Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-18 / 192. szám
Szabadrabhíst és a nép vagyon fosztogatását eredményezte a kapitalizmus visszaállítása Jugoszláviában Az amerika; imperializmus balkáni szálláscsinálói, a titóis- ták, tovább fokozzák a jugoszlá. viai népek kirablását. Ez a gonosztevő banda hűségesen telje, siti a Wall-Street parancsát: — meggyorsította a kapitalizmus restaurációját Jugoszláviában Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, ha a dolgozók nya kára szabadítják ismét az üzér- kedök, harácsolok és tolvajok sáskahadát. ^ Az apaitini bocskoi vásárlás tanulságai Megjelentek ismét a kapitális, iák, akik a dolgozó tömegek számlájára egyre hatalmasabb nyereségeket vágnak zsebre. A mértéktelen haracsolási és nyereség! vágy természetesen ra. nyomja bélyegét az árak alakulására is. így például: — amíg Belgrádban 2 ezer dinárt fizet nck egy méter gyenge minőségű szövetért, ugyanez a szövet No- viszádon már 5 ezer dinárba, Oszijekcn pedig' 4500 dinárba ke rül. A leggyengébb minőségű íérfiruha ára Kragujevácon 6 ezer dinár; ugyanezért a ruháért Belgrádban már 13 ezer dinárt kémek, A nagy árkülönbség Tito nép. ellenes politikájának a követkéz, ménye, A kormány megengedi a kereskedőknek és üzéreknek, hogy ott vásároljanak árut, ahol kedvezőbb feltételek mellett és olcsóbban kapják, de megengedi azt is, hogy felsrófolják az árakat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Titóck szentesítették a kereskedelemben a szabadrablás elvét. Egy belgrádi közvetítő a macedóniai nemcsfémipari igazgató. Ságtól egész gölöncsérüzemet vásárolt, majd továbbadta azt Az üzleten 200 ezer dinárt keresett. A spekulációban és árfelhaj. tásban a hivatalos kereskedelmi szervek vezetnek. Egyedül Bcl- grádban 354 olyan bejelentett kereskedelmi ügynökség működik már, amely kizárólag üzérkedéssel foglalkozik. — Ilyen ügynökség vezetője például egy Makadonec nevezetű egyén is, aki Alpatinban 2200 dinárért vá. sárolta a bocskorok párját, A bocskorokat a belgrádi „Tri- gláv”. vállalatnak láncolta tovább és „közvetítési díj" fejében már 2800 dinárt vágott zsebre egy-egy pár bocskor után. Egy másik „ügynökség” mindenféle árut összevásárolt egymillió dí nár értékben és eladta azt Maj- danpeken 400 ezer dinár nyereséggel. Munkában a bíróság — harácsolnak az ügy védek Az egyes vállalatok között máris Valóságos verseny fejlődött ki az üzérkedés és lopás terén. A titóista sajtó szerint például 10 kohászati üzem íél- nvMliárd dinár értékű olyan gépet és anyagot tulajdonított el, amely nem volt az övé. A „Su. madija”-gyár 15 vagon anyagot lopott a ,,Jasztrebác”-gyártól, a „Csele Kula” és a „Moravica”- tegiagyárak olyan tégiaanyagot. szállítottak az „Ozren" vállalatnak, amelynek 70 százalékát nem lehetett építési célokra felhasználni. Ugyancsak az „Ozren” építési vállalat 150 üj zárat vásárolt és csak később de. rült ki, hogy a zárakhoz nem kapott kulcsokat mert a szállító cégek üzérei a kulcsokat a nisi magánkereskedéseknek adták el busás haszonnal. A magánkereskedelem visz. szaállílása a feje tetejére állította a kereskedelmi eletet egész, Jugoszláviában. Az üzemek, vállala ok, szövetke. zeiek s kapitalista magánvállalkozók ezrei versenyeznek, hogy megkárosítsák és becsapják nemcsak a népet, de egymást is Idén az első évnegyedben a jugoszláv döntöbiróságok 8266 olyan ügyet tárgyaltak, amely, ben a panaszosok a jogtalanul eltulajdonított, vagy törvényelle. nesen visszatartott javakért ös(z- szesen egymilliárd dinár kár|é- rítés megítélését követelték. A rég; ügyvédeknek ma már sokkal több munkájuk van, mint volt a háború előtt, egyre hatalmasabb pénzösszegeket keresnek mert hiszen a titóisták nekik is törvényes lehetőségeket nyújtanak a fosztogatásban. A rablóbanda /önöké és az ö egymilliárd, dollárja A népvagyon rablásában „jó példával” járnak elöl a titóisták tisztviselői. A belgrádi „Makis” vállalat pénztárosa és számvevő, ségi főnöke például 800 ezer dinárt sikkasztott. Az „Autö- Srbija”-vállalat igazgatója nemrégiben hivatalosan Olaszország, ban járt. Vissza lérve 3 millió 100 ezer líráról szóló költségszámlát nyújtott be. Musztaía Brkics egy titóista delegáció élén Szmirna- ban járt. „Reprezentatív költse, gek” elmén pontosan 45 millió 709 ezer devizadinárt sajtolt ki az álalmi kasszából, a dolgozó nép pénzéből. Node, — mint a közmondás tartja, — a holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Szabadon sikkaszthatnak, lophatnak, rabolhatnak a kis és nagy tolvajok, ezért senki őket felelősségre nem vonja. Biz érthe'.ö is hiszen a hatalom bitorlói maguk is tolvajok és rablók. A rablóbanda főnöke Tito, aki nemrégiben megbízta VÜB,za Sztojanovicsot, a kül. kereskedelmi főnököt, he. lyezzen el egy svájci bankban a jugoszláv dolgozóktól zsákmányolt egymillió dollárt. A Titő.klikk megfosztotta a jugoszláviai népeket a forradalmi vívmányoktól, amint a gazdasági életben bekövetkezett anarchikus állapotok is bizonyítják: Titóék hívei, a korrupt tisztviselők és az életre galvanizált kapitalisták szabadon fosztogat, hatnak, ugyanakkor a dolgozók nagy tömegei az éhhalálnak vannak kitéve. Minthogy azonban egyre nö azoknak a tábora, akik felismerik és látják a kiutat a zűrzavaros helyzetből, fokozódik az ellenállás az amerikai gyarmatosítok és a Titó>-banda ellen. A jugoszláv hazafiak követke. zetesen és elszántan harcolnak az amerikai zsoldosok fasiszta hordája hatalmának megdöntése és az ország felszabadítása érdekében. Céljuk : visszavezetni Jugoszláviát a demokratikus tábor országainak testvéri közösségébe, amelynek élén a Szov. jetunió áll, a jugoszláviai népek igaz barátja. Elszánt harcukban az a biztos tudat táplálja a dolgozó nép hazafiságát, hogy a1 harc rövidesen győzelemmel végződik és cgyszersmindenkorra1 kisöprik Jugoszláviából az am?-1 rikai zsoldosokat a népellencs föbünösökkel együtt. A Kecskeméti Katona József Színház százharminc tagú társulata szeptember 1-én nyitja meg a színiévadot A Kecskeméti Ka;ona József Színház 130 tagú állandó társulatot kapott, amely szeptember l.én kezdi meg az idei színházi évadot. A színtársulat a „Liliomfi” előadásával mutatkozik be a kecskeméti közönségnek. A színházi idén során többek között színre kerülnek a „Gál Anna diadala”, az „Éle; hídja”, a „Szibériai rapszódia”, a „Csínom Palkó” és az „Amerika hangja” című színdarabok. Kecskemét dolgozói igen nagy érdeklődést tanúsítanak a?- új színházi évad iránt. A bérjet- ézerzö aktívák felvilágosit,ó munkája nyomán az első két nap alatt összesen 560 bérletet vásárollak meg a dolgozók. A Kecskeméti Gépgyár dolgozói, nak eddig 40, a megyei tanács dolgozói részére pedig 80 bérletet adtak el. A bérletzárlat után uét bérletjutalmai kapnak azok a bérletszerzö aktívák, akik jó munkát végeztek. A színtársulat dolgozói a rendszeres próbák mellett foko. zot{ mértékben gondolnak arra is, hogy munkájukkal elösegít- ség a mezőgazdasági dolgozók kulturális színvonalának emelését. Ezért nz évad igéjén táj- előadásokat fognak tartani a megye több községében. Ennek során bemutatásra kerülnek majd a ..Házasság hozomány- nyál”, az „Úri muri”, a „Noszty fiú esete Tóth Marijvai” és a „Szibériai rapszódia” című színdarabok. A színház dolgozói a tájelöadások megtartásán ]-ivü‘ ;öbb termelöcsoport; valamint üzemi kultúrcsopoi’t kulturális tevékenységének íjiegjavítása érdekében komoly támogatást fog nyújtani, közvetlen patrons- láson keresztül. Az alkotmány ünnepén a színtársulat szabadtéri színpadon mutatja majd he a „GáJ Anna diadala” című színdarabot. Az est folyamán pedig az utcai bál sikeréhez a zenekar fog hozzájárulni. Jtilntismertelés Az „Őrei gőzös pusztulása44 Zeller Mihály elvtárs kioktatja a dávodi dolgozó parasztokat a gyapottermesztés titkaira Dávod község ott fekszik a Ferenc-csatorna partján, Bács- Kiskun megye egyik legdélibb részén. Tekervénycs utcáiban már kora hajnalban megindul az élet. ősi zsellér település, A köz. ség egész arculatán meglátszik még a nyoma az évszázados cselédsorsnak. Az örökös robottól agyoncsigázott, hajlotthátú, megtört öregek mesélik, hogy mennyivel más a mosjani fiatalság élete. Ok már serdülő ifjúságukat is ott kellett, hogy töltsék a püspökpusztai uradalom, ban. Látástól vakolásig ment a munka a szinte éhbért jelentő kommencióért. Mind ez a múlté. Ma mindenki magának dolgozik Nem vagyunk más lábakap- cája. Ma miénk a föld, az ország, a hatalom és fiaink gondoskodnak arról, hogy a múlt többé vissza ne térjen. Így beszélgetnek útközben, akik felkérték Zeller Mihály elv. társat, a község terményfelelősét, hogy avassa őket be a gyapottermesztés tudományába. Ta. valy már egy gazda termelt a község határában gyapotot és úgy hallották, hogy bevált. Jó pénzt kapott érte, hát most ök is megpróbálkoznak vele. Zeller elvtárs szívesen vállalkozott a kioktatásra. Büszkén mondja, hegy ebben az évben a tavalyi 5 hold helyett közel 100 hold gyapotvetés van. Ellenőrzése során megállapította, hogy vala. mennyi nagyon szép és kilátás van arra, hogy sok lesz az clsö- osztályú termés. De ki is ért a kis csoport az első tábla gyapotföldhöz. Valóban mintatermés van kilátásban a szépen kezelt és jól fejlődött vetésen. Zeller azonnal magyarázni kezd. Magyarázza a szak szerű kacsolási eljárást. Az alsó levelen a kacsokat el kell távo. Utáni. Elég, ha 8—10 termő ma. rád egy.egy törzsön. Bemutatása után a tanulni akaró diákokat szólítja fel, hogy „önállóan" végezzenek előtte kaesolást. Be is mutatják a mesterséget. — Jól megy, — állapítja meg Zeller elvtárs. — így végezzétek el a magatokét is és szeressétek meg ennek Is a munkáját, higy jétek el, nem lesz hálátlan. — Igazad lehet elvtárs, — mondja Sipák bácsi, — hiszen noha mi még ilyet soha sem termeltünk, de mi tudjuk, mert hallottuk, meg látjuk is, hogy amire napról-napra megtanítanak bennünket, az eddig még mindig csak a mi és az egész ország javát szolgálta. Ez így is van. Mennyi igazság szól ebből az egyszerű ein. ber megállapításaiból. Azelőtt a nagybirtokok csak »olyat termeltek, amiből az uraságnak volt haszna, ma az egész országban úgy folyik a termelés, hogy abból az ország minden dolgozójának haszna legyen. Elmondotta: Gréczi Lajos, Dávod. Miért lett jkoriátozva közkúiiiázaink látog atási ideje ? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek nyugalmának zavarása nagyban megnehezíti egészségük visszaállítását. Sok esetben előfordult uz eddigiek folyamán, hogy a túlzott látogatások tc!ték lehetetlenné a beteg gyógyulását. Az élelmezés szempontjából teljesen szükségtelen a befog látogatása, mert s°k esetben ez is megne- hezi i j, beteg gyógyulását az. 3a'. hegy t'.ltoi- élelem elfogyasztása még nagyobb veszély, be sodorja a beteg egészségi állapotát. Népjóléti kormányzatunk egységes és magasabb kalóriájú élelmezést vezetett be, mely szükség;?lenné teszi uz ételbehordástAz új rendelet tehát nem a kórház személyzetének kényelmi szempontjából lépett életbe, hanem a begete]; nyugalmának biztosítása ezen kérész ül előbbi gyógyulása érdekében. Nehéz feladat hárul a film technikai dolgozóira, amikor a forgatókönyvben tenger alatti [felvételek szerepelnek. A tudományos filmeknél meg lehet o|_ dani, hogy a felvevögépot egy különleges burkolatban lebo. csássák a tenger színe alá és úgy fényképezik a tenger állatvagy növényvilágát. Játékfilm, nél azonban, ahol a szereplők búvárruhában mozognak a víz alatt, ez lehetetlen. A felvételeknek a filmgyárban kell le- folyniok. A stúdióban hatalmas vízmedencét kell építeni: itt ját. szódnak le a vízalatti jelenetek. A medence belsejébe vastag üvegablakon láthatunk be, ae gyakran szükség van arra is, hogy az operatőr üvegfallal el. látott buvárharangban ereszkedjék le a medence vizébe, ahol a díszletezök már megalkották a tengerfenék hü mását. Hatalmas lámpák világítják meg a víz alatti teret, hogy a képek éle. sek, élvezhetöek legyenek. De még ilyen hatalmas előkészület után is fáradságot, nagy figyel. met és felkészültséget követelő feladat a víz alatt játszódó jelenetek megalkoása. Ezt a feladatot kéllett megöl, dania az „Őrei gőzös pusztulá. sa” c. film alkotóinajk is. A film a Kambela mentöhájó fedélzetére vezeti a nézőt, ahol az egész legénység együtt hallgatja a hajóorvos felolvasását az Orel gőzösről. Az elbeszélő sza. vai nyomán megelevenedik a történet. Nyilvánosságra jikt az Orel hajó hősies pusztulásának titka, A történet végét áz élet irta meg: a hajót kiemelték és Sztá. lin elvtárs a pionéroknak aján. dékozta, hogy azon töltsék jót megérdemelt nyári szünidejüket. A film elkészítése nemcsak sz operatőr, Kogelmannak jelen, tett kemény feladatot. A nyílt tengeren és a szárazföldön, a hajófülkében és a tengerfenéken, a forradalom alatt és napjainkban játszódó cselekmény alapon művészi és technikái felkészült, séget követelt Zsuraljev rendezőtől és a színészektől egyaránt. A bajai körzeti könyvtár sokat fejlődött egy év alatt 18. (l) A Magyar Népköztársaság biz tosjtja a dolgozóknak a művelődéshez való jogokat. A könyvtári mozgalom a felszabadulás óta indult fejlődésnek, de a legnagyobb lendü. let csak az utóbbi esztendőkben mutatkozott. Mindig több és jobb könyv kerül a falu dolgozói kezébe. Államunk mindent me tesz népünk kulturá'is fejlődése érdekében. A megye területén egymásután lijabb es ajabb könyvtárak létesülnek. A falusi termelőszöveikezeti es gépállomások könyvtárait a körzeti könyvtárait szervezik meg. A körzeti könyvtárak adnak állandóan. utánpótlást a tanyaközpontok és községek népkönyvtárainak, hogy dolgozó parasztjaink, akik a múltban teljeseu el voltak zárva a könyvolvasást ói, mennél frissebb irodalommal ismerkedjenek meg. Megyénk körzeti könyvtárai közül elegendő megtekinteni a bajai körzeti könyvtárat, ami bizonyítéka annak, hogy nép- köztársaságunk magadja a lehetőséget az alkotmányhal Ic-lt.k- irtctt művelődési joghoz. A kör. zeti könyvtárt alig egy esztendeje alakították meg es máris hatalmas eredményeket ért e; a könyvtári mozgalom terén. Az elmúlt év folyamán 106 népkönyvtár,it'szervezeit meg. Ezek, höl létesült 45 falusi, 12 gépállomás!, 9 termelőszövetkezeti és 38 tanyaközponti népkönyvtár, Ez azt jelenti, hógy a bajai, bácsalmási, kiskunhalasi és ka, locsai járások minden falujában és gépállomásán könyvtár léte« sült. Vaskúton. aiiiely szövetke, zeti mozgalom terén élenjár és Kelebián 500—500 kötetes pél. dánnyal létesült könyvtár. Na. gyón szép eredmény mutatko* zott Tataházán. Az első nap 67 olvasója lett a népkönyvtárnak, Jó szervező munkát végzett a bajai körzeti könyvtár, nemcsak vidéken, hanem Baján is. A2 1950-ben kölcsönzött 10,243 kö„ tettel szemben az idei év élsö két hónapjában níár 18.565 mü, vet kölcsönzött ki a városi könyvtár. A tavasz folyamán indult meg a „Nagy István mü, vésze ti szakkönyvtár”, egyelőre» 600 könyvvel. Ezt az anyagot a moszkvai VOKSZ, az MSZT.n keresztül értékes szovjet képző, művészeti könyvvel egészítette ki. Egy év eredményeit nézve megállapíthatjuk, hogy hatalmas lépéseket tett meg a bajai körzet a könyvtármozgalom terén, A könyvtármozgalom hatalmas emelkedése világosan megmutatja azt, hogy kormányzatunk minden eszközt meg-agad né. pünk kulturális felemelkedése érdekében.
