Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

c A magad hasznára, a haza javára: jegyezz békekölcsönt! m AZ MDP RÍrSKISKl^MEGYKÍ PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA m VI. évfolyam, 228. szám Ara SO fillér 1951. szept. 30, vasárnap A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN SIKERÉÉRT! Irta. Or d Megyénk dolgozói ünnepi dísz­be öl öztetve a városokat, falva­kat, hatalmas lelkesedéssel kecel­ték meg a békekölcsönjegyzést. Érzi és tudja minden becsületes ember, hogy a maga hasznára, a haza javára fordítjuk a lejegy­zett összeget. Nagy a lelkesedés üzemben, falun egyaránt, Van kit- kövessenek a dolgozók, mert a kommunisták — mint mindig — most is szép példáit mutatják a hazaszeretetnek. Számtalan párttitkár és vezetőségi tag bi- zonyítotia be, hogy érdemes a Párt bizalmára. Katymáron Or­sós elvtárs 3500 forintos, Bandik Ferenc délszláv dolgozó paraszt 2C00 Ft-os jegyzésével bizonyí­tóba he hazája iránti szeretetét. Kiskunmajsán Sebök Antal, az AMG pártti[kára és Varga elvtárs, a községi pàrt'-itkàr kö­zött egészséges verseny alakult, egymást túlszárnyalva, jelenleg 1700 forintos jegyzésnél tarta­nak. Kiskunfélegyházán pl. a Középnehéz Vasszerkezeti Gyár­ban Kövesdi Pál esztergályos 1200 forintos jegyzésével muta- fcb-tfc példát dolgozó társainak. — Jól tudja Kövesdi Pál, hogy az államnak adott kölcsönből újabb korszerű üzemek, iskolák, kul- túro'thonok épülnek. Kalocsán pl. Erős Ferenc 600 forintos fi­zetése mellett 2000 forintot jegy­zett. Erö,s Ferenc példamutató Jegyzésén keresztül tudta elér­ni, hogy eddig már Gyenas László népnevelő társával együtt 22.000 forintot jegyeztetlek. Há­rom napja indultak harcba a párttag és pártonkívüli népne­velők és máris hatalmas sikere­ket értek el. Népnevelőink átér­zik feladatuk fontosságát, tud­ják, hogy a dolgozó nép boldo­gabb jövőjéért harcolnak, ami­kor megfelelő átlagjegyzésekre törekszenek. Pártszervezeteink feladata, a népnevelők harcba Indítása előtt, megfelelően lás­sák el ag'lációs érvekkel, hogy minden népnevelő meg tudja magyarázni dolgozó társainak a kölcsön jelentőségét. Legjobb agitáciős érv, ha a népnevelők Saját példájukon, dolgozó tár­saik példáján kérésziül mutat­ják be, mit jelent a felszabadult élet, mit jelent szabad hazában boldog embernek lenni. Dolgo­zóink emlékezzenek a népnyúzó horthysta rendszerre, amikor nem volt becsülete a dolgozó embernek, amikor az értelmiség, a munkás, a paraszt csak arra volt jó, hogy a tőkések, a föl­desurak igáját húzzák. Most a szabadság a további felemelke­dés népünk kulturális és anyagi féléiének tovább fokozása adjon még nagyobb erőt és lendülhet a kormány felhívás, a kö’.csön- legyzés teljesítésére. Pártszer­vezeteink figyeljenek fel az «gyes _ fei-üle-akyi mígnyiltiá-, ög László r.uló ellenséges tevékenységre, mert a osztályellenség fő tá­madási formája most fejlődé­sünk nehézségeit fölnagyítva alacsony jegyzésre uszítani. Az osztály ellenség igyekszik befo­lyása alú vonni a kevésbbé ön­tudatos dolgozókat, hogy ala­csony összegeket jegyezzenek. Az ellenség a dolgozó parasztok között, azt terjeszti, hogy drága a ruha . és sok az adó, tehát nincs pénz köicsönjegyzésre. Akasztó községben pl. Tó‘h Antal 3 hol­das kisparaszt az ilyen uszításra így válaszol: „A tavalyinál hol­danként 2 mázsával volt 3°hh a termésem, iparcikk utalványt kaptam, a kukoricaszcrzödésre felárat kapunk, jó ára van a disznónak, baromfinak, semmi okunk a panaszkodásra.” Sza­badszálláson is tudják a népne­velők, hogy a tüdőgondozó, a kórház, a tüzoltöszertár, a Ba- lázs-pusztal posta, a gépállomás, a villany, hatalmas értéket je­lent. A községben 140,000 fo­rint értékű iparcikket vásárol­tak a dolgozó parasztok a »el­vételt jegyre beadott gabona után. Ebben a községben a Nép­bolt pl. hetenként 100.000 forin­tot forgalmaz. Ezek a számok felhívják nép­nevelőink figyelmét, hogy hely­telenül járnak el, ha indokolat­lanul alacsony összeget jegyez­tetnek. Pártszervezeteink, nép­nevelőink érezzék át a feladat jelentőségét és érjék el, hogy ne legyen a területükön egyetlen dolgozó család sem, aki ne ven­né ki részét a békéért folytatott harc küzdelmeiből, a kölcsön- jegyzésből. A békeharc kiszéle­sítését megköveteli különösen a mi megyénkben az a körülmény, hogy mi közvetlen szomszédság­ban vagyunk az imperialisták mindenre kész ügynöke. a Tito- bandával. Tito és bandája soro­zatos provokációt, gyilkcsságot követ el déli határainkon, kato­nai ei'ödi'ményeke,, hadiutakat építenek és ígéretet tettek, hogy egy háború esetén 30 hadosztál­lyal az amerikai gazdát bármi­kor hajlandók támogatni. A mi népünk nem akar újra nyomor­ba, a pusztulásba jutni, ezért harcolnak a délszláv és magyar dolgozók testvéri összefogással a kulik mesterkedések, a Tito- banda leleplezésével a tervek, a kormány- és párthatározatok maradéktalan teljesítéséért. — Pártsizerveze tjeink az erőviszo­nyokat felmérve, készüljenek ff»' a Vasárnapi nagy agitáciős nao- ra, biztosí|Sák, hogy a fajú leg­távolabbi házába, a tanyavilág­ba mindenhová eljusson a kor­mány felhívása. Biztosítsák a dolgozók példamutató jegyzését. Induljon meg a harc ;l legjobb népnevelő címéért, a kölcsön­A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa a Néphadsereg Napján BAJTARSAK! Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Ma a dicsőséges pákozdi üt­közet évfordulóján ünnepeljük először a Néphadsereg Napját, 1848 szeptember 29-én Pákozd mellett vívta meg első csatáját a hős szabadságharcos magyar honvédsereg a hazánk területére betört ellenség ellen, a haza lán­goló szereltének tüze acéloz’a meg a honvédek karját, a sza­badság védelmének szent elha­tározása sokszorozta meg ere­jüket, a ránktört, rabló ellenség iránti engesztelhetetlen gyűlölet pótolta a hiányos felszerelést;, a honvédsereg nagy győzelmet aratott a számbeli túlerőben lévő császári zsoldossereg felett. Mi, a Magyar Néphadsereg katonái, büszkén nevezzük ma­gunkat a hős 48-as honvédek és a dicső 1919-e3 Vörös Hadsereg örököseinek. Elődeink lángoló hazafiságának és a szabadság- harcokban tanúsított elszántsá­gának példája arra buzdít ben­nünket, hogy továbbra is minden erőnket megfeszítve küzdjünk hazánk függetlenségének, népi demokráciánk vívmányainak a megvédéséért, néphadseregünk erősödéséért. Ez azt jelenti, hogy szakadatlanul tanulnunk keli felszabadítónktól és nagy példaképünktől, a dicső Szovjet Hadseregtől. Néphadseregünk honvédéinek, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és tábornokainak kemény munká­ja azoknak a feladatoknak telje- sítéséért, amelyeket népünk és dicső Pártunk jelölt meg a hon­védség számára, felszínre hozta a magyar katona kiváló tulaj­donságait: pz áldozatkészséget, a bátorságot, a lankadatlan Ki­tartást. Az imperialista háborús gyúj­togatok és hitvány csatlósuk: a gyilkos Tl o-banda gyűlölettel kísérik a mi építő munkánkat és fokozott háborús készülődéseik­kel veszélyeztejik népünk béké­jét. Ma azonban a magyar nép nincsen egyedül, mint volt 1848- ban. Velünk van a hatalmas Szovjetunió. Megbecsült tagja vagyunk a legyőzhetetlen béke­tábornak, amelyet korunk leg­nagyobb lángelméje; u nagy Sztálin vezet. Hazánk szent határainak, dol­gozó népünk békéjének védel­mében a ml szeretett Rákosi elvíársunk mutatja az uiat: „lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt °[t leszünk, ahol a béke nagy ügyé­ért küzdeni és áldozni kell”. A mai napon gondoljunk vala­mennyien forró szeretettel fel­szabadult magyar népünkre: a mi hős munkásosztályunkra, dolgozó parasztjainkra, haladó értelmiségünkre. Köszönjük dol­gozó népünknek, Pártunknak és forrón szeretett vezérünknek, Rákosi elvjársnak fiatal nép­hadseregünk erősítése érdekében hozott áldozataikat. A inat na­pon valamennyien a soha el nem múló hála és ragaszkodás érzé­sével fordulunk a nagy szovjei nép, a felszabadító dicső Szovjet Hadsereg és tanítónk, a bölcs Sztálin felé. Bajtársak! Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! A Néphadsereg Napja ünne­pén köszöntelek benneteket ' és kívánom, hogy még nagyobb sikereket érjetek el a békéért folyó harcban, a győzelmes sztálini hadtudomány elsajátí- iásában, hazánk üávére és dicső, ségére. Éljen a tartós béke megdönt­hetetlen erődje, a kommunizmust diadalmasan építő nagy Szovjet­unió! Éljen felszabadítónk és példa­képünk: a. hős Szovjet Hadsereg! Dicsőség a nagy Sztálinnak' a magyar nép nagy barátjának, a béketábor lángeszű vezérének! Éljen szeretett hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! Éljen a Magyar Néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője, szabadság- harcos őseink méltó utóda! Éljen győzelmeink szervezője, néphadseregünk nevelője és lel­kesítője, a Magyar Dolgozók Párija ! Éljen a magyar nép bölcs fa-1 níjója, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! FARKAS MIHÁLY, vezérezredes s. k., a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. A népnevelők jó munkája nyomán egyre többen tudják Szabadszálláson is, hogy a békekölcsön jegy zés: hazafias kötelesség Nagy, kimondhatatlanul nagy a lelkesedés a Második Béke­kölcsön jegyzés első napján, a szabadszállási építkezésen. Az építkezés valamennyi munkahe­lyét teleharsogja a hangszóró. Pattogós induló hangjai törnek felfelé diadalmasan. Az első, órák nagyszerű eredményei, lelkes iz­galomba hozzák a dolgozókat. Valamennyiekben ég az elhatá­rozás: viinél többet adni álla­munknak, minél nagyobb összeg jegyzésével hozzájárulni a tere sikeréhez és a béke megvédésé­hez. Az épületek között javában folyik a békekölcsön jegyzése. Népnevelők mennek munka- heíyről-munkahelyre, kezükben lobogtatják a jegyzési íveket. Zagyi Balázs kőműves már na­gyon várja a népnevelőket, nem akar utolsó lenni a jegyzésben. Amikor odaérnek hozzá a nép­nevelők, gondolkodás nélkül ír­ja a 800-at. Szitár Imre segéd­munkás 500 forintot jegyez, Szőke Erzsébet és Finda Róz5i eegédmunkásnük 400—400 fo­rintot­— örömmel jegyzek békeköl­csönt, merf tudom, hogy ezzel hazámat erősítem. Szüleimtől tu- dom, hogy nehéz soruk volt a. előtt épül ragyogó jövőnk, En ezt a jövőt akarom, ezért jegy­zek 650 forintot, — mondja Gom­bos Sándor épi|őipari tanuló. Zagyi Balázs kőműves, aki az imént 800 forintot jegyzett tü­relmetlenül lesi H népnevelőket: Elvfársak, én az előbb kerocset jegyeztem, álljatok már meg, h«dd javítsuk ki, — mondja lel­kendezve, amikor ismét arra járnak a népnevelők. — Ezer fo- 'intra javítom — mondja moso­lyogva. A háborúra készülődő lmperialistákra gondol most el­szánt gyűlölettel s önkéntelenül is megnyomja a ceruzát. így tett különben Eperjest István szta­hanovista is, aki 1300 forintról 1400 forintra javította jegyzését. Kovács István sztahanovista kőműves 1000 forintot jegyzet!. — Tudom, hogy jó helyre ke­rülnek forintjaim, érzem, hogy ezzel is erősebbek leszünk; —. mondja Simon Ferenc segéd­munkás, aki. 500 forintos jegy­zésével járult hozzá békénk meg­védéséhez, tervünk sikeréhez, A szabadszállási építkezésen, bé- kekölcsönjegyzés első napján, a déli órákig 187 dolgozó jegyzett összesen 72.500 forinto'. Nagy lelkesedéssel jegyeznek &&kQicäöxU _ 4 üoigqz^jigr^^z­tok is. Hunyadi Lászlőné 3 hol­das dolgozó parasztasszony 300 forintot, jegyzett. — öf gyermekem van. Reájuk is gondoltam, amikor elolvas­tam a minisztertanács felhívá­sát. Tudom, hogy ezzej a 300 forinttal hozzájárulok ahhoz, hogy gyermekeim békében élje­nek, — mondotta a népnevelők­nek. Ralkovics Gáspár is csa­ládjára gondolt, de gondoli épülő hazánkra, a háborús gyúj­togató imperialistákra és aljas szövetségeseikre, a Tito-fasisz- tákra is. — En az Uj Elet-ter melőszövetkezet tagja vagyok és tudom, hogy jó munkánk ered­ményeként boldog jövő vár va­lamennyiünkre. Ezt, a boldog jövőt védem 500 for[ntos jegy­zésemmel, — mondotta Ratko- vies Gáspár. Nagyszerű eredményekkel io> tyik Szabadszálláson a Második Békekölcsön jegyzése. A népne­velők fáradhatatlanul járják a falut. az építkezésen, a gépállo­máson a munkahelyeket és jel- ke'sen magyarázzák az eredmé­nyeinkéi, a terv eredményeit. A népnevelők jó munkája nyomán pedig egyre többen értik meg, hogy a békekölcsönjegyzés^ hfl-, sajias kötelesség^

Next

/
Oldalképek
Tartalom