Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-29 / 227. szám

A magad hasznára, a haza javárai jegyezz békekölcsönt! * M - 4 ^ ' AZ M»P BÁCSKISKU^KEOYEI PÁRTBIZOTTSÁOÁMAK lapja VI. évfolyam, 227. szám Ara 50 fillér 1951. szept. 29, szombat A mi hadseregünk Szeptember 29-én ünnepeljük először a Néphadsereg Napját, a magyar nép és hadserege test­véri együvétartozásának szép ünnepét. Ez az ünnep a pákozd- velencei dicsőséges csata emlé­kéhez fűződik, 1848 szeptember 29-én vívta Kossuth honvédsere­ge az első győzelmes ütközetét az osztrák császár kutyája: Jella­sics bán oadserege ellen. A számbelileg kisebb honvédsereg . szétverte a hazánkra tört ellen­séget és örök dicsőséget szerzett a magyar katona nevének Ez a csata legszebb haladó hagyomá­nyaink közé tartozik. E haladó hagyományok méltó őrzője és örököse néphadsere­günk. Néphadseregünket, amint a 48-as honvédhösöket, a nép iránti hűség és forró szeretet, a haza iránti odaadás szelleme töl­ti be. Tisztjeink és katonáink egyaránt a nép harcos fiai, akik készek arra, hogy bármi áron megvédjék szabadságunkat, füg­getlenségünket, békénket. Dolgozó népünk sajátjának tekinti ezt a néphadsereget, bí­zik benne és szeretetének ezer jelével halmozza el.' A gyárak munkásai munkafelajánlásokkal teszik emlékezetessé az első Néphadsereg Napját, sok dolgo­zó paraszt pedig bejelentette, hogy szeptember 29-re belép a termelőszövetkeze tbe. Néphadseregünk erejének leg­főbb forrása a dolgozó néppel való összeforrottsága. A nép szeretete és az öntudat t°boroz- za ezrével a bátrakat, a nemes- íelküeket, az „igaz embereket”, a nép legjobbjait a nagy nevelő- iskolába, a honvédségbe. Öve ralijukat, paraszti gúnyájukat, katonazubonnyal cserélik fel. A múltban szabadságra hazajáró idegen lett a katonából. Ma még mélyebb, lelkesebb, áldozatké­szebb lesz a szeretet és ragasz­kodás a bevonult testvérek felé. A dolgozók egy húsból és vér­ből valónak t^^ik izmosodó néphadseregünk tagjait­Ezt a széttéphetetlen kapcso­latot mélyíti ki a mostani ünnep is, a Néphadsereg Napja. A hatalomra került munkás- osz‘ály, szövetségben a paraszt­sággal, arra használja fej hatal­mát, hogy biztosítsa a szocialis­ta társadalmi rend felépítését, elfojtsa a reakció ellenforradal­mi kísérleteit és visszautasítsa a külföldi imperialis;a ellenség be­avatkozását. Ennek a harcnak, a nép hatalma megvédésének egyik döntő eszköze a ml nép­hadseregünk. A békét védi a ml néphadsere­günk De nem akármilyen békét- Egy-egy hódítás után jóllakot­ton, vérgőzösen, békét, hirdetnek az imperialista ragadozók is, hogy zavartalanul emészthessék meg zsákmányukat. . Megbékél­nek” egymással, hogy új erőt gyűjtsenek új vérengzésre, még ezörnyübb pusztításra készülje­nek. Békét prédikált 1939-ben az angol miniszterelnök Is, miután Hitlerrel azt a hírhedt, 20 mil­lió ember halálát előkészítő mün- hen; megegyezést kötöké. Cham­berlain könnyű szívvel áldozta fel Hitlernek a magyarok, cse­hek, románok, lengyelek millióit, hogy továbbra is biztosítsa saját uralkodó osztályának „békés uralmát a gyarmati népek száz­milliói fölött.” A „régi ;ó békevüágban”, 1914 előtt a nyomortól, elnyomástól űzve „kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk”. És bé­ke volt a bethleni konszolidáció korszaka is, amely negyedévszá­zad alatt a magyarság legször- nyübb háborúját, pusztulását, félmillió magyar ember halálát készítette elő. És Mlndszenty, meg Grösz nem akar( békét? A görög példától megihletve ki is dolgozták a Vatikán útmutatásai alapján, a „békés áralakulás” részletes tervét, amelyben a nyu- gat oá hadosztályok és csendőrök, az amerikai Military Police pri­békjeivel együtt gondoskodtak volna arról, hogy a legfőbb zászlósúr csendjét, nyugalmát ne zavarhassa meg a földjükül megfosztott parasztok és a jog­talanságba vissz-ataszi|0tt mun­kások panasza. Az imperialisták szuronyok hegyén nyugvó békéje éppoly gyűlöletes, mint maga a kaPüa- lizmus. A gyarmati szabadság- harcok, a koreai nép hősi ellen­állása bizonyí-éka annak, hogy az öntudatára ébredt, szabad- ságszeretö, emberi méltóságát megbecsülő milliók nem nyug­szanak bele so b a megalázó, pusztító „békébe”. Inkább a harcot választják. A mi néphad­seregünk azért erősödik, fejlő­dik, hogy hazánkra s°ha többet ilyen békét rákényszeríteni ne lehessen. Egész magyar népünk büszke arra, hogy olyan hadserege van, amely Kossu(h vörössipkás hon­védéit, az 1919-es munkáshadse­reg harcosait és a dicsőséges felszabadító Szovjet Hadsereg katonáit tekintik példaképének. Ilyen hadsereg kezében jó he­lyen van a magyar szabadság, a haza ügye. Ez a hadsereg erős kézzel őrzi a nép vívmányait, a békét, akármilyen imperialista- titóista betolakodóval szemben. Fejlődik és erősödik a mi nép­hadseregünk. Erejének gyökere a nép szerejete és az ellenség olthatatlan gyűlölete. A mai na­pon a magyar nép büszkén te­kint hadseregére, szeretettel é? megbecsüléssel zárja szívébe, mert ez a hadsereg, — amint Rákosi elvtárs mondotta — hű­en és ingadozás nélkül támogat­ja. a békének és az ember) sza­badságnak' azt a világfrontjáj, amelynek élén a hatalmas Szov­jetunió és bölcs vezére, Sz'álin elvtárs á11. Megyénk dolgozói hazafiam lelkesedéssel válaszolnak a kormány felhívására Győzelmi jelentések érkeznek az ország, a megye minden részéről, a magyar dolgozó nép válaszol a kormány felhívására. Lelkes hangulatban, tánccal, dallal, énekszóval köszöntötte népünk a mai napot, amikor a fiatalok vidám csasztuskáit ko­moly ünnepi szó váltotta fel a röpgyüléseken. minden magyar dolgozó érezte: aláírása a békekölcsöníven újabb tfOla, hogy ha­zánk a Vas és acél, a gépek országává váljék. Egy nap telt még csak el, de már most kibontakozóban van népünk újabb hatalmas győzelme, a nagyszerű népszavazás a béke ügye mellett. Bányászok és dolgozó parasztok, katonák és vasmunkások, művészek, kisiparosok veszik kezükbe a tollat, hogy a Máso­dik Békekölcsönjegyzéssel még harcosabban mutassák meg ország-világ e.lött: boldog jelenünkért és még szebb jövönkért cgyemberként sorakoznak fel a Párt és a kormány mögött azon az úton, amely a béke biztosításához és a szocializmus felépítése felé vezet. „Vj városok, új gyárak, új egyetemek, új iskolák, kórházak, utak épültek. Épül hazánk büszkesége a Dun0i Vasmű. Falca­ink százaiban gyulladt ki a villanyfény. Traktorok, kombájnok és mezőgazdasági gépek ezrei segítik dolgozó parasztságunk munkáját, teszik szebbé életét, ötéves tervünk megvalósításával, népünk előtt ragyogó jövő áll” — mondja a Magyar Népköztár. Saság kormányának jelhívása, A magyar dolgozó nép így válaszol: „A magunk hasznára, a haza javára: békekölcsönt jegyzünk mindahány an!" Mühc.tyek, munkahelyek, intézmények, hivatalok, mind olya­nok, mint a méhkas. Lelkesedéstől zsong aZ egész megye. A dolgozók a békekölcsönjegyzéssel gyűjtenek maguknak, és jövöjiiknek gyűjtenek, Gyűjtik, azokat a nagy alkotásokat, nme. lyeit élelüket szebbé, jobbá, teljesebbé és örömtelibbé teszik, kaptárakba gyűjtik a gyönyörű jövendőt, békekölcsönt jegyezve gyűjtik a béke mézét, a béke édességét hazájuknak, gyerme­keiknek, családjuknak. Ezt a lelke« és vidám zsongást, megyénk boldog hangulatát adják vissza az Ht következő beszámolók: Építési ütemünk meggyorsításáért Az őszi szél már messziről fe­lénk hozza a friss, pat:ogó in­duló hangjait, amelyek a kiskun­félegyházi gépállomás rádióján a hatalmas udvarra szűrődnek, A dolgozók megszaporázzák lép­teiket. Lelkesarcú munkások igyekszenek munkahelyükre. — Ki jegyez többet, ki ad többet a hazának, a békéért, fejlődésün­kért, a szocializmus építése üte­mének meggyorsításáért — erről beszélgetnek a traktoristák. A dolgozók egymásután írták alá a jegyzési íveket. A gépállomás CO dolgozója már tegnap 50 ezer forintot, jegyzett. A jegyzésben a következő traktorosok mutat­tak példát: Buticza József, Pál István, Fazekas Sándor trakto­risták 500 forintos fizetésükből 1200 forintot jegyeztek. Laczkó Antal és Szász József pedig 1000—1000 forintot. Üzletnyitás előtt jegyeztek az Állami Árúház dolgozói Az Állami Áruházban ünnepé­lyes hnngula;ban a nyitás előtt beszéljék meg a Második Béke­kölcsön jegyzését. Ezért jöttek lie a jegyzés napján korábban a dolgozók, mint máskor. Mind­nyájan érzik, tudják, felelőssé­güket és egymásután kerülnek az ívre a nevek és nevek mel­lett az Összegek bizony! ják az üt dolgozók szeretetét hazájuk iránt, Rövid idő alatt 18.900 fo­rintot jegyeztek. Az élenjár Dra- hos Ilona, aki 1500 forinjos fi­zetéséből 2500 forintot jegyzett. A Vasszerkezeti Gyárban reg­geli röpgyülést tartottak I)t Is reggel a szokottnál jóval ko­rábban siettek a dolgozók a munkahely ültre. Az üzem falai­ra elhelyezett plakátok fogadták a munkába £ie.;ö dolgozókat. — „Ötéves tervünk megvalósításá­val népünk előtt ragyogó jövő áll!” — mondja a felhívás. A plakátról derüsarcú, öntudatos munkás képe tekint ránk, mö- götje épülő házak. A dolgozók nagy lelkesedéssel jegyeztek kölcsönt. Olyan kölcsön ez, mely segít felépíteni az új gyárakat. Már a reggeli órákban 175 dol­gozó 73.300 forintot jegyzett. Ennek a jegyzésnek átlaga 500 lórin-. De Kiskunfélegyházán a Sza­bó Kisipari Szövetkezet sem akar lemaradni: 25.500 forintot je­gyeztek. Átlaguk 850 forint. A Hitelszövetkezetben kilenc dol­gozó 3000 forintot jegyzett. A Szobafestők Szövetkezete 7800 forintot jegyzett. Közelebb hozzuk a holnapot A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁ­RÁSBÓL Is százával jönnek a nevek és a jegyzések, A járási MÉSZÖV 173 dolgozója 70.700 forintot jegyzett. A Vorosilov- íszcs Gál érőn a csoport tagjai eddig több mint 10 ezer forintot jegyezjek. Itt kiemelkedő Kovács Erzsébet DISZ-tag jegyzése, aki 600 forintot jegyzett. Paksi József DISZ-titkár 500 forintot és Majoros Margit DlSZ-^ag 400 forintot jegyzett. Az ifjúság pél­damutatóan jegyzett, mert tud­ja, hogy jegyzésével közelebb hozza a holnapot. Kalocsán az üzemekben min­denütt ünnepi röpgyüléseket tar­tottak. Az első napon reggel 8 órától 11-ig 18 üzem jegyzett már 176 ezer forin|0). A Kenyér, gyárban Csupor Ferenc betaní­tott szakmunkás mulatott pél­dát. Három gyermeke van, egy­havi fizetésé), 600 forintot jegy­zett. Amikor aláírta az ívet, azt mondotta: — Gyermekeim jövő­jére gondolok, amikor a béke­kölcsönt jegyzem, ötéves ter­vünk sikeres végrehajtásával gyermekeim jövőjét látom bizto­sítva, Ezért harcolok a békéért, boldog, erős, független, szocialis­ta Magyarországért. A vasútnál azonban vontatot­tan Indult a jegyzés. 11 órakor még csak két dolgozó jegyzett- It) rossz volt a népnevelő mun­ka. Hiányzott a kommunisták példamutatása. Hasonló volt a helyzet a gépállomáson is, ahol Máté Pálné AMG-vezető sem jegyzett példamutatóan. Válasz Titónak Egymás u;án futnak be a je* lentések a kalocsai járás terü­letéről. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján Dunaszent- benedek községben a dolgozó Parasztok 300 forintos átlagban jegyeztek. Kassai Andrásné 600 forintot, Acs Gábor 500 forintot, Vidók Dénes 400 forintot jegy­zett. Miskén Bagó Orbán 600 forintot jegyzett és úgy nyilat­kozott, hogy ezzel válaszol Titó­nak a határon elkövetett provo­kációkért, Dusnokon Kockás Károlyné 400 forintos jegyzése­kor kijelentette, hogy azért je­gyez ismét, mer,t az eddigi jegy­zésénél a kötvénye is nyert. Érti miről van szó, a békéről. De nem ezen a véleményen van Foktön Vörös Ferencné pékmes­ter felesége, akit a kulákok a rémhírekkel megtévesztettek. Az asszony nem ériette meg a köl- csönjegyzés jelentőségét, nem látta azt, hogy a dolgozók fo­rintjai hogyan öltenek testet al- kőtárainkban. Baja így válaszol a kormány felhívására Baján a népnevelők mindenütt értekezle-et tartottak. Jó fegy­verük van a bajai népnevelők­nek a mostani csatához. Ez a fegyver, a meggyőzés, a tények ereje. Mindennapi életünk, épí[ő- munkánk tényeivel mutatják meg, hogy önmagán segít az, aki a hazát, a tervet segíti. Az első körzetben, ahol a legutóbbi taggyűlésen 120-an vettek rész;, most a népnevelőértekezleten 400-an jelentek meg. Hasonló volt a helyzet a Magasépítő Vál­lalatnál is, ahol a kultúrműsor­ral összekapcsolt népnevelő ér­tekezleten 150-en vettek részt. Megindult a verseny a népneve­lők között. Az V. körzetben a Rajta elvtárs versenyre hívta kj Szalvai Fülöp utcafelelőst, a 17-es körzet kihívja a 14-es kör­zetet. Az ötödik körzet MNDSZ népnevelői versenyre hívták ki a kiscsávolyi iskola pedagógu­sait- A versenykihívásban arra szólítják fel a népnevelőit egy­mást, hogy ki ér el magasabb iegyzési átlagot. Az erdőgazdaságnál K0Ő3 1st. ván szakmunkás multévj jegy­zését duplájára emelfe. Elmon. dotia, hogy tavaly, mint párton- kívüll jegyzett, azóta tagjelölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom