Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-25 / 197. szám

Előre a •«!> cgyiijlési h é k e la é i6í g- y ö ä c 1 m é é r t ! A Párt és a tësiîcgek kapcsolatának jelentősébe a szocializmus építésében A Párt és a munkásosztály, a Párt és a dolgozó tömegei: kapcsolata az osztályharc min. den szakaszában döntő kérdés, Az élenjáró csapat a Párt és a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó tömegeknek eleven állandó és szilárd kapcsolata — a vezető erő és a vezetettek kapcsolata — a szocializmus felépítésének elengedhetetlen fel. tétele. A nemzetközi helyzet feszült­sége következtében megnöveke­dett hatalmas feladatok, a szó. cia'izmus építésének meggyor­suló üteme fokozottabban meg­követeli tőlünk, hogy a Párt szabályként kövesse Sztálin elvtárs tanítását a Párt és tö­megek kapcsolatáról. Sztálin elvtárs arra tanítja a Pártot, hogy napról.napra vívja ki a proletár tömegek bizalmát, hogy politikájával és munkájával kovácsolja ki a maga számára a tömegek támogatását. Ne parancsolgasson, hanem mindenekelőtt győzze meg. könny!.se meg a tömegeknek azt, hogy saját tapasztalatai alapján felismerjék a Párt poli­tikájának helyességét. A Párá­nak az oEztály irányitójának, vezérének, tanítójának keli lennie. Miért döntő feladat éppen most a Párt és tömegek kapcso­latának legszélesebb kifejlesz. tése? Döntően fontos azért, mert a párttagok előtt álló fel­adatok megoldása, mint a béke védelme, felemelt ötéves ter­vünk teljesítése a tömegek aktívabb támogatását kívánja meg. A szocializmus felépítése országunkban milliók inten zívebb munkájától, elszánt harcától függ, a Párt és az egész dolgozó magyar nép közös tevékenységétől. Pártunk a tömegek aktív tá. tologatásával teljesítheti csak történelmi hivatását a maga­sabb rendű társadalom, a ki­zsákmányolástól mentes szo­cialista társadalom megvalósí­tását. A Párt és a tömegek egész­séges kapcsolatának előfelté­tele, hogy a Párt minden kö­vetelményének megfeleljen, te. hát alkalmas legyen a vezetésre. Mi teszi erőssé és elszaklt- hatatlanná a Párt és tömegek kapcsolatát? A bírálat és ön- bírálat, a pártfegyelem, a belső pártdemokrácia kifejlesztése, megszilárdítása. Ez volt és ez tesz mindig a Párt sike- ré wçk záloga. Rákosi elvtár3 1950 február lO.i beszédében kihangsúlyozta: .,Nekünk most erősítenünk í;ell Pártunkban az önkriti. kát, a demokráciát, hogy érzel újra mélyebbre eresz- szűk gyökereinket a töme­gekbe és megszüntessük a tömegektől való elszigetelő, zés veszélyét1’. A birálat és önblrálat fegyver a Párt kezében, mellyel a párt­tagság széles tömegeit, a párt­funkcionáriusokat, a Párt által vezetett széles dolgozó tömege­ket szorosan összekapcsolja és növeli aktivitásukat, harci lendü. létükét. Egyben gyökerében írtja ki a jelentkező hibákat, mellyel megkönnyíti, előbbre viszi a Párt megerősödését. A Párt a tömegek vezetőjé­nek szerepét akkor tölti be he­lyesen, ha a pártfunkcionáriu­sok nemcsak a párttagság bí. rálatát hallgatják meg, hanem nagy figyelmet tanúsítanak és meg is hallgatják a széles dol­gozó tömegek bírálatát, tekin­tetbe veszik azt és tanulnak be­lőle Ahpl ez a kapcsolat megvan, ott az eredmények is megmutat, koznak. Mint például Kiskun majsán, ahol a párttitkár, Varga András elvtárs mielőtt a Párt funkcióba javasolna valakit elmegy a pártonkívüli dolgozók­hoz is és kikéri véleményüket a javaslatba hozott elvtárs felöl, így tud éberen őrködni a Párt tisztasága felett. így tudta meg hogy Kiss elvtársat miért nem javasoljál: a párttagok és miért ellenzik a pártonkívüli dolgozók funkcióba állítását. így tudta meg, hogy Kígyóson Gyuris elvtársat, miért nem javasolják a párttagok funkcióba és miért ellenzik a dolgozó tömegek. Var­ga elvtárs felismerte az alulról jövő kritika jelentőségét és munkájában mindig szemelött tartja a párttagok és a dolgozó tömegek javaslatait, észrevé­teleit. Ahol ez a kapcsolat nincsen meg, ott lépten-nyomon felszín­re kerül a parancsolgatás, ott a tagság, a tömegek véleményét, bírálatát semmibe veszik, ott felüti fejét az elbizakodottság, az önteltség, ela'szik az éber. ség. Minit például Kömpöcön, ahol a DIS3-titkár megbírálta a pártszervezet elnökét azért, mert beadás; kötelezettségöl nem úgy teljesítette, mint aho­gyan egy kommunistának illett volna. Bírálatot gyakorolt kom­munista magatartása felett. Azóta a pártelnök állandóan mó. dot keres arra, hogy a DISZ- titkáráaak „visszaadhassa a kői csont”. Gátolja a DlSZ.titkár fejlődését. A Párt és tömegek kapcso. latáúak másik fontos alapja a pártdemokrácia megszilár­dítása. Amikor a pártszervezetekben meghallgatja a vezetőség a tag­ság bírálatát, ahol maga a ve­zetőség önbírálatot gyakorol a munkája felett, ott erősödik a Párt napról.napra, ott a Párt és tömegek kapcsolata szilárd és erős, mint a* kiskunhalasi Barneváínál, ahol megjavult a bírálat a tagság részéröl, kifej, lödött az önbírá’at a vezetőség részéröl. A vezetőség figyelem­mel kíséri a pártonkívüli dol­gozók bírálatát. Az eredmény abban mutatkozik meg, hogy a Barnevál az augusztus 20_i versenyben első helyen áll or­szágos viszonylatban. Ellenkező esetben a Párt poli­tikája a bírálat és önbírálat hiánya következtében sántítani kezd, a párttagok nem mernek bírálni, a pártfunkcionáriusok elszakadnak a tömegektől, a tagság elidegenedik a Párttól. Ott nem megy az osztályharc, ntt nem születnek ered­mények. Pártunk II. kongresszusa legfontosabb feladatként Dártszervezeteink megerősí­tését jelölte meg. Feladatunk tehát, hogy felvér­tezzük pártszervezeteinket az előttünk álló hatalmas felada­tok megoldására. Ezt pedig úgy tudjuk csak végrehajtani, ha megtisztítjuk sorainkat a nem közénk való elemektől. Ha megerősítjük párlszerveze. teinket a munka különböző te. rén kitűnt, élenjáró becsületes dolgozókkal, ha új vérkeringést viszünk bele pártszervezeteink életébe. Mindezeket a feladato­kat van hivatva megoldani a vezetőség őszi újjáválasztása. Ez a vezetőség újjáválasztás van hivatva arra, hogy megja­vítsa a pártszervezetek belső életét, elmélyítse a pártonbelüli demokráciát, aktivizálja a tag- cágot, ezen keresztül harcba ve zesse a széles dolgozó tömege, két a béke védelmére, ötéven tervünk végrehajtására, a szo­cializmus építésére. . Mindenért, amj ebben az országban politikai, gazda­sági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek — mondotta Rákosi elvtárs 1950. február 10-i beszédében. Nagy tanítónknak, Rákosi elvtársnak ezt az útmutatását u Párt és tömegek kapcsolatá­nak megerősítésénél állandóan szemelött kell tartanunk. A ve- zetöség újjáválasztása a széles dolgozó tömegek érdekében történik. Ebből következik az, hogy be kell vonnunk a 'tömege, két a Párt megerősítéséért folyó harcba. A párttagoknak, de a pártonkívüli dolgozóknak is egyaránt érdeke az, hogy olyan vezetőt válasszon magánalt, aki méltóan tudja átérezni a párt­funkció jelentőségét és becsű'ét­iéi fogja megoldani a reáváró feladatokat. A Párt tisztaságának megör. zése, a pártonbelüli demokrácia megerősítése, a tömegekkel való szoros kapcsolat kiépítése ér. dekéban tanulnunk kell a tö­megek javaslataiból, bírálatá­ból. De különösen most, a ve­zetőség újjáválasztásakor. A tö. megek bírálata hatalmas alkotó erő és nekünk állandóan meríte­nünk kell ebből a hatalmas erő­forrásból. A vezetőség újjáválasztás sikerének érdekében bátorítani kell mindenütt a tömegek bírá­latát, a tömegek javaslatát. A Pártunkban megbújt ellenség leleplezése biztosítva lesz akkor, ha figyelembe vesszük és tanulunk Kovács* elvtársnak a Központi Vezetőség május 22-i ülésén elmondott referátumából. ,,Egy vezetőnek két szeme és két füle van, nem láthat és hallhat mindent. Ezrek­nél: és millióknak sok sze­mük és sok fülük van, a a tömegei: sok mindent látnak és hallanak, sok mindent megtudnál:.” A vezetőség újjává'.asztásának sikere így lesz győzelmes, ha a funkcionáriusok, maguk a tagok Is felfigyelnek a nép hangjára és javaslatára. így erősödik és szélesedik a munkásosztály pártjának a kap­csolata a tömegekkel. így fog megerősödni Pártunk a ve­zetőség őszi újjáválasztásakor. így válik valóra nagy tanítónk, Sztálin elvtárs tanítása: ,,Szabályként ismerhetjük el hogy a bolsevikok, amíg kap. csolatba“ maradnak a nagy néptömegekkel, legyőzhe. letlenek lesznek. Mindaddig, míg el nem szakadnak anyjuktól, a néptől, minden esélyük megvan arra, hogy’ legyőzhetetlenek maradja­nak/’ Pártoktatók Háza előadásai Augusztus 25-én délután ß órakor előadás: ,,Tömegpro. paganda és ismeretterjesztő munka” címmel. Agitációs é3 népnevelölelelösök, kultúrfeie. lösiik, népnevelők és tömegszer­vezeti aktívák részére Augusztus, 27.én, hétfőn este 6 órakor előadás: „A Szovjet­unió szocialista mezőgazdasága tapasztalatairól” címmel. Párt- vezetőségi tagok, propagandis­ták, népnevelők és t<jmegszerve­zőt; aktívák részére. Előadó: Vígh Gábor, Szovjetunióban járt parasztküldött. Augusztus 39-án, csütörtök este 6 érakor előadás: ,,A szo­cialista termelés formái nép' demokráciánkban” címmel, ter melési felelősök, bérfeleiősök, válla-'atvezetök, ágit..prop. felelő, sok részére. Előadó: Gombcs Aladár. DlSZ-szerveseteinh sorolt lévő feladatai Városunk területén a párt­kongresszus ó|a sokat fejlődlek DlSZ.szerveze,, cink. Számszc- rint és szervezettség terén is. Ezt; múlatja a Cipőgyár DltíZ- szervczaiéntK munkája, ahol a fiatalok állandóan versenyben vannak egymással. A DISZ megalakulásának egyéves for­dulójára Ifi-múszakot rendez­tek. A jó munkáért pedig öt fia­tal díszoklevele^ kapott. -A La- uatosipari Vállalat DlSZ.szer- vezetének a részvétele a munka­versenyben gyenge volt. Itt a DISZ vezetőségének a feladata megjavítani a munkát. A mezőgazdaságban a Rózsa Ferenc, termelöszövetkeza.; DISZ szervezete érte el a legjobb eredményt. Huszonnyolc fiatal tett vállalást és ezeket teljesí­tetnék is. Kultúrműsort adtak, amely szemléltetően mutatta be a begyűjtés jelentőségét és jól agitáltak a tszcs fejlesztése ér­dekében is. DISZ-szervezeteink feladata most, hogy ne hagyják kialudni, hanem fokozzák a munkaver­senyt a fiatalok között. Kapcso­lódjanak a Kecskeméti Cipőgyár kezdeményezéséhez, amely két cipőgyárral áll versenyben. Mozgósítsanak minden DISZ. tagat a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése érdekében foly­tatott aghációra. A mezőgazda­ságban dolgozó tszcs-fiatalok vegyék maguk mellé a kívülál­lókat és vezessék harcba őket a parasztfiatalok jobb jövőjének megteremtéséért : ,a szociálist3 mezőgazdaságért. Erőteljesebben neki kell fog­ni a hallgatók kiválogatásának, hogy október l.én minden poji- tikai oktatási formát be tudjunk indítani. Igen vontatottan megy ez g, kérdés a Lakatosipari Vál­lalatnál, pedig ha az elvtársak elhanyagolják ezt a munkát, ve­szélyeztetik a fiatalok politikai nevelését. Neki kell fogni a Szabad If­júság szeptemberi előfizetésé. hez, hogy idejben megkapják fiataljaink a L>Í3Z sajtóját. Mindössze néhány nap válasz.; ej bennünket szeptember 1-től, amikor diákjaink újra elfoglal­jál: a helyüket, az iskola padjai- oan, hogy bevegyék a juaomány várát. Partunk az eddiginél na" gyobb és jeielősségxeljesebb munkát állított a középiskolái DlSZ-szervezetbl: elé. Már az első nap-ól ktjzdve mozgósítani kell a diákok; egészét a folya­matos, rendszeres tanulásra. — Ugyancsak jobban- meg keli szervezni a fojyosóörséget, hogy az első nap|ój kezdve az ejsö- osztályosok is hozzászokjanak a fegyelmezett magatartáshoz. — Ebben az évben is érvényt kell szerezni a DISZ Központi .Veze­tőség határozásának. Az e^ö időktől kezdve fel kell venni a harcot mindég ellenséges meg­nyilvánulással) szemben. A meg­vert ellenség, de különösen a klerikális real:ció mindent el fog követni, hogy gátolja az is­kolák munkáját. A tanév kezdésével kapcsola­tos feladatok1 és a további ered­ményes munkának előfeltétele: az erős DISZ-szerveze tek. A titkár elvtársak készüljenek fel már most- Készítsenek munka­tervet, úgy mint Piltlik elvtárs, a Katona József gimnázium tit­kára. Szervezzenek osztályon­ként a legjobb tanulókból ifjú- gárda-csopor!;ot és ezek a fiata­lok mozgósilsák az összes diá­kot az elöttlik álló feladatokra. A tar.év első napján vonuljanak fel és dekorálják ki az iskolát, így fogadják az elsőéves djáko. kát. Vegyék; fel a harcot a hiányzások és a késönjövök el­len Az ifjügárdisiák pedig lá­togassák le a meg nem jelenő diákokat és győzzék meg őket a rendszeres tanulás jelentősé­géről. HORVATH IGNÁC, városi DlSZ-titkár, Kecskemét. Félbeszakadtak tárgyalások Az Uj Kín a jelenti: Egy ellen­séges repülőgépnek a konferen­cia térsége ellen intézett táma­dását követően összekötő tiszt­jeink azonnal értesítést küldtek Q.Z amerikaiak összekötő tiszt­jeinek Munszanba, sürgetve az ügy' haladéktalan kivizsgálását. Az amerikai összekötő tűz­tek Keszonba érkezése úján a kivizsgálás folyamán akadékos­kodó és felelőtlen magatartást tanúsítottak. Az ellenséges re­pülőgépek támadásáról össze­kötő tisztünk hivatalosan ér-tc­a fegyverszüneti Keszonban sítette a szembenálló fél össze kötö tisztjét: „Hangsúyoznom kell. az inci­dens rendkívül súlyos természe. lét. Fökíildöitünk utalása' alapján erélyes szóbeli tiltako­zást jelentettek be önöknél és egyben közlöm, hogy az augusz­tus 23-ra kitűzött összes tár­gyalások félbeszakadtak. Fenn­tartjuk ma,gunknak a j°g°i min" den szükséges követelés e^öter. jesztésére. Az ügy kivizsgálása még fo­lyamatban van.” ' ? Az amerikaiak arcátlan bűnténye világosan bizonyítja, hogy előre megfontolt szándékkal szabotálják a tárgyalást A keszom értekezlet térségé, nek egy amerikai repülőgép ál­tal történt bombázása és gép­puskázása a következő módon folyt le: Augusztus 22-én 22 óra 20 perckor egy amerikai repülőgép hatolt a keszoni értekezlet tér- sége fölé. I<é|-háromszor ala- oaonyrepüiésben szállt el « tér ség fölött, majd bombákat do­bott Ie. A bombák közül — amelyek erede;ét már megállapították — egy Napalm-bomba az értekez­let térségétől két-háromszáz mé­ter távolságra, küldöttségünk székhelyétől 800 méterre zuhant, le. Három másik bombát egy dombr(l dobtak le ká száz méte­ren belül küldöttségünk szék. helvéiöl. a bombázás után. az amerikai repülőgép a küldött­ségünk siékhelyétöl északra lé­vő terülejtét géppuskatüz alá vette. Ez az amerikaiak részéről történt áruló, becstelen és ar­cátlan bűntény erős tiltakozást váltojt, ki küldöttségünk tagjai, továbbá a keszoni, kínai ép külföldi tudósítók és Keszon ■őrségénél: lakói körében. Ez az incidens inég súlyosabb, mint az amerikai és Li Szín Manista csa­patok augusztus 19-én végre­hajtott kihívó cselekedete volt, amikor benyomultak a keszoni semleges térségbe és Panmen. tien közélében jelőtték járőrün­ké;. Az amerikaiak arcátlan bűnténye világosan bizonyítja, hogy az amerikai imperialisták előre megfontolt, szándékkal sza­botálják a keszoni tárgyaláso. kát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom