Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-23 / 222. szám
Katymár tettekkel válaszol. Hogyan számolja fel az dtéves terv mezőgazdaságunk elmaradottságát — Dolgozókból a nép, hadsereg lisztjei. A2 II»P BÁC§K1SKUKMEG¥£1 pÁrTBIZOTTSÁgÍAAK LAPJA VI. évfolyam, 222. szám 4»-« ál* Iá 1951. szept. 23, vasárnap A KÉPEK MEGVÉDIK A BEKET A dicső Szovjet Hadsereg katonái még Berlint ostromolták, amikor ls>45 má.usában Kennet Boldwmg amerikai közgazdász az American Economic Association 57. közgyűlésén a következő figye.emreméltő kijelenni tette: ,A háború a* jgyeién elfogadható módszer arra, hogy nagyarányú fogyasztás lehessen biztosítani ét nyilvánvaló, hogy az emberek ehhez a módszerhez folyamodik, lui a bőség terhe túlságosan nehez iesz számukra. A világ a Jaját maga Mai teremtett f 01' iyü dilemma harapófogódban Küszköd*: vagy háború révéi Kibővíti a tóOy^ásJjagy vSbdgok és munkanélküliség révén csökkenti a termelést.” Kennet Boldwingnak idézett kijelentése vissza ükiözi az amerikai imperialistáknak az- a Kifogását, b°Sy u kapiiű.izm s általános válságából szamukra csak egyetlen kivezető út lehet céges : az úí világháború Az USA éa Anglia uralkodó körei ezért ietértek a Szovj®' unióval és a többi demokra^ius országokkal va;ó együtimükoués útjáról, mindenképpen Igyekezik aléAsni az Egyesült Nemetek Szervese, ét, eszeveszett SV ■ verkezésbe fogtak, kmonfile agresszív blokkokat kezdte* tósze ákolni. Ezek az agresszív blokkok a demokráciának es a szocializmusnak a háború alat és u án az egész világon meg nőtt erőt ellen Irányúinak. Az új világháború előkészítése azonban az amerikai imperj is^ ták részéről félédé kedvezőtlen viszonyok között 'fir émK A szovjet nén győzelme a Nagy Honvédő Háborúban, a reakciós, népPUenes rendszerek “^öntése és a népi demokratikus rendszerek létesítése egész sor országban százmilliók bekapcso lódása az aktív politikai éleibe óriási mértékben megerósí eite a béke és demokrácia táborát.^ A néptömsgek megértették, , hogy országaik sorsát nem sza | bad* többé reakciós vezetökie i bizni A népek nem akarnak többé a régi módon élni és kezükbe veszik sorsuk mézese:. A békéért vívott harc döntő fényezője: a Szovjetunió. Ez el .ösorban a szovjet Állam szocialista gazdasági és társadalmi rendszeréből következik. A Szovjetunió békés nemze-kozi politikájának alapjait Lenin és Sztálin, a proletárforradalom nagy vezérel és a szovjet állam megalapítói dolgozták ki. A Szovjetunió szocialista gazdasági rendszere nem ismeri termelőeszközök magántulajdon á . Célja mm a profi szerzés, nem ez a rúgója gazdasági élete fejlődésének, hanem a nép anya gt és kulturális éle,színvonalé, nak állandó emelése. A Szovjetunónak nincs szüksége idegen, külső piacokra, idegen országok nyersanyagára, olya® külpo.i* kára. mely más uépelt 68 orszá' gok leigázására és kifosztására vezet. A szovjet szocialista társadalom fejlődésének döntő felté.eie teháj a béke biziositása. A nagy Benin [óbb mint 30 évvel ezelo t hangsúlyozta egy amerikai újság munka, ársu előtt, hogy a Szovjetország állandóan a bé- kére törekszik és az amerikai unperia Urnákat mint háborús gyujjOga ókat bélyegez e meg. „Az amerikai imperialisták csak hagyjanak* bániunkét békébenJ ■mi sem bún juk őket,” Sztálin elvtárs is többízben hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a kapitalista országokkal való viszonyának az az alapja, hogy kél ellentétes rendszer együt.működése lehetséges. Sztálin élv társ a második világhdbo. ú utáni időben is nem egyszer hangsúlyért, hogy a Szovjetunió és az V" \ gazdasági és ideológiai alapja különbözősége ellenére is az együttműködés nemzetközi kérdésekben nemesik lehetséges, do kíváná’os is. De így van.e ez az imperiaüs- ,a áílamüjsban Is? Az imperializmus gazdasági rendszere an- tak belső ellentmondásai, az imperialisták harca a piacokén, nyersanyagforrásokért és a tőkekivitel lehetői ' mindenek előtt azonban a szocializmussal és demokráciával szeznben fenn Uló kiegyenlíthetailen ellenté ei állandóan megszülik a há.ború veszedelmét. Az imperialisták félitek is népeiktől, amelyek nem akarják az új háború;, ezért hangoztatnak a békére és megegyezésre vona'.kozó szó’amoka'., amint aZ[ nemrég Trutnannak és az amerikai kongresszusnak a Szovjetunióhoz intézett üzenetében is olvashattuk. Ezek a hazug bő. keszólamok a szovjet válaszban újra lelepleződ, ek. ' Az amerikai-angol imperials ták a béke ellen irányuló cse;- szövényeikben hűséges kiszolgálókra találtak a jobboldali szociáldemokratákban és a Tito. féle faslsz a kémbandában. A jobboldali szociáldem-kra. ,ák mai szereplése azonban felülmúl minden eddigi’. Nyíl'nn. kendözés nélkül állnak ki a háború igazolására és az atombomba védelmére. Ok szervezik és viselik a háborúkat a gyarmati és függő országok népei ellen. Az angol jobboldali szociáldemokraták kormánya, az Attlee, kormány, az angol Imperialis'ák nevében folytat kegyeden háború, a szabadságáért és függe - tenségéért küz^ő Maljrifö’d népe eben. A francia jobboldali szocialisták kezdeményezésére Indul, meg hitszegő módon a szennves háború fnd’Mnában. ahol a francia ka'Ohaság minden emberi jog lábbal fiprásávai DusZtltja a békés lakosságot. írla: SZANru DEZSŐ A német jobboldali szoclálde. mokra a párt egész politikáját a Szovjetunió és a béke erői ei- ,ent harc hatja á,. A párt foko- oinposa, Schumacher, a következő jellemző kijelentést t0tte „írói: ,Jiész^k vagyunk újból fegyvert ragadni, ha a nyugati szövetségesek megosztják velünk a kockázatot és az esélye. két a Szovjetunió elleni háborúban.’’ A jobboldali szociáldemokraták szerepét az imperialisták táborában falá óan jellemzik a k:m- munista és munkáspár,, ok tájékoz a.ó irodájának következő szavai: „A jobboldali szociális, ták jelenleg nemcsak saját országuk burzsoáziájának ügynökeiként lépnek fel, hanem az amerikai ». . "rializmus ügynökeiként is." A béke megőr" 5se és megmenté-...! manapság azonban nem uiópla, hanem reális lehetőség és pedig azérf, mer,* a béke őr. helyén ott áll az i íperja’isia háború ellenségeinek Szovje unió- vezette tábora. Ma dön ö mértékben a haladó demokratikus erők energiájáról és kezdeményezésé 61, a békeszerető népek éberségé; ' szervezettségé öl, aktivitásától függ, hogy meg lehessen hiúsítani a háborús usZitők terveit. A Szovjetunió és a népi clemekra ikus államok ha almának gazdasági és poll, tálcái megerősödése egyik legmegbízhatóbb garanciája a hóke megőrzésének. Ebben rejlik tehát a Szovjetunió háborúutáni hatalmas sikereinek, az ötéves ,erv végrehajtásának felmérhe- teijien nemze közi jelentősége. Még inkább növeli a békédből erejét, még inkább megnehezít , a háborús uszítok számára hogy szabadjára engedjék a há ború gonosz szellemeit és kirob. bántsák az úi világháborút. A Szovjetunió a békéért és általános biz onságért folyó harcban most együtt küzd a nagy kínai néppel, a többi népi demokráciák népeivel, amelyek mind szilárd békepolitikát folytatnak és céljuk, hogy az új társadalmi viszonyok alapján népeik anyagi és kulturális szín vonalának minél nagyobb emelésé érjék el. E békeszere' ő né peknek, köztük a ml hazánknak, Magyarországnak egész gazdasági, politikai és ka|0*nai ereje a békéf szolgálja. Minél erősebb a szociálist® szovjet hatalom, annál erősebb,.k a népi demokráciák is, mert a szocializmus építése ezekben az országokbar szervesen összefügg „ szociális mus épí-ésével a Szovjet unióba * meri a népi demokráciák új ársadalmat építő munkájába" a Szovje unió öozet’en testvér1 seg! .cégére támaszkodnak, A Szovjetunió mélyen demokratikus béki-polUikája egyenes kövekezménye és természetes folytatása a kommunizmus felé haladó, a legmagasabb típusú demokráciát képviselő szovjet áilam belső politikájának. A Szovjetunió külső politikájának alapvető elve: minden nép egyen, jogú együttműködésének elve egyenesen következik a Szovjetunió népeineJt a Szovjetunió köelékébe tartozó nemzeti köztársaságok együttműködésének élvéből. A Szovje,unió kerekében minden nép lehetőséget nyer- arra, hogy szabadon építhesse a maga, formájára nem. ze.i, tar..almára nézve szocialista kultúráját. A népek sr-verénl- B'-'nak szovjet felfogása a legkövetkezetesebb kifejezése a le- nini-sziálinl nemzetiségi poli 1. kának, ameiy biztosi ja a S20V' jetunló minden népének testvéri agy ütemül ődését, gazdasági életük és kultúrájuk telies felvirágzását. A Szovjetunió a nemzetközi küzdőtéren is, mint a nemzetek és államok szuve-rénltásának bajnoka és védelmezője lép fel, um'nek különös jelentősége van napjainkban, amikor az ameri. kai imperializmus nyil a» világuralomra törekszik és lábbal tapossa más népsk szabadságát és függetlenségé}. Szálin elvtárs .anítása, hogy minden népnek joga van ahhoz, hogy saját kívánsága szerint rendezze be életé.;, hogy minden nemze1 szuve. rén és minden nemzet egyenjogú: ez a sztálini elv vezérli a hatalmas Szovje un;ó nemzetközi politikáját is. Ez az elv nagy akadály mindenféle Imperie'tóta hódító törekvéssel szemben. Ez az e:V biztosi.-la a szocializmust építő népi demokráciák zavartalan fejlődését- A más népek egyenjogúságának ez a tisztelete .tfejezésre jut a Szovjetunió és a keleti nép'k, de különösen a Szovje.unió és a népi demokratikus országok között kötött szerződésekben. Szöges el' éi[ben a Marshall- .érvvel, amely arra irányult, hogy amerikai gyarmat á tegye a második világhábo-ébaa le. gyengült európai országokat, hogy az amerikai nionopckőke ! piacot és olcsó munkaerőt találjon maga számára, hogy segítséget nyújtson Nyugat-Euró- pábnn a k.api a.Us>a Osztályok uralmának helyreállításában és a kapitalizmus megroggyant épületének megszilárdításában. A Szo-j- unió más országok kai szemben érvényesülő gazdasági politikája mentes minden uralmi k'”ákmányoíási törekvés öl. Ezt biz-nyí ja az a* ön- ze ’on segítség, ame'yet a Szovjetunió gazdasági, technikai és kuH- 'ális teslr ben a nép! demokratikus országoknak nyuit. kifejeződik ez gépek és nyersanyagok szállításában, olcsó hitelnyújtásban, tapasz talatcse. rében és kulturális együumükö*. désben, A Szovjetunió éa a népi demokráciáit között a szoros, hajrá,ságos és kölcsönös együttműködésnek új formái alakui:ak ki. Gondoljunk csak a kölcsönös se- j gítségnyujtásl szerződésre az agresszió es©ién és kölcsönös J gazdasági segítség tanácsára, J amelyek a történelemben először J biztosítják a uépi demokratikus I országok népei számára az igazi nemzeti függetlenségeí, a t«st- vér* egy ii,.működést és gazda- I °ági terveik kölcsönös çssze- J égj, ezte Lését. Mindez meggyor- I ai.ja a népi demokratikus oiszá- I gokban a termeiőerők fejlődését ja szocializmus gyors gyözel.' I métA háborúutáni ötéves terv sikeres ,teljesítése és túlteljesítése J megszilárdítja a Szovjetuniónak és a népi demokra-ikus országoknak ezt a politikai és gazda- jsagi együttműködését. Ezek a sücerek egybeforrasztják a béke |es demokrácia hatalmas táborát és eleve kudarcra kárhoaialnak minden, béke ellen irányuló lm. I perialisia cselszövés!, A szovjet kormány békepoüii- jkája rendszeres árleszállítást, a szovjet emberek életszinvonalá- jnak állandó emelkedését jelenti. Az imperialista államok háborús I politikája, a fegyverkezési hajsza viszony a kaptatta orszá gok dolgozói számára a szüntelenül emelkedő drágasága,, ujubb adókat és éhséget hoz magával, a kapitalista, országok üoigozöl ezért kapcsolódnak be egyre szélesebb tömegekben a békeharcba és felsorakoznak a béke tábor vezetője, a szocializmus országa és a népi demokrá ciák mellet-. A világ békeszere,ő népéi jól ]á,ják, hegy ha szov- je, nép a legközelebbi hat, hét évre i*.yen hatalmas erőfeszítéseket követelő müvek elvégzését tervezi, akkor ez azf bizonyílja hogy a szovjet nép hlsz a békében és mélyen érdekelve van a (ariós béke megőrzésében Ha a szovjet kormány az amerikai és angol imperialism őr''.'» hábo rús előkészületei és nyílt agreszl sziós cselekedetei ellenére lehetségesnek tanija a békés építésnek nemcsak folytarásá,, hanem jelentékeny méretű klszélesljé. sét, akkor ez azt mutatja, hogy a szovjet emberek mélyen még vannak győződve „ demokrácia és a szocializmus szüntelenül növekvő táborának legyőzhetetlenségéről, 1 A kommu-’zmus építésének világ örténelmi jelentőségű sikerei még ’óbban lelkesítik az egész világ dc’jozőlt a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vivő t harcukban. A nép tömegek egyre Inkább meggya-‘ zőlnek -ról, hogy a kapi ajlz- mus napja leajkonyul, hogy a kapitalizmust fel kell, hogy váltsa az új, magasabbrendü szo-is IJs;a gazdasági rendszer.
