Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

Msi£io»f tstl családos! jövőjéig takarékoskodj; jegyezz békekölcsönt t A népnevelők példamutatása és jó munkája nyomán lelkesen jegyeznek a kalocsai építkezés dolgozói Az elmúlt héten nagy lendü­lettel indul) meg a Második Bé­kekölcsönjegyzés a kalocsai épíkezésen la. A békekölcsön­jegyzés első napján, szeptember 27.én az üzemi pártszervezet, valamint a tömegszervezetek aktívái, az előző napi nagyak- tíva ülés U)án nagy lelkesedés­sel láttak munkához. A röpgyü- léseke. megelőzőleg először is maguk jegyeztek, hogy ezzel mutassanak példát az építkezés dolgozóinak. Erős Ferenc ifid- munkás kőműves például 2000 forintot jegyzett. — Én azért jegyzek ennyit, mart tudom, hogy ezzel tarlo- 'rom hazámnak. Tudom, hogy ez­zel elősegítem ötéves tervünk siheres végrehajtását. Elöltem a jövö és tudom, hogy ezt az ösz- ezeget többszörösen is visszaka­pom, mint ahogyan visszakap­tam az első békekölcsönbe fize­tett pénzem js. Egyik kötvé­nyemmel e.zer forintot nyertem. Tudom, hogy forintjaimmal a béketábort erősítem, — mondotta Erős Ferenc ifjúmunkás. Ugyan, csak példamutatóan vette ki ré­szét a békekölcsön jegyzésében Gyenes László kőműves is, aki 1000 forintos jegyzésével járult hozzá hazánk megerősítéséhez. A népnevelők munkahelyeiken keresték fel a dolgozókat. Röp- gyüléseken és egyéni beszélge­téssel ismertették a Második Békekölcsön jelentőségét, A nép. nevelők jó munkája eredménye­ként jegyzett 1000 forintO) Csá- nyi László segédmunkás brigád- vezető. Brigádjának többi tagjai 800—800 forin.ot jegyeztek. — A mi családunknak már sokat adott a népi demokrácia. Engem például szakmunkássá képeztek át. Ezért is hálás va­gyok és ezért jegyzek örömmel 1Ö0Q forintot, — mondotta Ra­vasz Ka-aiin. Ugyancsak 1000 forintot jegyzett Dobos Jőzsef ifjúmunkás is, aki a kubikos- brigád tagja. Dobos József el­mondotta, hogy úgy érzi, haza­fias kötelességének teji elege; azzal, hogy forintjait államunk rendelkezésére bocsátja. Tóth Istvánné, üzemi mosónő három gyermekének jövőjére gondolt, amikor 1200 forint bé­kekölcsön;, jegyzet- Tudja, hogy gyermekei boldogságát és jövő jét csak úgy biztosíthatja, ha ö maga segíti államunkat, ha hoz­zájárul hazánk megerősítéséhez és ötéves tervünk mielőbbi tel­jesítéséhez. MisZlai Sándor és Bárkányi Lajos építésvezetők 2000—2000 forintos jegyzésük­kel segí[i győzelemre a békénk megvédéséért és a szocializmus építéséért folyó harcot. — Népi demokráciánk jóvol­tából Műszaki Főiskolát végez, tünk. Állandóan éreztük Pár­tunk és államunk szerető gon doskodását. Tudjuk, hogy ezf jó munkával és igaz hazaszeretet­tel, példamutatással hálálhatjuk csak meg, — mondotta Miszlai Sándor építésvezető. A kalocsai építkezésen még folyik a Második Békekölcsön jegyzése. Az építkezés legjobb dolgozóinak. Valamint a népneve­lők tó munkája és példamutan sa nyomán egyre fokozódik a dolgozók lelkesedése s egyre többen járulnak hozzá forintjaik­kal a béketábor megerősítésé­hez, hazánk és dolgozó népünk javára. A hercegszántói Vorogily család élete azelőtt és most Vorgity István 10 éves korá­ban már árvaságra jutott- Mi le­hetett a sorsa egy árvagyerek­nek az ő idejében? Libapásztor- kodás, cselédeskedés. Az akkori idők minden nyo­mora, minden szenvedése kiju­tott neki. Istálló voit a szállása. Este későn feküdt a szalmaágy- ra és reggel korán kelt, mint sokezer társa abban az időben. Akkor ez így volt rendjén, ezt védte a csendörszurony. A felszabadulás után más lett az élete. Hat holdat ha­sítottak ki számára a szántói határból. Iga és jószág nélkül azonban keserves volt a gazdál­kodás. El kellett menni Túri Jó­zsefhez, az öivenholdas kulák- hoz dolgozni. Továbbra is ki­zsákmányolt volt. Ezt, sem Ie' hetett soká bimi. Végül össze­ült a családi tanács és Vorgity István délszláv kisparasz; úgy dönjött — a többi családtag be­leegyezésével —, hogy az új élet útjára lép. így léptek be Vor­gityék a Felszabadulás-termelő­csoportba 1949-ben. Egycsapásra megváltozott az életük. A csoportban megtalál­ták a számításukat. Ruház,kodni tudnak, míg azelőtt rongyokba burkolták a három gyereket. Hízó gömbölyödik az ólban. Ez most természetes, azelőtt pedig lehetetlennek tűnt. Az idén is kapott már 1500 forint előleget a cs-porHól a család. Fejadagon felül több mint tíz mázsa búzát kapnak, 18 mázsa kukoricára számítanak nem is beszélve a többi juttatásokról. Három má­zsa árpát a napokban- mértek ki részükre. Nem csak az ő életük lett szebb, hanem a falué is. Az ötéves terv formálja, derűsebbé teszi az egész ország és benne Hercegszántó életét is- Az új be­kötő út Hoduna'-puszta felé* amely 1 millió 400 ezer forint­jába került az államnak, köny- nyebbé tette a közlekedést- Az­előtt' ősszel és tavasszal teljesen járhatatlan volt ez az út. A ká­tyúba beleragackak a kocsikere­kek, ma vígan gördülnek tova az új ú‘on Azonkívül új kút létesült 15 ezer forintért. A régieket pedig kijavították. Délszláv óvoda is van a faluban. Vorgity István lánya, a kis Már'a, tavaly dél­szláv iskolában tanult már. A terv következő évet sem jönnek üres kézzel Hercegszán­tóra. Tudja ezt jól a Vorgity­család Is. Hiszen gyűléseken so- 'kat foglalkoznak az ötéves *erv- vei, a terv áldásaival, amely for­málja e ha’-ármentl falu életét is. Uj orvosi rendelő és lakás épül. Csak a rendelő 50 ezer fo­rintba fog kerülni A falu vé­gén lévő egészségtelen mocsarat el: öntetik ts termőfölddé teszik a tervben. Az utat, amelyről már szó voh, kibővítik. Kultúrliázat létesítenek. Szinte sorolni is sok mindazokat, amit az ötéves terv ad Hercgszán;6nak. A terv évei alatt, ahogy a falu épül és szépül, úgy válik mind derűsebbé ft Vorgiíy- család élete is. A Felszabadulás- .ernjelöszövetkezet is sokat erő­södött 1949. ói-a. Tizenkilenc taggal kezdték 181 holdon. Ma 97 tagnál tartanak és 664 hol­don gazdálkodnak. Azonban nem csak számban és területben, ha­nem anyagilag is sokat erősödő jj a Felszabadulás. Most építenek egy 48 férőhelyes sertésfiazta- tót. A terv alkotásai összegben jó­val felülmúlják azt a pénz;, amelyet Hercegszántó jegyzett. Vorgityék is többször beszélget­nek erről, az állam többszörösen visszaadta máris a jegyzett fo­rintokat. Azonkívül a sorsolás­nál a községben is sokan nyer­tek. Azonban nemcsak erről, ha­nem másról is gyakran esik szó Vorgityéknái meg a többi be­csületes magyar és délszláv Csa­ládban. Mégpedig a közös ellen­ségről: Titóról. A hercegszántói határrészen Js többször fordul­tak már elő provokációk. Ezek még elszántabbá teszik a község lakóit a béliéért folyó harcba-n. Nem egy levelet olvasnak naponta a szántóiak. amely a ti- tóisfa kegyetlenségektől szólnak. A napokban is olvas[a egyik is­merősének írt levélben Vorgity István, hogy a titóista banditák elrabolják a falvakban a dolgozó p»rasz ság;ól az utolsó betevő falatot is. Az egyik faluban éj­nek idején házkutatást tartottak egy helyen és 4 kg zsíriariozás fejében egy kocsit, két bivalyt, 70 kg babot és még egyéb dol­gokat is zsákmányoltak. Az ille­tő feleségét betetőzésül alaposan megverjék, őt pedig börtönbe hurcolták, ahonnan a mai napig nem tért vissza. M'-nnyi különbség va-n a két világ között — szokta mondo­gatni Vorgity István, — Nálunk szépülő élet, ojt nyomor és pusz­tulás. A tervért, n békéért tehát érdemes küzdeni, dolgozni. Ugyanez a meggyőződése min­den beesnie,tes dolgozónak Her­cegszántón. A rák elleni küzdelem munkájának megindulása Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megye tanácsá­nak egészségügyi osztályu meg­rendezésében augUsZius hő 24- én rákszüröonkológiai értekezlet folyt le Kecskeméten, Az- egészségügyi minisztérium kezdeményezésére megyénk vá­rosaiban, járási egészségügyi központjaiban, a nőgyógyászati szakrendeléseken rákszüröáüo- másokat létesítettünk, s ezen ál­lomások szakorvosai még ez év folyamán 28.000 rákszürővjzsgá- lat elvégzését vállalták el. A rákbetegség korai szakában nem, vagy figyelemre alig mél- t át ott tüneteket okozhat. Ennek következménye, hogy sok rákos beteg á korai orvosi vizsgálatot elmulasztja, A rákszürővizsgála- tok kapcsán felderített ilyen be­tegek rögtöni szakkezelésbe vé­telével az életnek megmenthe­tők. , Felhívjuk a figyelmet a rák- szüröállomásoknak ezen nagyje. lentőségü s főleg a 35 éves ko­ron |úi lévő női dolgozókat első­sorban közvetlenül érintő egész­ségvédő munkájára, amely új­bóli bizonyí;éka népi demokra­tikus államunk szociális] a egész­ségügyi politikája céltudatos végrehajtásának. Nőgyógyászati rákszürövizs- gálatok Kecskeméten az SZTK- épületben, I emelet 125 szobá­ban minden szombaton fél 8 őrá. tői fél 10 óráig folynak, nemre való tekintet nélkül bárminemű daganatos, vagy arra gyanús be­tegek vizsgálat pedig a megyei onkológiai állomáson, Kecskemé­ten, SZTK-épület, I. emelet 124. sz. helyiségben történik kedden, szerdán, csütörtökön éa pénte­ken 11 órától 13 óráig, A megye többi városaiban, to­vábbá Jánoshalma. Szabadszál­lás és Tíszakécske községekben a rákszűrések az egészségvédel­mi szolgálatok tanácsadásai ke­retében történnek. V. J. Tervszerűbb, szilárdabb vezetést a csávolyi Űj Élet- term elősző vetkezetheti! A CSÁVOLYI VJ ÉLET termelőszövetkezet megalakulása őta számottevő eredményekre tekinthet vissza. Taglétszáma 237. re, földterülete 1028 holdra nőtt s terméseredményeivel sem kell szégyenkeznie. Közepesen jó gabonatermése melle>ft a gyapot például holdanként 4 mázsával főbbet ígér, a cukorrépa átlaga, meglehetősen homokos talajon, 120 mázsa feiett van. Mégis a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasz­tok egyöntetű nézete szerint az Uj Élet közel se.m hoz ki annyit a szövetkezén gazdaságból, mint amennyire meg volna a lehető­sége, A 40 holdas kertészeiből például ezideig mindössze 35 ezer forint bevételük volt: alig több, mint a kertészeire fordított be­ruházások s munkaegységek értéke. Kukoricájuk átlaga nehezen éri el a 18 mázsát, pedig — ha nem kétszer, hanem négyszer ka­pálták volna — ho.danként legalább 25 mázsát takaríthattak volna be. Mi az oka annak, hogy a kukoricakapálás — s több fontos tennivaló — elmaradt? A legfőbb ok: a tervszerűtlen és gyen­ge» vezetés. AZ IGAZGATÓSÁG a le9f°nlosabb tennivalókat sem beszéli meg a tagsággal. Az őszi betakarítást tervét, az őszi vetéstervet például nem vitték tagériekezlet elé. A tagság nem ismeri a ter­veket s javaslataival, öflefe.iVel nem tudja segíteni a jó végre­hajtást, Pedig az igazgatóságnak van tapasztalata arról, milyen sokat ér ha a tagságot, bevonja, a tervezésbe. Az aratási tervet például időben megbeszélték a tagsággal. Sokan hozzászóltak, elmondták a maüuk fipasztalalait, észrevételeit: a tagság ma­gáénak érezte a feladatot s a tervezett 10 nap helyett 7 n,,p alatt végeztek az aratással. Az egyik tanulság, hogy az Uj Élet vezetőinek több gondot kell fordítanak a szövetkezeti demokrá­cia betartására, a tagság mozgósítására! KOMOLY HIBA. hogy a 235 t,agból mindössze ISO—H0 dol­gozik rendszeresen, s persze kevés a munkaerő. A pártszerve­zet népnevelői többízben felkeresték az elmaradozó tagokat, egy- részüket meg is győzték arról, hogy a saját érdekükben dolgoz, eanak rendszeresen. Ez rendben is van. Ugyávákkor azonban az igazgatóságnak felelősségre hallott volna, vonni a javíthatatlan mulasztókat. So^ van ilyen. Glacsek Pálné, Taskovics Jánosné, Kiss Józsefné és még jónéhányan heti egy-két napot vannak a szövetkezetben: s amikor meggondolják, Vagy nem dolgoznak, vagy átmennek az állami gazdaságba. Az igazgatóság ne tűrje tovább a munkafegyelem sorozatos megsértését, a javíthatatlan dologkerülökef vigye kizárási javaslattal a iagértekeziet elé. Egyik legnagyobb hiba, hogy nem állandó a brigádszervezet és az igazgatóság nem ad elég önállóságot a brigádoknak. Az állandó területet például Csak papíron jelölték ki, a valóságban odakapkodfák a tagságot, ahol sürgetőbb volt „ munka. A bri­gádok így nem érezték a felelősséget területükért s a szervezet­len munkabeosztás miatt temérdek idő veszett kárba- A brigád- vezetőknek nincs hatáskörük, még a fogatokkal is az igazga­tóság rendelkezik. Ilyen szervezetlen egységek, melyek hónapok óta még a a brigádértekezletet sem tartják meg. Az igazgatóság egyik legsüt gősebb tennivalója, hogy szer- vezze újjá a brigádokat, vetésforgók szerint jelölje ki az állandó területet és biztosítson megfelelő önállóságot a, brigádvezefők­nek: esik ilymódon lehet felelősségteljes munkát várni tőlük. Turcsányi József elnöknek s az igazgatóságnak be kell vál­tani a azokat a reményeket, melyeket a tagság hozzájuk fűz. A felsorolt hibák kijavításával el kell érniük, hogy az Uj Élet jö­vőre sokkal magasabb termést takarítson be s tagjainak is na­gyobb jövedelemrészesedést tudjon osztani! Miért keli silózni A takarmányozás szempontja, ból hazánkban nagy jelentősége van a nagytömegű csalamádé- nak, a kukoricaszámak, a leve­les répafejnek, a répaszeletnek, a napraforgőszárnak és tányér­nak, Ezeknek jó és helyes eltar­tásától nagyban függ a ezarvasmarhaáilomány olcsó és gazdaságos kitermelése. Ezek a takarmányok akkor a legáp- tálóbbak, ha nem száradnak ki, mert a bennük levő tenyészvíz nemcsak rlghatóbbá, ízleteseb­bé, hanem emészthetöbbé is teszi a tápanyagokat. Szakítanunk kell tehát azzal a helytelen fel­fogással, hogy a csalamádét és a kukoricaszárat megszáritva tartjuk el. A siló-zás nem más, mint a bármely okból nem szárítható, másként ei nem tartható ta­karmány besavanyítása és kon­zerválása. A silózás jelentősége p-edig abban áll, hogy téli zö’d- takarmány kieséséi igen olcsó, magas tápértékü, nagytömegű takarmánnyal pótolja. Silóta­karmány etetésével az állatte- nyésziésünk önköltségét csök­kentjük továbbá változatosabbá tesszük’ a takarmányozást. A silózott takarmány ugyanolyan, mint a zöldiakarmány, megőrzi teljes emészheiöségét és tápér. tékét. Aki silózással biztosítja az ál­latállománya számára a szüksé­ges takarmányt, annak nem kell félni a téli tárolástól, vagy amikor nem nyújt a legelő meg­felelő takarmányellátást, nem kell a szénát feletetnie. A siló- zot takarmány ugyanis évekig is eláll, az eltevéstöl számított 4—6 hét múlva pedig már etet­hető. Silótöltésnél nagyon fonioa szempont, hogy a takarmányt apróra vágjuk és folytonos tip- rálássál a levegőt kiszorítsuk Ha a takarmány között levegő marad, akkor a takarmány nem savanyodna meg, hanem megpe nészedne, Ezért olyan szükséges a takarmányt apróra vágni és jól betap-osni a silóba. A kulákság és a klerikáis reakció tudja a silózás jelentő, cégét, éppen ezért sok érvet felhoz és igyekszik dolgozó pa­rasztságunkat lebeszélni erről a fontos lépésről. Például hallót- tunk már olyan hangot nogy a silótakarmányon tartott tehén teje átveszi a silónak a jelleg, zetes savanyítás szagát. Ez az állítás hazug, meri csak az esetben lesz a tej olyan szagú, mint a siló, ha huzamosabb ideig a silótakarmány közelében tan- juk a tejet. Nem szabad felülni az ilyen rosszindulatú, hazug ,,szaktanácsnak'’, hanem minél nagyobb mennyiségű takar, mányt kell silőzással konzer. válni. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom