Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

A földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek és a ül. típusú termelőszövetke. zeti csoportok jövedelemelosztá­sának új rendszeréről. — A Kecskeméti Gépgyár üzemi párt. szervezete a politikai felvilágo­sító munka fokozásával harcot indit a munkafegyelem megszi­lárdításáért. oMMStaaNi VF. évfolyam, 166. szám Ara 50 fillér 1951. július 19, csütörtök Gyorsítsuk meg a behordást! Az elmúlt napokban Lakite- Joken a cséplőgépek órákon át álltak, mert a dolgozó parasztok még bem fejezték be a behor­dást. A minisztertanács hatá­rozata előírja, hogy a learatott gabonát 6—8 napig tartsuk ke. resztben és ezután hordjuk lehe­tőleg közös szérűre, asztagokba. A gabonának erre a hat-nyolc napra azért van szüksége, hogy a még nem tel.'es érési folya­mat a keresztekben befejeződ­jék. A szem és a szalma telje­sen megszáradjon és megnyíljék a lehetőség az asztagbarakásra, majd cséplésre. A behordást, a behordás jő szervezését, a helyes a£ztagbara kást és a gondos őriztetést tart' suk nagyon fontos feladatnak. Az ellenség ezen a területen is ár[hat. Arthat azzal, hogy a maga munkáját hanyagul végzi és ezzel nagy veszteséget idéz «lő. Ezt látjuk Kalccsa város­ban, ahol a learatott gaboná­nak hat százalékát hordták csak be. De kedvezőtlen még a hely­zet magában a kalocsai járás­ban, ahol 4 százalék az „ered­mény”. De a dunavecsei járás sem dicsekedhet sokkal jobb munkával. Ebben a járásban is nagyon elmaradtak a behordás- ban, A járási átlag mindössze 14 százalék. A minisztertanács határozata előírja, hegy a learatott gabonát lehetőleg közös szérűre hordjuk. A dolgozó nép követi a minisz­tertanács határozatát, mert. rá­jött arra, hogy a közös szérűbe hordásnak számos előnye van. A közös szérű nem új dolog a falu dolgozói előtt. Azelőtt is előfordult, hogy cséplés előtt 8—12 család egy szérűn rakta asztagba a gabonáját. Ez meg­könnyíti a termés őrzését. A kö­zös szérűt könnyebben lehet szemmel tartani, mint a szét­szórt asztagokat. De meggyor­sítja a cséplés munkáját is, mert nem kell a gépet sokfelé huzatni. A gépet is, az Időt Is jobban tudjuk kihasználni. Az idén a jó termés több dol­got ad a gépeiének. Minden gé­pet, amennyire lehet, ki kelj használni, hogy időben elc&é- p élhessük kenyérgabonánkat. Szükséges tehát a cséplési mun­kának jobb megszervezése. Ezért Javasolta a kormány, hogy a dolgozó parasztság tö­rekedjék arra, hogy a cséplést közös szérűn végezze a gép. így jobban használhatjuk ki a gé­peket, több üzemanyagot Is ta­karítunk meg. Sok községben azért akadozik a cséplés, mert nem jól szervez­ték meg a behordást. Megyénk­ben nem egy községben a laki- telekihez hasonló a helyzet. Esért tartunk megyei . állagban a behordási munkáknál csak SS százaléknál. Azokban a köz- jegekben, ahol a tanács az iga­erőt, valamint a vontató gépi- erőt észszerűen osztotta be, ott jó eredményt értek el. A behor- dásban megyénkben a kecs­keméti járás balad az élen. Telje­sítménye G5 százalék. Erősen a sarkában van a kiskőrösi já­rás 55 százalékos eredményé­vel. Valamivel hátrább a kun­szentmiklósi járás. A városok közül Baja ugrott 58 százalékos teljesítményével az élre. A má­sodik helyre került Kecskemét 43 százalékával, a harmadikon halad Kiskunjéle.gyháza 28 szá­zalékos teljesítményével. Erősen lemaradt a kalocsai járás, Ohol mindössze 4 százaléknál tarta­nak. Elmaradt még a dun-ave- csel járás és Kalocsa város is. Megállapíthatjuk tehát, hogy megyénkben eléggé vontatottan megy a behordás. Különösen a közös szérűk behordása. A köz­ségben nincs felelős irányító, aki ezt a munkát végezné. Nem akad gazdája a behordás- nak. Ezért van az, hogy a tűz­védelmi felszerelések is hiányo­sak, de az ellenőrzés sem fe­lel meg a követelményeknek. Igen sok községben felelőtlenül szervezték meg a ttizörségi készültség-szolgálatot- így P!- Katymár községben két kiskorú gyermekre bízták. A kalocsai és dunavecsei já­rási pártbizottságok feladata, hogy a munka jobb szervezésé­vel mindkét járásban gyorsítsák meg a behordás ütemét. A duna­vecsei járásban nagyon kényel­mesen, ráéröen, kevés lendület­tel szervezték meg a behordást. Igen hiányos ebben a járásban a felvilágosító tömegmunka. Ennek következtében nem egy községben elszakadtak a tö­megektől A járási pártbizottság ismerje fel ezt a veszélyt és munkáját úgy tudja legjobban megjavítani, ha konkrét helyi érvekkel behozza az agitációs munka lemaradását, szorosabb­ra fonja a kapcsolatokat a falusi pártszervezetekkel és a tömeg­szervezetekkel. A járásban ne becsüljék le az ellenséget, mert az opportunizmus az el­lenséggel szemben szintén az elmaradás egyik oka. Kemény kézzel nyúljanak a szabotáló kulákokhoz és keményen sújtsa­nak rájuk. Vegyék számba az elmaradt községekben az igaeröket, A mezőőrök pedig jelentsék, hogy kinek van igaeröre szüksége, így osszák el észszerűen közsé­genként az igaerőt. Mindkét járásban és általá­ban ott, ahol lemaradás ta­pasztalható, a járási pártbizott­ságok az alapszervezeten ke­resztül mozgósítsák a tömege­ket a behordás minél gyorsabb végrehajtására. Az alapszerve­zeteken keresztül oldják meg a helyi konkrét feladatokat, moz­gósítsák; nemcsak g tagságot. lialatlékíaftlaiml el a tarlóhántsist Ne halogassuk a másodnövények vetését Annak ellenére, hogy az ara­tási munkálatok a megyében időben megtörténtek, a tarlőhán- tásnál lemaradás mutatkozni, pedig az időjárás a tarlóhántás­ra kedvező. A lemaradásnak oka, hogy a tanácstagok az aratás ideje alatt nem kezelték fontos kérdésként a tarlóhántást. A kajakokat nem ellenőrizték, a termelőcsoportoknál pedig a gép­állomások nem vetették be az összes rendelkezésre álló gépi erőt. Ezért van az, hogy a me­gyei átlag csak 17 százalék. A járások közül a kecskeméti ha­lad 31 százalékos teljesítményé­vel az élen. A többi járások sor­rendje a következő: 2. kiskunfél­egyházi 28, 3. kunszentmiklósi 25, 4. kiskőrösi 20, 5. kalocsai 12, 6. bajai 11, 7. halasi 11, 8. bács­almási 7 és 9. dunavecsei 7 szá­zalék. A városok közül Kiskun­halas jár 15 százalékos teljesít, ményével az élen. Kalocsa 14, Kecskemét 9, Baja 7 és Kiskun­félegyháza 5 százaléknál tart. Sok községben és gépállomá­son az elbizakodottság, a ké­nyelmesség ütötte fel a fejét és akadályozta a tarlóhántás mun­káját. Például a vaskúti gépállo­máson 5 traktort „tároltak”. Amikor felelősségre vonták a gépállomás agrőnomusát, az arra hivatkozott, hogy a termelőszö­vetkezet tarlója nincs íelgereb- lyézve. Ugyanakkor azonban ki­tűnt, hogy a községben rendel­kezésre áll a lógereblye, de a gépállomás mezőgazdásza ujját sem mozgatta a gereblyézés meggyorsítása érdekében. Azzal, hogy elmaradtunk a tarlóhántással, a másodvetés sem ment olyan ütemben, mint azt a tervek előírják. A má. sodvetéshez szükséges vetőmag­vak mindenhol rendelkezésre állnak. A másodvetésti még job­ban fokozhattuk volna, ha a gépállomások gépeiket jobb be­osztással ütemezik be. A termelöcsoportoknál Kis­kunhalas város csoportjai emel­kednek ki a másodvetések telje­sítésében. A felvilágosító mun­kán keresztül jó munkaszerve­zéssel és munkamódszerrel 10U százalékra teljesítették tervüket Ezek a csoportok már 70 hol­don meg is kapálták elsőizben másodnövényüket. Jánoshalmán a csoportok azonban nem vettek példát a halasiaktól. Különösen az Uj Alkotmány, ahol munkaeröfelesleg is mutat­kozott és még sem végezte el úgy a másodnövények vetését, ahogy azt az ütemterv előírta. Hasonló a helyzet Jánoshalma község dolgozó parasztságánál is. Az elmaradást a községben a 360 kulák különböző for. májú szabotálása okozta. Nemcsak a község dolgozó pa­rasztságánál sikerült lelassítani a másodnövények vetésének üte­mét, hanem a tszcs.ben is rom­boló munkát tudtak végezni. A tanács felületes munkájára vall, hogy az osztályharcot csakis adminisztratív vonalon viszi. A járások és a városok a má­sodvetést a következőkben haj­tották végre: 1. kiskunfélegyházi járás * 100 százalék, 2. kecskeméti 75, 3. kalocsai 63, 4. kiskő­rösi 50, 5. kunszentmiklósi 42, 6. bácsalmási 27, 7. kis­kunhalasi 25, 8. dunavecsei 22, 9. bajai 17, A városok között: 1. Kiskunhalas 87, 2. Kiskunfélegyháza 39, 3. Kecskemét 36, 4. Kalocsa 22, 5. Baja 16 százalék. Megyei átlag 43 százalék. Termésátlagaink emelése érdé. kében haladéktalanul szántsuk fel tarlóinkat. A tanácsok intéz­kedjenek a gépek éjjel-nappali üzemeltetésére, továbbá a csép­lőgép meghajtó erőgépek üze­meltetésére a tarlóhántásnál az éjjel folyamán. Ütemezzék be) az igaerők fokozottabb kihasználá­sát a községi tervek felbontásá­nak a segítségével. A másodnövények vetésének meggyorsításának érdekében fo­kozzuk a tömegszervezetek se­gítségével a felvilágosító mun­kát. A terv végrehajtása érdeké­ben a tanácsok konkréten álla. pítsák meg a kulákok felada­tait, amelyek végrehajtását a dülöfelelősök ellenőrizzék. Ve­gyék igénybe a hangoshíradót és a községi versenytáblát. Nép­szerűsítsék a községek hangos, híradóin keresztül a kukorica pótbeporzását. Az operatív bi­zottságok gondoskodjanak . ar­ról, hogy a kukorica pőtbeporzá. sát a községekben mindenütt végre is hajtsák. A másodnövé­nyek vetésénél főszempont az legyen, hogy a másodnövény ta­karmányt adjon. De emellett gondoljunk a jövöévi vetőmag-i szükségletre is és minél nagyobb területet hagyjunk meg magfo.1 gás céljából. Felhívjuk a föJdművesszövetkezetek termény- felvásárlói í, hogy feladataikat nagy felkészültséggel, kötelességtudással és áldozatkészséggel lássák el! A Bács-Kiskun Megyei Szö­vetkezetek Szövetsége Végrehaj­tó Bizottsága ismételten fel­hívja földművesszövetkezeteink minden dolgozóját a terménybe- gyüjtés zavartalan biztosítására. A terménybegyüjtés - nagy munkájában fontos feladatokat kell mcgoldaniok a szövetkezeti terményfel vásárlóknak és min­den egyes szövetkezeti dolgozó­nak. A terményátvétel zavarta­lan biztosítása érdekében hét­köznap és vasárnap, a nap min­den szakában vegyék át a gabo. nát a dolgozó parasztságtól. Fordítsanak komoly gondot a minősítésre és a iájsúiyíelár ki­fizetésére. Éberen vigyázzanak arra, hogy az osziályellenség hanem a pártonkívüiiek széles táborát is. Megyénkben a behordást azonban csak úgy tudjuk meg­gyorsítani, ha mindenütt meg­szervezzük a versenyt. Mivel a legtöbb helyen a DÉFCSZ nem tud megbirkózni ezzel a feladattglt azért a községekben zsizslkes vagy romlott gaboná­val ne fertőzhesse meg a mag­tárakat. Annak ellenére, hogy a Végre­hajtó Bizottsrág felhívta a szö­vetkezeteket az előttük álló ko­moly feladatok zavartalan elvég­zésére, előfordult, hogy Jasziics László, a garai íöítlmüvesszö- vetkezet ügyvezetője a szálas- takarmány felvásárlásánál bűnös könnyelműséggel járt el. JasiZiics Lászlót javaslatunkra a szövet­kezet vezetősége állásától azon­nali hatállyal felmentette. Kovács Ernő, a, bajai földmű­vesszövetkezet szálastakarmány- íeívásárlója feladatát nemtörő­dömséggel végzi. Javaslatunkra a szövetkezet vezetősége megrő- vásban részesítette és 100 forint pénzbírsággal sulytotta. Felhív­juk a földművesszüvetkezetek • felvásárlóit, hogy feladataikat nagy felkészültséggel, köteles­ségtudással és áldozatkészséggel lássák el. Okuljanak az előző példákból, munkájukat azonnal javítsák meg Ez vonatkozik a soltvad- kerti ési fülöpszálási szálastakar, many felvásárlókra és mindazon szövetkezeti felvásárlóra akik munkájukat nem végzik ’ becsü­lettel. Bács-Kiskun Megyei Szövetkezetek Szö­vetsége, Kecskemét a tanácsok versenyirodája segít­sen a versenyek megszervezésé- oen. Szervezzék meg, hogy a mezőőrök és dülőfeielősök kö­zött kibontakozzék a verseny Igen keveset hallunk a közsé­gek egymásközötii versenyéről is, ahol pedig versenyeznek, ott a jegtefeb helyen 4 verseny, fisak papírén van meg. Gyorsítsuk tehát meg a be­hordás ütemét, hogy azt pár lapon belül befejezhessük. Szá­moljuk fel a még itt-ott meg­I lévö elbizakodottságot a kom­munisták pedig jó példamuta- ; ássál járjanak a behordási verseny fiién,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom