Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-14 / 214. szám

Amit jegyestem százszorosán megtérült Nem is olyan rég én is, mint kilenc gyermek «nj/ia. 200 forint tervkölcsónt jegyeztem. Akkori­ban még kisebb-nagyobb nehéz­ségekkel küzdöttünk, mert his^n a ternielöcsoportunk igen fiatal volt, mi meg hát tapasztalati*1, nők. Ezért az az összeg, amit je­gyeztem, nem nagy, éle így is ér­zem, hogy mégis csak hozzájá­rultam mindahhoz a sok jóhoz, arai ezekből a forintokból meg, valósult. . Az a kétszáz forint, amit én és mások is jegyeitek, százszorosán megtérült már. Csak magamról és családomról elmondhatom, hogy egészen megváltozott az életünk a lervkölcsön jegyzése óla. Minden gyerekemet fel tud­tam öltöztetni, a legkisebbtől a icgnagyobbig ruhát és cipőt kaP- lak. Báránybörbéléses télikabá­tot, meg hét-két rend ruhát vet­tem gyerekeimnek. Rádiót is vá. súroltunk, mert hát a munka után Csak jól esilc ám már a Zene, a szórakozás. AZfán „ lá­nyaimnak is már majdnem késs g hozománya, a múltban kilenc gyermek mellett még álmodni sem mertem volna arról, hogy olyan abroszt varrassak, amilyet Félegyházán csupán két asszony tud elkészíteni. A terv ad/a meg arra is a le, hatóságéi, hogy Tibor fiam a gép­gyárban, mini tanuló, szakmun­kás lesz. Az én forintjaim is hozzájárultak, hogy ö is tanul­hasson díjtal'inul. hogy teljes el. látásban részesülhessen. Ezek mclteli azonban nem is tudnám felsorolni mindazt, amit nekünk a terv „doíf. Mindazt, amelyhez a mi apró forintjainkkal hozzá­járuljunk. Sok kicsi solcra megy — szók_ '{nlc mondogatni. Lám a sok-sok sztuhánovtita, élmunkds, kiváló munkás, de a, többi dolgozó együttes munkája és jegyzett fo­rintjai milyen hatalmas eredmé­nyeket bír létrehozni. C$ak ha Kiskunfélegyházát nézi meg va­laki, akkor is már szembeöllik az új gyár, a strandfürdő, a gyö­nyörű park, az új utak. És ha továbbnézziik az ország külön, böző részén épülő hatalmas al­kotásokat, akkor látjuk csak igazán, hogy nagyon, de nagyon sokat kaptunk mi a tervek meg­valósítása során. Épül Pentele, a budapesti gyorsvasút, Inota, és a Az Állami Építőipari Vállalat kecskeméti építkezésének dol­gozói nagy lendülettel fokozzák tovább a munkaversenyt az építkezés határidő előtti teljesí­tése érdekében. Az üzemi bi­zottság- és a szakszervezeti ak­tívák hibáik kijavításával igye­keznek tovább fokozni a do'go zők versenylelkesedését, Ezt az­zal igyekeznek elérni, hogy a szakszervezeti aktívák teljes bevonásával, alapos felvilágosító munkán kívül még szemléltető versenytáblákat, villám verseny- táblákat állítanak fel és ezzel is a többtermelésre lelkesítik a dolgozókat. Az eredménvek tu­datosítása nyomán újabb és újabb eredmények szüleinek így például Szabó József vasbetonsze­relő-brigádja 225 százalékot, gyárak ezrei. Iskolák, egyete­mek épülnek, ahoya majd az én fiam is tanulni megy. Én zoo forintot jegyeztem ak­kor és százaikat, tízezreket kap­tam vissza. Megjavult az életem, s ma már azon vagyok, hogy együtt dolgozó itársaimmal, ezt a sok minden^ a termelésünk fokozásával, a jobb és magasabb termésátlagokkal háláljuk meg pártunknak, munkásosztályunk, nak, a nép állgmának. DOBAK MIHALYNÉ, a kiskunfélegyházi Dózsa- tsz tagP. Csík Mihály állványozó- brigádja 202 százalékot, Pintér István kőműves- brigádja pedig 197 százalé­kot teljesített az elmúlt napokban. Jó eredményt ért még el Vidák Sándor segédmunkás-brigádja is. A brigád teljesítménye 190 százalék. Gulyás Mátyás állvá­nyozó-brigádja 178 százalékot, Rádi Mátyás kőműves-brigádja pedig 156 százalékot ért el. Az építkezésen nagy lendület­tel folyik az anyagtakarékosság sikeréért is a harc. Az elmúlt napokban például a cementpor- lás csökkentésével, valamint a vakolathabarcs takarékos fel. használásával összesen 4270 fo­rint értékű megtakarítást ér­tek el. Az Állami Építőipari V. dolgozói a ver§enyeredmények tudatosítása nyomán fokozzák a verseny lendületét Klein Marcell volt baromfinagykereskedő háztartási alkalmazottját akarta felhasználni az igazságszolgáltatás félrevezetésére Népünk ellenségei: a kulá- kok, spekulánsok, feketézők min. den eszközt felhasználnak arra, hogy népgazdaságunknak kárt okozzanak Ha pedig tepenénk őket, a legkörmönfonjabb módon igyekeznek mindig letagadni mindent vagy félrevezetni a ha­tóságokat- Módszerekben nem válogatnak. Ezt bizonyítja Klein Marcell volt baromfinagykeres- kedö, kulák esete is, aki háztar­tási alkalmazottját beszélte rá, hogy vállalja magára a fékeié, zést, majd ö „elintézi a továbbia­kul ” Klein Marcell neve elég isme­retes a kecskemétiek előtt. — Mint baromfinagykereskedő hiz­lalta potroháf a nép bőrén. Már több mint két éve megvonták tőle az iparengedélyt, ö azonban ezzel nem sokat törődött, hanem tovább folytatta az „üzletet”. EgysZer rajtakapták, de ak­kor csak 12 libát -találtak nála és hat hónappal megúszta, bár körömszakadtáig tagadott. Azt *»izonyga|tn, hogy „véletlenül” kerülj hozzá a baromfi. Kiszabadulása után „újulj erő. vei” látón neki a feketézéshez. Elhatározta, hogy mostmár óva­tosabb lesz. Háztartási alkalma­zói íját, Kovács Ilonát kijelen, fejte az SZTK-ból. Ezzel a biz­tosítási díjtól is megszabadult, és mint a későbbiekben kiderült, másra is gondolt. Kifelé Kovács Ilon,, albérlőként szerepelt, va­lóiéban pedig továbbra is ház imriási alkalmazott maradt. Hogy ne legyen „feltűnő”, he­tenként csak egy-két mázsa ba, romfit. vásárolt fel. Üzemeibe bevonta a szerencséden Kovács Ilonát is, akinek szorult helvzo- »éi Ilyen aljas módon Igyekezett kihasználni. Megkoppasztották a baromfit és Klein Marcell egv héten kétszer is elegáns fekete lakkbőrönddel autóbuszra szállt, hogy mcgldtogässa pesj ,,ism°- röseii". Hogy mi volt n bőröndben, ak kor még nem tudták a kívülál­lók. „Addig jár n korsó a kútra, míg el nem törik” mondja a közmondás. így járt Klem úr is. A szomszédainak gyanús vol[ n sok utazás, azonkívül egyéb kö­rülmények is arra engedtek kö. vetkezetni, hogy „i(t Valami nincs rendben”. Illetékes helyen jelentették megfigyeléseiket. — BaromfikoppasZiás közben tet- ‘enériék Kovács Honát és Klein Marcellt. A volt baromfinagykereskedő, — ahogy barátainak mondotta. — benne volt a „pácban” KI kellene mászni valahogyan — ez <i gondolat foglalkoztatta. A terv gyorsan megszületett. — Hiába, van esze a Marcinak — gondol ta magában. — Hiszen minek jelentettem ki én Kovács Ilonát az SZTK.ból. Elvégre ö jelenleg albérlőm. — Vállaljon csak magára min­dent Ilona, a tárgyaláson — mondotta mézédes mosollyal. — Majd én n többit elinfézeni. Ma­ga egy szegény lány, fel fogjál: menteni. Addig beszélt a szerencsétlen lánynak, míg az elhatározta, hogy magára vállalja a fekete­dést. •• £s mi következett? Megtör­tétnt a tárgyalás. Kovács Ilona elvállalta, hogy a baromfiszállí- tással csak ö foglalkozott, A volt baromfinagykéreskedö pe. dig a körömszakadtáig tagadott. (A szokott módszer szerint.) Mivei a „vádlott” mindent be­ismert és Klein urat is menteget­te, a bíróság Kovács IJonáj más. fé-lévi börtönre ítélte. A börtönajtó tehát bezárult a fiatal lány mögött. Kovács Ilona rájött, hogy rútul becsapták. El­határozta, hogy felfedi a való­ságot. Töredelmesen bevallott mlndenp A szerep tehát kiese, rélödött. Kjein Marcell vonult be a cellába. Hiába tagadott. Az igazság­szolgáltatás keze lesújtott rá. öt évi börtönt, 2000 forint pénzbün­tetést kapott- Azonkívül három, ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. íme lniő példa arra nézve, hogy ne higyj a kuláknak, a volt nagykereskedőnek, kupeceknek, feketézőknek, akik megmaradt hadállásaikból igyekeznek min­den eszközzel népünk éle-őre tör­ni. Ne halogassuk az ősziárpa vetését Hazánk éghajlati viszonyai mellet) az ősziek mindig bizto­sabb és magasabb termést hoz­nak. mint a tavasziak. így van ez az árpánál is. melynek való­ságát az idei terméseredmények a gyakorlatban is bebizonyítot. Iák. Az ellenség is tudja jól, hogy az ősziárpa biztosabban terem és éppen ezért, mindenféle hazug mesét kitalál, hogy le­beszélje dolgozó parasztságun­kat az ősziárpa termelésről. Ha­zug szaktanácsaival azt akarja elhitetni, hogy az őszlárpa ta. kgrmányértéke sokkal kisebb a tavaszinál. Természetesen ez nem áll fenn, mert az ősziárpa takarmányértéke teljesen egyen­lő a tavasziéval s ugyanolyan jól emészthető Is, A növénytermelés fejleszté­séről szóló minisztertanácsi ha. tározat előírja, hogy az ősziár­pát szop’-ember 15 ig el kell vetni A fenti okoknál fogva te­hát tarts,uk be a miniszterta­nácsi határozatot. A talaj elő. készítésénél szintén fontos, hogy a vetőszántás . mély legyen. Legalább 20—22 cm. Ez azért fontos mivel az elporosítoft feltalaj helyére jó szerkezetű morzs-Uékos talajréteg kerül. A vetés előtt félté lenül meg kell tisztítani az ősziárpa vető­magját. Tisztítás után minden körül­mények között el kell végezni a csávázast. Ki keil hangsúlyoz­nunk azt, hogy az árpa csává­zásira a rózgáiic nem alkuimat \Z ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN... Vezetékes rádió, délszláv iskola biztosija Katymár kulturális fejlődését... Katymár magyar és délszláv anyanyelivü dolgozó parasztság gának egyaránt biztosítja alkot­mányunk a kultúrához, művelő, déshez való jogot. De nemcsak biztosítja, ötéves tervünk a fel­tételeket la megteremti annak gyakorlásához. A tavalyi alkotmány ünnep óta színpaddal ellátott kul(úrotthont 3 többszáz kötetes könyvtárat kapott a község, ahol a délszláv dolgozók saját anyanyelvükön olvashatják a szocialista szépiro- dalo'm remekeit, valamint ideo­lógiai és szakkönyveket. A köz­ség dolgozói közül mintegy 600 állandó olvasója van a könyvtár­nak. A délszláv anyanyelvű dolgo­zók gyermekeinek oktatására délszláv általános iskolát is lé­tesítettek, amelyet idén 8000 fo­rintos költséggé] kibővítenék. Az iskolát bat új tanteremmel, tor­nateremmel szerelik fel, a tan­erők számát pedig háromról hét­re emelik. Már ebben a tanévben 120 gyermek tanulhat a község. ben saját anyanyelvéa. A községi pártszervezet kez­deményezésére most taníolyamo; ts indítanak az analfabétizmus végleges felszámolására. Nagy segítséget nyújt a dol­gozók kulturális színvonalának emeléséhez a vezetékes rádió is, amit ugyancsak ebben az évben — aratás előtt kapott a község- Eddig már több minit 500 dol­gozó paraszt szereltette be jaká. sába a hangszórót­5000 forintos költséggel 35 személyes bölcsödét is létesítet­tek a községben, a 40 személy számára kézsült napközi otthont pedig 60 személyre bővítették. A községi tanács is sok kivan, ságát teljesíti a dolgozóknak. Négy helyen artézi kutat javít­tatott ki és állítatott helyre és mintegy 1000 méter új járdát is építtetett. ötéves tervünk Katymár to­vábbi gazdasági fejlődését is biztosítja’; a terv keretében vá­góhidat is létesítenek majd a községben. A bácsalmási járási tanács ssírkiutaiási eljárása Augusztus n-én a délutáni órákban a mélykúti tanács tele­fonon felhívta a, föildmüvesszö. vetkezőiét és közölte, hogy a bácsalmási járási tanácstól tele­fonértesítés érkezeit, mely sze­rint az ellátatlanok részére 400 kg. zsírt utaltak ki. A szövetke­zet 18-án Bácsalmáson vegye át és gondoskodjon a kiosztásáról. 18-án a gépkocsi és egy ember Bácsalmásra ment zsírért. Bács. almáson azonban sehol sem tud­tak a zsírról. így szaladgált az autó és az ember reggel fél 6 órától, míg végülis 9 órakor zsír nélkül érkezett vissza Mélykútra. Most egy hosszú és költséges Ielefonbeszélgetés-sorozat követ­kezett az alábbi sorrendben: 1. Helyi.tanács. Itt még min­dig nem tudtak többet, mint az előző napon. 2. Kiskunhalasi Fa­szért. Teljesen ismeretlen volt a szövetkezet kérése. Még tájékoz, tatást sem tudtak adni. 8. Bajai Füszért. Itt intézték el a legrö­videbben: „Nincs! Bennünket nem érdekel!” Telefonkagylót Ie­csUptdk, 4. Helyi tanács. Itt még mindig a megindulási helyzetnél tartottak, vagyis semmit sem tudtak. 5. Bácsalmási járási ta­nács. Benkö elvtárs nem volt bent, más pedig semmit, sem tu­dott a dologról (telefonbeszélge­tés szerint). Azonban megígér, ték, hogyha Benkö elvtára visz. szőjön, felhívják a községi taná­csot. Ez a felhívás azonban míg én kint voltam — 18-án 17 órakor — nem történt meg. Közben azonban Petro ügyve­zető elvtárs többször érdeklő­dött a községi tanácsnál, de mindig hiába. Eredmény: Egy sereg kiadás telefonra, üzemanyagra és az ember mu/nkadifa, de zsír, az még a mai napig sincs. Ki a felelőst Elmondta Pefro ügyvezető a mélykúti földművesszövetkezet, nél. GAAL JÓZSEF, MÉSZÖV-ellenőr. Étolaj- és darajárandóság a „C“-vételi- jegyre beadott napraforgó után! Augusztus 28-án jelenít meg az élelmezési miniszter rende­leté a szabadon és szerződése­sen termelt napraforgó forgal­máról és felhasználásának szabályozásáról. Ezen rendelet kapcsán minden szerződött ter­melőnek tudnia kell, hogy az összes napraforgó termést vagy B-, vagy C-vételijegyre köteles beadni. Napraforgömagot a Me­gyei Terményforgalmi Vállalat és a Magterme'.tetö Vállalaton kívül senki sem vásárolhat és azt vámü'.ésre sem használhatja fel. A szerződéses termelők ’ ré­szére a termelési szerződés biz­tosítja azt a jogot hogy a szer­ződött napraforgótermést B., vagy C-vételijegyre adhatja be mázsánként 95 forintos áron. míg a nem szerződött termelők B-vételijegyes beszolgáltatás! kötelezettségükre beadott napra­forgó esetében 80 forintot, il­letve C vételijegyre beadott nap­raforgó után 85 forintot kap­nak. A most megjelent rendelet részletesen köz'i azokat a jut­tatásokat, amelyeket a szerző­déses napraforgó.ermelők kap­nak, miszerint a C.vételijegyre beadott minden 100 kg napra­forgómag után a szerződéses termelők 8 liter étolajra és 15 kg olnjpogácsadarára kap­nak vásárlási jogosítványt, az étü'aja’. 5.50 forintos míg az olajpogácsadarát 100 kg-ként 40 forintos áron. Ezzel szemben a nem szerződéses termelők a C-vételijegyre beadott 100 kg napraforgómag után csak 6 li. ter étaolajra é3 10 kg olajpo­gácsadarára kapnak Vásárlási jogosítványt. Az étolaját lite­renként 5.50 forintos, míg az olajpogácsadarát 100 kg-ként 54 forintos áron vásárolhatják meg. Ezen juttatások mennyi­ségénél, valamint a juttatások térítési áránál is meggyőződhet minden szerződött termelő, hogy a termelési szerződés szá­mára lényegesen e’önyösebb mintha szabadon termelne. A természetbeni juttatások meny- nyiségével kapcsolatban meg­jegyezni kívánjuk, hogy az ét­olajból a termelő legfe jobb olyan mennyiségre kaphat vá- sárlási utalványt, amely a ház. tartási szükség’etének megfe­lel, személyenként 10.2 liter számítva. Teaszüret Kárpát-Ukrajnában Kárpát1.Ukrajnában az idén harmadszor szüretelnek teát. A Kárpátokban nemrég folyik a teatermelés. Az első fajtákat Grúziából hozták s különösen bevált közülük a „Grúz-2” nevű fajta, amelyet Bahtadze Sztálin-díjas tudós termesztett. A teaültetvények jól átvészelték két tél kemény hidegeit. Az >dén tavasszal Kárpát-Ukrajn.'i ban tíz ú.iabb kolhoz vetet! teát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom