Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-15 / 163. szám
Felhívás h éke mii szak-ve esc livre megyénk építkezési vállalataihoz A Budapesti Gyárépítö Válla lat kecskeméti építkezésén a technikai, műszaki és adminisztratív dolgozik műszaki érte kezleíae jöttek össze, ahol kiértékelték a vállalat eddigi ered. menyét, melyet az augusztus 20-i munkaversenyben elértek. Az értekezlet megállapította, hogy az építkezés dolgozói nagy igyekezettel fogtak hozzá versenyvállalásuk teljesítéséhez és mar eddig is számos szép eredmény született, A dolgozók ezen a műszaki értekezleten elhatározták, hogy az értekezlet után nem mennek haza, hanem 7 órától 11-ig bé- kemüszakot tartanak, melynek megszervezéséhez azonnal hozzá is kezdtek. Egymást hívták ki versenyre. A békemüszak nagy lelkesedéssel és igen szép eredménnyel végződött. Az anyagelökészítök . közül ifj. Gilicéé János és Potyesz Józset 222 százalékot, a zsaluzási mun. káknál id. Gilicze István és Barát művezetők 267 százalékot, a betonbedolgozó és szállítási munkáknál Kűrzsllcz, Sima, Kiss, Tukanics, Győri, Gregor, Beniczki, Nagy és Vedres főmérnökből álló brigád 189 szá- zalékot, a transzportörre karolás munkáját végző Prónai, Novak és Bihari versenyfeielös elvtár- sak brigádja 148 százalékot, míg a Béresé, Nemoda építésvezető és Boros üb, titkár elvtársak brigádja a betonkeverőgép adagolás munkájában 220 százalékot, Stern fögépész elvtárs be. tonkeverőgépkezelö 151 százaié, kot ért el. A békemüszak átlageredménye: 202 százalék. A békemüszak befejezése után a dolgozók éjjel 31 órakor röp- gyülést tartottak, melyen lelkes hangulatban jelentették ki, hogy a békemüszakot alkotmányunk tiszteletére augusztus 20-ig min. den héten rendszeresen megtart, ják, mert ezzel is előbbre akarják vinni az augusztus 20-ra tett vállalások teljesítését és túl teljesítését, A békemüszak utáni röp-gyü- Jés a következő szövegű versenyfelhívást intézte Bács-Kis kun megye valamennyi építkezésének műszaki és adminisztratív dolgozójához; Elvtársik' Szuk/ársak! Alkotmány uni: ünnepére vállalt IcöteleseflBégeink teljesítését mi, műszaki cs adminisztratív dolgozók azzal is segítsük győzelemre, hogy minden héten tartsunk munkautáni 4 órás békemüszakot, A versenypontok a köve[lcezök: 1. A munkaterületét elkészítjük a békemüszakra. 2. As anyagot biztosítjuk. 3. 100 százalékos minőségi mun. kát végzünk. 4. A gépeket és munkaidőt teljes mértékben kihasználjuk. 5. Az anyagtakarékosságot és selejiesökkentést szem előtt tartjuk. 6. A mi július 10-i békemüszakunk átlag ciedményc 202 százalék volt, est az eredményünket nemcsak tartani, hanem [ül is akarjuk szárnyalni az elkövetkező hetek Vékemüszakain. Varga elvtárs, az építkezés párttitkára a felhívással kapcsolatban kijelentette, hogy ezi azzal intézték a megye valamennyi építkezéséhez, mert tudatában vannak annak, hogy minden egyes tégla melyet elhelyeznek, csapást jelent a háborús gyujtogatóknak és ezzel is erősítik és előbbre viszik a bé- ketábor győzelmét. A Budapesti Gyárépítő Vállalat kecskeméti építkezésének műszaki és adminisztratív dolgozói várják a megye többi építkezése dolgozóinak csatlakozd sát a versenyfelhíváshoz. A KECSKEMÉTI MÚZEUM Gyarmati Kiállításáról írnak a dolgozók A felszabadulás óta nemcsak e. föld, a gyár és az iskola vált a dolgozóké, hanem a kultúra minden áldása is. így a kulturális élet olyan forrása is, mint a múzeum, a dolgozóké lett. Kecskeméten az elmultévi karikatúra -Idái 11 táah oz hasonlóan, értékes, a múltban csak Budapesten láttató múzeumi anyagból rendeztek kiállítást. A kiállítás anyaga tartalmi össze, állítása, érthetősége a napi harcunkhoz ad nagy segítséget. Megismerteti velünk a gyarmati népek szabadságharcát, kultúráját, az elnyomók aljas módszereit. Megerősíti bennünk a nemzetközi szolidaritás érzéséi e azt, hogy szívünkből gyűlöljük azokat, akik a mi és más népek békéjére törnek. A gyarmati népek életével foglalkozó kiállítást Kecskeméten ma is nap-nap után újabb és újabb dolgozó tömegek látogatják meg és a leveleik a legnagyobb elismeréssel beszélnek az ottan tanultakról. Erről ir levelében Molnár Bajos, a MÁV dolgozója is. — Nagyon megragadott a kiállítás gazdag anyaga — írja Molnár Lajos, — hiszen a múltban nem igen láthattunk ilyen kiválóan összeállított kiállítást. Az ilyen kiállítások, mint ez is, megismerteti velünk a gyarmati népek életét és megtanít ben, ■niinket szeretni más mépeJcet is. Ez a kiállítás még világosabbá teszi előttünk azt a mértéktelen elnyomást, amelyet „ kis népeket gyűlölő kapitalistáik folytatnak a gyarmati és egyéb népek, kel szemben. Ebből n kiállításból is megtanulhatjuk, hogy a tőkéseknek nem a nép kulturális és gazdasági felemelkedése, hanem az emberek tudatlanság, ban való tartása a célja. És célja ez mégpedig azért, mert Így könnyebben tudja elnyomni, becsapni a sokszorosan elnyomott gyarmati népeket. Hasonló szellemben Ir P. Márta Sándor, szakmán szövetkezeti tag is. Elmondja, hogy ö még ezelőtt sohasem ismerhette a gyarmati népek életét, mert ,a múltban az egyszerű cseléd ember előtt, zárva voltak a múzeumok. Ma azonban — írja levelében •— minden másként van. A múzeumok is. a gépállomás és a filmszínházak bennünket, cgyj szerű embereket tanítanak. Nevelnek egy újabb, egy szebb élet megteremtésére. Nagyon helyeslem — írja a továbbiakban, — hogy lehozták Kecs. kemétre is u gyarmati népek életéröl szóló kiállítást. Mi sokat tanulhattunk belőle. Megtanultam én is, hogy a gyarmati né. peknek fejlett kézi szerszámaik voltak, s hogy ezek művész! munkát kívántak meg elkészítőitől. De, megtanultam belője azt, is, hogy az a művészet, amit ottan láttám, csakis «z olyan országban fejlődhet tovább, amilyen a. miénk. Es csakis a demo. krafikus állam becsüli meg a néptől kapott értékeket. Farkas Menyhért laboratóriumi dolgozó így ír a múzeumi élményedről: — Nagyon szép és értékes ez a kiállítás. A múltban az ilyen tanulságos múzeumi kiállításokat: csak a kiváltságosak nézhették meg. Nekem még soha nem volt lehtősé-gem ilyen kiállítási anyagot láthatnom. Mindezekről csak hallomásom volt. Ezért elmondhatom nyugodtan, hogy ez a kiállítás egy egész életre szóló élményt jelentett számomra. De így ír és így gondolkozik minden dolgozó, aki megtekin. tette a kiállítás gazdag anyagát. JI LI US 15 — A SZOVJET VASUTASOK NAPJA Július hó 15-én, vasárnap ünnepeljük országos viszonylatban a Szovjet \asutusuk Napját. Azokat a hős szovjet vasutasokat ünnepeljük, aicik felszabadulásunk óta nap mint nap segítő kezet nyújtanak a magyar vasutas dolgozóknak a szó- ci lista vasút építésében. A szovjet vasutasok példát szolgáltának nekünk arra, hogy a legnagyobb válságok és nehézségek közepette hogyan kell megvédeni az ország jugtJellensé. gél és szabadságát. A hős szovjet vasutasok már számtalan cselben bebizonyították, hogy nem ismernek lehetetlen, megoldhat ajtan feladatot, amelyet acélos akarattal, a munkamódszerek tökéletesítésével meg ne lehetné oldani. Ezcke-t az egyre fejlődő és tökéletesedő munka- módszereket a szovjet vasutasok átadják a magyar vasutas dől. gazoknak. Ezzel is segítenek benniinket) hogy a mi vasútunk is modern, biztos, gyors, minden kényelmeit kielégítő, de emellett gazdaságos vasúi(á váljék, amely a szocializmus követelményeknek, megfelel. Július 15-e melleit nem mehetünk el szótlanul. Be kell bi zonyítanunk azt. bogy a hős szovje.f vasutasoktól tanultunk és tanulni akarunk, meri tudjuk, hogy az öáltaluk megjelölt út az, amelyet követnünk kell. Tudja minden vasutas dolgozó, de tudja az egész magyar dolgozó nép, hogy amikor a Szovjetunió Vörös Hadserege hazánkat felszabadította, ajtói a pillanattól kezdve segítőit bennünket, vasutasokat is. Mag. becsült dolgozói lettünk országunknak, amit bizonyít most az is, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs javaslatára a kormány határozatot hozott, hogy minden év augusztus második vasárnapja Vasutas Nap lesz. Tudjuk azit, hogy felszabadulásunkért sok hős szovjet katona és sok hős szovjet vasutas áldozta életét. Mi, magyar vasutas dolgozók, amikor megemlé. kezünk róluk, ígérjük, hogy a termelő munkában, az ellenség elleni harcban az ö példájukat követjük, ügy emlékezünk rájuk, hoçjy még jobban elmélyítjük ítélünk szerelemét a Szovjetunió, sktál'.n elviárs, a hős szovjet nép iránt, A magyar vasú fás dolgozók a felszabadulás óta érzik a S.zov. jetunió állandó támogatását. Panyin elvtárs Ittléte megalapozta hazánkban is a 2000 ion. nás, az 500 km-es mozgalmat. Ez u mozgalom ma már népszerű vasutas dolgozóink előtt- Rákosi elvtárs Pártunk kongresszusán mondotta: „A Szovjetunió segít legmodernebb üzemeink építésében, átadja nekünk legjobb gépe t, logjobö gyártási eljárásait, ele a Mi nota hevésbbé fontos, nagylelkűen rendelkezé. sülikre bocsátja legjobb tudósait és élmunkásait”. Mi, magyar vasutasok követjük a Szovjetunió liés vasutasainak a békéért folyó harcát és a béke ellenségeire mi is keményen lesú jtunk. A szovjet vasutasoktól tanultakkal megerősödve, jobb eredményeket elérté, állunk mi is a béke szolgálatába, hazánk függellsnségének, szabadságának, nécpünk jólétének megvédésére, Ebben u harcban nem vagyunk egyedül. Velünk van a Szovjetunió, Sztálin elvtárs, velünk mn a 415 milliós Kína felszabadult népe, a népi demokratikus államok dolgozói, de velünk az imperialista országok dolgozói is! Börcsifk Is/ván, sztahanovista MÁV-intéző Kecskeméten is megnyílt a kert-mozi A dolgozók kényelme és jóléte biztosításának egyik újabb bízó. nyítékát tapasztaljuk a filmszínházak vonalán is. A MOKE1’» hogy a dolgozók tanulását, szórakozását a meleg nyári hónapokban is biztosítani tudja, az ország nagyobb Városaiban kert- mozikat létesített. Kecskeméten is az Árpád mohiban nyílt meg a tágas, kényelmes helyekkel ellátott kerti-mozi. A megnyitót csütörtökön este tartották meg. A munkás hétköznapok egyike folyt a határmenti községben. A határőrség székházában a bajtársak és DlSZ-tagok ifjúsági nap megtartására gyűltek ősz- sze. A VlSZ-titkár ismertette, hogy az egység milyen nagy jelentőségű esemény előtt áll: a pártszervezet a közeljövőben választja meg a vezetőséget. A bajtársak figyelmesen hallgattak s már a megválasztásra is komoly előkészületeket tettek. Felajánlották munkájuk megjavításéit és elsősorban azt, hogy halárunkon egyetlen titóista. imperialista kémet sem engednek, hogy azok békés építő munkánkat akadályozzák. * Egyetlen nap telj el a gyűlés után. S amíg az egységnél a bajtársak lelkesen készültek a pártvezetöség megválasztására, — odaát Js készülődtek. Egy ve. szedelmes ügynök átdobására. Az VDB egyik legveszedelmesebb ügynökét ka/onaruhaba öltöztetve kivittek közvetlenül a határ szélére, hogy kiválasszák és megmutassák számára azt a helyet, amelyet a legalkalmasabb, nak találnak határunk megsér. lésére, » Ismét lepereg néhány nap. 8 a következőn az UDB-ügynök sötétedés után lopva, jugoszláv határőrök kíséretében kioson a leiepre. Lopakodás, néma figyelés, de csak n fák levelei susog, nők, S isi pár percre az ügynök a jugoszláv határőrség fegyvereinek védelme alatt átlépi a határt.., * Kasziba István dolgozó paraszt tanyája 50—60 méterre fekszik a hátártól. Vasárnap este van, csöndes beszélgetés folyik a szobában „ csillád Cs a látogatóba jött szomszédos dnlKasziba István is őrt áll a határon! gozó paraszt között. Már jócs. kán be is sötétedett, lámpát kell gyújtani. A sárga fény csikók, ban szűrődik ki a függönyön keresztül a fekete udvarra. Lépések Zajára felemelkednek a fejek. Kopogás. — Tessék. Idegen ember lép be. Köszön. Majd mereven megáll az ajtóban, Mindkét keze a kabátzsebben, hóna alatt aktatáska. Né. mán szege.zödnek rá n szemek. Idegesen tekinget, rekedt, izgatott hangon szólal meg: „Emberek, Tompára akarok menni!” Kasaiba István szépen megkérdezi, mint szokás, hogy honnan jöttI — Kiskunhalasról — jeleli rá gyorsan a jövevény. Kosziba Istvánnak valami nem tetszik. Miért olyan nyug. tan ez az ember? A feleletén meg végképp nem tud eliga. zodni. Ha Hajasról jön, akkor minden körülmények között kellett volna Tompát érintenie és nem kerülhet közvetlenül a halár mellé. ~ Mutassa már meg az igazolványát — szól az idegenhez. — Nálunk igy szó. kas ez. Az idege.n beljebb lép a szobába, leül az asztal melletti lócára. Zsebébe nyúl, bőrtárcát húz elő, abból cigarettát emel ki. Ujjai közölt morzsolgatja, végül eldobja. Szeme riadt, lesil. tön. A másik cigaretta is meg. nyújtatlanul pariik szét ujjai között, míg a harmadikat sikerül meggyujlani. Kasziba István megismétli „ kérést, mostmár határozottabban. Végre kezébe kerül az igazolvány. A gazda párpercig vizsgálgatj,, figyelmesen és gyanúja újabb tápot kap. Mert a határsáv igazolvány Kunbajára, a rendőrségi bejelentő pedig Szegedre szól Kosziba Istrván nem adja vissza az igazolványt, hanem határozott mozdulattal a zsebébe teszi. Az idegen tekintete kemény pillan, fásokkal találkozik. Kényszeredetten elmosolyodik, felugrik: — Hát nem ismernek meg? Itt szolgáltam,, mint katona... — « idegesen mesébe kezd. A sarokban két gyerek, a IS éves Kasziba, Nándor és a 17 éves Ica kezdettől fogva visz- sZafojtott lélegzettel hallgatnak. Tekintetük az idegenre, majd apjukra röpdös. Pillanatok alatt megértik a helyzetet. Értelmes gyermekek, itt élnek a határon, a valóságot jói ismerik. Egyetértőén egymásra néznek, majd lopva kiosonnak. Aztán, usgyi vesd el magad! — szaladtak a határőrség felé s füttyszóval már előre adták a jelzést. * Míg az idegen n Kasziba.ta- nydn ült, a bajtársak már észrevették a határsértést és jelzést adtak, A közelben levő baj/ársak a terep egyrészt t résmentesen elzárták a határsértő elfogására. Kasziba Ica és Nándor fütty jelzésével Simon József és Csontos Miklós baj társak azonnal feléjük indultak. A határon a lánc készen állt... * A két Kosziba.gyerek fütty, jelzése behallatszott a szobába. Az idegen erélyesen tiltakozott: — Nem, vétettem én semmit, nem akarok katonák kezébe, kerülni, ne szóljanak nekik. —. Kusz.bánó csendesen nyugtatta: — Ha rendes ember, akkor igazán nem kell félni a katonáktól. —- De már léptek döngtek, beléptek a bajtársak, hátuk mögött az izgatott két gyerekkel. Kasziba István átadta a bajtár. soknak az idegen igazolványát. Egy pillantás rá és máris kidé. rül: az igazolvány szabálytalan. Mostmár világos, hogy az idegen személye megegyezik az átdobott kém személyével. De van egyéb bizonyosság. A szétmorzsolt cigaretták árulkodnak a földön. A bajtársak kézbe veszik: jugoszláv gyárt, mdnyúak. Mostmár semmi két. ség. A kém, mint menekülést kereső patkány, hadarni kezd: — Nem egyedül jöttém, hanem egy nő kíséretében. A cselnek nem ül fel senki. 8 azfán maga is bevallja, hogy csak megtévesztésül mondta ezt. Azt remélte, hogy a bajtársak, keresni fogják a, nőt, ő pedig az út mel. lett lévő bokros részbe beveti magát és sikerül elmenekülnie. A baj társak aztán erős fedezettel úfnak indították illetékes hely felé. ahol felel majd szándékairól... M így támad az ellenség, igy támad a rabló Tito bandája, hogy szocializmust építő népünket megakadályozza a boldogabb, szebb életet adó ötéves terv végrehajtásában. De határőreink a hazafias dolgozókkal karöltve, nap mint űoV éberebben harcolnak az ellenség ellen és te. szik ártalmatlanná ügynökeiket. 4 Kasziba, István dolgozó parasztot, Kasziba Ioa DISZ-tagot és Kasziba Nándor úttörőt megjutalmazta dolgozó népünk hős cselekedeteikért, S ifi a déli határszél dolgozói előtt is példaképül áll mindenkor a dicső szovjet nép, aki a szov. jet határőrséggel karöltve tette és teszi ártalmatlanná az impe. rialisiák aljas ügynökeit.
