet, ahol meg- tekin.ettük a szölőskeriet. Nem volt sok Időnk tanulmányozni a szövetkezet munkáját a szőlőben, de így is tehetünk néhány észrevételtJó a szőlő terülel elheiyeiese és a földje. Úgy gondoljuk azon. ban, hogy ugyunebböl a szöíöbö. sokkot nagyobb eredményeket lehetne kihozni. Mindenekelőtt az. a hiányosságot találtuk, hogy a szőlőterületnek nincs felelős vezeföje, a területet nem osztották fel brigádok és munkacsapatok közö,, R Ezenkívül pedig nem harcosak kellő eréilyei a növényi és állati kártevők ellen, valamint az agrotechnikai módszerek is kívánnivalót hagynak hátra. Jómagam odahaza szőlőtermeléssel foglalkozom. Éppen ezért elmondottam a gazdaság dolgozóinak, milyen módszerekkel érek cl a kolhozban hasonló fajtájú sző.öknél magas termés- eredményeket. 1950 augusztusában íet-em brtgádvezeiő. Brigádomhoz 44 hektárnyi szőlő tartozik. Ebből 40 hekár köves hegyoldalon van, négy hektár pedig sík talajon A 44 hektárból négy hektár új telepi.és. — Közvetlenül a szüret után a tőkék között 25—80 centiméter mélyen felássuk a földe-. Még a felásás előtt négy mázSa szuper foszfátot szórunk el hektáron, ként. Kora tavasszal végezzük cl a szőlő metszését. Ez nagyon fontos muka. Nem szabad úgy végezni, mint a kiskunfélegyházi Vörös Csillag ;er melőszöveikezetben, ahol túlsókat hagynak egy tőkén. Ha gyenge a töke, akkor kevesebb hajtás; és szemet kell hagyni. Ha erősebb, akkor többet. Minden tavasszal csak a legtöbbe; ígérő haj ásókat hagyjuk meg, azokat, amelyek a legerősebbek. Ha például egy tökéből ké; hajtás indul ki, az egyike*- okvetlenül le kell vágni Mindig a kül- sőt hagyjuk meg. Ha a |öke nagyon öreg, akkor a legalsó hajtásokat hagyjuk meg és az elöregeded felsőrészt leszedjük Ha a hajtás erős. több szeme lehet meghagyni raj)a. De Így is legfeljebb csak négyet. Azokat a szemeket hagyiuk meg. amelyek erősen duzzad*nk. Azért nem hagyunk meg több szeme* mert Ilyen esetben csak gyengülne a (őke termőképessége. KI. sébb szemű és alacsonyabb cukortartalmú szőlő teremne Ezt n munkát mindig kora tavasszal kel] elvégezni. Tavasszal először 15 centiméteres mélykapálást végzünk. A mélykapálás előtt két mázsa műtrágyát (kénsavas ammónia) szórunk el hektáronként Ezu*án a második és harmadik sekélykapálás köve kezlk. Általában a második kapáláskor még ké* mázsa péti sót szórunk szét, de vigyázva, nehogy a növényre is kerüljön belőle. Nálunk ilyen mennyiségű műtrágyát és trágyát használunk, de ez természetesen mindig függ a la'aj mi- nöségé'öl és a szőlőtőkék fej. lepségftöl. Nem karóhoz, hnnem klfeszitett dró hoz kötözzük n venvWét, mert igv sokkal jobbon fejlődik a szőlő. Az a fapasz'ala tunk, hogy ilyen módon 10—15 százalékkal magasabb termés- eredméniit lehet elérni. Virágzó- elö*t te'ejezzük a szőlőt. Virágzáskor redig pó*beporzást végzünk. kü'önösen a csemege- és k^rai «ző’őkcél. Az a tnoesz<ala- iom, hogy legalább S0—'0 száza lókkal magasaim a. term * ser ad mónv, ha pótbeporzást alkalmazunk. ÁHand nan f:ave!;<"»l' a szőlőt, nehogy valnml növényi vagy Alla i kár evő megtámadja és ha a legkisebb gyanús leiét is észrevesszük mes-aiőző in;ézkedéseket teszünk. Nálunk a peronoszpóra ritkán fordul elő. Ezért mi általában csak egyszer permetezünk az úgynevezet- „egyszázalékos bordói lével.” 100 liter vízben egy kilogramm réz- gálicot oldunk fel. Amin,t olaj- foltok jelentkeznek, azonnal el kell végezni a permetezést, ne. hogy nagyobb kárt okozzon. Ja. vasolom, hogy Kiskunfélegyházán — mivel o-t nagy erővel je tentkezeti — 2—S százalékos oi- daLot használjanak és tíznaponként permetezzenek. Mi nyár folyamán még háromszor.négyszei kén porral is permetezünk a liszt, harmat elleni védekezés céljából. Nálunk minden szőlőterület- fel van osztva brigádokra, munkacsapatokra s a munkacsapatokon belül egyénekre, A munkacsapathoz egy S tonnás teherautó és egy lófogat tartozik. Egy-egy bngádiagra ál alában 1,2 bek,ár terület jut. A brigádtag minden munkát — Így pé.dául a permetezési —■ egymaga végzi el. Így domborodik egyéni felelősség és megindulhat a vetélkedés a brigád tagjai közö'-t: ki ér el magasabb eredményeket. A fasiszia dúlás hatalmas pusztítást okozo.t a szőlőben. Jóformán teljesen újjá kellett varázsolni. Jellemző, hogy 1944-ben a termelési előirányzat hektáronként 18 mázsa volt, 1950-ben pedig már 70 mázsa. A brigádtagokat a munka dl jazása és jutalmazása érdekeltté teszi magasabb terméseredmények elérésében. A túl.eijesítés- rél minden ötödik máz.sa azé, aki nak elvégzésében, különösen olyan asszonyoknak, mint Jakab Károlyné, akinek a fia a néphad. seregben politika; tiszt, járjon elöl a kapott feladatok elvégzésében. Fokozni kel] az aszonyokban az ellenség iránti gyűlölete;, — Eeplezzék le a községben lévő ellenséges rémhíreket) a aulákéiig gaztetteit. Keményen és harcosan álljanak ki a Párt- és kormányhatározatok végrehnj ásáért. Ha|ha- tósabban kapcsolódjanak be az őszi szántás-vetés agiiációs műn. kájába. Kultúrgárda létrehozásával készüljenek november hó 7-re, a Nagy Októberi Szociális a Forradalom méltó megünneplésére. Jutalmazzák meg előadásukkal a Jó eredményt elérő, törvényt. teljesítő dolgozó parasztokat. Ezekei a feladatokat egyedül megválóéi ani nehéz, ezért az MNDSZ-asszonyok bátran támaszkodjanak a pártszerveze're. kérjék segítségét, támogatáséi munká'ukhoz, A községi pártszervezet fii- kára vegyen rész* az MNDSZ gyűléseken és segítsen. Irányi- muistóan szabja meg a feladatokat, tartsa számon annak elvégzéséi. A soltvadkerti MNDSZ. asszonyok eddigi munkája bíz osífék arra, hogy továbbra Is jól fog. iák végezni feladatukat. Áldozatos, Imrcrakész. nehézségeket ej- viso'ö, bá or asszonyokat nevet jenek, akik olyanok lesznek mint a bős szovjet asszonyok akik pé’dát és uaf mu|alnak a napi munkák elvégzéséhez és az ellenség ellen vívott harcukhoz. mel. Párttagok, tagjelöltek, népnevelők, pártbizalmiak és páitonkívüli aktívák részére. Előadó: Németi József megyei titkár rJvtárs. Soltvndkerten az MNDSZ- asszonyok odaadó munkája eiö segíti a Párt elő, t álló felada-ok megoldását. Az asszonyok fel- világosi.ó munkával, jó agi-iá- ciós módszerekkel vi,ték győzelemre a békekölcsönjegyzést, atni- egybekötő;lek a begyűjtés és az őszi szántás-ve|és munkájának időbeni elvégzésével. Ebben a munkában a vezető, ség kitün;. Előljár példamutatásával Haskó Jánosné, az MNDSZ ügyvezetője. De nem kisebb ériékü munkát végze j Rá- csor Erzsébet, VincZe I,ona, Ko- vacsik József né és Urban Erzsébet, akik fáradságot nem Ismerve végeziék munkájukat. Az asszonyok nem elégednek meg az eddigi eredményekkel. Ujnbb négy. kisgyülésf tarának a begyüj és, az őszi szántás.ve- és sikerének biztosítására a tanyavilágban. Tudják a dolgozó munkás- és pa.raSztasszonyok Solt vadkerten, hogy mi a kötelezettségük: har- co’ni az ellenség, a kulákság ellen, leleplezni a feketézőket és spekulánsokat és győzelemre vinni az ötéves tervei. Az eddigi eredmények biz‘o sítékok arra, hogy az MNDSZ asszonyai, ha akarnak, még jobb munkát is tudnak végezni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a még meg'évö hiányosságokat kiküszöböljék. A soltvadkerti MNDSZ vezetőségnek sokkal többet kell foglalkozni egyenként a még munkát nem végző tagokkal. Meg kell szervezni egy jó népnevelői csoportot, amely átfogja az egész gságot. Felada o; kell adni minden asszonynak és segíteni an\ Fártok tatok Október 11.én, csütörtökön délután 6 órai kezdettel előadás: ,Demokratikus centralizmus Pártunk szervezeti alapja’* cim:-zt a 'többtermelési elérte. NáA soltvadkerti MNDSz-asszonyok munkájuk megjavításával készülnek november 7-re Sláza előadása A kukorica begyűjtés Miért jó Kunssentmiktóson Kun szen t miklós község a begyűjtésben az élre tört, a legjobbak közé Q kunszentmiklósi járásban. A begyűjtésben a párt- szervezet tagjai és a tanácstagok járnak az élen. Példamutatás mellett fölvilágosító munkát is végeznek, a pártonklvüli jól teljesítő dolgozó parasztokkal együtt a dolgozók széles somiban. A községi tanács helyes szervező munkával kellő időre bizto- sította a kukorica átvételhez a szükséges raktárakat. A Párt népnevelői, a tanács, a földmüvesszöv&t kezet dolgozóivá l és a tömegszervezetek aktíváival állandóan fölvilágosító munkát végeznek a begyűjtés foltozása -érdekében. A népnevelő értekezletet rendszeresen megtartják, minden esetben megvitatják az eddig végzett munkájukat, megbeszélik részletesen azokat a tennivalókat, amelyeket a területükön végezni fognák. Miért gyenge Szabadszálláson Szabadszállás község a kukoricabeadást még csak 15 szá. zalék, a napraforgót 53 százalék, a burgonyabeadásban az évi előirányzatot 7 százalékra teljesítette, A földmüvesszövetkezet raktárában 12 vagon kukorica nincs még levéteüjegyezve. A tanács a békeköicsönjegyzés munkájában elhanyagolta a begyűjtést és a földmű vessző vet. kezet ellenőrzését, A földművesszövetkezetnél nincs a véielijegyzés naprakész állapotba hozva. Az ügyvezetőnek nagyobb önállósággal kell a munkát végeznie, össze kell hangolnia a munkát a tanács munkájával és biztosítani a ku. korica gyors levéteüjegyzését. Gyengén folyik az élenjárók tudatosítása. A versenytáblán nem igen változnak a nevek. Nem folyik kellően a versenymozgalom és nincs számontart. va a tanács begyűjtési osztályán, hogy hány dolgozó telje, sí tette túl a beadását. Nem tudnak arról, hogy hány kulák nem teljesítette a beadását. Mazsola a bürokrácia asztaláról Miért nem kapják meg a jakabszállási gépállomás dolgozói az őket megillető zsír- és szappan- kiutalást ? Úgy szeptember elején a ja, Kabszállási gépállomás értesítést kapott az Országos Közellátási Jegyközpont kecskeméti kirendeltségétől, hogy küldjék be a dolgozók névsorát, külön feltüntetve azokat, akik 1950. október l.töl 1951. március 1-ig sertést vágtak, mert zsír- és szappankiutalásban fognak részesülni az arra jogosultak. A gépállomás az igénylést meg is tette. A zsír. és szappanjegyek is megérkeztek, Mostmár csak az voit a probléma, hogy mennyit kapnak egy- egy szelvényre és hol lehet beváltani, Alig vártak 10 napig, azt is megtudták- Ismét az OKJ kecskeméti kirendeltségétől. Ezek szerint a jegyeket bármelyik állami árudában beválthatják, a C 2 jegyre 80 dkg zsírt és a C 7 jegyre pedig 20 dkg szappant kapnak, A dolgozók között tehát szét. osztották a Jegyeket. Mivel Ja- kabszálláson nincs népbolt, a helyi földmüvesszövetkezet pedig nem állami áruda, tehát egyesek Kecskemétre, mások Kiskunfélegyházára utaztak, hogy kiváltsák a jegyeket. An,, nál nagyobb volt a megdöbbe- nés amikor mindenütt azt a választ kapták, mikor felmutatták a szelvényeket: — Kérem, ml ezeket a jegyeket nem ismer, jük nem. adunk ki rá semmit. — Tehát nem volt se zsir, se szappan. Érdeklődtek erre is, arra ja, de sehol sem kaptak kieégílö választ még a megyei tanács kereskedelmi osztályánál sem, Mit volt mü tenni, ismét várm kellett. Tettek ugyan még egy kísérletet a szappan beszerzésé re. Tural Istvánt, a jakabszál- ási földmüvesszövetkezet pénz. tárosát kérték meg, hogy hoz. za ki a 14 kg szapant a gépállomás dolgozói részére, ügyi« többször megy Kecskemétre, Túrái egy délelőtt járta a kecs' kémét! állami árudákat, hogy a kiutalás alapján szappanhoz jusson, de minden hiába. — Ilyen 'jegyet még életünkben nem is láttunk — mondták az árudák alkalmazottai. — Nem adunk ki rá semmit. Végül október 5-1 keltezéssel Ismét értesítés érkezett a Ja. kabszállási gépállomáshoz. Ez. úttal az állami gépállomások megyei központjától, hogy szedjék össze a jegyeket és a kiutalt zsírt, Illetve szappant egy. tételben váltsák kl a helyi föld. müvesszövetkezetnél, vagy valamelyik népboltban. Egyben eg névsort is adjanak le az Hu letö árudánál, amelyben az igényjogosultak vannak feltüntetve, összeszedték a jegyeket már előzőleg, a névsor is készen van, de zsír és szappan még mindig nincs a gépállomás dolgozói részére. Hiába utaztak a kör. nyező városokba, hiába fecsérelték el az idejükéi. Pedig a szeptemberi jegy már rég le. járt. A helyi földmüvesszővet. kezet kitart eredeti álláspontja mel ett. vagyis, hogy ök nem is kérik, mert úgysem kapják meg a kiutalást. A megyei tanács kereske. delmi osztálya sürgősen nézzen utána ennek a dolognak, mert a bürokrácia huzavonája rossz hatással van a dolgozók munkakedvére, Szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akiknek ha. nyagsága, bürokratikus magatartása megakadályozta,' hogy a jakabszállási gépállomás dől. gozói nem jutottak zsírhoz és szappanhoz. Felkészültünk a gyapot betakarítására 35—40 forintos naoi állami ga A bácsbokodi állami gazdaság 600 katasztrális holdon termel gyapotot. Messzi környék, röl járnak most ide az egyénileg dolgozó parasztfiatalok, mert tudják: a gyapotszedéséért magas keresetet érhetnek el, texti utalványt is kapnak. Egyre nagyobb a bácsbokodi állami gazdaságban azoknak a dolgozóknak a száma, akik elérik a napi 30—40 forintos keresetet kereset a bácsbokodi tdaságban is a gyapotszedésben. Mindezek ellenére is még több munkaerőre van szüksége a gazdaságnak. Az elmúlt vasárnap a bajai iskolák 300 diákja segített a szedésben. Az érő gyapot hívja az újabb munkásokat. A környékbeli dolgozó parasztfiatalok közül mostanáig kétszázan jelentették be, hogy néhány nap múlva beállnak á gyapotszedök sorába
