Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-30 / 228. szám
Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget9 oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! Fetrócki Mihály nem cserélne Kopasz Péterékkel A miskei Iáncsics-szövetkezet tagjainak is jómódot, gondtalan életet nyújt a nagyüzemi közös gazdálkodás A miskei Táncsics-termelöcso- portot 1948. őszén aiakH°tla kilenc dolgozó paraszt 98 hold területen, 1949-ben már 18-rg nőtt a tagság száma és 189 holdra a 'terület. Ekkor már traktorral szántottak, géppel vetettek és 40 mázsa műtrágyát használtak el. 1950.ben már 45 ta9 dolgosait a szövetkezet 321 holdján, ma a tagság létszáma 100 és a terület 353 hold. A csoport eredményei kifelé le. mérhetők azon, hogy példájára megalakult két I-es mintájú csoport a községben. A szövetkezetnek induláskor például egyetlen állata sem volt. Most 11 lova, 14 szarvasmarhája, 35 növendék, marhája, 20 anyadisZnaja, 09 növendékkel és 350 baromfija van, De ast is tudja a faluban mindenki, hogy a csoport 100 mun- főegységre a következő osztalékot adja ki minden tagnak; a fejadagon felül 220 kg búzát, (SO kg vöröshagymát, 2 mázsa burgonyát, 2 mázsa árpát, 6 mázsa kukoricát és legalább 1500 forintot. Nézzük meg a közös gazdálko. dús eredményét egy-egy tag jövedelmének tükrében. Petrócki Mihály a felszabadulás eiött az érseki uradalomban cselédeskedett, ahol látástól- pakulásig dolgozott. Évi kom. menciója 16 mázsa búza, 40 forint, 1600 öl kukoricaföld és 300 öl konyhakert használata volt s kapott még évente 2 mázsa fáK Ebből tartotta el családját. A felszahadulás után 2 hold földet kapóit. De ezen is csak úgy tudott megélni, hogy napszámba is eljárt. 48 őszén Pef- róckiék is beléptek a csoportba « az ezévi eredrhény különösen megmutatta, hogy érdemes volt, j Eddig Petrócki Mihály 8 wid- ,esa 20 kg gabonát kapott fejadagba, rá 310 kg búzát és 260 kilogramm árpáf fejadagon felül liés 92 kg hagymát. Ezután jár \mêg a kukorica és e.gyéb tér. ■mény. Eddig 150 munkaegységet teljesítőit s készpénzben előreláthatólag 15—20 forintot kap jegységenként. De van a háztáji ('gazdaságukban 1200 öl kert is, i;amelyet a csoport szántott fel és 'amely után beszolgáltatás nincs. Ezen 20 mázsa kukoricát, 18 mázsa krumplit és zöldségfélét vár a Petrócki család. I Az a hatalmas fejlődés, amely ifi régi kisemmizett cselédeket (jómódú szövetkezeti tagokká tet- )te, legjobban lemérhető Szarvas j József életében. Mielőtt a csoportba lépett, Boldizsár Gergely és Szüle Árpád kulákoknál dolgozott látástól vakuiásig. Évi keresete 12 mázsa búza volt, 18 bárány lartása és 5 bárány, 150 forint, 1 hold, feles kukorica és fél öl fa. Mindem héten egy napi tejet kapott, ebből 3 kg sajtot lehetett készíteni, Ez volt a há. romtagú család évi keresete. Szarvas József eddig 115 munkaegységet teljesítőit. A fejadagon felül 750 kg gabonát kapott, ezenkívül 101 kg borsóK 350 kg árpát s minden nap 1—1.5 litei tejet. Háztáji gazdasága 800 öl, amelyen 15 mázsa kukorica és 10 mázsa burgonya termett. Révész Péter másodmagával dolgozik a csoportban. Augusztus 1-én már 337 munkaegysége volt, október l.ig eléri a 443— 450-et. Részesedése a következő: 986 kg búza fejadagon felül, 202 kg vöröshagyma, 614 kg árpa, 880 kg burgonya, 26 mázsa 40 kg kukorica es 6600 forint készpénzben. Ezzel szemben nézzük meg pl. Kopasz Péter középparaszt jövedelmét. Négyen dolgoznak 8 hold földön. Kopaszoknak az idén termett 2180 kg búza, 400 kg ár. Pa, várható 30 mázsa csöveskukorica, 10 mázsa burgonya, 15 mázsa paprika. Évente 600 liter tejet is fejnek. Adóba fizet 686 kg búzát és 1878 forintot. Ha akár Petróckiék, akár Szarvasék jövedelmét összehasonlítjuk ezzel, illetve néggyel megszorozzuk, mert hiszen Kopaszék négyen dolgoznak, láthatjuk a különbséget■ Ezekből a számításokból is látszik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztnak, akinek azelőtt semmije sem volt, most sokkal nagyobb a jövedelme, mint annák a kö. aépparasztnak, aki egyénileg gazdálkodik. Ez; pedig nemcsak a miskei Táncsics, hanem megyénk valamennyi termelőcsoportjának példája igazolja. A solti gépállomás pártvezetőségének gyenge munkája miatt elmaradtak az őszi munkákban Lassan halad a ssersödéskötés és a vetési munka A minisztertanács határozata a növénytermelés 1951—1952. tervévében megszabta a feladatokat ,a gépállomások számára is Ennek a határozatnak a gépállomás pártvezetősége hiányosan tett eleget. Ezt mutatja, hogy a gépállomás az őszi tervét a szerződéskötésben alig egy- harmadára teljesítette. Az őszi szánkás-vetés tervét eddig 5 százalékban teljesítette. Mélyszántást a gépállomás Solt község határában az elmúlt hétig egyáltalán nem végzett. De nem tartotta be a gépállomás a minisztertanács határozatát a termelőszövetkezeti csoportokra vonatkozólag sem. A termelőszövetkezeti csoportokban felszántott 120 hold főidből csak 22 hold van őszi gabonával elvetve. Mind ezek azt mutatják, bogy a határozatnak a soll! gépállomáson nincs mozgatója, a pártvezetöség nem áll a feladata magaslatán, nem irányit, nem szervez és nem jár elöl jó példával, kevés segítséget nyu.it a munka elvégzésében a gépállomás vezetőjének és a dolgo. A dollár igájában Hajónk kikötött a belgiumi Antwerpenben. Partraszálltunk £3 elindultunk a széles, fákkal szegélyezett fasoron. Az egyik [épület előtt hatalmas tömeg ácsorgóit: munkanélküliek var. dák a közvetiiőhivatálnál. Mindennap eljönnek ide, döntő többségük már reménytelenül: a marsliallizált Belgiumban nincs munkaalkalom. Egy vöröskerGgstes autó száguldott végig qZ úton, __ Nézze csak, ez/ az autót, ú Amerikából küldték, pedig m l is tudnánk ilyen autókat gyártani — mondja az egyik munkanélküli — De a mi gyáraink állnak, hogy odaát arannyal toll- hessék meg páncélszekrényeiket a nagytőkések. Es ezt nevezik öle „segélynek”. As ilyen segítségtől mentájául a feje az embernek. — Azért is küldik a <áó” amerikaiak a vöröskeresztes autókat, hogy mindjárt elsősegélyben részesítsenek bennünket — jegyzi meg keserű humorral munkanélküli társa. — Es nyakunkra küldik még összes ócska mozdonyaikat, kimustrált hajóikat és özönvíz elöl ti gépeiket. Az amerikai lökések Belgiumot, ezt a fejlett iParú országot használhatatlan áruik felvevő piacává alakították. Sorr„ jártuk a kikötő üzleteit, a polcokon kizárólag amerikai árukat látni, olyanokat, amelyekre a tengeren túl nem találtak vevőt. De itt sem, nagy á kereslet, n munkanélküliek nem nagyon tudják megvásárolni a háromszoros áron kínált amerikai szemetet. Az egyik boltban érdekes jeleneinek voltunk tanúi. Az egyik vevő magához próbált egy ingei, hogy megnézze, elég nagy-a Alig nyúlt hozzá, kezei között az in9 szakadozni kezdett. A pevő ijedten nézett „z elárusítóra, de ez csak legyintett egyet: — Ne izguljon, uram, amerikai áru! Mire. egy másik vevő gúnyain megjegyezte: — Marshall ajândéka a belgáknak... (Jeffyihevícs, szovjet tengerész elbeszélése nyomán.) zóknak. A gyenge, laza, kényelmes munka és a versenylendu- let hiányának következménye, hogy a szerződéskötésben Budai Tstván traktorista legmagasabb eredménye mindössze 9 hold. A kétmüszakos munka nincs bevezetve a gépállomáson. Arra hivatkoznak, hogy nincs munkaerő. A pártszervezet megelé. gedet azzal, hogy nincs. Nem intézkedett, hogy a gépállomáson rövid időn belül a munkaerőhiány kérdése megoldódjék. Pedig a kétmüszakos munka megszervezésével erősödne a versenyszellem. A nők bevonásával sokban javulna a gépállo. más munkája. A pártszervezet csak akkor tudja a gépállomás fejlődését biztosítani, a feladatokra a dolgozókat mozgósítani, ha példamutatóan elöl jár minden munkában. Ezért szükséges, hogy a 'pártvezetőség tagjai: Berea Já. nos fögépész és Szabó Acdras vezetőségi tag példamutatóan előtárjanak a szerződéskötésben is és mozgósítsák a dolgozókat tervük maradéktalan végrehajtására. A pártvezetöség bá'ran támaszkodjon a dolgozókra és induljon harcba a minisztertanács határozata értelmében az őszi szán;ás.vetési terv és szerződés- kötés mielőbbi végrehajtásáért. A bizalmi elvtársakka! egyenként foglalkozzon és szabja meg a feladatokat. Segítsen annak Végrehajtásában. A jó felvilágosító munkával, a dolgozók bevonásával be kell szervezni a még hiányzó munkaerőket és segí. leni kell az új dolgozókat. A DISZ-ifjúság pedig a kultúr- munka végzésében járjon elöl és ezen keresztül mozgósítsa a dolgozókat a tervük maradéktalan végrehajtásában. A munka megjavításában és az eredmények kiszó’esí'ésében fontos a kétmüszakos munka megszervezése, valamint a mun. kában kitűnt dolgozók nevelnek állandó tudatosítása. Ki kell szélesíteni a brigádversenyt és ezen belül a párosversenyt. Ebben a munkában a párive- zetöség nagyobb mértékben támaszkodjon a do gozókra és a szovjet tapasztalatokra és így törekedjen a gépállomás a»: eredmények menyiségi, minőségi, 'időbeni elvégzésére. • •• „Ötéves tervünk, béketerv66 Az ötéves terv szebbé, boldogabbá teszi egész néptínk életét, Erről a hatalmas vállalkozásról beszél az a könyv, ame. l.vet a közeljövőben ad ki a népművelési minisztérium „Ötéves tervünk: béketerv” címmel. Ebből a könyvből közöljük az alábbi részletet: * A mj hazánk tartós békét kíván és hatalmas összegű építkezésekbe kezd Az ötéves terviörvény 45.2 milliárd forint) értékű új épít. kezés megvalósítását Írja elő. Ha ezt az összeget kizárólag lakásépítésre fordítanánk, akkor kétmillió 290 ezer egyszobás Lakást építhetnénk. Csupán gömbvasból annyit használunk fél, amennyiből kitelne ezer l)u- na-tengerjáró hajó teljes vas. anyaga. Ilyen feladat végrehajtásához! építőiparunk további hatalmas méretű fejlesztése szükséges, Nagyipari módszerek. A nagy szocialista országban, a Szovjetunióban, a világ legkorszerűbb módján építkeznek. Az építkezés gyáriparrá vált. Gyakran elkészített elemekből rakják össze a házak nagy részét. Az alapozást) olyan gép végzi, amely egyszerre egy va. gonna való földet emel ki. A kujbisevi vízierömü építésénél olyan darabokat használnak, amelyeknek belsejében egy másik lánctalpon közlekedő daru jár fel-alá, hogy javítás alkalmával felemelje és a megfelelő helyre tegye az óriásgép különböző alkatrészeit. Egész épületekeit szerelnek össze habarcs és tégla felhasználás nélkül. A városrendezésnél a házakat lebontás nélkül egyik helyről a másikra tolják, hogy megszűnne az épületben à víz-, gáz. villany- és telefonszolgáltatás. Az iskolában folyhat a tanítás, a kórházakban folyhat a műtét, miközben az éjoületet át helyezik. Az építőipari technika jelenleg elérhető legmagasabb teljesítménye. A tőkés Magyarországtól ap. ró vállalatokra szétforgácsolt építőipart örököltünk. Gépei néni voltak, módszerei évszázadosak. Sok ’ apró épitüváltalat tőkés tulajdonosai méregdrága árakat számítottak az építkezésnél é3 ezzel egyidöben csaknem veszélybe döntötték a ij£romévp;= tervet, Az államosítás során nagyiparrá kellett szervezni az építőipart. Központi líervirodákait létesítettünk. Csoportokra osztottuk az ipart és minden cső portnak lei jelöltük a maga feladatát. Az egyik gyárépítéssel, a másik lakásépítéssel, a harmadik flltv és vasútépítéssel kéz. dett foglalkozni. Megkezdtük a gépesítést. Előbb a legegyszerűbb gépeket kapta meg az építőipar, azután a különlegesebb, nagyteljesítményű gépeket is.' Megjelenítek az építkezéseinken a jellegzetes alakú gém,- csőrü, karcsú toronydarúk, me* lyek szinte a munkás kezébe adják a téglát, a habarcsot a cementet, a deszkát, A betonkeverő gépek, hosszúnyakú anyag, továbbító szalagok, hatalmas öblű szovjet fölclmarkolő gepek, eddig ismeretlen árokásó bérén, dezések kezdték benépesíteni fontosabb építkezéseinket. Megtanultuk a szovjet rendszerű téli építkezést A habarcsot és betonkeverőt gőzkazánnal melegítjük. A friss falakat gondosan felkötözötiíj gyékény függöny óvja a fagytól. Az épületelemek elöregyártá- sa is megindult. Harminc-negyven méteres betonoszlopok es tartógerendák is készülnek a földrefekketett deszka-zsaluk között. A megszilárdult épületrészeket .bikának” nevezett ha. talmas emelőkészülék szorítja össze és emeli be a megfelelő helyre. Megindulj a munka újfa j'a megszervezése. Az épületeken a különféle munkálatokat egyidöben végzik. A dolgozók egy. más munkáját klégészitö úgynevezett komplexbrigádokba tö. mörültek. A magyar ipar első sztahanovistái az építőiparban tűntek fel. A Szovjetunióból hazatért Pozsonyi Zoltán épitömunkás a hároméves terv Utolsó évének a Szent Imre herceg.út egyik telkén forradalmasító hatású be. mutatót rendezett a szovjet- rendszerű gyorsfalazásból. Azóta meglátogatták hazánkat a legkiválóbb szovjet épl. lök, a falazás és munkaszerve, zés művészei és tudósai: Savlju- gin Makszimenko, Komaaov mérnök, Koba és Zujev építőipari sztahanovisták. Mintegy négyezer magyar kő. műves és háromszorannyi segédmunkás vette át a gyorsépi- tés élenjáró módszereit. Valaha egy jó kőműves nyolc óra alafJt két köbméter falat rakott fel. Az ötéves terv első évében a pécsi Máj János és brigádja (egy szakmunkás és két segédmunkás) nyolc óra alatt tizen, két köbméter falat rakott fei. Ezek építőiparunk eddigi ered. ményei. Hatalmas építkezési tervünk megvalósításához további erőfeszítések szükségesek. D i e s 0 s é g t û 1í 1 h Tass község dolgozó parasztsága is lelkesen követi a megye többi dolgozó parasztságának példáját a gabonafelesleg beadásában A községi pártszervezet által irányított jó felvilágosító munka eredményeként egymást túlszárnyalva igyekeznek teljesíteni hazafias, kötelességüket. Például Farkas József 15 holdas középparaszt 26 mázsa és 14 kiló gabonafelesiegét adta be. Szokoiai János 4 holdas dolgozó paraszt 10 mázsa 57 kiló Bárány László 14 holdas középparaszt 13 mázsa 31 kiló. Látos Imre 6 holdas dolgozó paraszt H mázsa II kiló, Tóth Imre 3 holdas dolgozó paraszt pedig 11 mázsa és 44 kijó gahPnafelçsIe- gét adta be. Ugyancsak beadta minden feleslegéi Vorák János dolgozó paraszt is. Beadási kötelezettségén kívül még 10 mázsa és 78 kiló gabonát szállított be a földműyesszövetkezet raktárába. Özv 03iormIçza Ta. másné 3 holdon gazdálkodó dolgozó pargsztasszony 460 kiló felesleges gabonája beadásival járult hozzá hazánk megerősítő, séhez. Tenke Gábor 2 holdas dolgozó paraszt aki a népnevelő munkából is kiveszi részét, 500 kiló feleslegének beadásával mutatott példát a község dolgozó parasztságának. Követte pél. dáját Vorák Mihály 4 holdas dolgozó paraszt is, aki 742 kiló gabonafeleslegét adta be. Olvasd a\ míhdén^szd mdtX /.jieti fè{l^é?eciçtç?êgfiî ç!$!
