Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

Megyénkben is megindult a szövetkezeti mozgalom újabb fejlődése A kiskőrösi járásban 37, a bajai Járásban 20 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás fiijára Termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlődése a betakarítás kezdete óta a megyében is meg­élénkült, A meglévő csoportok eddig látható eredményei nyo­mán a családok tömegei jelent­keznek belépésre, vagy új cso­portok alakítására. Akasztó községben az l es mintájú Fetöfi-csoporihoz csat­lakozó, t egy elökészítőbizottsag és III-as mintájú csoporttá ala­kult. Az új csoport 13 családdal, 15 taggal 145 holdon kezdi meg a legfejlettebb gazdálkodást. Az új csoportban már az üzemi pártszervezet is megalakult 7 taggal. Az akasztói termelőcso­portba tekintélyes közápparasz. tok léptek be: Iványi János 12 holdas, Barnái István 15 holdas, Tóth Antal 9 holdas és Benő Jém 7 holdas gazdák. Az I-es min;ájú csoport és az elökészítöbízottság egyesülése és a III-as mintájú csoport meg­alakítása után pár nap alatt újabb 5 tag jelentkezett csatla­kozásra Akasztón. Uj csoport alakult Bácsalmá­son is, Vörös Hajnal néven, lO 'taggal. Az új csoport egyenlőre az I-es minta szerint kezdi meg a közös gazdálkodást 99 hold földön. A tagság zöme itt is kö­zépparasztokból tevődik össze. Pataki Sándor 15 holdat, Vizin látván 19 holdat, Antal Elek 12 holdat, Tóth János 11 hóidat és Vörös Mihály 9 holdat vittek be, A járások viszonylatában a kiskőrösi járásban indult meg tömegesebb felfejiödés. 37 csa­lád kérte felvételét a meglévő csoportokba, vagy új csoportok alakítását határozta el. Kiskörös után a hajai járás­ban van a legtöbb jelenikező, 20 család. A halast járásban 21, a kalocsai járásban 12 azoknak a családoknak a száma, akik a nagyüzemi " gazdálkodás útjára léptek. Az elökészítöbizottságok mű­ködése is erőteljesebben megin­dult egyes járásokban. A félegy­házi járásban a niár belépett 5 család mellett 6 előkészitöbizott. ság működik, a halasi járásban szintén ennyi. Legjobb ered­ményt mutat a kalocsai járás, 10 elökészítöbízottság foglalkozik új csoportok alakításával. A begyűjtés kérdése mellett forduljon a többi járás figyelme is szövetkezeti mozgalmunk Ugye felé. Fokozza felvilágosító és szervező munkáját Kecskemét városa és a járás, ahol mind­össze 2—2 elökészítöbízottság működik. De ugyanígy egyre jobban előtérbe kerülő súlyponti kérdésként kezelje a fejlesztés ügyét a dunavecsei járás is, ahol magának a járásnak jelentése szerint még egyetlen eiókésziiö- bizottság sem működik. Befejeződött A SZOT V. teljes ülése máso- | dik napján Apró elvtárs referá­tumához szóltak hozzá a dolgo­zók. Komor Imre elvtárs hozzá­szólásában rámutatott a szak­szervezetek egyik legfontosabb feladata, a tömegeknek a prole- 1 árnemzet Uözlség szellenében , való nevelésére. Szirtes György elvtárs, a Rákosi Művek mér­Ki hogyan halmi a kenyérgabona- headásban Orgovány 68.7 százalék, Bugac 12.6, Tiszakccske 40.9 százalék. Izsák 38 százalék, Ladánybene 32.1. Nyárlőrinc 27,8 »zúzalék. Kunbaracs 25.1, Jakabszállás 23.8, Kunadacs 22, Lajosmizse 2o"2, Tass 17, Lakitelek 16.3, Szabadszállás 16 százalék. Kufpeszcr 11 százalék, Kun- szönfmtklós 11, Kerekegyháza 7.7, t ülöpháza 4.1 százalék. a SZOT ötödik teljes ülése nöke a műszaki és a gaz­dasági vezető feladatait vá­zolta, majd Lakatos Bálint elvtárs, a SZOT bér. és termelé­si osztályának vezetője a ver- scnymozgalom magasabb színvo­nalú vezetésével foglalkozott. Miután Horváth Mihály elvtárs, vezérőrnagy, a néphadsereg üd­vözletét tolmácsolta, Szabó Lász­ló elvtárs,, a Vasas Szakszerve­zet elnöke foglalkozott a bérkér­déssel. Kifogásolta, hogy a ma­gasabb szakképzettséggel rendel­kező dolgozókkal gyakran nem a képesség ültnek megfelelő mun­kát végeztetnek. Apró elvtárs zárszavában vá­laszolt a ielvetett kérdésekre. Majd a SZOT teljes ülése lelkes taps közepette elfogadta a Rá­kosi elvtárshoz intézett levél szövegét A levél hangoztatja, hogy a szakszervezetek még erő­teljesebben folytatják a harcot a szoeiáldemokratizmus maradvá­nyaival szemben. A levélben ígé­retet tettek, hogy minden mun­kásnak megmagy arázzák és min­den munkással megértetik, hogy miért kell saját érdekében és országunk érdekében, hazánk ér. dekében, a béke megvédésének érdekében fegyelmezetten dol­goznia, réSiZtvennic a szocialista munkaversenyben. A levélben továbbá hangoztatják, hogy Pár­tunk vezetésével eleget tesznek kötelességüknek. A Bajai Gyapjúszövetgyár fiataljai is készülnek a VÍT-re A Bajai Gyapjúszövetgyár DISZ fiataljai nagy lelkesedéssel készülnek a berlini VilágiLjűBágl Találkozóra. Szocialista verseny­mozgalom indult meg az ifik között, hogy minél szebb mun. kaeredmfeyekkcl köszöntsék a találkozót. A Gyapjúszövet gyár ban a fia­talok 90 százaléka tett felaján­lást. A szövődében brigádot szer­veztek, Egy mühelyrészt átszer. vezne.k és itit. csak ifik fognak dolgozni. A selejt csökkentesére és a minőség megjavítására Divi Vilmos a fonoda és a karto’.o fiataljait hívja ki versenyre. De. zső József pedig az üzem összes fiataljait. A párosverseny is nagy lendületet vett az üzemben. Mosztics Ottó Dezső Józsefet, Heinrich Mária Berényi Keren- cet, Kovács Mária Gécsei Má­riát, Mihálovits József Demeter Gyulát, Csendes Rozália pedig Kelemen Zoltánt hívta ki páros­versenyre. A VIT tiszteletére tett egyéni felajánlásokat az ifik maris túl­teljesítették. Ternaí Teréz szta Ivan ovist a 120 százalékos átlagos teljesítését 130 százalékra aján­lotta fel és máris 150 százalék, nál tart, Adamek Katalin 112 százalékról 115 százalékra vál­lalta teljesítését és 132 százalék­ra fokozta azt. Miháiovics Mag­da 128 százalékra tett vállalását 137 százalékra teljesítette. Dezső József 107 százalékról 140 szá­zalékra, Demeter Gyula 100 szá­zalékról 122 százalékra és Ja ssenovits Katalin 105 százalék­ról 137 százalékra fokozták ered menyeiket. A DISZ kultúrcsoportja is lelkesen készül a Világltjúsági Találkozó megünneplésére. Jele neteket, dalokat és táncokat ta­nulnak be. A Bajai Gyapjúszövetgyár fiataljai megfogadták Rákos, elvtársnak az 1949-es budapesti VIT alkalmával mondott sza­vait: „A Világifjúsági Találko­zónak az a célja, hogy hitet te­gyen az emberi haladás legfon­tosabb ügye, a tartós béke meg. védése mellett és fokozza a har­cot a kardesörtetö nyugati im­perialisták eilen, akik egy har­madik szörnyű világháborút ké­szítenek elő,” TOLLHEGGYEL A fehértói állami gazdaság cséplöbrigádja vállalta, hogy a csépi esi munkákat a«yuss/us i-lg befejezi. A gazdaságban ez az egyetlen ve.rscnyvállalá'S. S a gazdaságban senki, még a párititkdr elvtárs sem látja meg, hogy a versenytáblán hetek óta nem tátfialó semmiféle eredmény. A láblát a szél veri, cső mossa az irodaépület elüti. Ha, egypár leszakadozott pinkát nem volna rajta, nem is gondolná senki, hogy mi célt szolgál. A dolgozók így persze, nem js versenyeznek, ha nem értékeli ki senki a munkai. Vincéé István gazdaságvezető számára sem mentség, hogy nemrég jóit csak a gizdasvgb,,. Ézi a hibái azon­nal észre kellalt volna vennie, hiszen mindenkinek azonnal fel­tűnik, aki belép a gazdaság területére. A gazdaság vezetősége haladékfala,nul szüntesse meg a vérseny é.'hanyagotC’Sánvk okait, javítsa meg a dolgozók kozó g a versenyszellemet, mert a munka is cs-ák coca keresztül válhat eredményessé, . Az utolsó beszélt ma 25 éve, Rákosi elv­társ perének törvényszéki tár­gyalásán, Horthy vérbírái előtt. A Rákosi-per és különösen az utolsó szó jogán elmondott nagy beszéd: a magyar nép, a magyar kommunisták hosszú szabadság- harcának egyik legragyogóbb, nehéz körülmények között kiví­vott győzelmes ütközete a népé vei és pártjával összeforrott kommunista vezető politikai- emberi nagyságának példamu­tató fegyverténye. Már a puszta emlékezés a Rá kosi-perre, Rá- kosí elvtárs hősies, győzelmes helytállására — erőt és lelkese­dést ad mai feladataink megol­dásához. „Az utolsó szó joga” — tulaj, donképpen csak formaság, hi­szen az utolsó szót a bíróság szokta kimondani. Rákosi elv­társ ezt a formát tartalommal töltötte meg. Rákosi elvtárs, mint vádlott mondotta ki való­ban az utolsó szót. Bármilyen hatalmasnak is tűntek Horthy-ék SKÓ jogán és bíráili 25 évvel ezelőtt — az az ítélet, amelyet Rákosi elvtárs mondott ki fejükre az utolsó szó jogán, ezerszer valóságosabb és véglegesebb volt, mint az, ame­lyet a bírák szabtak ki Rákosi elvlársra. A Szovjetunió és a világ dolgozóinak szolidaritása megmentette Rákosi elvtárs él«-, tét. A Szovjet Hadsereg, majd pedig a magyar nép végrehaj­tották a történelem ítéletét a Horthy.redszer fölött úgy, aho­gyan azt Rákosi elvtárs 25 esz­tendővel ezelőtt előre látta. £s ma, a negyedszázados évfordu. lón az egész magyar dolgozó nép végtelen szeretettel és hálával gondol nagy vezérére, aki kora ifjúságától kezdve minden erejét és tudását a munkásosztály, a nép ügyének szentelte, aki a bí­róság előtt haláltmegvetö bátor­sággal harcolt azért, ami irányí­tásával a felszabadulás gia meg. valósul: a független, erós, gaz­dag és boldog, szocialista Ma gyarországért. Mivel érveljenek népnevelőink? Kiskőrösön a Vendéglátóiparj Vállalat dolgozói is elhatározták, hogy bekapcsolódnak uz agttá- ciós munkába. A zenészek a fő- megszervezetf zenekarral karölt. ve elhatározták, hogy megláto­gatják a legjobb munkát végző cséplöbrigádot és a legjobban teljesítő dolgozó parasztokat és hangversenyt adnak tiszteletük­re. * Bácsbokodon a cséplöellenörök minden este felírják az elcsépelt gazdák neveit, akik teljesítették a beadási kötelezettséget a gép­től. Ezekből a dolgozó parasztok­ból népnevelő brigádokat alakí­tanak, akjk lelátogatják az az­nap elcsépelt dolgozó parsztokat a gyorsbeadásért, * Katymáron a délszlávok szé­pen teljesitik beadási kötelezett­ségüket. Vácjty Miklós és fia, Suity Miklós és fia, és Vujkov István délszláv dolgozó parasz­tok 80 mázsás fajsúlyú gabonát vittek be a raktárba és teljesí­tették tűt a beadási kötelezett­ségüket, resztvesznek a népne­velő munkában, a Pártba való felvételüket is kérték. Katymá­ron Korsós párttitkár elvtárs példát mutat. Először saját ma. ga állandóan foglalkozik a nép­nevelőkkel, velük együtt jár agitálni. * Dunapatájon az úttörők saját zenekarukkal és a pártszervezet népnevelőivel egyiitf lcla toy al­ják a jól teljesUö dolgozó pa­rasztokat. Minden nap térzenét adnak, hangulatossá teszik a be­gyűjtést. • A kiskunfélegyházi járásban, amely a járások közt a legjobb a begyűjtésben, állandóan fel­használják a Szabad Népben megjelent agitációs érveket. A népnevelők a gépnél már kiszá­mítják a dolgozó parasztok be­adási kötelezettségét, * Tompán naponta tudatosítják az eredményeket a cséplőgépek­nél és ugyanakkor tudatosítják a csépi ógép munkások napi kere­setét. Ez ösztönzi az összes gé­pek munkásait. Ez azt eredmé­nyezte, hogy naponta a gépek 150 mázsa eredménnyel dolgoz­nak. A halasi Vörös Hajnal-csoport a Párt bírálata után megjavította a munkát A kiskunhalasi Vörös Hajnal-csoportban javában folyik a cséolés A termelőszövetkezet vezetősége okult a nemrég elkö­vetett hibákból és a pártszervezet bírálata nyomán megjavította a munkát. Átcsoportosították a munkaerőt, megkapálták a gya­potot és a paradicsom kapálása folyik. A soronlévö növényápo­lási munkákat már nem hanyagolják el, hanem tervszerű munkaeröelosziússal időben és folyamatosan végzik. A paradicsomkapaiásban résztvesznek a esoportfagok gyer­mekei is. Dobeaz István és Gyarmati János IS éves úttörők versenyben dolgoznak és a többi gyermekkel együtt igen boldo­gok és büszkék, hogy ők is munkaegységet kapnak, A csoport most arra igyekszik, hogy tanulva a korá’bbi hi­bákból, többé ne maradjon le semmiféle munkában. VwsfBíjlieii sül egymással C&aisxslrtöliés és líecd ? Császártöltés párosversenyre hívta kecel község dolgozó pa­rasztságát. Azonban a verseny állásáról egyik község sem tud. Nincsenek egymással szeres érintkezésben és így rém is tudják a versenynek a nyilvá­nosságát biztosijául. A két köz­ség versenyében mindössze any. nyi történt, hogy elfogadták egymás versenykihívását- Jelen­tést még nem küldjék. Amikor Császártöltésen 152 százalékos volt a szénabegyüjtés, 6 szá- za'ékos a baromfié, a tnjás meg 39 százalékos, akkor azt hangoz­tatták, hogy biztosan tuöJák, hogy Keceit lehagyták a ver­senyben. Csá32ár|öltés sem ismnr- tC'te a keceliekkel, hogy a csép- lésnél 70 százaléknál, a kenyér- gabonabegyüjlésnél peri g 16 szá zaléknál tartottuk. Császártöl­tésen hat gép csépel» Kccelca pedig 13. A két község nem ismeri napi te‘je®itinényüka!, nem tudják, hogy elcsépelt ga­bonából a dolgozó parasztság mennyit adott be a raktárba. A két község csak akkor tudja fokozni a begyűjtés ü emét, ha naponia krérrékpjik a páros­verseny eredményét és az: a dol­gozókkal közük. A verseny kiértékelése felszínre hozná, hogy Kecelen eddig főleg a kis- parasztok teítek eleget beadási kôteleaeitgégüknek. A középpa- rasz:oknál egyelőre még lassabb ütemben folyik z beadás. Mind­két községi tanácsnak tudnia kell, hogy a párosverseny nemcsak a császártöltésiek és a kecellek ügye, hanem országos ügy, amely harcot jelent az ed­digi’ eredmények fokozásáért, békénk további megszilárdúá- sáérfci

Next

/
Oldalképek
Tartalom