Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

A SZOCIALISTA MUNKA VERSEN! a felemeli ötéves terv végrehajtásának biztosítéka NEMZETKÖZI SZEMLE Hazánkban egyre nagyobb lendületet vesz a fe'emelt öt* éves terv végrehajtásáért a szocializmus építéséért íolyo küzdelem, ipari és mezőgazda- sági üzemeink dolgozói egyre inkább fokozzák termelékenysé­gükéi és egyre inkább szélesedik a szociális" a munkaverseny. Szociálisra versenymozga'.munk különösen az MDF 11. kon­gresszusának tiszteletére meg­indult versenyben vett új leuüü letet és szélesedett tovább az április 4-i, a május 1-i, va­lamint az augusztus 20_i versenyszikaszban. Ma már egyre több dolgozó érti meg, hogy a felemelt ötéves terv végrehajtás», a* szocializmus épílése csakis szocialista munkaverseny- ben lehetséges, egyre töb­ben tudják, hogy a munka- verseny a. szocializmus épí­tésének kommunista mód­szere. Azokban az üzemekben. ahol az elmúlt hónapokban a dolgo­zóknak csak egy része állót" versanyben, egyre növekszik azok száma, akik hosszúlejáratú versenyszerződést kőinek és párosversenybe lépnek A szocialista versenyihoS- galom fejlődése azonban nem ntagátó! ment végbe. A versenyt Pártunk lelkesítette és szer. vézte. Pártunk irányiiötta a szakszervezeteket, a tömegszer­vezeteket a verseny szervezésé­ben és támogatásában. A versenymozgaíom kijelölésében vezetésében Pártunk. Lenin és Szlá.in tanításaiból és a szovjet tapasztaltokból indult ki. A szocialista versehy a szo­cialista társadalom felépítésé­nek legdöntőbb eszköze. Szocializmus és munka- verseny egymástól elvá­laszthatatlan fogalmak, a verseny a szocializmushoz szorosan hozzátartozik, s a szocialista rendszer hatal­mas fölényét jelenti a kapi­talista termelési rendszerrel szemben „A szocializmus nemcsak nem fojtja el a versenyt, ellenkezőleg, első ízben te. remti meg annak lehetősé­gét, hogy a versenyt való­ban széles, valóban tömeg. inéreiekbcn alkalmazzák, hogy valóban a dolgozói; többségét vonják be az ilyen munkába, ahol meg­mutathatják, hogy mit tud­nak, ahol kifejleszthetik ké­pességeiket .ahol megnyil­vánulhatnak azok a tehetsé­gek, atnelyok a népben, o frissen buzgó forrásban megvannak S amelyeket a kapitalizmus ezer és millió esetben eltiport, elnyomott és elfojtott” — tanítja Lenin. A szocialista munkaverseny a dolgozóknak a munkához való megváltozott viszonyán alapul, annak kifejezése. A szó. cializmus építéséért dolgozó munkás tudja, hogy magának dolgozik, hogy magának termel többét, hogy a többiernieiéssei a maga életét teszi szebbé. S dolgozóink valóban megmutat­ják, hogy mit tudnak. A kon­gresszusi az április 4-i. a május 1-i és az augusztus 20-i munka­verseny új hősökéi hozott fel­színre. A szocialista versenyben született meg a Gazda-móz- galom, a szocialista versenyben vált ismeretessé megyénkben Sántha Mihály, Szénás! Pálné, Nyers József és a munka többi hőseinek neve. A munka­versenyben kiváltak ma az or­szág legmegbecsültebb emberei. A munka nálunk is a szo­cialista mun ka versenyb en, a szocializmus építésében vált becsület és dicsőség dolgává. Tudják ezt dolgozóink s ezért még fokozottabb lendülettel, fo. kozottabb felelősséggel vesznek részt a versenyben. KU'önösen mos:, a nemzetközi helyzet ki­éleződésének idején fokozódik dolgozóink öntudata s azok a dolgozók, akik tegnap még normájukat sem teljesítették, ma sokszorosan túlszárnyalják azt. A szocialista nuinUaversetiy­ben I ellát fokozódik dol­gozóink öntudata és egyre szilárdul a szocialista mun­kafegyelem is, mely vele­járója a szocialista immiui. versenynek. A szocialista társadalomban, a szocialista termelésben szintén szükség van. a fegyelemre, sőt méginkább, mint a kant «’iz­musban. A verseny hozzájárul a municafogyelem megszilárdí­tásához, de nem bízhatjuk azt csak a versenyre. A munkafe­gyelem megszilárdítása első­sorban pártszervezeteink és szakszervezeteink jó "politikai felvilágosító munkáján mülilt. Pártszervezeiükhek, szakszer­vezeteinknek aZ a feladatuk, hogy elsőrendű versenyfeladatta tegyék a munkarend szigorú be­tartását, a munkafegyelem meg­szilárdítását, a munkaidő teljes kihasználását, A szocialista munkaverseny a termelékenység fokozásának egyik legdöntöb eszköze. Cél­jául tűzi ki, hogy többet, job. bat és olcsóbbat termeljen, hogy a termelés hatalmasfokü meny- nyiségi emelése melleit a kapi­talizmusénál jobb minőséget ér, jen el s méginkább visszaszo­rítsa az önköltséget. ,,a kapi­talizmust az győzheti le végié, gesen és az is fogja véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkásnak új, sokkal maga­sabb termelékenységét hozza létre” mondja Lenin. A termelés fokozása nélkül el sem képzelhető az. új .társada­lom létrejötte. Emellett nzoubam közelebbi jelentőségű nz, hogy megteremti a dolgozok jobb é-e- ,énei;, életszínvonal emelésének feltételéi;. (Szocialista verseny, mozgalmunk még sok tekintet, ben hiányos. Elsősorban a kam- piVüyszerüség felszámolására kell irány: vennünk.). A szocialista muitkavcrscny legj.ej.ell.ebb formája: a Szlaha- nov.mozgalom, A Sz;ahanov- mozgalttn ú., forradalmi mun­kastílust jelen;. A szialianovia. [ák nem nagyobb fizikai fárad­sággal, erejük túlfeszítésével Érik cl eredményeiket, hanem magasyb'orendü szocialista mun- kamóds-erükkel, munkájúi: jobb megszervezésével, újit ásókkal, észszerű,1ütésekkel, a sztahano­visták az új munkáso5z.á y kép­viselői. Munkájuk nemcsak ug­rásszerű emelkedést jeleni a termelékenységben, hanem nagy mértékben és egyre inkább hoz­zájárul „;i szellemi és fizikai munka közötti ellentét megszün. ,Cl éséhez" is.­Szocialista verscnymcz.gal. mucit még sok tckiu.ctfcen hiá­nyos s ezzel kapcsolni bah még nagy feladatok •álllilíak pau­széi vezet eink, szakszervezeteink. Elsősorban a verseny Uam- pán,y szerűségének felszámo­lására keli irányi vennünk. Pál (szervezeteinknek, szakszer­vezeteinknek állandó feivilágosid munkát kell végezniük a ver. senymozgalom kiszélesítése er­dőkében és el kell érnünk, hogy minden dolgozónak Icgyc-n hosz. szúlejái'Hjú versenyszerződése. Pártszervezeteinknek mindent c| kell követniük a szocialista munka |ovábbi fejlesztéséért. A szocialista nmnkaverseiiy további erősítése egyik «löntö biztosítéka felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtásának, a szó* • cjuHzmus építésének és ez­zel a békefront megszilárdí­tásának. Dolgozóinkat nagy tettekre lel. kesi;i szovjet dolgozók példá­ja. Pár szervezeteink és minden kommunista legfőbb feladata te­hát e lelkesedés ébrentartása, fokozása, a szocialista munka- vergcny állandó fejlesztése. Az amerikai imperialisták há­borús politikája újabb és újabb események bér, gaztettekben nyilvánul meg A koreai fegyver­szüneti tárgyalások megkezdése óta eltelt több mint két hónap világosan megmutatta, hogy Truman és Kidgway nem békét, hanem a háború folytatását akarják, hogy ezeket a tárgya, tásokat arra használják fel, hogy időt nyerjenek, hogy fel­vonultassák csapataikat egy újabb támadásra. A tapasztalt huza vona, provokációk egész sorozata, a véres tört mar­koló Truman.léle „békeüzeneí"’, semleges övezetben az őrjárat parancsnokának meggyilkolása, (i köszöni bombázás mind egy- egy döntő bizonyíték amellett, hogy az imperialisták semmibe sem veszik a koreaj UiUdüitség békés szándékát. Találóan bélyegezte meg a Zsenmin.slbao egyik cikkében ezeket az elvetemüli fenevada- kat: „Az amerikai kormány ma az egesz világ legmegvetendííbb és legbarbáraDb kormánya’’. A koreai háború eddigi menete, de az egész nemzetközi helyzet alakulása azt mutatja, hogy a kapitalizmus gyengül, a impe- ilali&iék válságból kilábalni akaró háborús szándéka, a békeUíboi- naponként növekedő, legyőzhetetlen erejével áll szem- ben, Hitler is az egész világot akarta felfalni — Európa sem sikerült neki. A szovjet csa­pás saját odújában semmisitcite meg az álüg felfegyverzett fasizmust. Ez a tény, ha nem is tanulságul, de például szolgál­hatna az amerikai imperialisták számára, annál is Inkább, mert a béke, a szocializmus erői most lényegesen nagyobbak, mint voltak a második világháború előtt, vagy alatt Azonban az imperialistákra is áll az a mon. dás, hogy semmit sem tanultak és mindent elfelejtettek. Nyil­vánvaló, hogyha Kidgway és a Wall Sireeten pöffeszkedö pa­rancsnokai továbbfolytatják há­borús kalandjukat, újabb, az ed­digieknél (bég nagyobb csapá­sokra számíthatnak katonailag, politikailag, gazdaságilag egy­aránt, mert a „béke erői nap- ról-napra nőnek és Izmosodnak. Ennek a soha nem látóit küzde­lemnek az élcsapatában a hatal­mas szovjet állam, a bélre és valamennyi nép biztonságának bástyája halad” — mondotta Vorosjiov elvtárs, legutóbbi bu­karesti beszédében. Az imperialisták nemzetközi viszonylatban vitt politikája, vagy konkréten a koreai kgrdés. ben ellogialt álláspontja, nem a2 erő, hanem a gyengeség egy sor jelét tartalmazza. A keszonl gyilkosság szemmeliátható és kézzelfogható bizonyítékainak letagadása és egyáltalán ennek az eléggé e! nem ítélhető eset­nek az elkövetése fényt vet a kapitalista társadalmi rend rot­hadására, arra, hogy semmi sem áll távolabb tőle, mint az igaz­ság és emberséges cselekedet. Vorosiiov eívtárs azt mondotta: .,Hosszul áll az önök ügye, Mae- Arthur, Kidgway és más sze. mérmetien és becstelen angol­amerikai szakértő urak, ha már Thenjan és a hős Korea más vá­rosai és falvai védtelen, hajlék­talan gyermekei, asszonyai éa öregei ellen alkalmazzák oly vitézül” légi „stratégiájukat” és „taktikájukat”. Az imperialisták háborús arc- vonalában mind nagyobb jelen­tőséget tulajdonítanak a fasizált Jugoszláviának, Tito és bandá­jának. Jelentősége és értéke az imperialista tábor Számára an­nak arányában nő, ahogyan vlsszaáUítot'-ák az országban a kapitalizmust, ahogyan eltün­tették a jugoszláv nép . demo. Uraiikus vívmányainak még a legkisebb jelét js. ahogyan ül­dözik a kommunistákat és a harcos jugoszláv munkásosz. tályt, ahogyan nap mint nap csökken az életszínvonal és a nyomorba fenekük az egész jugoszláv nép élete, ahogyan az egész ország a tőkések vadász­területévé válik. Tiio és ban. dója eddig elérték, hogy ezrek éle’e, és százezrek szabadsága árán a volt király párt lak. fasiszták, földbirtokosok, tőké­sek, kulákok ; kezére játszották a hatalmat és mindenek fölött az imperialisták kezébe. Az ini. pcrlaiisták tevékenysége most már leplezetlenül ' folyik abban az Irányban, hogy Jugoszláviái háborús tűzfészekké alakít­sák ki, elsősorban természetesen a népi demokratikus^ országok felé. Az állandó provokációk so. rozata, a hazánk határán is sűrűn előforduló fitósta lövöl­dözés jól mutatja, hogy a 'Tito banda miJyeii feladatot kapó t az imperialisták háborús elité*). Keléseiben, Harrimrnn úr a na. pókban telt látogatást Bélgrád- ban, folytatvja iráni ú'ját A iá tagadásnak tjéija: meggyőződni a tényleges jugoszláv helyzet­ről, arról, hbgy tényleg átkai, mas-c nz amerikai tőke dollár. befeksetÍTéro, befejezni Jiígo. szláv Iá link a kapitalizmusra való á’á'lítáSát és még szóró, sej:tan beleilleszteni az impe- riaiista háborús stratégiái)-', Karrimann nyilatkozata világ'). s:-,n tükrözi Tito és a többi fi.) '1 kosok aljas árulását. Igen ked­vező benyomásokkal utazott Londonba, ahol nem egy nyilat­kozatot tett- Elmondotta, hogy ha eddig tolt is szemernyi kél. sége Titót ék rendszerét illetően, most teljes j egészében bizalom, mai vs elletik. A nagy hatásnak Tito és rémuralma szamára gyors ligszna is lej, mert újáé! ütvén, millió doliáj't juttatnak ÖMgraü véreskezü lírainak, azért, mert szükséges -L mint ahogy a Kon­ter mondja — , támogat ni ’ión marsall hozzájárillásái a "nyu­gati világ biztonságúhoz’. Van mibő!. Dupont tűkés az elmúlt évben egynjiaga SOI millió dől. tár nyereséget vágóit zsebre, nem beszélve arról az óriási ha. szonról, amit Jugoszlávia kirab­lása jelent az imperialist álmuk. Az ötvenniíjUió dollár és a Mibbl úgynevezett kölcsön csak neliúiiy morzsa vissza hullása a rántás­nál gazdagon megrakott aszta!, ról. Az ö.hatalmi békeegyezinéliyt követelő aláírásgyűjtési ntoz. galom tovább fokozódót és világ­szerte erősödik. A Szovjetunió Bókevédelr^l Bizottsága a na­pokban hozott olyan érccimíi határozatot, hogy szeptemberben a Szovjetunióban is megindul az aláírásgyűjtési mozgalom, hogy a szovjet nép is csatlakozik az egész v.lágon eddig összegyűlt 450 millió aláíráshoz. A szovjet nép, a világ békéjének, bizton, ságának legfőbb őre. a kom, munisla tái-sadulmi rend építője újabb soktizmUlió aláírással erő, siti a béke nagy, világot átfogó táborát Truman Svcrnyik e!v- társ vá-ütszn után szemér. Kietlenül jelentette ki, hogy „nem lát elég okot arra. hogy olyannak tekintse a szovjet vá­laszt, amely a feszültség enyhü­léséhez vezet”. Ezt az aljas, kép. mutató kijelentést semmivé teszi Sztálin elvtárs 1931_béu elntoh. dott kijelentése: ,,A Szovjetunió - nak esze ágában sincs, hogy bárkit is fenyegessen, még ke- vésbbé, hogy akárkire rátám.-id. jón. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért Harcolunk”, Ebbői fakad a szovjet nép béke. harcba vetett hatalmas ereje, erre támaszkodik az ebben a hónapban beinduló 200 milliós r.ép aláírásgyűjtési mozgalma is. W. D. Dolgozó parasztok! Az éicnjÚTék Biyomán előre a gabonuïcleslcg beadásáért ! ICUNADAGSON Tó|h Gáz;i 14 holdas középparaszt kötelezett­ségén felül 24 mázsa 62 kg, gabonát szállított be C-vételi- jegyre. KISKUNMAJSáN Molnár Ignác 15 holdas -gazda kötelezettsé­gé; létesítve 15 mázsa 84 kg-ot adott be gabonafeleslegé, bői. FüLöPSZALLáSON Bátor János 12 holdja u;án 15 mázsa 39 kg.ot adott, be kötelezettségén felül. C30LYÖSPÄLOSON Fülöp Jenő 15 hojdas dolgozd parjisz; 256 kg beadása helyeit 1720 kg-ot szállított a szövetkezeti raktárba. UJSÖLTON Idős MagoSi András 14 holdas 465 százalékot te'Je" sített. 16 mázsa 82 kg-ot ado.t be, ebből kö.elezö előírása 361 kg, a többi} C-jegyre szállította. SZÁNKON Szabó József hatboldas kisparaszf, e;öirása 69 kg, beadott 9 mázsa 77 kilogrammot. MATÉTELKÊN Réti An al 2 holdas 1307 százalékban te ; t eleget 1 kötelezettségének, amely 53 kg . volt- Beadott 6 mázsa 93 kg.ot. • Dolgosó párasat,ok! Utolsó szakaszába lendültünk a ver­senynek, melynek célja, hogy megyénk túlteljesítse begyűjtési tervét és elérje a Í20 százalékot. Ezekben „ napokban népneve, lök kopogtatnak be hozzátok. Elmondják, mit úgyis tudnotok kell: hogy beadási kötele~eits(peijek túlteljesítésével országun­kat erősítitek, a békét véditek, elősegítitek az ötéves terv meg­valósulásán kérésziül a falu felemelkedését. Beadott gabonátokból új utak, iskolák, bekötőutak, vil­lany, kultürhás, mozi, jólét, fény, kultúra születik n faluban. Minden szem beadott ga.bonnfel3.it3g iparcikkekben, ruhában, ci­pőben, új gépekben, olcsó és bőséges ipari termékben kerül visz. sZa, hozzátok. Ott élne};* között6teák azol: a dolgozó parasztok, nkik büsz­kén mutathatták meg a felesleg beadása után kapott jutalma, kát, juttatásokat. Ezeket kövessétek, amikor zsákokba méritek a felesleget és a be gyűjtőhelyre viszitek! Vásárlási utalványt, jutalmat kaptak érte, míg a padláson csak az egere.1; martaléka lesz. Ne hallgassatok az ellenségre, amely a gabov-a elrejtésére hajtogat! Hallgassatok példaképeitekre, az élenjárókra, akik megértették, hogy „ felesleg beadóm egyéni érdek js, dé erősö­dik veiV az ország, szilárdul a béke, szelb lesz nyomán g falu minden dolgozójának, élet6i_

Next

/
Oldalképek
Tartalom