Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-05 / 181. szám

Rothadásnak induló gabonát vett át Hercegszántón a Jiiilúhbnrát sabcnn.felvásúiló lepi liláit az osztályellenséggel a kmláktól9 jó gabonáját sorozatosan visssahiildiizgette miatt, felmutathassa az írást: iám, a Párt parancsolta, hogy vegyem át. — így lopta volna be Német kulák romlott gabo­náját is. A dolgozó parasztok jő gabonáját pedig visszaküldöz, gette, hogy lassítsa a begyűj­tést, elégedetlenséget szítson. A hercegszántói foldmüves- zzövetkezetben néhány hónappal ezeiött leplezték le több, kulá- kokkal cimboráié, ellenséges ele­met. Hogy a tisztogatás a]<kor nem vöt elég figyelmes, azt a bentmaradt Kiefer példája iga­zolja, aki kiseprüzött társai munkáját folytatta. De az ö le­leplezése viszont azt igazolja- hogy a Párt szemét nem lehet be­kötni. A Párt, a dolgozó nép ezersze- mü őrsége, éber s kemény kéz­zel vonja felelősségre a kárte­vőket. Kiefer Jakab az ellenség olda Iára állt, kiszolgálta annak cél­jait és így maga is ellenségévé lett a dolgozó népnek. S az el­lenséget pedig kiközösíti sorai­ból Pártunk és a becsületes dől. gozó nép. S a kiközösítés melle'-t méltó büntetés is vár rá, oku­lásul mindazok számára, akik letérnek a Pár;, a dolgozó nép igaz ügye útjáról es az ellenség szekér tolóivá szegődnek! Iqy érveljenek a népnevelők B'Jcsborsódon a DÉFOSZszer- vczsi komoly munkái végez a cséplőversany érdekében. Egy- egy gép munkacsapata este fel­írja a versenyidblára az aznapi cséplés eredményét, hogy meny­nyit keresett abból egy dolgozó és felírják a géptől jói teljesítő dolgozó parasztok nevét ts. Heg­gel est a verseny táblát egy áttörő átvu>si a szomszédos gép­hez és onnan elhozza azok verseny tábláját. így folyik a versenyeredmények kicserélése minden gépnél, s nemcsak a csép’.ési verseny!' da a beyyüjtést ütemét is gyorsítja. A DÉFOBZ-szcrvezet tagjai a beszolgáltatásban is példát ma­tatnak. Bulla János ÍZ holdas középpyraSe t, DÉFOSZ-elnök be. adási kötelezel ísége 19 mázsa, p*en felül 20 mázsát be ado/1 C-vételi jegyre. Kunsgenpnihló- son Dob,-it József DEFOSZ-ve. zelöségi tag mulat példát a szar- vezet tagjainak. 000 kg kőtelező beszolgáltatásán felül 15 mázsa kg.ol szállított be C-vételir jegyre. * Komoly eredményeket ér el a kalocsai gépállomás Negyven, szálláson dolgozó 1070-es cséplő­je. Mázsateljesítménybcn is mind felülmúlta a nagyobb dobszéles, ségü gépeket és már egy hete tartja a kalocsai városi tanács vándorzász.laját. Hubert ls;ván felelős vezető jó ag’itációvai cséplés közben annyi szerződést kötött a dolgozó parasztokkal, hogy állandóan két műszakban dolgozik, tarlóf hànp Csáti Ferenc cséplöbizalmi a begyűjtés érdekében végez jó munkát. Nemcsak délben, de uzsonnaidőkor is sajtőolvasást, megbeszélést tart a munkások­nak és erre odahívja a csépeltetó gazdát is, s megbeszéli vele a gyors beadás fontosságát, elő­nyeit. Kalocsa határában csépelő összes gépek közül ettől a gép­től szállították be eddig a leg­több gabonát s a gazdák mind túlteljesítették beadásukat. Romsics L-’jós 318, Szőnyi An. tál 237 százalékban tepek ele­get a beadásnak. Rideg Mátyás 767, Török Sándor 763 kg gabo­nát szállítottak be, ennek a mennyiségnek mintegy fele a kötelező beadás, a többit C- vételijcgyre adiák be. • A császártöhési gépállomás gépeinél a jó népnevelő munka sjkeresen verte vissza az ellen, ség támadását. A kulákság és a klerikális reakció néhány befo­lyásolt dolgozón keresztül a va­sárnapi cséplés ellen agitált. Azt lu résziéi tok, hogy aki vasárnap dolgozik, azt büntetésül szeren­csétlenség éri, eltörik keze.lába, stb. A kulákbéreoc hangadókat eltávolították a géptől s a nép­nevelők elmagyarázták a mun­kásoknak a gyors cséplés tonlos. Hágát, rámutattak az ellenség céljára. Ennek eredményeképpen az elmúlt vasárnap 13 gép esé. pelt egész nap s a dolgozók vál­lalták, hogy állandósítják a va­sárnapi békecséptést. Sőt a gé, pék között verseny alakult ki s Veréb Károly munkacsapata, mint a versenyben első, 210 má. csat csépelt el 1070-es géppel. « A kulákság nemcsak nyílt s»3- botálással, hanem újabban foko­zott rémhírterjesztéssel igyekszik gátolni u begyűjtés lendületét. Szánkon például az osztályellen- ség elkeseredésében, látva a község dolgozóinak lelkes verse­nyét, 00 millió amerikai katona jöveteléről beszélt. A rémhír bedobásakor az amúgyis jól dolgozó népnevelők felfigyeltek, elmagyarázták a dolgozóknak, hogy az ellcnségnelt mi a célja a~ ilyen rémhírek ter­jesztésével. Szánk község dolgozói megve­téssel utasították ed az ellenség rémhíreit és tettekkel is válaszol­tak. Még inkább fokozták a be- gyűjtés lendületét, amit a ku- lákság' éppen fékezni akurt és a község ezideig 90 százalékban teljesítet te egészévi kenyérga­bonabeadási tervét. Tompa községben az egyik ku­lák pedig 18 kereszt búzát rej­tett el a fészer dlcttt, hogy feke­tén kicsépelje és nyilván állatai, val feletesset vagy elfekeiézze. Jánoshalmán úgy szabotál a ku­lák, hogy zs-izsih.es gabonát szál­lított be a raktárba­* Kömpöe községben a jó nép­nevelő munka, a pártszervezet irányításával a tömegszerveze tek összefogása s az eleven ver. seny eredményezte, hogy a kis falu, Kelebia után második he­lyen áll a begyűjtési versenyben. A 76 százalékos cséplé3i ered­mény ellenére egészévi gabona beadási kötelezettségét 113 szá­zalékra teljesítette a község. A tarlóhántást elvégezték teljesen, a másodnövény ve; ési tervet 260 százalékban túlteljesítették a dolgozó parasztok. Vállalások — teljesítések a dolgosó parasztok „Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók” — tartja a közmondás. Aki lepaktál az el­lenséggel, e’öbb-utóbb eszközé­vé. kiszolgálójává válik, Így vált hűtlenné a Párt parasztpo­litikájához é3 csúszott át az osz. lályellenség táborába Herceg­szántón Kiefer Jakab szövotke. zeti gabonafelvásárló is. A faluban már korábban lát­ják, hogy szívesen tartózkodik a kulákok társaságában. A fém. hulladékgyűjtéskor, de a széua- átvevésnél is a falu szemeláttára iszogatott együtt a szövetkezeti vendéglőben Vélin Mátyás és Vé­lin Vítályos.ismert hercegszántói kulákokkal. A bará.sag azuián odavezetett, hogy most mint ga­bonafelvásárló az osztáiyellon. ség uszítására tudatos szabotá- 1&SÇ7-1 akarta gátolni a begyúj­tsa sikerét. Keresztes elvtárs, a községi pártszervezet titkára egy lá­togatása alkalmával leplezte le Kieler tevékenységét A raktárban akkor már kiöntve hevert 10 mázsa gabona, amit Kémet Mátyás kutak szállított he A párttjtkár azonnal látta, hogy a gabona teljes an begyul­ladt, rothadásnak indult. Szólt az átvevőnek: hogyan vehet át iljen gabonát. Kiefer azzal vé­dekezett, hogy „tévedésből ke­rült kiöntésre’'. De hogy kerül­heti el egy gabonafelvásárió fi­gyelmét az ilyen gabona, ha n&m szándékosan huny szemet felette? Mert a 10 mázsa ga­bonából atig 2 mázsát lehe,ett 7-sákokba szedni, a többi telje­sen használhatatlan. Kiefer ez' a gabonát nyugodtan beseperte volna a raktárkészlet közé, ha a párttitkár elvtárs oda • nem ér. S a begyuiladt, rothadásnak in­duló gabona megfertőzte volna több vagon begyűjtött mennyi­séget. Német Mátyás kuláknak ez volt a célja éppen, azért küldte el a szemétnek való gabonát. Mert a részese elszólta magát: — Mondtam a gazdának, mjért ezt a gabonát küldi, amikor van jobb is. Német Mátyás éppen azért tet­te, hogy több vagon kenyérnek valót megrontson. S igen biztos lehetett a dolgában, hogy meg merte tenni Hiszen éberség he­lyett cinkossággal találkozott. A gabonafelvásárió Kiefer ahe­lyett, hogy leleplezte volna az aljas kulák merénylő tét, maga sietett segíteni a célt s hogy nem úgy sikerült, csu­pán a párttitkár elvtárs éberségének köszönhető. A kulákok hálójába került fel­vásárló más módon is igyekezett akadályozni a begyűjtést. A dolgozó parasztok gabonáját so­rozatosan visszautasította azzal, hogy nedves a gabonájuk, nem veheti át. így utasította el To- masek Mártát is. A párttiikár elvtárs a szövetkezeti ügyvezető­vel kiment a helyszínre és meg­állapították, hogy a gabona tel­jesem száraz, átvételre alkalmas. Ezzel a szándékos rosszindulatú visszaküldözgetéssel elkeserítette a dolgozó parasztokat s napok alatt 100 mázsákkal csökkent a begyűjtés üteme, a dolgozók nem értették, hogy miért nem akarják átvenni a gabonájukat. Kiefer Jakab az ellenség uta­sítására tette mindezt. Sót odá­ig ment, hogy a dolgozó parasz­tokat a Párttal, a kormányzat­tal igyekezett szembeállítani. Olyan írást kért a pártszerve­zettől, amely szerint neki „köte­lessége átvenni a vizes gabonát is”. így akarta lejáratni a párt. szervezetet, hogyha felelősségre vonják a romlott raktárkészlet Akasztó községben a tanács tagjai versenykihívásokat lettek a tanácsülésen. Balázs, János ta­nácselnök, 13 holdas középpa- ras/.t teljesítette vállalását, a géptől egyenesen 228 százalékot adott be. Suhajda Lajos 8 holdas tanácstag pedig 218 százalékot teljesített. Bácsbokodon Tópi Béla f j hol­das gazda kötelezettsége 2096 búza-kilogramm. Ezzel szemben 2^80 kg-of, teljesített. Kovács Lukács 12 holdas középparaszt 12 mázsa 70 kg helyett 16 mázsa 9'i kg-t adott be és még ezen felüt 108 kg-of, C-vé'.elijegyre. Egész- évi tojásbeadási kötelezettségét 50 darabbal túlteljesítette. A szovjet Vasutasok Napja A Szovjetunióban minden év augusztusának első vasárnap­ján ünnepük a Vasútasok Nap­ját. Tizenhat évvel ezelőtt, a vas­utasok Kreml-ben való fogadá­sa alkalmával hangzott el Sztálin elv'.árs nagyjelentőségű beszéde, mely a közlekedésnek a szovjet állam életében betöl- lött szerepével foglalkozott. A szovjet hatalom éveiben mérhetetlen fejlődésen ment ke­resztül az ország vasúti közle­kedése. A sztálini ötéves terv idején sok tízezer kid óm été rés vasútvonalat és kettős pályát építettek, ami lehetővé tette, hogy ipari központokat létesít­senek es belá hatatlan terüle­teket kapcsoljanak be a szocia­lista építésbe, A szovjet vasűtakat minden­kor a legkorszerűbb műszaki berendezésekkel látják el. A há­ború előtti ötéves tervek idején kb. 12 ezer mozdonyt és 50U ezernél több vasúti teherkocsit kapott a szovjet vasút, mely a Honvédő Háború éveiben a hát. ország és az arcvonal közötti kapcsolat megbízható eszköze volt, s olyan megterheléssel bir­kózott meg sikeresen, mint so­ha még más ország közlekedése. A háború után minden vasút­vonalat, vasúti üzemet és pá­lyaszakaszt újjáépítettek s tech­nikailag tökéletesítettek. Újabb vasútvonalakkal tarkították a «zovjet haza térképét Észak- és Közép-Azsiában is. Átépítették a déli, uráli és szibériai vasútvo­nal számos gócpontját. Kis ki­térők százai nőttek nagy állo­másokká. Megnagyobbították a javitógyárak, fütönázak és mű­helyek hálózatát. A háború utáni ötéves terv kétszereséré növelte a villamos é3 Diesel-mozdonyok útvonalát. A háború után gyártott „L” tí­pusú nagy sebességű tehermoz- donyok százait helyezték üzem­be és szaporították a tökélete­sített személymozdonyok szá­mát, igen sok négytengelyü. automatikus fékkel és kapcsoló- szerkezettel elláttott tehergép­kocsit adtak át a forgalomnak, s egyre több teljesen fémből ké. szült személykocsit helyeznek üzembe. M[vel emelkedett a mozdonyok és a vasúti kocsik teherbíróképessége, a vonatok súlya és sebessége, a uagylor- galmú útvonalakon megerősítet­ek a pályák alépítményét és nehezebb síneket fektettek le. A hazai mozdonygyártás a pálya­test megerősítése után még na­gyobb teljesítőképességű moz. donyok építésével foglalkozik. A közlekedés gépesítése é3 automatizálása egyre szélesedik. A pálya- és hídépítést, a javító, munkálatokat nagyrészt s a ki- és berakodást legtöbbször már gépek végzik. Ez megváltoztat­ta a közlekedési munka jellegét. A rakodó-, föld- és pályamun- kások bonyolult gépekkel dolgo­zó szakmunkásokká válnak. Az önműködő vágányzár lehetővé teszi, hogy valamennyi váltót egy helyről irányítják, váltóke­zelők segítsége nélkül fogadjak és indítják a vonatokat. Az út­vonal ellenőrző berendezések, a forgalmi tjsztek és mozdonyve­zetők, valamint az ügyeletes tor. galmisták és vonatösszeállitók közti rádiókapcsolat, sok egyéb korszerű berendezéssel együtt, a vasútak teljesítőképességének és a forgalom kapacitásának növe­lését, s a bizottság fokozását szolgálják. A szovjet vasutasok a háború befejezése óta 3 millió négyzet- méter alap'-erüle tü lakóházat kaptak az államtól és ezen túl 800 ezer négyzetméter alapterü- lető lakóházat építenek maguk­nak, állami kölcsönből. A vasú- -■asolt által lakott utcák és lakú. telepek egyre fejlődnek, szépül­nek. Egyre több klub, kultúrpa­lota, poliklinika s orvosi rendelő egyre több gyógyhely és szana­tórium áll a vasutasok rende.- kezésére Idén 230 ezer vasutas­gyermek nyaral úttörőtáborban. Uj napközt otthonok és ovodak épülnek. A szovjet állam sok milüárdot fordít mindenre. A szocialista munkaverseoy lenini-sztálini eszméje a vasuta­sokat is magâvalragadta. A há­ború utáni években fejlődött ki a mozdonyvezetők „500 kilómc- teres mozgalma”, melynek rész­vevői legalább 500 kjlóméteres utat tesznek meg naponta. Az ,,500 kilométeres mozgalom" ban résztvevő mozdonyok éven­te 13 ezer tonna teherrel szállí­tanak többet és 14.3 százalék­kal fogyasztanak kevesebb üzemanyagot, mint azelőtt. A vasutasok a mozdonyforduló időtartamának egy órával való megrövidítésével évente körűibe- lül 200 millió rubelt takarítanak az államnak. Az .,500 kilőméte- res mozgalom” sok új kezdemé­nyezést hívott életre, ami lehe­tővé tette a vonatközlekedés és a mozdonyforduló komplex sza­bályozási módszerének bevezeté­sét. A vasutasok túlnyomó több­sége résztvesz a versenyben. A közlekedésnek kb. 900 ezer szta. hánovistája van. A haza nagyra értékeli az újító kezdeményezé­seket és a legjobbakat minden évben Sztálin-díjjal jutalmazza. Sztálin-díjjal tüntették ki az „500 kilométeres mozgalom kezdeményezőit, valamint N. A. Lugyint, az odeszai vasútvonal egyik mozdonyveze tőből lett fő­nökét, aki bevezette a mozdo­nyok tökéletesebb kihasználásá­nak módszerét, I. T, Szolovjov mozdonyvezetőt, a két javítás közti üzemidő meghosszabbíts, sáért folyó verseny kezdeménye­zőjét — összesen 120 vasutas’ és vasúti munkást. A közlekedés nagy és dicső utat tett meg a Kommunista Párt és a nagy Sztálin vezeté­sével. Sztálin elvtárs a közieke. dés további javítására és a kom­munizmus építéséért folyó ön­zetlen munkára lelkesíti a szov­jet vasutasokat. A gyapot soronkövetkező ápolási munkálatai A gyapot nagy terméshoza­mának eléréséhez elengedhet,- len követelmény az, hogy állan­dóan gyommentesen tartsuk a gyapotföldet. Tehát kézi kapá­lással és kultivátorozással fo­lyamatosan irtani kell a felbur- jánző gyomokat, mivel ha ezj nem tennénk, a gyomnövények visszavetnék a gyapotot a fejlő­désben. A kacsolás után következik a tetejezés munkája- A főszár tenyészőcsúcsát (felső hajtását) akkor csipjü.k vissza, amikor a növényen kedvező körülmények közö'.,t 7—9 termőág, kedvezőbe, nebb körülmények közölt 5—6 termőág képződött. Ha ennél ke­vesebb termőág van, nem keü tetejezni. Tejejezésnél bal kézzgl f:gjuk meg azt a levelet, amelynek hó­naljában van a legfelső bimoo (a legfelső terujöhaj.ás). Jobl.- kézzel csipjük le a föszár (■:- nyészőcsúcsár (felső hajtású >, a rajta lévő kis levélkével cgyüit úgy, hogy a lec3jpés egyszinten lengyen az utolsó termőág alap­jával. A lecsipésnél vigyázzun::, hogy a szár héja, ne hasítsuk be. A (etejezéssel egy időben eltá­volítjuk a kacsolás után esetle­gesen kinőtt hajtásokat is. A gyapot tctejezésévvl „ tápláló nedvet a tcrmörészckbe irá­nyítjuk, ezáltal nagyobbak lesz­nek a gubók és hamarabb érnek be. A tetejezés megkezdésének idejét mindig az agronómus ha­tárosait meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom