Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-25 / 171. szám
Feje»»iih be e héten a másodnövények vetését! V\AATiAA<VVVVVWV#VWtfVW^V/ nm^^/VV^WVWVW'^A<VW»' ^V^AAAAiV^f^AAi^rVV^AAAAAíV^//WWWWWW* ^VW^AAAATAAAAAAAA^WWV A Talicsásiyi eséplőbrigád harca a „cséplőgéptől a raktárig44 mozgalom győzelméért Vasárnap is már kora reggettöl zúgnak 0 cséplőgépek az alpári határbai». Messziről, mim a méhek zümmögnek, tsákba- gyüjtik évi kenyerünket. A község többsége a mai napon sem, pihen. Talpon Van mindenki: fiatalok, idősebbek, asszonyok, lányok, harcolnak a jövőért, a holnapért, a Terv végrehajtásáért. A munka, mint mindenütt, Alpáron is nagy igyekezettel folyik. Dolgozó parasztjaink látva szorgalmuk bő termésben mutatkozó eredményét, jó kedvvel, tudatos lendülettel, az épülő, szépülő szocialista haza szeretettétől fűtve végzik a békét védő, népgazdaságunkat erősítő munkájukat. Alpár talán sokkal inkább, mint eddig, a békeharc frontjává vált. Régen is volt cséplés. de akkor az uraknak telt a zsák, az urak csürjébe raktározódott a gabona. A mai cséplés mind ennek „Z ellenkezője. Az alpári cséplőmunkás a maga gépjén, magár nak engedi az érett kalászt a dobba, a gaz.dag terméshez zsákot tartó Paraszt magának csépel, a maga és az ország éléskamrájába. Az idei cséplés így válik a győzelemmé, békeharcunk diadalává. Többet, jobban, min4l hamarabb ! — a cséplési harc jelszava. Ez ösztönzi a harcos cséplőbrigádo- kát. A Tabcsányi-brigád tagjainak keze szorgosabban mozog, mint tegnap, vagy azelőtt. Nem lehet késlekedni. A brigádok közötti verseny ezt nem engedi meg, A Csille-brigád ragadta magához a községi tanács ván- dorzász! aj át. Utol kell érni, le kell hagyni őket. ,,Tizenkét napig volt nálunk — jegyzi meg a brigád vezetője — visszaszerezzük mindenképpen”. Olyan keményen és bizakodón mondta ezeket a szavakat, hogy sikerük felől alig lehet kétség. A Tabesányi-brigád jól tudja, hogy az idén nem a tavalyi cséplés egyszerű megismétléséről van sz, hanem többről, nagyobb feladatról. Nehezebb, felelősségteljesebb az idén a munka. A tavalyi körülmények sem azonosak az ideivel. A békeharcunk azóta újabb eredményekben gazdagodod, a nagyszerű időjárás és a szorgalmas munka a tavalyinál jobb termést hozott, de ugyanakkor a nemzetközi reakció erői, a szomszédos Titóbanditák fokozzák erőfeszítéseiket a háború kirobbantsa érdekében, a belső ellenség is aljas eszközökkel próbálkozik megakadályozni előbb- réjut'ásunkat. így hát a brigád lelkes munkája csak egyik része nagy feladatunknak, A másik: a fokozott népnevelő munka, a dolgozó parasztok széles tömegeinek felvilágosítása, a cséplé- sert, a begyűjtésért folyó harcról. liláért szervezi a brigád a szó, az igazság fegyverével a „cséplőgéptől a raktárig”-moz- galmat. A dolgozó parasztokkal folyta, tott sok beszélgetés nem marad eredmény nélkül. Amerre húz a gépük, mindenünnen gyorsan, azonnal, a gép mellől viszik a dolgozó parasztok búzájukat, rozsukat a földmüvesszöve'kezet raktárába. A brigád népnevelői felébresztik, elmélyítik a hazafiasság érzését kötelességtudóvá nevelik a csépeltet parasztokat. Virág József, Papp István, Bugyi István a frissen megtelt zsákokat azonnal kocsira telték és beszállították. A Tabcsányi-brigádra hallgatott Gialik Imre is, aki köte- lezeUtségének úgy tett eleget, hogy ,a gép mellől kerékpáron szállította el a gabonát. A munka azonban csak úgy eredményes, ha jók, meggyőzőek, az életből merítettek az érvek. Hogyan vértezi fel magát a Tabcsánjd-brigád ilyen érvekkel ? Úgy, högy mindennap elolvassák az újságot. Elsősorban a, Szabad Népet, de a Bácskiskunmegyei Népújságot is. Az ebédidő rend. szerint ezzel telik el. Nem alszanak az ebédidő alatt ™ pedig talán jólesne, — hanem Bíró Imre népnevelő felel ős előveszi zsebéből a többszörösen összehajtott Szabad Népet, szétnyitja, kisimítja es a legfontosabbakat ismerteti a brigád tagjaival. Nagy gopdot fordítanak arra, hogy ismerjék a nemzetközi helyzet alakulását, a legújabb nemzetközi eseményeket, a béketábor újabb győzelmeit, az imperialisták kísérleteit a háború kirobbantásával kapcsolatban és mindezzel szoros összefüggésbe hozzák az egyes dolgozó paraszt feladatát — jelen esetben: a be. gyűjtési kötelezettség teljesítését. Nevelő, felvilágosító munkájuknak fontos szempontja annak megmagyarázása, hogy a begyűjtési rendelet, lörvény végrehajtása minden dolgozó paraszt hazafias kötelessége, ismertetik a rendelet igazságosságát, mert fokozott terhet rak a kulákra és ugyanakkor lehetővé teszi a dolgozó parasztok számára, hogy kötelezettségét — nemcsak egyféle — hanem más egyéb terménnyel is teljesítheti. Bebizo. nyitják lépten-nyomon, hogy a begy űjtési rendelet fegyver dolgozó parasztjaink kezében a kulákok, a falu kizsákmányoló! elleni harcban, emelője, építője a szocialista társadalmi rendnek. A traktor pöfögése, a gép zúgása elnyeli a szót, A brigád tagjainak minden figyelmét leköti a munka. Azok, akik minden szabad pillanatot arra használnak fel, hogy felhívják dolgozó paraszttársaik figyelmét a gyors a géptől történő azonnali beszállításra, serényen adogatják az aranyló kévéket, etetik a gép feneketlen gyomrát. A nap bronzbarnára sütötte arcukat, a por belepte a kalapból kimaradt ha. jukat, megtelepedett az orrukban és a szemük sarkán. De Alpáron a termelőszövetkezetek példáját követve egyre több dolgozó paraszt teljesíti beadási kötelezettségét. Virág József 4 holdas paraszt elsőnek szállította a gépiöl gabonáját a raktárba. 2»00 százalékban tett eieget hazafias kötelességének. Ót követve Papp István 5 holdas paraszt 200 százalékra, Nemcsók Ilona 4 holdas pedig 350 százalékra teljesítette beadását. Miután a községben több dolgozó parasztnak nincsen igája, azért a tanács gondoskodott arról, hogy ezek is a géptől egyenesen Július 26-án délután 4 órakor: Kiskunfélegyházi Gépgyárban (Majsaiúti gépgyár) Szénásl Pálné munkásnő. Július 29-én délelőtt 9 órakor: Hajóson: ördög László, Katy- márön: Tóth Károly, Bácsalmáson: Oláh Pál, Vaskúton: Nénié, ti József. Bácsszentgyörgyön: Orbán Miklós,, Ladánybcnén: ügyet sem vetnek rá. Megszokták, enélkül nem is lenne számukra a nyár: nyár. Meg aztán most azért is jobban megy a munka, mert tudják, hogy miért dolgoznak. A munka üteme, olyan, mint ahogy az jó népnevelőkhöz illik. Nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. Bak- sa Imre mázsáló sűrűn emelgeti a zsákokat. Nehezebbek, mint tavaly. Nagyobb a fajsűly, acélosabb a búza. ö érintkezik a legtöbbet a gazdákkal. „Mindennap újságot olvasok, így aztán pontosan tudom, hogy miről beszéljek. Ha olvastam egy-két cikket, vagy hírt, okosabbnak, a beszédben bátrabbnak érzem magamat. A dolgozó parasztok hallgatnak rám, mert mindig olyasmiről beszélek, ami őket is érdekli.” Szabó József cséplőgép ellenőr is odafigyel a beszédre és nyomban bekapcsolódik. „A mi munkánk csak akkor eredmé. nyes, ha az elcsépelt mennyiségből az államnak járót a dolgozó parasztok azonnal beadják. Ez az érdeke az egész községnek és minden paraszt embernek, mert jobb. nagyobb lesz így az iparcikk áruellátás. Amerre mi járunk, tudja ezt mindenki. Nem is leszünk utolsók • a begyűjtésben.” De a harc még nem fejeződött be, hanem úgyszólván most kéz. dödött el. így hát szükséges, hogy néhány hiányosság — a brigád további jó munkája és a begyűjtés sikere érdekében — gyorsan megszűnjön. Szemtélte- többé kell tenni az agitációt. Ki keli függeszteni a gépre a brigád versenytábláját. Hadd lássák a dolgozó parasztok, hogy az állammal, a néppel szembeni kö. telességteljesités megkezdődik — jói végzett munka formájában — a cséplőgépen dolgozó munkásoknál és folytatódik az egyes dolgozó paraszt kötelezettsége teljesítésén. A brigádon belüli gépmunkásokkal is többet kell foglalkozni. Meg kell magyarázni I. Tóth Jánosnak, hogy árt a brigád munkájának akkor, ha kivonja magát a dolgozó' parasztok felvilágosításából, ha arra az álláspontra helyezkedik, hogy „nem politizál”. A cséplés és a begyűjtés hatalmas béke és országépítő feladat. Fel hát harcos népnevelő munkával a siker, a győzelem biztosítására. a raktárba szállíthassák gabonájukat. A társadalmi bizottságon, valamint a népnevelőkön keresztül tudatosították, hogyan lehet igénybe venni igaeröt. Alpár begyűjtési versenyben áll Kis- kunmajsával. Az igaerö észszerű megszervezésével Alpár megelőzte Kiskunmajsát és vasárnap a begyűjtésben már 39 százalékot ért el. Begyűjtési napot is szerveztek, amely nanon több mint 250 mázsa gabona gyűlt össze a földmű vessző vetkezet raktárába Göbölyös Erzsébet, Izsákon: Wchring Péter, FUlöpházáű: Bartók József, Tabdio: Kancsar Sándorué, Császárt öl lésen: Ferenc Ernő, Kiskörösön: Cselt László, Baján: Halanda István, Szabadszálláson; Barka Imre, FülöpszáHáson: Oroszlán István, Kunadacscra : Krupa János, Tasson; Pvadosza Miklós. Alpár megelőzte versenytársáts K ishunmajsát Mikor és ltol tartanak beszámolót megyei tanácstagjaink Akikre büszkék vagyunk A terménybeadást teljesített és sokszorosan túlteljesí. tett dolgozó parasztok neve egyre tömegesebben lepi el a falvak dicsőségtábláját. Az élenjáróknak naprôl.napra több követője lesz. A jó hazafiak, a begyűjtésben élenjárók példájára szélesedik tovább a mozgalom! Több gabonát, több kenyeret a hazának, erősebb bástyát az imj>erialis- ták ellen a béke fortján! KUNSZENTMIKLÛSON Dobral József 6.5 holdas juttatott gazda 391 kg kötelezettsége helyett 1891 kg-ot adott be. Teljesítése 483 százalék. Deli Lajos 7 holdas gazda gabonabeadását 210, szénabeadását 138 százalékra teljesj. tette. F(j LOPSZ ÁLLÁSON Kelemen János 7 holdas 441 száza- lékot adott be. TASSON ősi Mihály 6 holdjáról 148 százalékban tett eleget hazafias kötelességének BÁJÁN Budinácz Jánosné tanácstag beadási kötelezettségének eleget tett és ezen felül 6.5 mázsa búzát C-vétell jegyre beadott. HAKTAN a Lenln.termelőcsoport két vagon rozsot és 50 mázsa árpát szállított be eddig. DUSNOKON Kopriganacz János Kisparaszt a géptől azonnal teljesítette beadását. 482 kg helyett a cssplés első' napján 545 kg-ot adott be. SZABADSZALLASON Kocsi György 134 százalékban teljesítetté beadását. Fabók Imre középparaszt kenyérgabonából 160, árpából 201 százalékban teljesítette kötelezettségét. FÊLEGYHÂZAN Kiss Margit kenyérgabona beadásának 570 százalékban eleget tett. Késik Sándor 6 holdas gazda 350 százalékra teljesítettt. FÜLOPJAKABON Vígh István 140 kg kivetésével szemben 501 kg-ot szolgáltatott be. A Szovjetunióban láttam, hot*y minden alkalmas területet kihasználnak másodvetésre TAVALY a parasztküldött séggel én is kint voltam a Szovjetunióban. Tanulmány ülünk során sok olyan kérdésre kaptunk választ, amelyek azelőtt nem, voltak eléggé világosak, örök élmény marad számomra az a néhány hét, amely a kolhozok, a szovhozok és a fejlett szovjet agrotechnika tanulná- nyomásával telt el. Megnéztük a gyümölcs- és gyapöttermcss- [ést, de tanulmányoztuk a másodnövények vetését is. A másodnövény vetésre szeretett Rákosi elvtársink is felhívta a figyelmet, amikor rámutatott arra, hogy körülbelül hárommillió holdon termelhetünk a mi éghajlati viszonyaink melleit ■másodnövényt. Én tavaly mint egyénileg gazdálkodó középpara.sz' mentem ki u Szovjetunióba, Már évek óta termeltem másodnövényt, mert saját tapasztalatom alapján győződtem meg annak hasznosságáról. A Szovjetunióban azt taposs falhattuk, hogy minden alkalmas területet felhasználnak a másodnövény vetésére. A mi viszonyainkhoz képest kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is szép termést takarítanak be a másodnövényekböl. ÜZBÉGISZTAN vidékén — ahol más éghajlati viszonyok vannak, mint nálunk — megfigyelhettük, hogy a, bükkönyös után kukoricát, ta-rlórépát vetettek. Fedig ez száraz vidék és sokszor kilenc hónapig sem esik az eső. A vefemények öntözését, csatornarendszerrel oldották meg. így a vízhiányt kiküszöbölték. A Szovjetunióban azt is megtanulhattuk, hogy a szovjet emberek elsősorban nem az időjárástól várják a magas termés- eredményeket. hanem az élenjá mezőgazdasági tudomány fa- vitásait és útmutatásait alkalmazzák, A Szovjetunióban szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ha idehaza bátran és széles körben fogunk hozzá a másodnövény termesztéséhez, az eredmény nem marad el, több lesz a takarmányunk, nagyobb lesz a jövedelmünk. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg ÇazdC'kodô dolgozó parasztok jól teszik, ha alkalmazzék a Szovjetunióban jól bevált agrotechnikát, amelyet a kolhozok és szovhozok „ szovjet kutatók útmluatása nyomán alakítottak ki. Eszerint az aratás Ufón azonnal végezzük el n tarlóhántást. Vetés előtt hengerezzünk, készítsünk jó morzsalékos magágyat. A vetést júliusban fejezzük be. A másodve/ésre szónf magiakat általában mélyebben kell vélni, mint a tavaszi vetésnél, a tavaszi vetésben 3 centiméter mélységet kívánó apró magvakat vessük három centiméter mélységre. így biztosítani tudjuk a kelést még akkor is, ha a talaj a forrósáéiban egy-két cengméter mélyen kiszárad. Mikor hazajöttem a Szovjetunióból, én ;s beléptem n termelő- csoportba. Az ott látottakat igyekszem, mint a termelőszövetkezet elnöke hasznosítani, Huszonkét holdon mi is leszerződtünk, másodnövényként vetett, kerti véleményekre az idén. Azonkívül ve.tel/ü.nk kölest, napraforgót, kukoricát a felszántott tarlóba, hogy állatállományunkat takarmánnyal el tudjuk látni. Kövessük mi ;s a szovjet emberek példáját! Alkalmazzuk a szovjet mezőgazdasági tudómé-ny módszereit, akkor könnyen végre tudjuk majd hajtani n minisztertanácsnak a növenyter- mossiósről szóló határozatát. Elmondotta: Ágó József, a k'skunfélegyhási Len in-termelőszövetkezet elnöke Maréra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM!
