Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
Évadnyitás a Kecskeméti Katona József Színházban Az állami Katona József Színház 1951—52. színiévadját szeptember 1-én Szigligeii Ede: Li. llomfi című zenés vígjátékával nyitja meg, A bemutató érdekessége, hogy a vidéki színházak budapesti fesztiválján ez a d:,iab műsoron volt és konnjy kiértékelést kapott. A darab rendezője Békés András, aki ennél a haladó hagyományú vig- ;Á|éknál is szem előtt tartotta a szocialista realizmus szempontjai A Liiiomfi Szigligeti legjobb zenés vigjá;éka. Szigligeti a magyar népszínmű megteremtője. Darabiaiban először szerepelnek szegények és elnyomottak; a mit az elbeszélő köliészeiben jelenteit Pc.őfi: János vitéze, Arany: Toldija, vagy Tompa népies köl- tésze.e, azt jelentette n dráma cs r, népszínmű terén Szigligeti l:öl észe-e A darab bemupi ja a vaskalapos üli Magyarország világával szembenálló hős magyar vándor- színészek állásfoglalását, aki bá|ran harcol a társadalmi osztálykülönbségek ellen. Szilvái professzor házsárfos felesége előtt rejtegette, •.tokban neveltette fogadott leányát, Mariskát, Kolozsváron. Kamilla vénkisasszonyná]. A professzor felesége halála után magával akarja vinni Mariskát, hegy unokaöccséhez, Szilvái Gyulához adja feleségül, mert így egyesül a kéj, fiatal öröksége. Szilvái Gyula elszökött oitlion- ról és vándorszínésznek áll, Li liomfi néven. A véletlen úgy hozz3, hogy Liiiomfi szín:én. Ca- millánál lakik albérletben, hűséges társával, a találékony Szcl- Jemfivel együtt. Liiiomfi szerelmes Mariskába, Camilla viszont LiŰomfiba. Liiiomfi tennészcie- een Mariskát választja és így a szereimében csalódott Camilla, mindent elárul ltz öreg profesz. szornak, aki elviszi Mariskái Váradra. Liiiomfi követi őket. A telegdi fogadóban Liiiomfi Gyuri pincérrel ruhát cserél, hogy Mariska közelében !ehessen és egyben fogadós leánya é3 Gyuri között, kifejlődött szerelmet az apai tilalom ellenére istapol- haSsa. Kányái fogadóst szintén az agyagi szempomok vezetik s leányát a híres pesti Schwartz vendégfogadós fiához akarja férjhezadni. Liiiomfi Schwartz fiának szerepében megüt áltatja magát Kányáival és a játék folyamán Mariska azt hiszi, hogy a szőke parókával pincérkedö Liiiomfi azért leit pincér, mert ti fogadós leányát szereti. Szilvái felismeri Liliomfiban Kovács Teréz bányász lett Még nem világosodott ki cgé. szén, de a ház körül már egyre nagyobb lesz a reggeli zaj. Az istállóban lábával kapál u, ló, láncát rángatja a tehén és a baromfiak is kezdik már a napot. Kovács Teréz hailja ezf, hogyne hallana, de úgy fcszcn, hogy fii- lére húzza a takarót és nem mozdul. Olyan jó ilyenkor, hajnaltájban a takflró alatt, megla. pulni. Nem alszik, dehogy alszik, hiszen megszokhatna már a koránkelést. llyonkgr van ide. jc azon gondolkozni, hogy menynyivei szebb lenne az élete, ha valahol gyárban dolgozna. Már a kora tavasszal gondolt erre, azután meg meg is jelent egy olyan kormányhatározat, hogy minél több nőt vonjanak be a termelésbe. Elolvasta ezt a határozatot Kovács Teréz elejétől végéig s jól fejébe véste annak minden szavát■ Az újságot ei is tette magának, hogy legyen majd. mire hivatkozni, ha netalán szükség lenne rá. Mert fur. csn egy ember az apja, Kovács János. Az/ mondja, ne kívánkozzon semerre. maradjon csak itthon. Szükség van a jó dolgos kézre.. — Ahová meg te kíván, kozol, nem tisztességes leánynak Való munka, — magyarázta Kovács János. Még hogy gyárba. Az ö lánya. Na hiszen, még csak az hiányozna. S ezzel magában el is intézte a dolgot. fogadott fiát, és bezárja egy mcliékszobába. Míg Szilvái a Pandúrokért indul, hogy Liliom- ílt hazavitesse, Kányái kinyitja a szoba ajtaját, ahol időközben Gyuri és Liiiomfi helyet cserél, telt. Kányái abban a hitben, hogy Gyuri a gazdag örökös, gyorsan-a paphoz küldi őt Erzsikével. Szilvái rádöbben arra, hogy Liiiomfi „zonos Mariska szerelmesével és most már csak egy feltételt szab: Liiiomfi mondjon le a színészetről és jöjjön vissza az ősi birtokra. Liiiomfi, a magyar színészet űi. Friss István: /. Népi demokráciánk a felsza- badu ás óta a fejlődés hatalmas útját járta be gazdasági téren és fejlődésünk egyre merészebben ivei felfelé. A szocializmust építjük! Friss István elviárs e kötetben összegyűjtött cikkei gazdasági — és az ettől elválaszthatatlan politikai — fejlődésünk egy-egy kérdését, egy-egy lépcsőfokát világítják meg az olvasó előtt. Ez u fej ődés az osztá!.vétlenséggel vivőit kemény és következetes harcban zajlott le. A győzelem lehe;öségét megteremtette számunkra a Szovjetunió. Mint Friss elvtárs írja: „Felszabadulásunkat a Szovjetuniónak köszönhetjük. A fel- szabadu ás óta befutott utunkon a Szovjefunió es a népi demokráciák támogattak. Rokon- «z.envükre és baráti kezükre bizton számíthatunk...” Azt azonban, hogy a gyözel-' met kivívtuk, hogy a proletár- diktatúrát megvalósítottuk országunkban, Pártunknak és népünk bölcs vezetőjének, Rákosi «ívtársnak köszönhetjük. Az ellenség a gazdasági fejlődés minden mozzanatánál támadta népi demokráciánkat. A felszabadulás után az inflációval akarták romlásba vinni .az országot, a stabilizáció után pedig a forint ellen törtek. A tőzsde környékén megindult a spekuláció, a fontos élelmiszerek eltűntek a piacról —- írta Friss elvtárs. Pártunk az energiaforrások állámosításáuak ;l nehézipar állami kezelésbevé elének napirendre tűzésével válaszolt és kidolgoztuk a hároméves tervet. A tervgazdálkodás- a szocialista énitö munka alapja. Pártunk követelése, a Terv gyo. Kovács Jánosné, Teréz édes- '<ínyja bezzeg már másképpen beszélt,• — Elengednélek én, persze, hogy elengednélek, ha már annyira mehetnéked van. Dehát az apád az ember a háznál, ne haragítsad magadra, — monde, gáttá a'- asszony s közben arra gondolt, hogy vájjon mi baja is lehetne a lányának, ha kikerülne ebből a tanyai világból, ha a városba menne és gyárban dől. gozna. Persze, az emberrel nem mert ujjat húzni, hát inkább csak sóhajtozott. Jött a nyár. A nagy dologidő. A kora reggeltől késö estig /ar/ó munka. Az aratás, n csépiés, a betakarítás és ki tudná mégjelsorolni, hogy mennyi dolog is van egy paraszthoznál. Ha csak az aprójószágot nézzük, mennyi időbe tellik, inig■ azt ellátja az ember. öreg este lesz, mire elvégzi az ember a dolgát■ Kovács Teréz azonban nem mondott Ie iérvéről és már azt tervezgette, hogy egy* „Ikalmá.s időben ciszö. kik hazulról. Szidná az apja, uz igaz, da majd csak beletörődne. Szabadidejében gyakran eljár/ a DISZ-be, ahol elmondta minden búját-baját. Hogy szeretne szakmát tanulni, hogy szakmunkásként szeretne dolgozni. Részt akar venni „ szocializmus építésiben, dehát mi/ csináljon, ha az apja meg nem engedi. A DISZ. szervezet vezetősége úgy határozott, hogy népnevelőket küld Kovác-sékhoz. — Alapos felvilágosító munkára van szükség. Meg kell értélül Kovács János. löröje, erre nem hajlahdó. Nem érdekii az ősi birtok sorsa, vállalja a vidéki színész nehéz életét, Mariska osztozik sorsában, szívesebben vállalja a vándor- színész feleségének sorsát, mint a nagybirtokosét. A darab címszerepét Vejen. czey István, a Nemzeti Színház művésze já|SSza, Szeljemfit a vidéki fesjiválon osztatlan sikert aratott Solymosi Imre alakítja. Mariska; a fiatal Balogh Rózsa, Szilvái professzort Szokoly Gyula, Camillát Miháiyi Vi]csi, Kányáit Kompójhy Gyula játssza. yovot építjük zölt, .,A terv a nép ügye. Ebben van nagy ereje.” Bs hároméves tervünket jóval a határidő elölt valósítottuk meg. A fordulat éve döntő változást hozott gazdasági téren Is. Az ország gazdája a munkás- őszt á y vezette dolgozó nép> let. Friss elvtárs cikkeiben sorra veti fel azokat a fontos kérdéseket — a munkafegyelem, a bérezés, a normák, a takarékosság stb. kérdéseit — melyeknek megoldása felelősségteljes munkánk elvégzésében segít bennünket. A kérdések kidolgozása során alkotó módon alkalmazza fejlődésünk konkrét viszonyaira a m a rxizmus-ien inizmus elveit. A. cikkek ereje és hatásossága éppen abban van. hcsv gyakorlati életünkből vett példákon mutatja be Lénia—Sztálin tanításait és e tanításokból levont következtetésekkel jelöli meg a (ennivalókat fej ődésünk egy-egy kérdésében, vagy a még fennálló hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ilyenek töb. bek között a Munkafegyelmet, a Munkabér a szocializmust építő társadalomban, A szocialista iparosítás elvj kérdései, A takarékosságról című cikkek Fejlődésünk jelenlegi, szakaszában legfontosabb kérdésünk felemelt ötéves tervünk teljesítése és túlteljesitése. Ehhez a. munkához nyújt komoly segítséget a könyv. Bízvást elmondhatjuk: „Teljesíteni fogjuk a tervet, mert Lenin és Sztálin útján haladunk, mert munkánkat a Magyar Dolgozók Pártja Rákos, Mátyás vezeti, mert ezen az úton, ezzel a vezetéssel minden nehézséggel megbirkózunk.” sál, hogy saját magának tesz jót, ha engedi, hogy szakma/ tanuljon a lánya, — mondotta a DISZ titkár. Nem használt semmi. Kovács János makacsul kitartott elhatározása mellett: nem engedi a lányát sehová sem. 0 az apja, ő parancsol neki. így tdt cl a nyár. Már régen learattak, el is csépeltek, de Kovács Teréz még mindig otthon voll. Egy vasárnap lázas izgalommal olvasta az újságot. A tatabányai bányászok felhívását. — ötezer új bányász kell as országnak, hogy minél több szenet termelhessünk, — ez volt a felhívásban. Ezen újra elgondolkozott Kovács Teréz. A ba- ny ász toborzásról szó volt a UISZ-ben is. Hogy minél többen jelentkezzenek a fiatalok közül• Fiúk és leányok vegyesen. Olvasta a felhívást Kovács János is, de arra aztán igazán nem gondolt, hogy Teréz bányász akar lenni. — Édesapám, ha már gyárba nem engedett el, engedjen bányásznak, — állt bátran az apja elé Teréz. Apja mrg csak meresztette a szemé/, hogy hát meghibbant eX a W’.y? — Édes. apám panaszkodik, hogy nincs villanyunk, hogy sötétben kell vakoskodn.a. Ha lesz több szén, lesz villanyunk is. Engem meg ne féltsen. Felelek én maga- mért. Bányász akarok lenni. Szenet akarok adni országnak, — így folytatta Teréz, Meoyeszerte folynak az előkészületek A KÖNYV Már alig egy hét választ el bennünket a hetedik szabad könyvnap megünneplésétől. Szeptember 8„ 9. és 10-én az üzemek, falvak, városok dolgozói ismét felkeresik majd a virágos-diszes könyvsátrakat, hogy forintjai, kért tudást, műveltséget vigyenek otthonaikba. Megyénkben is lelkesen készülődnek az idei konyvnapokra. Minden járásban, minden községben, minden fontosabb üzemben több gépállomáson és állami gazdaságban is megalakultak már a könyvnapi előkészítő bizottságok. Ezek a bizottságok, melyekben -a dolgozók széles rétegei vannak képviselve, gondoskodnak majd a könyvnapok előkészítéséről és méltó megünnep. léséről. A társadalmi és tömeg, szervezetek nagyszámú aktívával járullak hozzá a könyvnapok Sk heréhez. A tömegszerveze'ek egymással versenyezve készülnek arra, hogy a könyvnapokon minél szebb, díszesebb sátorral várják . a dolgozókat Megyénk élenjár a terménybe. ÜNNEPÉRE gyűjtésben, élen akar járni a könyvnapi versenyben is. A dolgozók tudják, hogy a könyvna. pok sikere elórelendíti gazdasági és politikai munkájukat is. Tudják, hogy soronlevö nagy felada. taink megvalósításában felbe csülhefetlen segítséget nyújt j marxizmus.leninizmus klassziku. sainak olvasása, a haladó szép. irodalom remekeinek élvezete. Egyre szélesebben bontakozik ki a könyvnapi verseny. A győzte, cek oklevelekkel és értékes könyvekkel lesznek jutalmazva Tompa község versenyben áll Kelebiával, Kelebia meg akarja mutatni, hogy a begyűjtésben elért országos első helyet a köz- ség dolgozó parasz sága telvilá- gosodottságának az eredménye A kecskeméti í MSZT sátor versenykihívását az MNDSZ.sá- tor elfogadta. Bács-Kiskun megye dolgozó népe Rákosi elvtárs szavainak jegyében, készül ,a hetedik szabad könyvnapra: ,,Müveit, erős népet, szabad, független hazában”. Hím ismertetés É L N I AKARUNK (Csehszlovák film) A csehszlovák dolgozó nép ma boldog és szabad. A Szovjet Hadsereg nénik is meghozta az emberhez méltó életet. Hogyan vezetett az út idáig. Hogyan élt a csehszlovák munkásosztály a múltban? Hogyan harcolt nap mint nap puszta életéért ? Ezekre a kérdésekre ad választ az „Élni akarunk” cimü új csehszlovák film. Két fiatal áll a történet középpontjában: Marie és Josef. Sze-etik egymást, de nem háza- eodha’inal? össze, mert nem jut nekik tisztességes laká.3. Gyermeket szeretnélek Marie mégis megöli meg sem született gyermekét mert nem meri nyomorú. ságos körülményei miatt a vi- lágrahozni Josef dolgozni szeretne, — de elbocsátják munkahelyéről. mert kiáll egy munkás, társ védelmében. Amikor végre munkalehetőséghez jut — egy halálos szerencsétlenség áldozatának helyébe lép egy építkezésen — a vállalkozó mégjobban Kovács János ellenkezett még egynéhány napig, de Teréz min. dennap szólahozta a dolgot. Úgy nem akart elmenni hazulról, hegy ne tudjanak szándékáról. — Ér/se meg édesapám, hogy dolgozni akarok az ötéves távért. Ha olvassa az újságot, akkor tudja, hogy mi történik Ko. rsában, hegy mit művelnek ott az imperialisták. Ha édesapám szereti ezt a mi hazánkat, ha aZ[ akarja, hogy meg tudjuk védeni békénket, akkor elenged, — magyarázta újra. Erre aztán nem tudóit rnif feleim az ember. — Há* eredj. Igazad van. Menned kell, Írd alá azt a szerződést és légy bányász. Termelj sok szenet és vigyázz magadra, hogy még sok szenet termelhess, — mondta csendesen, meg. szel,dűlve a-0 ember. Kovács Teréz azután útjára indult. Robogott vele a vonat Tatabánya felé s most ott v%n ° is, ahol az eleiért, a tervért, a bekéért harcolnak. Nem egymaga ment Tatabányára s nem is marad egyedül soha. Vela vannak mindazok, akik úgy gon. dolkoznak, mint ö. Vele vannak a széncsa/a hősei, n bányászok, a kommunisták. Akik nevelik öt és a többi fiatal társait. Munkára, hazaszeretetre és helytállásra. Kovács Teréz győzött, bá. nyász lett s egyszer majd. nagy dolgokat hajt végre. Kovács Já- r.csék pedig büszkén gondolhatnak leányukra, aki uddigra igazi hős lesz, A széncsata hőse. csökkenti amúgyis nyomorüvá- gos éhbérüket. Josef keresi a kivezető lehetőségeket a szenvedésből, kínlódásból. S öntudatosabb munká3. társai megmutatják neki az egyedüli helyes útat : a szervezkedés útját. Bletének elengedhe- tetten részévé válnak a titkos megbeszélések, illegális éjszakai találkozók. Marie sokáig fél Jo. séf titokzatos útjainak következményeitől, Vissza akarja, öt tartani veszélyes feladatai telje, «ítésétöl. Josefet azonban mái kemény harcossá edze te a Párt, aki képes arra, hogy a közösség sorsát gondolkodás nélkül a sajátja elé helyezze — é3 nem hallgat Marie féltő szavára Tudja, hogy a lány meg fogja érteni ö harcának iga- zát. Nem téved. Sugárzó hite, akarata megváltoztatja Mariét is. S amikor a jogait követeiö nép elárasztja Prága utcáit, az ömudatosaa menetelő munkások és munkásasszonyok közo t már ott látjuk az asszonyt xs. S a meggyötört, jogfosztott dolgozók menete után éles ellentétként egy másik felvonulást látunk Tüzvörö3 zászlók erdeje alatt mosolygóarcú, lelkes, felszabadult emberek tömege vonult. Prága felszabadult népe május elsejét ünnepli! A szabadságharcosok egyenruhájában Josef menetel a sorban. A járda szélén a tömegben boldog fiatal asszony integet, kezében piros zászlót lobogtató ragyogószemü aprósággal: Marie! A szabadságukért küzdő munkások harca tehát nem volt hiábavaló. A Szovjetunió segítségével megszületett:az az élet, amelyrő! évtizedekig álmodoztak s me. lyért életüket áldozták. S Jósét és Marie gyermekének" kezében már szabadon lobog az a zászló mely alatt apja évek hosszú sora óta harcol, — mely alatt a bob dog jövő épül. Egry üzem, ahol minden harmadik ember tanul A zsdánovj „Azovsztat” üzem dolgozót állandóan tanulnak, tökéletesítik szakképzettségüket anélkül, hogy a termelésből kikapcsolódnának. Az ..Azovsztaf üzem dolgozói főiskolákon, tech. nikumokon, sztahanovista isko Iákon és a szocialista munka mestereinek tanfolyamain föl-éle tesítik tudásukat.
