Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

I* á I* t és p át’ t é ]) í t ft s A kiskőrösi járási DISZ-bizoHság a járási pártbizott­sággal együtt készíti el az 1951 —^52.oktatási tervét A Politikai Bizottság 1ŰŰI- május l,7.i oktatási határo­zata áöh-ö fontossággal bír a DISZ-alapszervezetek to­vábbi eredményes munkájában, annál is inkább, mert a?,, ered­ményes oktatáson keresztül nő­nek és terebélyesednek, erősöd­nek és fejlődnek a DISZ fiata­lok. A mar^izmüS-leninizmus tanításán keresztül éretlé válnak ahhoz, hogy idővel hü harcos katonái legyenek Pártunknak- A DISZ Pártunk ifjúsági szerve­zete. A DISZ ügye tehát a Párt ügye is. Az oktatási munkaterv elkészítésében ezért pártszerve zeteinknek a piSZ-nek a leg­messzebbmenő támogatást ked nyújtsatok A DISZ járási bi­zottságaink és pártszerveze óink jó munkát akkor fognak végez­ni ha szem előtt tartják a PB május 37 i oktatási határozatát. A kiskőrösi járási DISZ bizottság is a PB útmutatá sát tartja szem előtt, amikor hozzálátott oktatási munkatér vének elkészítéséhez. Áz eintulj oktatási éyben a hibák mellett szép ered­mények születtek a DISZ ok­tatásán keresztül, mert mind a békearatásban, mind pe. dig a munkaversenyekben, fel­ajánlásokban új erők, uj barco tok születtek, nőttek ki, akik az oktatás eredményét a gyakor­latban hasznosították. Az ara­tás ideje alatt 170 DISZ fiatal dolgozott brigádban, végzett tár. sadalmi munkát, segítette a tszcs-ket. Ezek a fiatalok a3 oktatáson keresztül ismerték fel azt, hogy milyen döntő jelentő­séggel bír szocialista szektora­ink kollektív támogatása. Ezek. bői a jól dolgozó, becsületes, ön. feláldozó DISZ-tagokből ma már sokan tagjelöltek, akik munkájukon keresztül érde­melték ki azt a kitüntetést, hogy az élcsapat tagjai le­hetnek. Markó Sándor, kiskőrösi DISz- tag jó növényápolási, jő aratási munkájáért ma már mint tag jelölt végzi munkáját. Bús Bo zália soltyadkerti tszcs, és DISZ. tag az aratásnál bebizonyította, hogy a fiatal leányok semmivel sem maradnak el a férfiaktól a munkában. A multévi oktatás eredményeképpen 350 fiatal DISZ-tag bizonyította be mun­kaversenyen, a vállalásokon ke­resztül, hogy szereti a DJSZ-t, szereti a Pártot és szereti ha­záját. Csík János DISZ-tag, az Uj pjet-tszcs dolgozója 160 szá­zalékon felüli teljesítményt yái- lalt a VIT tiszteletére, Tokaji János DISZ-tag 138-ról 180 szá­zalékra emeli termelését a VIT tiszteletére. A kiskőrösi járási DISZ veze. tősége a járási pártbizottság ok­tatási osztályával közösen dolgozik az lOííl — 52 es oktatási terv elkészí­tésében. Horváth elvtársső. a járási párt- bizottság agit. prop, titkára, min­den támogatást megad a DISZ- szervezeteknek. Míg tavaly 150 DISZ-fiaial vette ki részét a po­litikai oktatásból, az idén 3Ç0 fiatal DISZ tggot von be a já rásj piSZ-bizottság az 51—52-pa oktatásba. 1961— 52-ben 14 DISZ politikai kör lesz a járás terüle­tén, hat DISZ politikai iskola és öt Sztálin és Rákosi elvtárs életrajzát 'tanulmányozó kör. Az 51—52-es oktatásba AMG, tszcs, AG fiatalokat és az aratásban, cséplésben, begyűjtésben kitűnt kis- és középparaszt fiatalokat, vonnak majd be. A DISZ oktatási éve a jó előadók kiválogatásától függ. Ez a munka is folyamatban van, me­lyet; a járási DISZ-biZOttság a községi pártszervezetek Ulkárái- yal közösen végez A járási DISZ-szervezetek rpultévi oktatásában felmerült tapasztalatai is azt hizonyiijak, hogy az oktatási munka csak ab. ban az esetben eredményes, ha az politikai nevelő munkán alapszik. A multévi oktatás sok­szor csak papíron folyt. A je­lentések is adminisztratíve ké­szültek el. Az előadók kiválogatása sem volt megfelelő. Ez a lemor. zsolódáshoz vezetett. Ugyan' akkor a pártszervezetek má­sodrendű kérdésnek tekintet­ték a DISZ politikai okta­tását, Ez megmutatkozott Kecelen, ahol a DISZ-heiyiséget ki akar­ták igényelni más célra, vagy Akasztón, ab°l a tanáes a vil­lanyszerelők szerszámait, íeísze. A kuuszenlmiklósi járási ta­nács versenyre hívta a dunave- esei járást a eséplés, a másod- növények elyetése és a begyűj­tés végrehajtására. A versenypontok a kővetke­zők: 1. A cséplést versenyszerűen végzik. Jó politikai felvilágosító munkával elérik, hogy az egész járás területén augusztus 20-ig befejezik a cséplést. 2. Megszervezik a géptől való beadást. A járásra kivetett ke­nyérgabonamennyiséget augusz­tus 20 ig teljesítik. A takar­reléseit rakta be a DISZ helyi­ségébe. Vagy mint Csengődön, ahol a pártszervezet „nem ért rá” foglalkozni a DISZ el. pe maga a járási pártbizott­ság sem fordított túl sok gon dot a DISZ szervezetek politikai képzésére. A járási pártbizott­ság, bár többször meghívták a DISZ járási bizottsági értekez­letre, ahol ezeket a kérdéseket, tárgyalták, vagy az alapszervi titkári értekezletre, nagyon rit­ka esetben képviseltette magát. Akiskörösi járási Disz bizott­ság a Politikai Bizottság okta. tási határozatát szem előtt tar!, va, a tavalyi hibákat, melyek az oktatási munka területén elő­fordultak kiküszöbölte és hozzá- látott ahhoz a munkához, mely alapja a DISZ szervezetek to­vábbi fejlődésének. mánygabonabeadást pedig szép. tember 20-ig. 3. Július 20-ig a másodnövé­nyeket elvetik. A verseny szem­pontjából a terven felüt elve'ott minden ötven hold 1 pontnak számít. 4, A szénakivetést legkésőbb szeptember hó 25 ig 100 száza lékig teljesítik. Ugyanakkor háromtagú ver­senybizottság létrehozását ja­vasolták. Ez a bizottság július 15-én ülésezik először és folya­matosan minden hónap 15 én ősz szeül a verseny kiértékelése vé­gett. Újabb jelentések a keszoiii tárgyalásokról Az Uj-Kína tudósítója a koreai néphadsereg főhadiszállásáról és a kínai népi önkéntesek főhadi­szállásáról kapott értesülés alap­ján közli, hogy u koreai fegyver­As llj’Kína tudósítójának beszámolója Csütörtök 15.00 óráig nem ér­kezett hír Phenjanba az ameri­kai fél küldötteinek Keszonba érkezéséről a tárgyalások foly­tatásaira. Tudósítónk ezért kér- désti ntézeu a korai néphadsereg főhadiszállásához és a kínai népi önkéntesek föhadisz,állásá­hoz, almi a következő tényeket közöltéit: — A szerdai ülésen az ame­rikai fél küldöttei felvetették a laptűdÓöHók kérdését és azt kö­vetelték, hogy a következő na­pon adjanak engedélyt, hogy húsz riporter Keszonba utazhas­sák és az értekezletről tudósítást küldbessen. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttei annak az igazságos elvnek alap­ján, hogy az értekezleten fel­merülő iiindeu kérdéshez mind. kéj félnek hozzá keli járulnia, megígérték, hogy megfontolás tárgyává teszik az amerikai ké­rést. Csütörtökön 6 óra 45 perc. kor a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek összekötő tisztjei közöltök a megfontolás eredményét: a koreai néphad­sereg és a kinai népi önkénte­sek küldöttei beleegyeznek, hogy mindkét fél sajlótudósitői, a megfelelő időben, Keszonba mehessenek. A tudósítókat szí­vesen látják — mihelyt a fegyverszüneti tárgyalásokon megegyezés jött létre. Az ame­rikai tárgyalófelek aoznban ezt a hivatalos választ' figyelmen kívül hagyva, és a közös megegyezés elvét megsértve, blöffhöz és a kierőszakolás takti­kájához folyamodtak azzal, hogy 7 óra 45 perckor önkénye­sen húsz snjtótudősítói és az amerikai küldöttség hatvanöt tagját szállító gápjármükara­8süne.ti tárgyalásokon részvevő ENSZJtüld,öt<iség csütörtökön nem érkezett meg Keszonba és ennek következtében az ülést nem lehetett megtartani. yént indítottak a Koszon tói ke­letre fekvő Panmentibe, «mely a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek kezében van. A Fanmentiben állomásozó összeköiö személyzet közölte ve­lük, hogy a tudósítók nam me. hét,nek tovább, mert n két fél kö­zött még nem jött léire meg­egyezés arról, hogy 3 tudósítók beszámolhatnak az értekezlet­ről. Az összekötő személyzet, azonban, a létrejött egyezmény­nek megfelelően, nem szándé­kozott akadályozni a küldöttség tagjainak és kíséretüknek to­vábbhaladását. Az amerikai küldöttség tag­jai azonban — minden ok nél­kül — szintén visszafordultak az újságírókkal cgyü|t. Az ame­rikai küjdöitség vezetője még tiltakozást is jelenteit be. Az amerikaiak apra törekedtek, hogy psszfckeveijéik a küldött­ség tflgjait és személyzetét az Újságírókkal, megkísérelve ez­zel azt. bogy félrevezessék a vijág közvéleményét és kitérje­nek a felelősség alól a kölcsönös megegyezés elvének megsértése miatt és így álcázzák a tárgya­lások hátráltatására irányuló szándékul: a r. Ilyen fogások azonban Bem mentik meg őket attól, hogy minden értelmes cm. bér elítélje őket. Tudósítónk megjegyzi, hogy Pidgway tábornok július 10-én kijelentette, nem fa g semmi olyat tenni, gmi veszélyeztet­heti a megbeszélések sikerét. Most azonban az amerikaiak az újságírók kérdésével kapcsolat­ból a fegyverszüneti tárgyalások ideiglenes felfüggesztését idéz­ték elő. Felmerül bizonyos ké|- ség, vájjon az amerikai tár­gyalófelek őszintén kívánják-e a békét. . Versenyei kunszentmiklósi és dunavecsei járások között NEMZETKÖZI SZEMLE A nemzetközi kérdések közül — a legutóbbi napokban — a koreai kérdés rendezésére meg­indított tfizszüneti tárgyalások keltették fel a legérdeklődőb ben a Világ dolgozóinak figyel­mét, Nem ok nélkül hanem ki­indulva abból a határozott és mind erőteljesebben kibontakozó harcos békevágyból, mely a föld. gömb minden országában eltölti az emberiséget. Egy évvel ez­előtt, amikor az imperialista be­tolakodók megindították a törté­nelemből kitörölhetetlen szégyen- teljes háborút, mindenütt a vi­lágon a dolgozó tömegek, a Szovjetunió és a kommunista pártok útmutatása alapján úgy ítélték meg a helyzetet, hogy az agresszorok áttértek a hideghá­borúról a melegháborúra, hogy ez lényegében a harmadik világhá­ború kitörésének elöcsaiározása, De az imperialisták elszámítot- ták magukat. A könnyű zsák­mánynak hitt koreai nép súlyos pörölycsapásokkal teleit a VYali Htreet bankárainak és a jenkik számára a háború kiterjesztésé­nek rózsaszínbenlálása kezdett sötétté változni. Nemcsak a ko­reai nép kelt fel ellenük, hanem az egész világ népe. Nem volt olyan nép, amelyik ne ítélte volna el a (élhetetlen fene va da kát, amelyik ne érzett volna együtt a koreai néppel. De vaj jón ennek az együttérzésnek csak egyszerű tüntetés jellege volt, vagy egy kis nép sajnálata á nagy, falánk vadállattól? Nem! A népek azt érezték, bogy az imperializmus valamennyinket ugyanazon sorsra akarja juttat­ni. Egy nagy háborúval felégetni mindazt, ami szabadságot je­lent, mindazt, ami jogokat köve­tel, vagy jogokra emlékeztet, mindazt, ami kultúra mindazt, ami humanizmus és inakulányif is eltér a barbarizmus fe'tételei- től, mindazt, ami nem a fasizmus őrületét szolgálja, mindazt, ami nem amerikai, nem angolszász. A koreai háború már kitörése pillanatában az imperialisták ve­reségét jelentette. Nem egyszerű feltételezés volt ez, hanem a ha­talmas. önblzalomadfa tisztán­látás, amely megengedte a béke­erőinek azt, hogy egy imperia­lista támadást már eleve úgy mérlegeljen, mint a támadó ve­reségét. A nagy történelmi pél­dát ehhez a Szovjetunió fasizmus, eileni győzelme adta elsősorban, de nem kevésbbé a Nagy Oktő béri Forradalom óta a nemzet­közi élet legnagyobb eseménye: a kínai népforradalopi győzelme. Ilyen körülmények között, a nemzetközi béketábor előretörése és a kapitalizmus mind jobban éleződő válsága idején elképzel- hetíj-e az, hogy az imperializmus — még ha minden erejét is egy kis ország ellen fordítja — győz­zön. Jól tapogatott a francia harmadik utas Combat című lap, bírálva az USA háborús politi­káját: ,,akárhogy is tálalják a dolgot, a Szovjetunió nem egye­zik bele a német felfegyverzésbe és a kínaiak sem egyeznek bele Japán felfegyverzésébe”. Ebből egyenesen következik, hogy a testvéri szomszédos nép, a ko. rear nép megtámadásába sem nyugszik bele hanem — mint » hogy tette is — önkénteseivel segítségére Sietett. Ha a tavalyi esztendőben, a koreai háború ki­törésekor egy új világháború előszelét láttuk meg, akkor most, hogy összeült a fegyver szünetet megtárgyaló bizottság, a népeit úgy gondolják, hogy ez a béke erői számára máris újabb győzelmet jelentő lépés. A koreai küldöttség leszögezte javaslatait, egyetértésben a kínai önkéntesek föparanesnokságá. nak képviselőjével. Nam ír ve- ZóI ezredes a következőket jelen, tette ki: „A mi véleményünk szerint ahhoz, hogy a koreai há- borúnak végetyethessUnk, meg kell oldani olyan fontos problé­mákat, mint a „tüzet szüntess” és mindkét fél csapatainak vis.z, szavonása a 38. szélességi fok­ról, amely alapvető feltétele a koreai hadműveletek megszűnte, térének és a külföldi csapatok kivonásának, apunk biztosításá­ra, hogy a háború ne lángoljon fel ismét Koreában.” Nyugodt, nagyszerűen csengő szavak. Egy év kemény harcai kristályosttot. t-ik ki ezeket, a béke biztosítá­sának elemi követelményeit. Az amerikaiak nem jutottak tovább az üres ígérgetéseknél. Nagy szavakban részükről nincs hiány. De mi jól tudjuk, hogy a szavak, a frázisok még nem gyó. gyítottak meg semmit, nem ol­dottak meg senimit sem. pegfel. jf’Lá álcázásra, bizonyos szándék takargatúsára voltak jók. Vöt. Iák már olyan kijelentések ame­rikai részről, hogy „minden ere. jiiket” latbávetik, hogy a tár­gyalások „elérjék céljukét”. Da Ugyanakkor esíirvr-esavorv i i javaslatokat és mellékes élve jy.-.j mondják, hogy „politikai kérdő, seket” látnak a Jjor.— i tárgyaló fél javaslatába» Mikor felkér­ték, hogy nevez ' k meg melyek azok, akkor ahelyett hogy a kérdésre teleitek volna, kijeleli, tették, hogy kujíouai és nem po­litikai kérdéseket akarnak meg. tárgyalni. Ez a csűré*, ingadozás és féle­lem g kifejezője annak, ahogy a tfizszüneti tárgyalásokról g* im­perialisták vélekednek. Félnek n békétől, félnek minden egyes el­telt naptól, mert hiszen a vak is látja, hogy az idő nem nekik, hanem a béke erőinek dolgozik. A koreai targykKsjk az umeri kai imperialisták számára nem az egyszerű tárgyalások jellegé­vel bírnak. Néni lokális ügy et számokra, Több annál. lljra a világ dolgozói megfeszített fi. gyeimének a középpontjába ke­rültek. Az egyik francia polgárt lap ezzel kapcsolatban a követ, kezű megállapítást telte: „...vá­lasztás előtt állnak: a béke és háború között kelt választansok és nem elég, ka, kihúznak egy tüskét Koreában, ha ennek elle­nében szögeket vernek be Né- metországban éti Japánban.'’ A szögverés azonban nein megy olyan könnyek. Egyes Or­szágok dolgozó), amilyen éberen figyelik és leleplezik a saját burzsoáziájuk ár uló politikáját, ahogyan nap mint nap keresztül­húzzák háborús terveiket, olyan éberen figyelnek határaikon lói­ra is, Olas,-/.országban élénk Visszhangja vin a fegyverszü­neti tárgyalásoknak. A római váror,i képviselőtestület határo­zatot hozott, amelyben kifejezte azt a kívánságát, hogy a koreai hadműveletek beszüntetésére vo­natkozó tárgyalások nyissák meg az általános bélre megszi­lárdítása felé vezető utat. Mire mutat ez? Ahogyan a koreai liá, ború kirohbantása nem volt a koreai nép ügye egyedül, hanem fokozott imperialistaellenes harc, ha indult az egész világ dolgozó népe, úgy mostt is, amikor Korea népe a kínai önkéntesekkel együtt, mint győztes, a hadmű­veletek beszüntetéséről tárgyak Százmilliók ebből azt a követhez, tetési vonják le, hogy minden erőt továbbra is latba kell vetni a béke ügyének biztosításáért. A koreai példa azt bizonyítja, hogy a háborúra szomjas, vért kívánó imperialistákat — harc­cal, helytállással, kitartással, szívóssággal — a tárgyalóasz­talhoz lehet kényszeríteni, hogy a „béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét”, A koreai és a kínai nép újabb győ­zelme hitet öntött a békéért har­coló népekbe, nagyobb erőt adott ahhoz a harchoz, melynek tör­vénye és eredménye: * népek győzelme, uz imperializmus ve­resége. :i ' W, 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom