Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-28 / 226. szám

ar A magad hasznára. a haza javára : jegyezz békekölcsönt! AZ MDP lU€SkISIÍl\MEWTi:i PA K Til IZ O TTS.Í O Á \A K LAPJA VI. évfolyam, 226. szám Ara SO fii Irr 1951. szeptember 28, péntek II azó h kér t, család u nkérí, önmagunkért ! Népköztársaságunk kormánya felhívta dolgozó népünket, hogy kl-ki tehetsége szerint, minél na­gyobb összegben vásároljon köl- csönkötvényt, amelyet 1000 mil­lió forint értékben kibocsátott­Két kölcsönjegyzés és négy sorsolás tapasztalatai bizonyít­ják, hogy az államnak kölcsön­adott pénz sokszorosan kama­tozik. A kölcsön nemcsak úgy terül vissza, hogy minden befizetett forint ötéves tervünk teljesítését gyorsírja, hanem a biztos vjsz- szafizetésen túl lehetővé teszi az egyes családok számára, hogy a jegyzett összeg többszörösét kap­ják vissza. Nem igen akadt üzem, építkezés, hivatal a me­gyében, ahol a sorsolások során egy párducát dolgozó kötvényét lúsebb-nagyobb nyereménnyel vagy névértékben nem sorsolták volna ki. Katymáron Jágity An­talnak húzták ki kötvényét az 60 ezer forintosok között. Több mint 20 ezer forintot kaptak. A Kecskeméti Cipőgyárban Erdei Károlyné ötezer forintot nyert. — Ugyancsak ennyit nyert a Kecskemét Vidéki Borforgalmi Vállalatnál Borzák Béla. Az állam jól kamatoztatta az eddigi kölcsönök forintjait. A kölcsön minden forintja öt­éves tervünk nagyszerű alkotá­saiban öltött testet- De megtes­tesültek a dolgozók kölcsön­adott forintjai nemcsak a Dunai Vasműben, a Sztálin-hídban, a Csepeli Gyorsvasút építésében, hanem megyénkben a két dunai hídban, a Félegyházi Vasszerke- eeti gyárban, a Kecskeméti Hű­tőháziban, a sok gépállomásban, bölcsödében, napközi otthonban. Amerre csak járunk megyénk­ben, mindenütt építkeznek, min­denütt a dolgozók kölcsönadott forintjait la felhasználják az öt­éves terv nagyszerű alkotásainak megteremtéséhez. Mit építünk, mit kapunk a Má­sodik Békekölcsön eredménye­képpen — teszik fel a kérdést a dolgozók. Oldalakon keresztül lehetne felsorolni az adatokat az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, épít­kezések, szociális létesítmények, kultúra területéről. Csak egy- pár kiragadott példával mutat­juk meg, hogy az államnak köl­csönadott pénz hogyan gyümöl­csözik. A Dunal Vasműben az ötéves ierv végén két nagyol­vasztó fog működni egyenként 700 köbméter térfogattal. A Du­nai Vasmű villamoserőmüve na­gyobb lesz, mint a Mátravidéki Centrálé. Az olvasztókat állan­dóan hűteni kell. A gyár per­cenként 250 köbméter vizet igé­nyel, tehát olyan óriáshoz lehet hasonlítani, amoly óránként egy 6ajó[, vagy Hemádot hörpint ki. Az építkezésekhez ötmillió köbméter földet mozgatunk meg. Ha ezt a földet vasúti kocsikba raknánk, 500 ezer vagont tölte­ne meg, A kocsisor 5000 kilomé­ter hosszú jenne, csaknem any- nyi, mint a Föld sugara. Két­milliárd forint költséggel épül fel a Budapesti Földala-ti Gyors­vasút. Negyven Margit-hidat le­hetne építeni ebből az Összegből, Inota lesz a terv „villanytelepe”, a magyar dolgozók első számú „elektromos szolgája”. Az erőmű annyi energiát szolgáltat, mint amennyit az ország valamennyi felnőtt dolgozója testi munkával teljesíthet. Inota közeiében épül az ország legnagyobb timföld- gyára és alumíniumkohója, mely éjjel-nappal ontja a „magyar ezüstöt”. A magyarországi tőkések egy évszázadon keresztül külföldi kapitalista kölcsönből, — tehát függetlenségünk árubabocsátá- sával és a magyar nép nyomo­rúsága árán — építették fel gyáraikat. Mi a tervidőszak idején 41 milliárd forintot ruhá­zunk be a gyáriparba, továbbá 10 millió forintoi a közlekedés, 3 milliárd forintot az építőipar fejlesztésére. Amíg az imperialisták hábo­rúra készülnek a felszabadult né- pék ellen, a magyar nép ellen is, addig Magyarországon a köl­csönjegyzés a béke ügyét szol­gálja. A tőkéseknek fáj, hogy Magyarországon a dolgozók nem rabjai többé a gyárosoknak, ban­károknak, hanem gazdái üze­meiknek, urai a földbirtokosok­tól, tőkésektől, bankároktól visszaszerzett hazájuknak. Fáj nekik, hogy nem ülhetnek többé a magyar nép nyakán. A Párt vezetésével leráztuk nyakunkról ezeket a vérszopó- kat és magunk kezébe vettük az ország sorsának irányítását. A kapitalista nagyurak ezért akar­ják megtámadni fejlődő, szép hazánkat. Az ötéves terv alkotásai igazi békemüvek. Nem öldöklésre ké­szül a Budapesti Földalatti Gyorsvasút, új Nemzeti Szín­ház, megyénk sok falvaiban lé­tesített bölcsődék, napközi ottho­nok, kultúrházak, hanem a béke céljait szolgálják. A béke ügyét szolgálja tehát az a pénz is, amelyet dolgozó népünk a léte­sítmények megvalósításához az államnak kölcsönad. Ki-kl tehetsége szerint minél nagyobb összegben jegyezzen békekölcsönt. Hadd lássák az imperialisták, hogy a békeköl­csönjegyzésben résztvesz minden becsületes magyar, hogy segítse hazánk erejének növelését, bé­kés célkitűzéseink megvalósítá­sát. A békekölcsönjegyzés is emlékeztesse az imperialistákat: az egységoeforrt magyar nép sziklaszilárdin áll a béke ügye mellett. A Magyar Népköztársaság kormányának felhívása a Második Békekölcsön Magyarország dolgozó népé­hez! Hazánk felvirágzásáért né­pünk felemelkedéséért, az öt. éves tervünk és a szocializmus megvalósításáért folytatott ön- dudatos munkából dolgozóink hatalmas lendülettel és a bol­dog jövőbe vetett szilárd meg. győződéssel veszik ki részüket. Mindez lehetővé tette az ötéves tervünkben meghaáározottt fel. adatok felemelését iparunk és mezőgazdaságunk ’ezideig isme­retlen, gyorsütemű fejlődését, a tervberuházások összegének 47 milliárd forintról 85 milliárd fo­rintra való emelését. Ötéves tervünk eredményei fényesen bizonyítják : sikeresen rakjuk le országunkban a szó cializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazda­ságot. ötéves tervünk eredmé­nyei bizonyítják azt is hogy dolgozóink megértették: a mun­ka nálunk nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dől. gőzök becsületének és dicsősé., gének ügye. Az elért eredmények megvaló­sításából dolgozóink milliói nem­csak munkával, hanem — a szocialista áűamkölcsönök for­májában — egyéni megtakarítá­saikkal is kivették részüket. Az 500 milliós kibocsátású ötéves Tervkölcsön, majd a 750 milliós kibocsátású Békekölcsön össze­gének jelentős túljegyzése meg­mutatta népünk elmélyülő azé. retetét és bizalmát a Magyar Népköztársaság iránt Dolgozó népünk megértette hogy a szocialisia államkölcsön a szocializmus építésének, a ma­gyar függetlenség és a béke megvédésének fontos eszköze. Tudatában van annak, hogy hol. dogulása, családja és hazája jö­vője elválaszthatatlan a béke fenntartásának nagy ügyétől A magyar nép előtt világos, hogy alig néhány évvel a második vi­lágháború szörnyű pusztításai után az imperialisták újból vér­be és lángba akarják borítani a világot, romlást akarnak hozni az emberiségre. Ezért fokozzzák az eszeveszett fegyverkezés Ute. mét, ezért térnek nyüt háborús provokáció útjára! A háborús uszítok leplezetlenül, a fasizmus erőire támaszkodva, gyalázatos támadást készítenek elő a béke­szerető népek és a haladás bás­tyája, a Szovjetunió ellen! A támadó erőiekéi szemben a béketábor erői mind hatalmasab­bak lesznek. A világ elnyomott és kizsákmányolt dolgozói a de­mokratikus államok, a felsza­badult, szocializmust építő né­pek megbonthatatlan egységben tömörülnek a Szovjetunió vezet­te béketábor zászlaja alá és harcba hívják a békeszerető né­pek százmillióit a béke megvé­déséért! A népek gyűlölik a há­borút! Ezért hatalmas a világ­méretekben kialakult békefront, mely a Szovjetunió vezetésével útját állja az imperialisták há. borús törekvéseinek. Dolgozó népünk tudatában van feladatának és erejét nem kímélve, elszánt akarattal, áldo­zatkészséggel és a békét védő szocialista épitőmunkával telje­síti hazafias kötelességét! Építő, munkánk nagyszerű eredményei nap mint nap szemünk előtt bontakoznak ki. Uj városok, új gyárak, új egyetemek, új ísko. Iák kórházak, utak épültek; épül hazánk büszkesége, a Du­nai Vasmű Falvaink százaiban gyulladt ki a villanyfény; trak­torok, kombájnok és a mező­gazdasági gépek ezrei segítik dolgozó parasztságunk munká­ját teszik szebbé életét. Ezért csatlakoznak a falusi dolgozók ezrei a szövetkezeti mozgalom­hoz. Az élet jobb lett, az élet szebb lett hazánkban! Ötéves tervünk megvalósítá­sával népünk előtt ragyogó jövő áll! A béke megvédésének ügye és az előttünk álló hatalmas fel. adatok ma még nagyobb eröfe. szítést kívánnak meg tőlünk. Mozgósítani kell minden rendel­kezésre álló erőforrást, az egyé­jegysésére ni megtakarításokat fokozottabb mértékben kell a szocializmus építésének szolgálatába állítani, Tettekkel keli bizonyítani helyt, állásunkat! Népköztársaságunk kormánya ezért Második Békekölcsön ki. bocsátását határozta el és fel­hívással fordul népünkhöz: bocsássa megtakarításait a nép államának rendelkezésére! A Második Békekölcsön a mai "appal egymllUárd forint érték­ben kerül kibocsátásra. Minden kölcsönjegyző szabadon választ, hat nyeremény- és kamatozó kölcsönkötvények között. Mind a nyeremény-, mind a kamatozó kölcsönkötvényekre 10 év alatt minden kötvényjegyző maradék, talanul visszakapja az államnak kölcsönadott pénzét. A nyereményeket félévenként sorsolják, minden második köt. vény nyereménnyel kerül kisor. solásra. A főnyeremény a 20 sorsolás mindegyikén 100.000 fo­rint. Ezenkívül jelentékeny szá­mú 50.000, 25.000, 10.000 és 5000 forintos nyereményt fognak kisorsolni a félévenként ismétlő, dő sorsoláson. A Magyar Népköztársaság Kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása a dolgozó magyar nép között városban és falun egyaránt lelkes visszhang, ra talál. A Magyar Népköztár­saság Kormánya meg van győ­ződve arról, hogy felhívása moz. gósítja hazánk minden egyes dolgozóját és hogy a Második Békekölcsön jegyzésének sikere még szorosabb egységbe ková. csolja munkásosztályunk és dol­gozó parasztságunk, valamint haladó értelmiségünk szövetsé­gét abban a nagy munkában, melyet népgazdaságunk szocia­lista építéséért és a béke meg. védéséért folytat. A Második Békekölcsön Jegy­zésével dolgozó népünk saját boldogulását, hazánk jobb jö­vőjét segíti élő! A Második Békekölcsön min. den forintja egy.egy csapás a háborús uszítok terveire! Az imperialista kalandorok háborús provokációira válaszol­junk a Második Békekölcsön példamutató jegyzésével. Előre a békéért, a szocializ­mus építéséért, a Második Béke. kölcsönnel ! Jegyezzen mindenki Békeköl. csönt! Harcoljon mindenki ezzel is a békéért, a haladásért, fel­emelt ötéves tervünkért, a’ bol­dog, erős, független szocialista Magyarországért ! Budapest, 1951. évi szeptem­ber hó 27-én. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében: RÁKOSI MÁTYÁS s. k DOBI ISTVÁN s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom