Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

Gépáilomássmtk munden erővel kapcsolódjanak kefe az őszi terv teljesítésébe Szeptember 1 ével indult meg gépállomásainkon az őszi idény. Az őszi munkák elvégzése rend­kívül fontos és nagyjelentő­ségű feladat. Ezért szükséges, liogy minden gépállomásunk tel- jes erővel bekapcsolódjon ebbe a munkába. A borotai gépállomás mutat fel az első tiz nap alatt leg szebb eredményt. Őszi tervé szeptember 10-ig 12 és fél szá­zalékos üzemanyagfogyasztás mellett A gépállomáson nem egy trak­toros máris kiváló eredményt ért el. Szabó József például ősz. tervét már 41 százalékban tel­jesítette, T5 százalékos üzem­anyagfogyasztás mellett. Köz­vetlen mögötte halad Jagodici- József, aki őszi tervének telje sitésében már 40 százalékna tart. OzemanyagfogyasZ'ása 78 százalék. Jól indult a mélykúti gép­állomás is az őszi terv teljesíté­sében, mert 7.4 százaléknál tart. Uáas, következik a lomp-ai 6.6 százalékos teljesítménnyel. Ahol gyenge volt a munka- szervezés, ott nehezebben indul, tal< a munkák. Példa erre a bácsbokodi gépállomás, ahol az erő és munkagépeket nem ja­vították ki határidőre és ezért már az elején lemaradtak a terv teljesítésében. Csak 1 százalék­nál tartanak. Ugyanez a hely­zet Dunaveesén is, ahol a terv teljesítésnél csak 1.5 százalékot értek el. Egyik hiányosság az őszi munkák beindulásánál, hogy az üaemanyagfogyasztás magas. Bácsbokodon például 158 szá­zalék. Ugyanennyi Hartán is, Jakabszálláson 147 százalék. Ezen a téren is követni kell az élenjáró gépállomások példáját és csökkenteni kell az üzem anyagfogyasztást. , Feladatok a továbbiak során, mint azt a g'épá'lomások leg­jobb dolgozói leszögezték a föld­művelésügyi minisztériumban tartott kétnapos értekezleten, hogy minden erővel meg kezdeni az őszi munkákat. Igen fontos követelmény a kétmü- szakos munka és a brigádok jó megszervezése. A brigád vezetők a legjobban képzett, leggya­korlottabb traktoristák legye­nek. A munkát minőségileg is ellenőrizzék a brigádvezetők. Tu­datosítsák a traktorosok között a tervet. Különösen fontos a még ki nem javított munka- és erőgé­pek rendbehozása. Meg keli szi­lárdítani az egyszemélyi felelős vezetést, mert enélkül nem lesz szilárd a munkafegyelem, Na­gyobb ellenőrzés szükséges mü szaki vonalon is. Nagyobb súlyt kel helyezni a munkaverseny megszervezésé­re. Ki keli szélesíteni a brigádo kon belüli egyéni párosversenyt. Támaszkodjanak gépáliomá saink a szovjet tapasztalatokra és javítsák meg eddigi ered «lényeiket. Törekedjenek a mun­kák minőségének emelésére és időben váló elvégzésére. li e á n rekegyház Kunpusztai Előre néven új tcrmelocsoport alakult Kerekegyházán Is napról-nap- T-a erősödik a termelőszövetke. zeti mozg'alom. A Dózsa-ter- melöszöve^kezetbe az utóbbi két hét alatt 12 új tag lépett be. A Dózsa eredményei annál is inkább vonzzák a kívülálló dol­gozó parasztokat, mert a tagok jó jövedelme megmuia.kozjk a háztáji gazdálkodásuk gyara. podásán is Ma már minden tagnak egyéni gazdaságához egy fejőstehén is hozzátartozik. Azonkívül mindenkinek van egy­két hízója és számos baromfi- állománya. Nemcsak a Dózsa taglétszáma növekedik állandóan, hanem a napokban egy új csoport is ke­letkezett a kerekegyházi határ, ban. Az új harmadik típusú ter- melöcsop-ort Kunpusztai Előre néven alakult, két család kivé telével középparasztokból. Kél százharmineké-t hold földterüle len 19 család lépett az új élet útjára. A csoportot Mező Sándor 12 holdas középparaszt szer vezte meg. Munkájában segí. tette Kósa Sándor tanácstitkár, Tacskó János és Andrékovics Balázs középparasztok. Az új csoport tagjai va lamennyien úgy nyilatkoztak belépés alkalmával, hogy látták a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit és ez indította őket, hogy ök js a felemelkedés útjára lépjenek. Máris rendel keznek 12 pár Jóval ős 10 te hénnel, amelyet a tagok gazda ságukból vittek be. Teljes ütemben végezzük a szántás-vetés munkáját A növénytermelés fejlesztő sérül szóló minisztertanácsi ha­tározat előírja, hogy az őszi repcét, bíborherét, ösziárpát és a keveréktakarmányokat szép tember 15-ig el kell vetni. Dol­gozó parasztságunk léhát Feli ' még hátralevő időben teljes erő. Megyénkben 5300 holddal több őszi- árpát és 17.000 holddal több takarmány- keveréket vetnek, mint as elmúlt évben Megyénkben idén őszifirpából általában 3—4 mázsával i|öbb termést takarítottak be holdam ként, mint. a tavaszi vetésűből. Több helyen, mint Pl- a bácsbo­kodi Vörös Csillag-itermelöcso- portban kezdetben -ugyan szépen indult a taVasziárpa is, és 10— 12 mázsás .termésre számítottak, később azonban megállt fejlődé­sében és csak 7.5 mázsa lett a terméseredmény. Ugyanakkor a közeli bajai Vörös Fény.termelö- osoport 100 holdon 12.6 mázsás terméseredményt ért el ugyan­olyan előzetes talajmunka mel­len. A jobb - terméseredmények alapján az idén 5300 holddal na­gyobb területet vérnek b« p. me­gyében ösziárpával, mint az el. múlt évben. Ez, az idei eredrné. nvek alapján, 20.000 mázsával nagyobb árpntermést jelent, amellyel p], mintegy 4000 ser­tést lehet majd hizlalni, A minisziert.anács állatte­nyésztési tervének megvalósítá­sára növelik az őszi takarmány, keverékek területét is, amelyből 17.000 holddal többet vetnek, mint 1950-ben. Az egész megyében végzik már az őszt szántás-vetési mun­kálatokat. Szeptember 11-ig 5200 holdon végezték el az őszi mély. szántást. Osziárpáből 600, rozs. ból 875, ■ takarmánykeverékből 250 holdat vetettek el. Eddig mintegy 300 holdon vé­gezték el a gyapot talajelökészí- tési munkát. A szovjet tapaszta­latok felhasználásával a megye valamennyi lermelöcsopor;ja elő. hántós ekével végzi a szántást. A őszi munkák végzésében mindenütt a termelöcsoportok mutalnak példát- A kecskeméti Szabad május 1.-tszcs 45 holdon elvé-gezje az ősziárpa vetésé). Az orrjeványi SallaHszcs ugyancsak befejezte az árpavetést. A kecs­keméti Lenin-tsZ 80 holdon vé. gezte el eddig a mélyszántást és 20 holdon a gyapot ^alajelökészi- téséu M ulak szabotúxsok Misii iiiiféle^yliíixií n Kiskunfélegyháza városában a szövetkezeti mozgalom fejleszté­sével egyidejűleg a kuiáltok mes­terkedései is szaporodnak. A rémhírt erjesztésen kívül minden eszközzel igyekeznek népi demo­kráciánk célkitűzéseit gátolni. Flcsor Károly 36 lioldas kulák kishaszonbérietbe kiadott földjé­ről, amikor H bérlő dolgozó pn. raSz-ok klsg-yölésen voltak, el­lopta a gazdaságból annak min­dén felszerelését, két huiák ,|ár- s-áv-il, ,,z 50 holdas Jnhitss Ja­kabbal' és Hegedűs Józseffel, hogy a földet bérlő dolgozó pa­rasztok ne tu<ljfik a cukorrépát felszedni és beadási kö|elt.ze|teé_ güknek ne tudjanak eleget jénnl. Var pu Mihály 70 holdas kulák ké| tehene után a mái napig sem tett eleget tejbeadási kötelezett, ségének, kukoricáját éjjel lopva szállítja be földjéről abbhn a hi- szemben, hogy azt letagadva, be­adási köjelezetiségélöl megsza­baduljon. A ka iá kok ellen meg­indult az eljárás és népi demo. krádfink kemény ököllel sújt jc az aljas szabotálókra. vei fogjon hozzá ezeknek a nö­vényeknek a vetési munkájá­hoz. Nagyon fontos a jövöévi na gyobb termések elérésének ér­dekében, hogy a vetéselötti szántást az eddiginél mélyeb­ben végezzük el, A miniszter, tanácsi határozat a vetés előtti szántás mélységét legalább 20 cm, de lehetőleg 22—2ő cm mélységben határozta meg, A szántásnak ilyen mélységben való elvégzésével jó talajszsr- kőzetet nyerünk, mivel az elpo­rosodott talajfelszín a barázda fenekére kerül. Nagyon jó, hogyha -a vetés előtti mélyszán­tásnál is előhán-tós ekét alkat, utazunk, mivel az elöhántó al­kalmazása mellett ugyanazzal a-z ekével jobb és biztosabb ál­forgatást tudunk elérni. A szántás után azonnal ío gasolnt kell, hogy minél gyor sabb és jobb talajbeérést bizto­sítsunk. Különös gonddal ké­szítsük el az aprómagvú nővé nyék vetöágyát, mint pl. a rep­cét, bíborherét, mivel ezek­nek aprómorzsás vetőágyra van szükségük ahhoz, hogy jó termést biztosítsanak. A jó vetöágy elkészítése után késedelem nélkül veiögéppel vé gezzük el a vetést A vetögép egyenletesen, a kivánt mé'.ysé; ben teszi a magot a földbe, így a kelés is egyenletes lesz, A ve. tés előtt feltétlenül vizsgáljál- meg az elvetendő magok csira- képessegét. Csakis a jó csíra- képességű magvaktól várha­tunk sikeres terméseredményt. Természetes az is, hogy tiszti, tatlan vetőmagnak nem sz-abad a földbe kerülni. Az ösziárpa magot a fedett üszög ellen csá­vázni kell. A rézgálicos csá­vázószer a fedett üszög ellen nem nyújt védelmet, tehát az árpát higanyos szerekkel, ned­vesen kell csávázni. A higa­nyos szerek használatánál tart­suk be a cso-magolásná1 feltün­tetett használati utasítást. Takarékoskodj a villannyal! iógor-küimi uralom Ersekcsanádon Egy régi magyar közmondás azt tanácsolja, hogy aki tiszt­ségbe kerül, az felejtsen el sógorsogol, komaságot, atyafiságot, De ncm minden tisztségbe került ember fogadta meg a közmon­dásnak ezt a nagyon is üdvös tanácsát és bizony még mindig akadnak községek, amelyekben sógor-koma alapo-n többet el lé. hét intézni, mint hivatalos úton. Eze.k közé a községek közé tartozik Érsekcsanád is. Kezdjük talán azzal a dolgot, hogy hosszú hónapokkal ezelőtt bizonyos homályos ügyek miatt leváltották az érsekcsanádi föld. müvesszövetkezet ügyvezető tisztségéből Horváth Dezsöt. a. le­váltással azonban nem sokat nyert „ község, Horváth után egyik rokona: Pásztor István lett a földmüvesszövetkez&t ügyvezető­je. De nehogy azf gondolja valaki, hogy csak ennyiből áll Er- sekcsanádon a sógor ságjcomasdg! a sógorok még csak most). kö­vetkeznek. Pásztor és a rokonok Pásztor István egyik sógora: Huber Péter a földmüvesszöve-tke- zet pénztárosa, A másik sógor: Vignalik János terményfelvá- sárió. A harmadik sógor: Ilanúk János a termelési szerződések felelőse a földmüvesszövetkezetben. Ennek a Hanák Jánosnak a bátyja: Hanák Imre, nemrégiben még a Mezöker felvásárlója volj, de rossz munkája miati leváltották. Hanák Imre leánya; Mária, ma is a földmüVeSszö ve [kezet boltjában elárusító. Mindebből világosan látszik, hogy a sógorság-komaság „la­posan befészkelte magát az érsekcsanádi földmüvesszövelközetbe. 8 úgylátszik, a „sógorok” saját hitbizományuknak tekintik a földmüvesszövetkezetet. Fütyülnek a szövetkezeti demoK.áciár,, : hónapok óta nem volt igazgatósául ülés. Az igazgatósági és fi'-l- ügyelöbizoi-tsági tagoknak semmi betekintésük nincs a földmű­ves szövetkezet ügyvezetésébe. S ha például valami gyorsan ke­lendő áru érkezik a boltba, abkor cs„k a rokonság — meg esetleg egy-kél kulák — tud róla, de a község dolgozói és különösen a tszcs-tagság nem. Ilyen ügyvezetés mellett fordult elő például az is, hogy a tszcs.tagok szántára cs„k 70—80 forintos szövegeket kínál a szövetkezeti bolt, de „z olcsó ruhaanyagok „éppén ki­fogytak”, mire a tszcs vásárlási utalványai megérkeztek. Megszállták a pártszervezetet is De térjünk csak vissza Hanák Jánoshoz, O ugyanis nemcsak a szerződéses termelés felelőse, hanem az érsekcsanádi MDP- szarvezet elnöke. Bátyja, H„nák Imre, párt titkár helyettes. Unó. kaiiecsük, Hanák József, a tanácsháznál a „közellátási ügyek vezetője”, A család egyik tagja pedig távolról — felülről — tá­mogatja az atyafiságot: „ megyeszékhelyen, Kecskeméten dolgo­zik fontos beosztásban. Ez a sógor-koma társaság teháit megszáll­ta a pártszervezetet) is, ugródeszkának használja fel jövedelem­mel járó állások elnyerésére és most vezető pozíciókból akadá­lyozza az egészséges pórtélét kifejlődését, akadályozza az érsek, csanádi tszcs fejlődését. Az érsekcsanádi tszcs szép eredménye­ket ért cl, a legjobbak között van az egész járásban, mégis máig ngtes egyetlen új belépő sem o községben. Hogyan lett 86 kulákból 68? A községi pártszervezet alig nyújt segítséget' „ Csoportnak, pártéle/ úgyszólván nincs is, a községben a kulákok hangja ér­vényesül. i , , Megkérdeztük például Hanák Józsefet, a közellátás vezető­jét: — Hány kulák van a községben? — Ii:L c,lvtárs, én nem is tudom megmondani — felelte. Mikor aztán emlékeztettük, hogy a közellátási ügyek vezető­jének mégis csak tudnia kell ezt, akkor hirtelen eszébejutO(t a szám: — 68 kulákunh van — mondta. — Hogyan lett egy év alatt S6 kutakból 68 ? — kérdeztük to. vább. Újra csak as volt a válasz.- nem tudom, vagy inkább: nem. ís akarom- tudni! Végül aztán kiderült: egyes kulákoknál „ere­detileg tévesen vették fel a szőlőikéi”, másoknál: „az aPa meg a fia tulajdonképpen külön gazdálkodik”. Mindez azonban sovány magyarázat „rra, hogyan lett Ersekcsanádon minden negyedik­ötödik kulákból egy esztendő alatt „dolgozó paraszt”. Ez a sógor-lcoma uralom rányomja bélyegét az egész község életére, árt a község egész dolgozó parasztságának. Elsősorban kommunistákra vár a feladat, bogy változtassanak a dolgon. Rendet kell teremteni a pártszervezetben. El kell távolítani azo. kát,, akiknek „ számára a párttagság csalc belépőjegy ahhoz, hogy rokonaikat jó állásokba elhelyezzék. A közelgő ve.zetőségválasz- táson olyan embereket kell választani a Pórt vezetőségébe, akik valóban tudnak dolgozni, harcolni a nép ügyéért! Az érsekcsa­nádi párttagok éljenek jogaikkal: bírálják meg bátran a vezető­ket, ne tűrjék az önkényeskedést, a .,kinevezéseket”, a párfdc.mo- krácia durva megsértését. Törekedjenek arra, hogy „ dolgozó pa­rasztok, parasztasszonyok leg jobbjaiból állandóan bővüljön, sza­porodjon a párttagok és tagjelöltek száma. Közügyekben nincs atya fiság! A dolgozó parasztok pedig — Ersekcsanádon és a többi köz­ségekben is — lépjenek fel bátrnn a sógorság-komaság minden megnyilvánulása ellen. Közügyekben nincs atyafiság! Követeljék meg a vezetőktől a közéleti tisztaságot és elfogulatlanságot. Ha bárhol, bárki azt tapasztalja, hogy sógor-koma alapon intéznek ügyeket, leplezze le bátran a „sógorokat”, hívja fel üzcimeikre a felsőbb szervek figyelmét, írja me.g az újságnak. Csak olyan emberek valók vezető tisztségekbe, akiknek a számúra mindig, minden körülmények között első a nép ügye! Százéves mozaikműhely Az idén ünnepli fenná'lásá- nalc 100. évfordulóját a lenin- rádi Képzőművészeti Akadémia mozaíkmühelye. Ez az év­forduló egybeesik egy másik­kal — 200 éve ugyanis annak, hogy M. V. Lomonoszov feltá­masztotta az orosz moziak- müvészetet. Mozaikot használ­tak már a 11. században a kievi izékcsegyház építésénél is, de későbbi építészeti emlékek­nél mozaikot majdnem egy ál la- Ián nem találunk. A mozaik- művészet feltámasztását M. V. Lomonoszov kezdte meg a XVlil, század 60-as éveiben. A nagy tudós halála után azonban is­mét visszaesés inutatkoeott ezen a területen. A szovjet korszak építészei ismét fekarol. ják a mozaíkmüvészetet, ameiy már a kommunizmus nagy épít kezéseirtél is igen tekintélyes műépítészei! lehetőségeket’ kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom