Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

A télen takarmánygontlohhal küzdött — most minden talpalatnyi földet bevet másod- növénnyel Foktő dolgozó parasztsága Kopasz Gábor elvtárs, a fok-, '■tői tanács elnöke szombaton jelen[ést készített a munkák állásáról. Két rovat, állt még előtte. Az egyik a feszántolj tarlót, a másik a másodnövény- nycl bevetett területet kérdezte holdakban. Az elsőbe Kopasz elvtárs 420-as számot írt, a má. síkba határozott vonásokkal 4l6-os|. — A jdi'ás kételkedni fog eyy kicsit — mosolygott magában. — Azt hiszi, nagyí­tunk az eredményen. — S arra gondol, hogy a mezőőrök jelein, tése után ö is kételkedett. Ezért vette nyakába kora reggel a ha­tárt s az esti harangszó vetette csak háza. De szemével győző­dött még, hogy a foktői pa­rasztok az eke szarva U|án csakugyan rögtön a vetőmagos zsákot fogták meg. A határ valóban igazat be­szél. Idős Pénzes Jánosnál már ki is kelt » másodvetésü ku­korica, Pálfi Gábor 14 holdas középparaszt elboronált tarló- buluatása kukoricát, csalamá- dé|, borsót és uborkát . takar. Bányai Sálndor középparaszt 4 holdat vetett be, Kis Gyula 8 holdjából 3 holdon muhart, csatornádét termeszt­— A télen televoltunk takar­mány g ondókkal — meséli a ta­nácselnök. — A gazdák sorra panaszkodtak, hogy alig tudják kitartani a jószágot. Már akkor beszélgettünk arról, hogy idén másképp csináljuk, minden talpálatnyi területed bevetünk aratás után. 8 már a tavasszal figyelmeztettük a gazdákat, hogy igyekezzenek beszerezni a V0tömago>t a maguk erejéből. Tudott is vetni mindenki, segít­ségül pedig most kapott köles- vetőmagot a földmüvesszövet- kezet. Nem lesz gond csakugyan minden földet bevetni. Keveset látja az iroda ezekben a napokban a tanács vezetőit. 5 óra után pedig a tanács dol­gozóit fa a termelőcsoport föld­jén lehetett találni egész hé­ten, kaszával a kezükben. 125 hold gyönyörű búzáját segítet­tek levágni. — Nemesített ve­tőmagot kaptak az ősszel, olya­nok a . kalászok, mint a buzo­gány. Csodájára jár a félfalu, De az egyéniek sem panaszkod­hatnak. Éppen számolgattuk, hogy tavaly egy kis holdon 14—15 csomó termeit, az idén meg 30—35 csomó — beszéli boldog elégedettséggel Kopasz Gábor. A falu porát nehéz szekerek verik fel. Megindult a hordás. Körben a falu szélén 13 közös szérűre áll majd elsőnek a cséplőgép. Az ökörjáről-út mel­lett Petróczki István, Tamás Károly és Tamás István már asztagolnak. Mindenki arra a szérűre hord, amelyik jobban kézre esik. — Újítottunk a közös csép- léssel — számol be Kopasz elvtárs. — Tavaly válogatás nélkül egymás mellé raktuk a búsát, rozsot, árpát. Ha lement például agy árpaiasZtag, « gép rozsot kezdett verni. így adó* dotf, hogy az első zsákba sok arpa keveredett. Most külön sorba rakjuk a közös szérűn a tavasziakul mind. Ezen végig­megy a gép, utána cserélik a rostál és jön a rozs, meg búza. A faluban 22 raktár árasztja a friss mészszagot, mind ké­szen várja az új termést. Ötöt a termelöcsoport nemes búzája tölt hteg, a többi 75 vagon be­fogadásra való, ha megakadna az elszállítás. Tavaly 15 rak­tár telt meg, idén a 22.be is kétséges, hogy befér a rengeteg termés. — Hajót kértünk a szál­lításra, itt folyik közel a Duna, az lenne nekünk a legalkalma­sabb. A faluba idelátszik a ka­locsai székesegyház templo­ma, [övében az érseki palotá­val, Grösz bünbarlangjával. Fok(ö parasztjai a Grösz. banda leleplezése után azt ígér­ték, hogy ők Is jó munkával vá­laszolnak az összeesküvőknek. Állják a szavukat. Az aratást Időben befejezték, példamutatóan olvetêttèk u másodnövényeket. Válaszuk csattanója a gyors csépi és és begyűjtés lesz, ami­nek sikeréért ezekben a napok­ban folyik a harc. 50 mázsa rozsot szállított raktárba a kecskeméti Dózsa-term előszövetkezet Pénteken reggel fejlobogó- zott teherautón indította útnak a kecskeméti Dózsa-terme.löszö. vetkezet első gabonáját a szövet­kezet raktárába. Diadalmenet volt ez a szállítás végig a sze­gedi betonúton. Egyénileg dol­gozó parasztok baráti kézlenge- téssel üdvözölték végig az úton a zsákok tetején utazó boldog „szövetkezetieket’’, akik 170 százalékot teljesítetlek az ara­tásban, hogy minél előbb rak. tárba kerüljön a drága termés. Bállá Ferenc szövetkezeti elnök mef,lett ül Forgó György, Nyúl József, akik a növényápolásban és az aratásban is 200 százalé­kon felül dolgoztalc, Tóth Zsu- zsánna agronómus és Sulik László, a gépállomás vezetője. Mindazok elkísérték útjára az új gabonát, akiknek lelkes munkája nyomán győzőin a békearatás. A füldmüvesszövelkezet rak. túra ünnepi díszben fogadta az első szállítmányt. Lobo­gók lengtek a homlokzatról, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs képmásai mosolyogtak a dol­gozó parasztok legjobbjaira, a kemyércsata első győzteseire. Egyénileg dolgozó parasztok tömege üdvözölte őket meleg kézfogással, a városi pártbizott­ság , a tanúcs és a füldmüvesszö- vetkezet tagjai fogadták a szál. lilmányt és üdvözölték a cső. porttagokat. Az első zsákokat In oka Sán­dor és Horváth József tette a mérlegre. Balta Ferenc elvtárs boldogan számolt be, hogy a rozsaratást teljesen, míg a bú­zaaratást !,0 százalékban vé­gezték el. A Dózsa-termelöszövetkezet as első gabonaszállílással egyidö. ben t°jásbeadási kötelezettsé­gét 115 százalékra túhejesí- tette. Tofásbegyüjtési napot Bács-Kiskun megyében az elmúlt héten minden község to- jásbegyüj[ési napot szervezett, ami megélénkítette a begyűjtés ütemét. A járások közt kialakult to­jásbeadási verseny legjobb he­lyezetne a bácsalmási járás 1)3.96 százalékos ' teljesítésével, míg a kalocsai járás a második helyezést érte el 65.54 száza, lékkal. A tojásbeadásban leg­rosszabb a kecskeméti járás Helyezése, ahol a dolgozó pa­rasztok eddigi beadási kötelezett­ségüknek csupán 28.20 százalé­kát teljesítették. Baja város kötelezettségét tartottak a megyében 65.50 százalékra teljesítette és gyors munkával igyekszik a 100 .százalékot elérni, a községek között Madaras halad élen 164.4 Százalékos teljesi|ésével, utána Mélykút, aho] az eddigi ered­mény 102.2 százalék. Mélykút községben Boros Antal tanácstag érdemel dicsé­retet, aki egészévi tojásbeadási kötelezepségét 150 százalék­ban teljesítette, de még a« ö eredményét is meghaladja Ba­latoni János bácsalmási dolgozó paraszt 240 százalékos teljesí­tése. Madarasom Vörös. János 200 százalékos tojásbeadásával, Bódi János pedig 180 százalékos tervteljesítésével halad az élen. Az osztályharc frontjáról A KULAKOK dolgozó népűnk ellenségei. Minden rést ki­használnak arra, hogy dolgozó népünknek árthassanak. Hol nyíl tan, hol burkoltan lépnek íti Vannak községek, ahol „bárány- bőrbe bújva” közelednek. Dolgozóink ébersége azonban sorra rántja le a leplet a kulákság igazi arcáról. Erről számolnak be a következő levelek, • RÉM községben a Killián György-termclőszövelkezetbcn Ml- kula János 162, ifj. Nagy János 160, id. Nyerges András 158 százalékot értek el a muuRá'mn, Nem Így dolgoztak a kulákuk, Vontatottan arattak. Do a terméiiybeadási kötelezettségnek sem tettek eleget. Komáromi Jánosié 52 holdas kulákasszony, '1 iisko Mihály 35 holdas és Vasiesun» Gergely 44 holdas kulákok alig egypár tojást adtak be. De szénabeadásukat is, szabotálják, (Szabó Béla, Eém.) • SZABADSZÁLLÁSON Kiss Imre 77 holdas kulák az áru­lást szabotálta■ Nem aratta le a beérett rozsfáyiál. Már meg is kapta, érte a büntetést, 10 hónapi börtönre és 3000 forint pénz. bünte.[ésre és 3000 forint vagyonelkobzásra, íléV.ék. Füredi Imre 05 holdas kulák követte Kiss „példáját”. A dolgozó nép lelep­lezte és átadta a kecskeméti ügyészségnek, (Bulogh JánoSnc, Szabadszállás.) * ORDAS községben Kovács Zsigmond kulák mutatta meg foga fehérjét. Hátralékban van 28 mázsa gabonával, 489 kg élösertéssel és a már esedékes folyó évi tojásbeadással. De sza­botálta a növényápolási munkái is. Napraforgójának legnagyobb része tönkrement. A tanács feljelentette és ügyét a bíróságnak átadta. (Szabó Júlianna, Ordas.) * KISKÖRÖSÖN a kulákok úgy törnek népünk állama ellen, hogy szabotálják az aratást. Persze nyíltan nem mernek fellépni és így inkább renyhén, vontatottan lógnák a munkához. Minden áron késleltetni akarják a munkát, hogy minél több szemvesz teség legyen. Gyen ellenségei a népnek: Csengődi Miliályné, Pálinkás György, Nemes, Mihály és Martinka András. A rendőr, ség megtette a szükséges intézkedéseket. (Tórgyik Pál, Kiskő­rös.) * SOLTVADKERTEN a begyűjtésben a tanácstagok járnak az élen. Ilyen Ősz istvánné, id.Bíró András. Ezzel szemben Klam Sámuel kulák Mn&m tud teljesíteni”. A kulák nem akar teljesíteni. Minden áron akadályozni akarja demokráciánk meg­erősödését. Biler Imre kulák pedig az aratással próbál szabo­tálni. Elkésve fogott a munkához. Faragó Sándor kulák pedig nem kaszálta le rétjét. (Molnár László, Soltvadkert.) * FOKTO községben a kulákok nemcsak hátráltatják a be­adási teljesítést, hanem az aratásnál is azt célozzák, hogy ml. nél nagyobb legyen a szemveszteség. Kopasz Gábor széna- és tojásbeadási kötelezettségének csak igen vontatottan tesz ele­get. Jakab Sándor kulák sem adott még be szénát. Sánta Gá­bor kulák nemcsak tojásbeadási kötelezettségét szabotálja, ha­nem az aratáshoz is csak többszöri hatósági felszólítás után fogott hozzá, Feljelentették őket. (Pétiké János, Foktő.) * FCLEGYHAZAN a nép állama sújtja azokat, akik nem tart- ják be a minisztertanács rendelkezéseit. Csjtárl István 82.5 hol­das kulák 1638 darab tojásból és bafomfibeadási kötelezecltsé- géből semmit nem teljesített. Feljelentették. Kél ével és nyolo hónapi börtönt kapott. Fizet még 5000 forint pénzbüntetést és ugyanannyi vagyoni elégtételt. Basa István pedig, aki 1890 da' rab tojásból és baromfibeadási kötelezettségből semmit sem lel. jesitett, 2 évi és 6 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Fizet azon­kívül 3000 forint pénzbüntetést. Vagyonelkobzás Is szerepel az ítéletben. Német József né 40 holdas kulák szándékosan eltörte sertése lábát, majd levágta és húsát elfeketéste. O iá megkapja méltó büntetését, (Kácsor Mihály, Kiskunfélegyháza.) • KELEB1AN is szabotál a kulák. Horváth JánoB kulák volt an utolsó, aki learatta gabonáját. Tojás- és baromfiboadását nem teljesíti. Szőlőjét nem kapálta meg időben. Nem kö­tözte fel. Háza környéké csupa piszok és szemét. A tanács feljelentette. (Vörös Antal, Kelebia.) Derese Júlia népnevelő Kuübaracs dolgozó paraszt­sága is learatta a gazdag ter­mést. Sok helyen már a másod- növényeket Is elvetették. Emel­lett azonban lendületesen folyik a behordás, a növényápolás és a cséplésre való utolsó elökészü. let. Dercze Júlia mezőőr, aki népnevelő is egyszemélyben, nem sajnálja erre a fáradságot. Szorgalmasan járja a határt és hol a mezőn, hol pedig a tanyán elbeszélget a Kastély-dűlő dol­gozóival. Figyelmeztette dűlőjé­nek minden dolgozóját: gondos, kódjának időben a munkaerőről, az igáról, mert a gabona egy­kettőre beérik és a dús kalászo­kat nem igen lehet már akkor talpon hagyni. Eleinte volfak ugyan ellenvetések, de ezeket hamar meggyőzte. A „Péter- Pálkor aratunk”-fóle szólamo­kat a dolgozó parasztok Is a ku­lák hangjának tudták be. Az aratásra való mozgósítás mellett nem feledkezett meg a növényápolásról sem. Minden nap. még az esős idő után is, munkára serkentette a terüle­tén dolgozókat. Rámutatott ar­ra, hogy a növényápolást éppen azért kell jobban szorgalmazni most, mint más esztendőkben, mert a több eső nemcsak na­gyobb növényt, hanem több gyomot is eredményez. A do­gozó parasztok meg is értették népünk ügyét szívén viselő nép­nevelő szavait. Megértették, hogy anút ők most végeznek, az nem más, mint harc a jövöévi kenyérért, harc a békéért. Még Idejében elvégeztek minden munkát. Ha elállt az eső, akkor már kint voltak a határban, ment a kapálás, az egyelés. S amikorra beérett a gabona, már készen voltak a növényápolás­sal. Ha nehezen is, de a ku­lákok is elvégezték nagyrészt a növényápolást. Rajtuk volt mindvégig Dercze Júlia szeme, s munkájában segítették öt a dolgozó parasztiók is. — Nincs is már lábonálló ga­bona a körzetemben, mert — mondja büszkén Dercze Júlia, — alaposan megmozgattuk a dolgozó parasztokat• Még a ku­lákok is sajátmaguk arattak, mert a mi szemünk ugyancsak rajtuk függött. A Kastély-dűlő­ben bizony elmondhatom, hogy az aratásnál jó munkát végez, tünk. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok — mivel a Király-dűlő­ben nincsen még termelőszövet­kezet — egymással versenyezve végezték el a munkát. Bűn Já­nos középparaszt például az el. sönek végezte el minden mun. kájáf. Úgy a növényápolásban mint az aratásnál példát muta­tott dolgozó társainak. S a Bűn János példája ragadós... Példát vettek tőle .Hajós Já- nosék, Hardi Sándorék és Hor­váth Sándorék is, mert mindvé­gig fej-fej mellett haladtak az élenjárókkal. Az aratás tehát a Kastély- dűlőben időben befejeződött, de nem lehet ezt elmondani a tarlóhántásra, sem pedig a má­sod vet eményekre, mert ebben nagy a lemaradás. Mindössze csak egypáran végeztek tarló- hántást is. Dercze Júlia csak Bún Jánosról tudja azt, hogy a learatás után azonnal elvégezte a tarlóhántást, na meg egypár hold másoidnövény vetését. Ez a tény azt mutatja, hogy az ara­tás után igen elbizakodtak a Kastély-dűlőben, .de azt is, hogy nincs aki az elbizakodottakat jó munkára serkentse. Dercze Júlia is megfeledkezett áritól, hogy a munkák az aratással és aratásig elvégzett jó növény- ápolással még nem értek vé­get- Csak a jó és állandó felvilá­gosító munka az, amellyel Serkenteni lehet a dolgozókat. De megfeledkezett arról is, hogy a kulákokat állandóan szemmel tartsa. Az aratás után egy sor olyan feladat áll a Kastély-dtílÖ dol­gozói előtt, melyek ej nem vég­zése súlyos károkat okozhatnak népgazdaságunknak. Pedig Der­cze Júlia előtt, van egy-két példa arra, hogyan károsítják meg dolgozóinkat a kulákok. Itt van például Gengeliczki József kuják. Már a vetéssel is lema­radt, és most a gaz teljesen el­lepi növényeit. De a szénabegyüj- tés( sem teljesítette, pedig már régen haza is szállította an. nak egyrészét. Nem áll jobban a tojás beadással sem, mert mindössze 300 darabot teljes!, tett a kötelező ezerből. Ez figyelmezteti Dercze Júlia nép­nevelőt, hogy egy pillanatra sem lehet abbahagyni a felvilá­gosításit, Az elbizakodottság a megalkuváshoz, az ellenség lebe­csüléséhez vezet. Nem lehet te­hát az a rajas bevégzése után elhanyagolni a nevelő, felvilágo­sító munkát, hanem azt tovább fokozni kelL Az aratás után még jócskán mafadt tennivaló a növényápo. lás, a máso-dvetés, a tarióhán. tás területén, fis. még aZ a döntő feladat hátra van, hogy a csép- lés befejezése után közvetlenül a géptől teljesítsük begyűjtési kötelezettségüket. Ezekre a. fel­adatokra pedig éppen oly.an erő­vel kell mozgósítani, mint az előzök során. Dercze Júlia és a Kastély-dülő többi népnevelői használják fel tehát munkájuk, hoz Hardi Sándor példáját, aki még a régebbi kisgyülések egyikén vállalta, hogy egyene­sen a géptől viszi be gabonáját a földmüvesszövetkezetbe. Az aratás u|án azonnal elvégezte a másodnövények vetését. Hasz­nálják fel munkájukban Beliczaj János, Herodek Pftl, Böndör Pé­ter és Bűn János versenymoz­galmát. Törekedjenek arra, hogy ez a versenykezdeménye­zés magával ragadja az egész dűlő, az egész falu dolgozó pa­rasztjait. Értékeljék ki naponta a verseny eredményeit. A kiér. tókelés és az alapos felvilágo­sító munka segítségével mozgó­sítsák a dolgozó parasztokat mind a másodvetések elvégzé­sére, mind a tarlóhántás és a begyűjtés mafadéktalan teljesíté­sére. Az eddigieknél még ébe. rebbeh ügyeljenek a kulákokra, mert az ellenség egy pilla­natra sem alszik. Mindem elkö­vet, hogy jövöévi kenyerünket szabotálja. Fogják keményeb­ben a tanácsnál ezt a kérdést és a versenytábla is tükrözze vissza az elért éfedméhyeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom