Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-26 / 224. szám
Mit jelent Apostagnak a % ötéves terv. — Hogyan mozgósítja a Tito banda az ifjúságot stratégiai vasútvonal építésére — Hogyan készült fel az őszi munkák végrehajtására a kiskőrösi gépállomás. AZ MDP BÁCSKISKIJ^HEGYEI PARTBIZOTTSÁoÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 224. szirn 4rn 50 fillér 1951- szeptember 26. szerda Szocialista munkafegyelemmel a terv sikeréért, a béke megvédéséért Kiskunfélegyhúsán újabb tömegek tépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára Kiskunfélegyházán az elmúlt hé^en a Dózsa-termelőszövePke_ sej ért el legjobb eredményt a csoportfejlesZ|é.s terén. Egy hét alatt 47 dolgozó paraszt lépett be, közö-ük Varga András 9 hojdas és Forgó Lajos 15 holdas középparasztok. Forgó Lajos ké[ esztendőn keresztül figyelte a Dózsa-|ermelőszövetkezet fej. lődését. Most látta, hogy Kádár Gáspár brigádveze.ő egy hold területen 110 mázsás burgonya- termést érj sí, de alig maradt el mögötte versenytársa, Macska Sándor 105 mázsás holdanként burgonyaátlagával. — Leggon. dosabb munkám ellenére is féle olyan eredményt sem tudtam elérni, mint a Dózsa-termelöszö- vejkezet — mondotta belépése, kor Forgó Lajos. — Napnál világosabban bebizonyosodott előttem is, hogy a csoportos gazdái, kodás könnyebb életet, és nagyobb jövedelmet biztosít az egyéni gazdálkodásnál. A csoporttagok, akik népnevelőmunkát végeznek, mind szélesebb körben ismertetik eddig elért eredményeiket. így például Csonki József és felesége 504 munkaegység után több mint 20 mázsa burgonyát kapott- Horváth Sándor két családjával már eddig 900 munkaegységet kapott- Ez maga olyan jövedelemtöbbletet biztosít minden csoporttagnak, amelyet mint egyénileg dolgozó paraszt soha el nem érhettek volna. Szép eredményeket ért ej a fel. fejlesztésben az Alkotmány« szövetkezet is. amelybe eddig több mint 50 dolgozó paraszt kért©- felvételét A szövetkezet 6—7 mázsás holdanként gya- pott,érmésével, messze környéken híres szőlőjével olyan eredményeket mutat fel, hogy a kör. nyék dolgozó parasztsága csodájára jár. Rém községben új termelőcsoport alakult Rém községben :s egyre több dolgozó paraszt választja a nagyüzemi gazdálkodás útját. A napokban alakult meg hat csa~ Iáddal az új termelőszövetkezet Dózsa néven, /amelybe azóta négy új család lépett be De számos belépője van a Kiklán György termelőszövetkezetnek is így Tóth Ferenc alapszervezetl párt/itkár is a napokban kérte felvételét. Ternák István hat holdas dolgozó paraszt arra a kérdésre hogy miért lépett a Dózsa-csdportba, azt a választ adta: — En már régen gondolkoztam azon, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépek. De kíváncsi voltam, milyen eredményeket érnek el a csoportban dolgozók. , Különösen meggyőződtem a szép eredményekről a tompái Szabadság-tszcs.réi tett látogatásom alkalmával. Ott láttam, hogy csak ez az út ve. zet a jobb élet. a magasabb kultúra felé és igy ezért léptem be a csoportba, hogy ott segítsem továbbépíteni a falu jobb életét Csengőd község dolgozó parasztsága minden szem felesleges gabona beadásával hálálja meg a község villamosítását Néhány nap múlva Csengődön is kigyullad a villanyfény Nagy a forgalom a csengődi községi janácsházán. Egyik dől. gozó paraszt a másik U[án érkezik. Kezükben a beadási köny vecske és örömmel jelentik: — beadtuk ám a felesleges gabo nánkat az utolsó szemig. Az író asztalnál ülő dolgozó pedig át veszi a könyvecskét és beírja az eredményt. Ezt beírja magának is, estére meg |án ki is kerül : verseny,.;áblára a dolgozó paraszt neve. Hogy Huszka János 2 holdas dolgozó paraszt, 400 kiló gabonafeleslegének beadásával járult hozzá az ötéves terv sikeréhez. Nagy dolog ez Csengődön. Az (jjeves terv. Sokat, beszélnek er. röl a népnevelők is, a dolgozó parasztok js A népnevelők elmondják, hogy mit is kap Csengőd község az ötéves tervtől s ezt pedig feltétlenül továbbadják -a-zok, akik hallják. Ki így, ki úgy. Lucza József 11 holdas dolgozó paraszt például úgy adja tovább ezeket n dolgokat, hogy együtt jár a népnevelőkkel. Mert úgy lesz sikere a felesleges gabona begyűjtéséért folyó harc. nak, ha azok (] dolgozó parasztok is részivésznek a felvilágosító munkában, akik élmjámak a beadásban. Lucza József 11 holdas dolgozó paraszt például 500 kiló felesleges gabonáját adta he. — Tudom, hogy minden szem gabonámmal meggyorsítom az ötéves terv végrehajtását. ifi nálunk, a községben sokáig sötétség volt s mos/, néhány hét múlva villanyt kapunk, — mond. ja Lucza József. Erről beszélget dolgozó parasztársaival is, akik hallgatnak js a szavára. — Elhiszem én, amit a népnevelők mondanak, hiszen saját szemünkkel látjuk, hogy mi történik itt. Látjuk, hogy a villany bevezetése nem ígéret, hanem igaz valóság, — így beszél a 10 ho[das Kapás István, aki a népnevelők látogatása után 470 kiló felesleges gabonáját adta be. Horváth József 10 holdas dolgozó paraszt 300 kiló gabonáié, leslegének beadásával akarja meghálálni az ötéves terv egyik legszebb ajándékát, a villanyt, — ígértek már nekünk villanyt a múltban is, de hiába vártunk, •mégsem lett belőle semmi, Most itt van, már csak képhárom hét és kigyullad a fény a mi községünkben is, — mondja Kalocsai Ferenc 11 holdas dolgozó paras2!, aki 350 kiló felesleges gabonáját vilié be a földműves, szövetkezet raktárába. Kalocsai Ferenc, akárcsak Lucza József, szintén résztvesz a népnevelő munkában. Velük tart még Horváth. István 4 holdas dolgozó paraszt is, aki ugyancsak az el- sök között adta be 150 kiló felesleges gabonáját. Csengőd község dolgozó parasztsága látja az ötéves terv eredményét, és a népnevelők jó munkája nyomán egyre többen értik meg, hogy maguk is ré. szesei ezeknek az eredményeknek. Ezért szállította be 150 kiló felesleges gabonáját Gulyás István 4 holdas dolgozó paraszt, ezért adoft be 350 kiló gabonát Fehér András 11 holdas dolgozó Paraszt is. A jó felvilágosító munka eredményeként eddig 2943 mázsa felesleges gabonát gyűjtöttek be a községben. Most, hogy a község dolgozó Parasztságát csak néhány nap választja el attól, hogy végre villanyfény világítson a faluban, az eddigieknél még nagyobb lendülettel indul meg a gab-onafelesleg be. gyűjtéséért folyó harc. A közsé. gi pártszervezet pedig a népnevelő munka jó irányításával biztosítja ennek sikerét. Jóváhagyták az első albán ötéves terv célkitűzéseit Az Albán Munkapárt Köz. ponti Bizottságának H. teljes ülése , meghallgatja Enver Hod- zsának, a pár) főtitkárának be. számolóját és jóváhagyta a politikai bizottság jelentését az első állami öléves terv (1951—55) célkitűzéseiről. Az elmúlt hónapokban nagy eredményeket értünk el az ipari termelésben. Az; alkotmány Un. népének tiszteletére megindult' szocialista versenyben jelentősen emelkedett dz ipari üzemek termelékenysége és nagyszerű eredményeket értek el a dolgozók. Ebben a versenyben dolgozóink ismét tanúbizonyságot tőitek a Párt és a haza íránii sze. rcje-ükröl, hűségűkről. Dolgozóink többsége fokozottabb lendülettel járult hozzá a verseny sikeréhez. Színje elképzelhetetlenek lennének ezek az eredmények, ha nem volna üzemeink, ben ezer és ezer olyan dolgozó, aki lelkesen, fegyelmezetten harcol a terv sikerééri. Elképzelhetetlenek lennének ezek az eredmények, ha nem születnének szinte naponként a szocialista munka új hősei a magyar mun. kásosz/ály és a müszaki értei, miség soraiból. Mosj, az augusztus 20-1 verseny sikere után még fokozottabb lendülettel teli harcba indulnunk az évi tervünk teljesítő, sóért s eS nem könnyű feladat. Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy minden területen maradék/aianul teljesíteni tudjuk, sőt túl is szárnyalhassuk évi tervünket. Ha ezt a célt el akarjuk érni, akkor feltétlenül fokoznunk kell a harcot a munkafegyelem megszilárdításáért. Nem véletlen, hogy éppen a tervtől elmaradt üzemekben, — mint például a Kecskeméti Gépgyárban — mutatkozik a legtöbb hiba a munkafegyelem körül. Az üzemből összesen 79 dolgozó távozott el önkényesen mezögaz. dasági munkára. Ezek helyébe kerültek ugyan újabb munkások, de mégis komoly lemaradást okozott az üzemnek ez a nagyarányú munkaerövándorlás. Vannai hasonló példák az építőiparban is. Sok olyan dolgozó van még, aki napokat hiányzik munkahelyéről. Minden fegyelmezetlenség nehezíti ötéves tervünk végrehaj. lását. Rákosi elvtárs a pártkongresszuson nyomatékosan ki- hangsúlyoz'a: ,,Különösen a munkafegyelem lazasága a2, amely rendkívül hátrálj at ja fejlődésünket.” A fegyelmezetlenség egyik legkárosabb formája: a munkaerövándorlás, amely nem egy üzemünkben, nem egy iparág, ban veszélyes méreteket öltött. Hazánk szocialista iparosítása során felszámoltuk a munkanélküliséget, és sok helyen már munkaerőhiány jelentkezik. Ennek leküzdése érdekében a Szovjetunió tapasztalatai nyomán rátértünk a munkáerő|oborzásra. Minden kapu nyitva áll teiiä' azok előtt, akik az iparban akarnak dolgozni. Ez a szánba, lan munkalehetőség az iparba bekerülő új munkások öntudatlan részét arra csábítja, hogy üzemből üzembe vándoroljanak, önkényesen elhagyják helyüket s nem törődnek az ezzel járó következményekkel. Milyen következményekkel jár a munkaerövándorlás? Elsősorban azzal, hogy nem tudjuk üzemeinkben kialakítani az^ az állandó munkásgárdái, amelynek minden tagja ismeri üzemét, tisztában van termelésének sajátosságaival. Az ide-oda vándorló munkás nemcsak önkényes kilépéssel bontja meg a fegyelmei, hanem azzal is, hogy nem érzi kötelezőnek magára nézve a munkafegyelem szabályait, nem érzi, hogy -maga is felelős azért, ami az üzemben törjénik, mert úgy gondolkodik: „legfeljebb odébbállok”. Üzemi pártszervezeteink, szak- szervezeteink, valammt a DISZ- szervezetek feladata, 4iogy felvegyék a harcot a munkafegye. lem megbontóival és harcoljanak a szocialista munkafegyelem megteremtéséért. Tudniok kell, hogy maguk is felelősek minden egyes új dolgozóért. Minden kommunista érezze kötelességének az üzembe bekerülő új munkásokkal való foglalkozást, az új munkások nevelését. A népnevelők mindennapos felvilágo. sítássai formálják új emberré az új munkásokat. Fogadjuk meg Sztálin e]vtárs tanítását ebben is: „... perspekívát kell nyitnunk a nem szakképzett munkások számára, sarkallnunk kell őket arra, hogy előre menjenek, hogy felküzdjék magukat a szakmunkások sorába. önök tudják, hegy nekünk ma a szakmunkások százezreire és milliói. ra van szükségünk. De ahhoz, hogy szakmunkásoka t teremt" sünk, ösztökélnünk kelt a tanulatlan munkásokat, perspektívát kell nyitnunk nekik az előrehaladásra, az emelkedésre. és mennél bátrabban térünk rá er. re az útra, annál jobb, mert ez a legfőbb eszköz a munkaerő hullámzásának megszüntetésére.” Pártszervezeteink, szakszerve. zcjemk és az üzemek vezetői szívleljék meg Sztálin elv társnak ezt a tanítását. Jó politikai felvilágosító munkával lássanak hozzá a munkafegyelem megszi. lárdításához, a szocialista munkafegyelem megteremtéséhez. Értessék meg a dolgozókkal, hogy nemcsak maga ellen vét az, aki fegyelmeden, hanem hazája és a szocializmust épí|ö dolgozó nép ellen is. Meg kell értetniük min. den dolgozóval, hogy a fegyelmezetlenség, a késés, az oknél- küjl mulasztás, az lde-oda ván. dorlás tervünk teljesítésének. népünk felemelkedésének akadályozója. El kell érnünk, hogy- a jó poli|ikai nevelő munka nyomán dolgozóink megvessék azo. kát, akik szándékosan megbontják a munkafegyelmet, ej kelj érnünk, hogy úgy a régi, mint az új munkások lelkesen, fegyelmezetten harcoljanak a több- termelésért, a terv sikeréért, A pártszervezeieknek olyan mun. kásokat kell nevetniük, akik ragaszkodnak üzemükhöz, szereiik szakmájukat, akik készek oda- adóan, lelkesen dolgozni hazánk megerősítéséért, ötéves tervünk sikeréért és a béke megvédéséért.
