Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

Miért iE cm tudnak a dolgozók a Gazda-mozgalomról a Kecskeméti Magasépítési Vállalatnál A Kecskeméti Magasépítési Vállalat dolgozói is nagy lendü­lettel fogtak hozzá augusztus 2ü-i versenyfelajárdásaik ie:je. sitéséhez, az építkezés határidő előtt való befejezéséhez. A dolgozók a Kalocsai Ma- gasépi'ő Vállalat dolgozóit hív­ták ki versenyre, vállalták, hogy tervükéi 112 százalékró. 130 százalékra teljesítik. Az r.nyagtakarékosságban 183 ezer torint megtakarítást érnek el. A vállalásukat csak részben tel­jesítették, átlagos eredményük . 135 százalék vö t. A rossz mun kuszervezés és a politikai munka hiánya miatt az anyag- takarékosságban lemaradtak. De lemaradtak a 100 százalékon elüli teljesítők munkájának megjavításában is Az építkezés bejárasánál ha­talmas ver3snytáb'a mutatja hogy szép eredmények vannak. Itt látjuk u Vostyár-brigád 151 százalékos, a Fricsor-brigád 180 százalékos, a Csoma.brigád 150 százalékos leljesitését. Vállalá­saikat tű teljesítették.' Felhívj?, a verseny-tábla a figyelmüket a gyengén teljesítőkre is. Így Kürtös ICa'.'aljn brigádja 50 szá­zalékot, Cserétiyi Ilona brigádja 62 százalékot ért el a vsrseny- váiia'ás teljesítésében. Még so. rolhamánk tovább ,a 100 szá­zalékon alul teljesítőket. Augusztus 20-ra a verseny- mozgalom kiszélesedett, A dol­gozók 80 száza'éka állt páros­versenyben, 50 brigád kötött hosszúlejáratú versenyszerző- dést Mindezek azt mutatják, hogy a pártvezetőség, az üzemi bizottság, a műszakiak segítse gével, az aktívák széles bevo­násával hozzáfogtak a verseny vállalás teljcsi'éséhez. Az anyag- takarékosság terén is van némi Javulás. Lébeinsten Sándor augusztus 20-ra egy eldobot rossz váltót javított meg és beépített. Kovács Mihály kő műves-brigádja az építéshez darabtéglákat is felhasználta, megtakarítása 2376 forint. Ko váeskó József vakoló-brigád 100'/é ig használja fel az anya got, a lehullottál összeszedik és goromba vakolásra használják fel. Vostyál Ferenc állványozó brigád teljesen selejtmentesen dolgozik. A Lendval.ácsbrigád 7 köbméterrel kevesebb faanya­got használ fel az ácsoláshoz. A dolgozók alkotókészsége, aka­rása jut ezekben az eredmények ben kifejezésre Mindezek alkotmányunk ünnepére jöttél: létre. De hogyan néz ki augusztus 20. után az Izsáki úti építkezé­sen a verseny, az anyagtaka- rdkosságért vívott harc és Gazda-mozgalom. Augusztus 20. után az épít­kezésen a termelés 125 szá­zalékra esett le. A munkaié gyelem meglazult, a verseny szellem lanyhult, Ennek az oka az, hogy az építkezésen folyó ínunkaverseny kampányszerű volt*, nem volt meg a kellő po­litikai tartalma. Nem gazdálko­dott a műszaki vezetőség helye, sen a munkaerőkkel. Igaz, az eredmények csökkentését e!ö- segtette az, hogy 180 dolgozó elmem'; iskolára. A brigádok át­szervezése azonban csak lassan lett végrehajtva. De ezenkívül még 200 dolgozó hagyta el az építkezést. A rossz munkaszer­vezésre példa, hogy a Tóth- brigád augusztus 27.én egész nap nem dolgozott, 28-án a sa­la khorláshoz ez a brigád egész nap nem kapott kocsit és nem dolgozhatott. Vagy - Szi- kora Katalint nem állítot­ták munkába, hanem ide-oda dobálták az építkezésen. Hozzá­járul még ezekhez, hogy a példamutatás hiányos. Szarvas épi'.ővezetö előszeretettel jár a munkába fél 8 órára, a munka­vezetők termelési, értekezletre nem Járnak. Nem beszélik ál a dolgozókkal a feladatokat fe­lületesen szervezik a versenyt A szakszervezetnél még nincs meg az augusztushavi verseny kiértékelés és így a már meglévő eredmények sincsenek a dolgozók széles körében tudatosítva A szakszervezet nem fogja at kell ően az építés egész ütemét, sok esetben az események után kullog. A dolgozók már értesül tek a sajtón keresztül a Gazda- mozgalomról, a szakszervezet vezetősége még csak az elkö­vetkezendőkben fogja megtár­gyalni a Gazda-mozsalom be­indítását és a Gazda-brigádok megszervezését. Az anyaggal való takarékos kodás öitéves tervünk egyik legdöntőbb feltétele. A Gazda­mozgalom ennek hatalmas len- dítöje, továbbá — egyik módja annak, hogy a terv tejesítésé­ben mutatkozó ,,objektív” ne­hézségeket leküzdjük és erre a dolgozókat mozgósítsuk. Mi a leendő az építkezés munkájának inegjavitá3ara a verseny további fokozására és a Gazda, mozgalom beindításá­ra? A továbbiakban a műveze­tők fektessenek nagyobb súlyt a munkaerő-hullámzás megaka­dályozására. Nagyobb önálló­sággal fogjanak a munka­fegyelem megszilárdításához, csökkentsék a késönjövök szá­mát és jó példával járjanak elöl. A műszaki vezetőség bát­ran használja fel Kugyela Gyula építésvezető, Horváth Mi­hály, Duna László munkamód. szerét, akik helyesen szervezik a versenyt, Irányítják terv­szerűen a dolgozók munkáját és biztosítsák a munka folyama­tosságát Támaszkodjanak a brigádvezetökre és a bizalmiak­ra, A párt- és szakszervezet az ak.ívákon keresztül állandóan biztosítsa jó felvilágosító mun­kával a dolgozóknak politikai fejlődését, legyen az építés irá. nyitó szervezője, vezetője. Ke­mény kézzel távolítsa el az el leuséget, fokozza és javi'sa meg az ellenőrzés munkáját. Tegyék szerves részévé a szocialista munkaversenynek a Gazda-moz­galmat, karoljanak fel minden kezdeményezést, népszerűsítsék az élenjárókat. Használják fel a termelési értekezletet, járja­nak elöl a kommunisták és a szakszervezeti aktivák a moz­galomban, hogy ók legyenek a legjobb harcosai, hogy újabb győzelemmel erősítsük hazán­kat a békéért folyó harcban. A csikériaiak jól ismerik a Titó-banda gazságait Országhatár 1 km. — mutat­ja a jelzőtábla. Csikérián va­gyunk. Egy 2050 lakost szám­láló községben. Kéf, sor ház és nagy tnnyavilág — ez jellemzi Csikérlái, közvetlen a jugoszláv határ mentén. A határon túl egy „másik vi­lág” van. Ezt, látják a csikériai­ak Is. De mennyivel más! Köny. nyü erről meggyőződni, hiszen csak táj kell nézni a határon. Ezt pedig könnyen meglehetik, mert. mindenkinek a földje ott húzódik el. Elhanyagolt földek, néhány rcssz ruhába bujtatott határőr jellemzi a vidéket oda­át. Azelőtt azt is látták, hogy fegyveres őrizet mellett dolgoz, látták az ottani parasztokat. —■ Könnyű tehát összehasonlítást tenni. Itt derűs, boldog élej, oti| rabszolgasors — mondja Kuru- Csai István DISZ-fiatal. A község szilárdan tartja a második helyet Derűs, boldog élet. — Nem­csak Kurucsai István, hanem Valamennyi csikériat DISZ_fia- talnak ez a meggyőződése. Azért vettek részt olyan lelkesen az ifjúsági szervezet -tagjai begyűjtési agilációban. Nem kis részük van abban, hogy a bács almás; járásban a község szi­lárdan tartja a második helyet A tanácselnök szobájában má hetek óta oh büszkélkedik a já­rási tanács vándorzászlaja, mint a járás második községének já ró megbecsülés jele. A magyar és délszláv fiata­lok együtt mentek ! ; a község, be, hogy felvilágosító munkát végezzenek. Az ö munkájuk nyo. mán nőitek a gabonahegyek szövetkezet raktárában és nap- ról-napra ugrott a teljesítési szá­zalék. Vízin Amál DISZ-fia|al társával együtt olyan jó mun. Kiskunfélegyházán jó munkát végez a DEFOSZ — eddig kéi’százhah'anhét DÉFOSZ-tag lépett « a szövetkezeti gazdálkodás útjára 1951. szcpicmber 9. Vidám nó. taszólót hangos ezen a vasárna­pon Kiskunfélegyháza várcsa, de vidám nóta cseng szerte a ha­lárban is. Népnevelőkkel megtelt gépkocsik indulnak és érkeznek állandóan. Nagy munkában van­nak itt most a népnevelők. Jó- néhány parasztcsalád e^atárcz. tu, hogy a szövetkezeti gazdái, kodás útjára lép. Ezek már be­léptek a termelöszöveijkezetek be és maguk is ott vannak í népnevelők közö.t. Hogy minél több dolgozó paraszt kövesse példájukat. Nagy munkában vannak a EL­FŐSZ városi szervezetében is If. állandóan tele van az Iroda Népnevelők érkeznek, másik Csoport meg indul. Hogy nyaká­ba vegye a tnnyavilágot és fel. világosító munkát végezzen dolgozó parasztok között. — Mi is ki akarjuk venni ré. szűnhet abban, hogy Kiskunfél- egyháza dolgozó parasztsága c szövetkezeti gazdálkodás útjára, a boldogulás útjára lépjen, mondja Ágó Ferenc, a városi szervezet titkára. Valóban, nagy munkát végez i[ a DSFOSZ-sZervezet. Agő Fe­renc, a DEFOSZ városi szerve­zetének titkára elmondja, hogy ö; körző re osztot;ák fel ,a várost és környékét. Eszerint osz;ották fel a népnevelő munkát. — Tagságunk túlnyomó (öbb sége résztvesz a felvilágosító munkában, — ,|eszi még hozzá. Az elmúlt napokban egy cső. Dortot állítottak össze, akik u arcagl termelőszöve kezetekben tet ek látogatást- Ezzel a. cso­porttal 40 termelőszövetkeze 1 ag és 15 egyénileg gazdálkodó dolgozó pnrasz indult, el Kar­cagra. A termeiőszövetkeze.i t gok azért, hogy újabb (apaszta- latokkal gazdagodjanak. az egyénileg gazdálkodó dolgozó parsz-.ok pedig azért, hogy saját szemükkel győződjenek meg a sző ve llwo-eti gazdálkodás nagy­szerűségéről más vidéken is. A Karcagon jár. csoport azóta ha. zatért és a 15 dolgozó paraszt közül heten azonnal elhatároz­ták, hogy ők is a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. — A magam szemével gyö- őd/cm meg arról, hogy csák­ányán n szövetkezeti gazdálko­dás jelenti somunkra a boldog jövő/; — mondta Seres An*al 6 holdas dolgozó paraszt, aki a Lenin-termeia3Zöve;Uezeibe lé. pett be. Kiskunfélegyházán tehát egy­más, után lépnek ba a uolgozó purusz-vok s a belépők között Jő példával járnak elöl a DEFuSZ- -jzervezeteg tagjai is. így Kis- kunfléegyházan eddig u DÉ- í'OSZ tagjai közül üt>7 aolgozó paraszt lepett &c « termelőszö ve/kezetekbe. Az eiienseg mindent elkövet, hogy dolgozó parasztságunk fel. emelkedését megakadályozza, hogy lebeszélje őket arról, hogy a közös gazdálkodás útján ha­ladjanak a boldogulás felé, Hor­váth Gábor 110 holdas kulák például naphosszat a piacon te­kereg s iátszólag té|lenül lődö­rög erre.arra. Persze, az Időt azért kihasználja. Hol ennek a dolgozó Parasztnak súg valamit, hol annak. Hogy mit? Hát azp hogy jó lesz várni azzal a szö­vetkezéssel, — meg hasonlókat. A becsületes dolgozó Parasztok azonban nem hisznek n kulákok- nak, hanem leleplezik őket. — Tudjuk mi, hogy mit akar a kulák. Éppen ezért méginkább fokozzuk a felvilágosító munkát, — mondja Kohajda László DE- FOSZ-népnevelö, aki már be is lépett a termelőszövetkezetbe. Ugyancsak jó népnevelő munkát végeznek a DEFOSZ i|öbbi tag­jai is, mint például Papp Pál, Fábián Sándor, meg Csizmadia József, akik már színién tagjai a termelőszövetkezeteknek. Be. állt a népnevelők közé Csányi István is, aki a Vörös Csillag jermelössövetkezet tagja. — Ên a magam eredményeivel győzöm meg dolgozó paraszt- társaimap Amióta tagja vagyok a termelőcsoportnak, három öl­töny ruhát csináltathattam ma gamnak, — mondja elégedetten, A DEFOSZ kiskunfélegyházi szervezetei tehát alaposan ki­veszik részüket a felvilágosító munkában Rendszeresen tarta­nak kisgyüléseket, melyeken hat­hét dolgozó paraszt vesz részt, A külterületeken, mint például Pálosszenthúton és Fülöpjaka- bon, fllme’öadásokat tanianak a dolgozó parasztok számára, akik így is láthatják a fizövetkezetl gazdálkodás előnyeit. íme, így dolgozik Kiskunfélegyházán a DEFOSZ, így segíti dolgozó pa­rasztságunkat a felemelkedés úijára, jó népnevelő munkával. Az elvetésre kerülő növényei magját okvetlenül meg kellesz tíi.ani, mert csakis a szemé'töl é' az idegen, léha magvaktól, gyom. magvaktól megtisztított vető maggal növelhe'jük termásered menyünkéi. A gyakorlatból tudjuk, hogy a jól kitisztított ve. lömag erőteljes és egyenletes ke. lést eredményez. A cséplésnél már a köte- ezö osztályozóhenger használata nagyjában megtisztító ta a sze­meket az idegen anyagtól. A ve tésre kerülő magvakból azonban jobban ki kell szedni az idegen snyagok&t és főleg azon kell lenni, hogy a gyommagvakat tel­jesen eltávolítsuk a vetőmagból. Jói tudjuk, hogy a gyommagvak elveszik a kultúrnövény elöl a tápanyagot és vizet. citogiaijaK azok tenyészterületét, gyorsabb növekedési energiájuk révén el­nyomják azokat. A vetőmagtlsz'itógápek a vető. magot és a berne lévő idegen anyagokat azok súlya, nagysága és a'akja, sőt a korszerű gépek a simaság szerint is szétosztá. lyozzák. Legáltalánosabban hasz. nált tisztítógép a szeieiorost, amelyre osztályozó rostadagokat is lehet szerelni. A keze ésnél vi­gyázzunk nehogy sok mag ösz- szetorlódjon a rostokán, mert ak. kor jelentékeny mennyiségű tisz. títatlan mag kerül a már kitisz­títottak közé. JN agyon jő, ha a rosta rázószerkezetébe nemcsak 2—3, hanem 4—0 rostát lehet be­tenni, mert a többféle nyílású rosták alaposabb munkát vé. geznek. Nem szabad a rosta rá. zószerkezetét hátul lejtősre állí­tani. mert akkor a ros'akon gyorsan végigfut a mag és igy azok nem jól tisztítanak. Dolgozó parasztságunk hasz­nálja ki ezen a (éren is azokat a lehetőségeket és kedvezményeket, amelyeket a kormányzat nyújt neki. Teljes bizalommal fordulja, nak a gépállomásokhoz, ahol ezt az igen fontos munkát korszerű szelektorokon, lirörökön úgyszól­ván fillérekért elvégzik. Jól je­gyezzék meg, hogy nem szabad egyetlen szem kitisz ítatian vető­magnak a földbe kerülnie, mert csak a jól kitisztított vetőmag biztosit nagyobb termést, több kát végzet), hagy felvllágosíló munkájuk nyomán az ö körze­tükből 12 mázsa gabona futott be C-vétjeljjegyre egy nap alatt. Vizin István délszláv dolgozó fiatal a saját példáján keresztül agitált. Minden felesleg gaboná­ját beMdta. Részt vettek -a nép­nevelő munkában Plukovics Er­zsébet délszláv fiatal és Mond. rovlcs Borbála is, akik szintén szép eredményekei értek el. Munkában a népnevelő Erről beszél Kurucsa; Is;ván DISZ vezetőségi tag, meg arról, hogyan is folyj, ez az agUáció. Antal Mihályt éppen otthon tálává Kurucsai, mikor benyi. tottt a kiskapun. Mihály bácsi vígkedélyü ember. Ezért óvato­san kellett a dologhoz látni. Bár beadásának már eleget (ebi, de három mázsa felesleges gabonát gondosan őrizgetect a Padláson. Antal gazda — talán még ő sem tudtta, hogy miért? Térültek, fordultak és Kuru- csai István rátérj, a lényegre. Antal Mihály földje egy köhají- tásnyira van csak a „másik” világtól. , a Antal Mihály beszédes ember. Ö maga adja. a fiatal népnevelő szájába a szót. — Ezeknek odaát még rendet ruhájuk sincs — mondotta. — Látom, rongyosak a katonáik — teszi hozzá. — Nálunk bezzeg milyen nyalkák a legényeink. A napokban is hazajött a szomszé­dék fia, alig ismertem meg, úgy k (csípett. — Bizony nálunk nem ú£ly van, mint odaát — kapcsolódik bele a» elkapott mondatba Ku. rucsai István, — Lássa, nálunk napközi otthon létesült, H ezer forintot kaptunk a kultúrház ki­bővítésére, — Igaz, — vág közbe Antal István — nálunk más a helyzet. — En örömmel dolgozok, meg a többiek is. Azért műveljük meg a földet rendesen, nem úgy, mint odaát. Látom én, hogy nem szívesen dolgozik ott a n^P- Biztos látja, hogy nincs értelme. Azért állnak úgy a földek kora tavasztól késő őszig megmüve- letienül. — Há[ akkor érdemes dolgoz­ni. Érdemes beadni többet. Ha maga is bead még a feleslegéből, akkor ezzel hozzájárul az öléves terv beruházásaihoz, a békéhez, boldog életütik megvédéséhez. — Hozzájárul ahhoz, hogy tovább­ra is ilyen, sőt jobb Icörülvit- nyejt között éljünk. — Igazad van, István öcsém, hogy én erre nem gondoltam előbb — mondotta Antal Mihály, szinte restelkedve. Mindjárt befogott, és két má­zsát a kocsira rakott. Ezt tette Szkala István dél. szláv dolgozó paraszt, Kulunosis Lázár délszláv középparasz!, meg a többiek is. Jel látjuk mi Tito g«zembersé- geij. Hiszen csak átnézünk a ha­táron túlra és minden elöjtünk van. — Ezt mondták mind a ket­ten, 2—2 mázsa gabonát bevit­tek C.vételijegyre a szőve;kczcj raktárába. A csikériat DISZ.fiatalok le­it őrt állnak a békén. Magya­lok és délszlávok kéz a kézben épíik n szocializmust Lelkesen köszöntötték fel az élenjáró dol­gozó parasztokat, hogy újabb lendületet adjanak a begyűjtés­nek. Mert tudják valamennyien, hogy határ men-én még nagyot), bak a feladatok, amelyekkel a Párt megbízta őket. Tisztítsuk a vetőmagot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom