Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-07 / 234. szám
Hlminmertetés MILYEN LEGYEN AZ Ú] OPERE!T? Vita a Pa'.olaszálló előadásairól A DONYECI BÁNYÁSZOK Színházi berkekben évek óta sok szó esik az operettről. Milyen legyen az új operett — er. ről folyik a vita. Magát a kifejezést ál.itólag Mozart alkotta, aki az akkor ezt a műfajt meg aaarta különböztetni a dalműtől, annak vidámabb és könnyebb fajtájától: az opera buttó-tól és a mezzostile-töl. De nem akkor a akut ki az új műfaj, hanem sokkal később. Félig-meddig operák voltak az első oporexek, melyeknek jellegét a kabares tetetek és a zeneszámok közt clburjánZó próza adta meg, ugyanazok az érzelmek és romantikus játékok amelyek később jelentkeztek.' Amit később opertitnek neveztünk, az angolok korcsositOtták el, a világ legzéneiUenebb fajtája, amely a muzsikára való képtelenségét orfcumi ötlettel pótolta. Keserűn — furcsa angol szellemmel fejetetejére állították a tangókat. Az amerikaiak ope • re tjeibe belekerültek a hasbe- szélok és csepürágók, továbbá excentrikus” tánciak sutaságai. Manapság ezeknek az angol- amerikiai opereJteknek leá-do- zott, Felvetődik tehát a kérdés hogy halálra Van-e ítélve maga az operett. A válasz egyszerű, nem! A ,,Paiotaszálló” uj magyar operett kísér.et arra, hogy milyen legyen az új operett. Az Írók megkísérelték az operett újjáteremtését, A kecskeméti színház együttese a napokban értekezletet tartott, amelyen kiértékelték a ,,Pa!Otaszá.iö’” előadásait. A vitához a bévezeiöt a színház főrendezőjének előadása adta, A főrendező beszélt az opere'Jt témaválasztásáról, annak eszmei tartalmáról, az alakításokról a rendezésről, a kosztümökről ’ és * a zenéről, Előadása uián ezekhez a problémákhoz szóltak hozzá a színház művészei. Általános vélemény volt az, hogy a dairab még kísérlet, ezért figurái nincsenek alaposan megrajzolva. Pozitívum a darabban maga a témaválasztás, mert dolgozóink vidám derűs üdültetését viszi a színpadra. Negatívum a darabban sok figurájának sablonossága, cselekmény- teiensége, szerkezeti lazasága. A formában üj, hogy nem felvonásokban hanem képekben viszi a nézd elé mondanivalóját. Ezzel a szerzők aláhúzzák aZ pperet; revüszerüségét. A nézőnek igen gyakran az a benyomása, hogy az operett egyes alakjai .kitalált figúrák”, A Tito kazamatáiban 1948. szeptemberében Merszin Metajt a belgrádi albán misszió dolgozóját RaükoVics rend- örügynökei elfogták és minden Vád nélkül börtön, be vetették. A TitO-kllkk Merszin Metajt az albán kormány ismételt sürgetésére sem bocsátotta szabadon. Merszin Metajnak csak ez év elején sikerűit szabadlábra kerülnie és okkor visszatért hazájába. Az alábbiakban közöljük cikkét, amely az albán ,,Basnhimi” című újság- ban jelent meg. / Tifo fasisztái Jugoszláviát (egyetlen nagy börtönné teszik, ahova bezárják mindazokat, okik nem akarnak belenyugodni abba, hogy Jugoszlávia az amerikai Imperialisták gyarmata legyen. Elég ok a börtönbe hurcolásra, ha valaki rokonszenwel nyilatkozik a Szovjetuniótól, vagy valamelyik népi demokratikus országról, mert az már a ,,Ko- minform híve”. A börtönben nzján nem sokat, teketóriáznak a letartóztatottakkal. Éjjel-nappal folynak a kínvallatások, melyek flz áldozatok „megdolgozásának” jzokott módszerét jelentik. A ráfogó jelen filmje régi operettírók gyakran úgy dolgoztak,-hogy adva volt egy szerelmespár, leginkább egy grófnő, vagy hercegnő, egy komikus pár és ebből szőtték a szines fá'lyolt. A .Palotaszálló”- nál az a benyomásunk, mintha adva volt egy Latabár, egy Bilicsi és erre épült fel ez az új magyar operett, A szövegkönyv lazasága, a szerkezet szilárdtalansága visz. sZatükröződöot a színészek játékában. Ezért volt különösen nehéz szerepe Takács Margitnak. Kultúríelelöst kellett alakítania, pedig szerepe erre igen kevés támpontot adott. Ezért hatott úgy, mint egy előkelő szálloda direktrisze. Ha általában vizsgáljuk a színészi játékot akkor megállapíthatjuk — és ez az értekezleien is kidomborodott —, hogy a figurák keveset fejlődtek. Nem cselekedtek. A figurák nem törtek egy cél feé. Itt is nehézséget okozol, a szövegkönyv. Persze, több helyen a színész segíthetett volna a szövegkönyv lazaságán. Saját fantáziájával alkot, hatott volna. Az értekezleten a karra vonatkozóan megállapították, hogy az nem vett részt a cselekményben. A kóristák ^statisztáltak”. Gyakran úgy nézlek ki a jelenetek, mintha a kórus egyes tagjai unatkoznának. Ez abból adódott, hogy nem vettek részt a cselekményben. Több kifogás hangzott el arra vonatkozólag is, hogy nem egy színész csak illusztrált, nem nyújtott művészi alakítást. A kosztümökről megállapították, hogy ezek sem voltak mindig kieiégiiőek. Mucsi Sándor jólszabott zakója és élesre, vasalt nadrágja nem mindig azt a benyomást kel lette hogy ö ipari munkás. Hasonlóképp Takács Margit egynéhány ruhája. Nem ilyen ruhában látni általában a kuliúrfelelösöket. Az értekeZet a táncokat is kiértékel.e. Általában megállapították, hogy a táncok jók vol- lak. Nehéz probléma az új operettnek a táncai, A két duett- táncostól tíitekintva, ezt a prob.émát szerencsés kézzel oldották meg. A karnagy nem mindig erős kézzel fogta a zenekar gyeplőjét, Néha-néha kiengedte a kezéből. Ez adott okot a sok apró fegyelmezetlenségre. Az értkezlet telhozia mind a rendezés, mind a színjátszás hiányosságait. Pozitívuma az értekezletnek az is, hogy a szakmai kérdéseket eszmei síkon tárgyalták meg, így nagyon sok prob'éma merült fel, amelyeket a színház és a Filmüvé- szeti Szövetség október 13—15. napjain tár ó második konteren, ciáján megvitatásra kerülhet, A Kecskemét; Katona József Szín- ház művészei felkészültek arra, hogy ezeket a szakmai kérdéseket az országos értekezleten megvitassák. Boldog országban élünk, ahol van ki[ szerelni és tisztelni. Nálunk az ember iránti szeretet alkotó munkájának elismeréséből fakad., _ — mondotta Gorkij a szocialista hazáról. Ennek a boldog országnak a képe, a szabad munka szépségének ezernyi megnyilvánulása tükröződik az őszi évad egyik legnagyobb szovjet filmjének, « szines, szinkronizált Donyeci bányrisok-Tilx\t minden kockájából. öröm'ől sugárzik Nyedolja, a film egyik főhősének arca, ami" kor szeretett feleségével a karján, a bányában eltöltött munkásévek ötvenedik jubileumát ünnepli. Sok-so-k vendég gyűlik össze a nagy napra, az öreg bányász házában és tisztelettel veszik öt körül. A házigazda po- hárköszön|öjében visszaemlékezik a bányászok forradalomelöjti szörnyű sorsára és szavai nyomán megelevenednek a múlt gyászos, nyomorúságos képei. Mennyivel más ma, a kommunizmus építésének korszakában o czovjct bányász élete. Villamosmozdonyok suhannak a betonozo-t agákban és viszik a fekete aranyat, a régi szerszámokkal már csak a bányászmúzeumban találkozunk, a nemrégen még újításnak számító fúrógép is lassan háttérbe szó- rul, mert megérkezik a szénkombájn, a legújabb nagyszerű vívmány, amely ieveszi az ember válláról a fizikai munka terhét. Erről számol be a film szine fesiményhez hasonlítható felvételekben. Eleinte nem sikerül a gépet megindítani és a bánya tam teljesiti a tervét. Trofímen- ko ;ervezö hosszú nappalokon és éjszakákon kérésziül jört a fejét a hibán, felesége és az' egész kollektíva segi|f őt munkájáöan, maga a mimszíer is eljön a bányába, a Kremlben Sztálin elvtárs, a i-'árt és ja kormány vezetőivel együ-t. niéjyrehatóan foglalkozik a széntttbmbájn bevezetése okozta pró'jlékmákkal. A megfeszített munka eredményeképpen a gép engedelmeskedik az emberi értelemnek. A gép tehát bevált, db az új technika újabb feladatok elé állítja a bányászt éa Változásokat hoz cle-iükbe. ötszáz kombfj-jn zakatol már a bányában, annyi, amennyit Sztálin elvtárs kezdetnek tervbe ve t -— és növeli 4 bányászok, az egésB nép jólétet. Gorbatov készítene a forgatókönyvet, a rendezés felelősség eljes feladatát Lukov vállalta. Egész sor kiváló és nálunk is jólismert filmnjüvész játszik a Donyeci bányáitok.ban, élükön a Sztálint alakító Gelovánival, Csirkovval, KJára Lucskóval, Druzsnylkovval. A dusnoKi Mimkas-Pai'aszt Szövetség tagjai jegyzésükkel járatnak a béke vcdelméliez Dusnokon a Munkás-Paraszt Szövetség termelőszövetkezeti Csoport irodája a Fö-út melle.t, a falu közepén van, nem inessze a tanácsházától. Ezelőtt ezen az úton az egyházi méltóságok, földesurak. gazdatisztek hintói száguldónak végig. A szegényparasztoknak levett süveggel kellett az ilyen „dísz- felvonulást” végignézni, köszönteni. Azelőtt a községházán a virilisták vitték a szót. a község vezetője, a jegyző, kiszolgálójuk volt. Meg sem ismerték a szegény dolgozót. A fölszabadulás után megvál. tozott minden. Dusnokon is. — 1949. őszén megalakult egy csoport 29 tággá1. Eleinte szokatlan volt, meg kellett tanulni vezetni, irányítani, szervezni és nem u:ol5ó sorban csoportosan dolgozni. De ez is sikerült. A Párt segített, mert ahogyan erősödött az ország, úgy erősödött a csoport is. Mindig több és több jutott a csoport tagjainak. A közös munka egyékovácsolta a riportot. A csoport szépen fejlődött, ma már a taglétszám felnövekedett 149 főre. a földterület is növekedett. Megszaporodott a tehéntörzs is 30-ról 57-re. A sertésállomány 40-röl 254-re emelkedett, 12 lova is van már a csoportnak, meg három tanyája. A csoport-agok megedzödtek a harcban, megerősödtek gazdaságilag is. Az egykori kommen- ciós cselédek, napszámosok a maguk földjén alakították meg a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Ma már többen nagyobb erőt, képviselnek, nagyobb eredményeket érnek el. Nem nehéz most- 400 forintot jegyezni a békekölcsönnél Berberovics Pálnak, Musza Józsefnek és Fenyvesi Idának, mert a munkásosztálynak a segítsége a gazdaság jó -terméseredményei mindezeket biztosították számukra. De Így van Fenyős Gergely és Szászi Miklós, akik a csopor.ba- [épésük előtt 50 forintot jegyeztek. Most pedig 200 forintos jegyzéssel járultak a további fejlődéshez. Nincsen gondjuk a fejadagra, hízóra, mert mindezeket biztosította számukra a szövetkezeti gazdálkodás Idős Milcó János is 200 forintot jegyzett, meg a lánya is, Rózsi. Azelőtt még 4 holdas dolgozó paraszt volt. A föld termése sehogy sem futota mindenre, nehéz volt a sorsa. Figyelte a csoport éjetét. látta fejlődését, gyarapodását és elhatározta, hogy belép. A gyerekek is Így Egyszer Glávnyácsába, ebbe aZ óriási és iszonyatos belgrádi börtönbe behoztak egy újabb lakót. Mint kiderült, minden vétke az volt, hogy 1950 február 23-án, a Szovjet Hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmával meghallgatta a moszkvai rádió ünnepi adását. Jovati Milanovicsnak hívták. Régi kommunista, mint partizán az első nap|ói fogva részt- vett Jugoszlávia népeinek szabadságharcában. Milorad Kosziics fodrászt azért tartóztatták le, mert Belgáidban elment a Szovjet Kultúra Háza mellett. Minden alkalommal tömeges letartóztatásokat hajtanak végre május 1. és november 7-e előtt. Emlékszem, hogy egyszer behozták a börtönbe a ,,Narodna Mllicin” című ujság szerkesztőjét, Omer Lakanicsot, A hóhérok vadállati módon kínozták és azt követelték tője, hogy árulja et a földalatti mozgalomban dolgozó bajtársait. Miután egyetlen szót sem tudtak belőle kihúzni, egy világTásné]küli kis cementioduba zárták, meztelenre veíköZ[ették és szüntelenül kínozták 1950. márciusának utolsó napjaiban kihallgatásra vitték a nemzeti felszabadító hadsereg egykori kapitányát, a montenegrói Perm. Órák múlva hozták vissza a cellába. Arcáról és lábáról csörgött a vér, abg kapott levegőt. — Most látjátok magatok Is — mondta —-, hogy mit csináltak velem a Utóisták. De várba'unk-e tőlük mást? — A hős kommunista minden erejét ösz- szeszedve, hangosan így kiáltott: — Éljen Sztálin! Tépjük le láncainkat! Csaknem két éven át raboskodtam Glávnyácsa földalat‘i börtöneiben. Ezrével sínylődtek Ut a jugoszláv hazafiak és láttam, hogy milyen nagyra tartják a kommunista nevet. A tHő- ísták embertelenül bánnak velük, kegyetlenül megkínozzák őket azért, mert hűek maradtak a Szovjetunióhoz és Sztálinhoz. 1950. májusában letartóztatták és a Glávnyácsába vetették Vukan Davidovics kommunistá|., a hitleristák ellen vívott szabad, ságharc első ütközeteinek részvevőjét. Davidovicsot már 1948- bam elbocsá ották állásából, de ő mégis kijelentette az igazi kommunistára jellemző merészséggel: „Soha nem fordulok szembe Sztálinnal. Számomra Sz-tálin volt és marad is a legnagyobb tekintély... Sohasem fogok letérni az ö útjáról.” A Tito börtöneiben uralkodó szörnyű helyzet, a szüntelen kín- YaUa-ások. a rossz táplálkozás, a levegő és a fény hiánya alá- ássá a bebörtönzőttek egészségét és idegeit. Az éjszakák borzalmasak. Sokan megőrülnek. Akkor különleges földalatti cellákba zárják őket, ahonnan szüntelenül hangzanak szíve'tépö kiáltásaik. A banditák ellopnak mindent, amit ,, rokonok és hozzátartozók a rendkívül súlyos élelmezési helyzet ellenére is maguktól megvonva küldenek a hozzátartozóiknak. A titkos rendőrök azonban rangúknak tartják meg a raboknak küldött kenyeret, szappant és ruhanemüeket. A hóhérok egyszer halálra kínozták az egyik letartóztatottat — aki azelöit a nemzeti felszabadító hadsereg ezredese volt — csak azért, mert, az arcukba kiáltotta, hogy „Tolvajok”. Tito gengszterei terrorral igyekeznek megfojtani a nép növekvő ellenállását és meghosszabbítani sötét uralmuk napjait. A jugoszláv hazafiak erkölcsi ereje azonban most is töretlen, a bebörtönzőttek száz. ezrei viselik el hősiesen Ti{0 Doklának borzalmait. Hisznek a nép erejében, hiszik, hogy nincs már messze a nap, amikor a nép irtózatos gyűlölete hatalmas erővel felszínre tör, széttörve a bilincseket, a börtönök és kazamatáik ajtajaú, szétzúzva Tito bűnös klikkjét , gondolkodtak, de nem mertek szólni. Egyszer aztán kibökíe otthon, hogy belép a csoportba. — Ma minderfe megvan, gond. tatamii él, nem jjelent nehézséget a. 200 forintos békekölcsön kifi- sctésem így Vannak Karasziék is. — Igen szépen fejlődtek. — Átalakították a kis nádfedeles kunyhójukat kétszobás lakásra, a nádfedél helyére cseréptető került. Beköltözött a lakásba a fény, a villany, ami eddig csak a köz. Bégben egynéhány helyen volt- Uj bútor is fölváltotta a régit és szép rádió került a sarokba a kis asztalára. A szekrényekbe egyre több ruha, meg cipő került. Emellett azonban ninc3 hiány sem a fejadagból, sem hízóból. A békekölcsön összege is nagyobb lett, — Karasziék 200 forintot jegyeztek. így le-t a kisemmizett cseléd földjének saját gazdája, vezetője. Nem kell neki látástól-vaku- lásig dolgozni, nem kell a gazdatiszt durva szavait hallgatni, nem kell a kukáknak 4—5 napra napszámba elmenni. Ma gondtalanul élnek. a jegyzésükkel pedig hozzájárulnak a békéhez, ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti csoport tovább erő. eödjön, fejlődjön így mutatnak példát a dusno- ki Munkás-Paraszt Szövetségtermelőszövetkezeti csoport dolgozói a béke védelmében. A csoport tagjainak nemcsak példamutatóan kelt előljárni a jegyzésben, hanem be kell kapcsolódni az egyéni dolgozó parasztok megagitálásjfca. Az elért eredményeiket ismertessék a dolgozó parasztokkal, a Csoporttagok népnevelő párokba oszlva keressék fej a még nem jegyző dolgozókat, magyarázzák meg a kölcsönjegyzés szükségességét, azt, hogy ők miért Jegyeztek többet, mit kaptak eddig. A sikert, am!t kivívnak, az saját dicsőségükre és az egész nép javára váíity: A hazát gyarapítja, a békét 'erősíti. Olvasd a "ársödalmiSzemlf V.ULPOt OOtCK rmmiWK TUHmilîvÔ^oÔÔuUt] minden számó». r1' fejlődésedet segíti elől
