Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

í VI. évfolyam, 156. szám Ara 50 fillér A blcsborsódi községi pártbi­zottság felkészül a terménybe- gyüjtésre. — Az Általános Lakás­építő Vállalat kalocsai építkezé­sének dolgozói az üzemen belüli verseny kiszélesítésével válaszol­nak Grősz ési társai összeesküvő bandájának. — Csikéria is csat­lakozol! a madaras! versenyfel­híváshoz. mt* 1951. július 7, szombat gg À tanácsülések elé A solti tanács vé^rehajlóbizoitsísvának felhívása: Népköztársaságunk alkotmánya leszögezi, hogy a helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra «támaszkodnak, biz. tosítják a lakosság tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. Mlndebből következik, hogy tanácsaink feladataikat pusz­tán, a maguk hivatali szerve­mével nem tudják végrehaj­tani csak akkor, ha a tömegek- kel a legszorosabb kapcsolato­kat tar ják fenn és munkájuk, ban a tömegek aktív részvéte­lére támaszkodnak. Rendkívüli jelentőséget tu­lajdonít a közeli napokban lezajló tanácsüléseknek az a tény, hogy soha nem kellett annyi erőt, annyi munkáskezet mozgósítanánk, annyira a tö­megek aktív tevékenységére tá- maszkodniok tanácsainknak, mint most, a kenyérért vívott harc Idején. A tanácsülések — mint ahogy azj az eddigi tapasztalatok is mutatják — ha jól előkészítik őket, a falu életének legkiemel. kedőbb eseményei. A most lebo­nyolításra kerülő tanácsülések leginkább azok kell, hogy legye­nek. Ezeken a tanácsüléseken tárgyalják meg községi taná­csaink tágjai az aratás, cséplés és begyűjtés kérdéseit, ezeken az üléseken tárgyalják meg ezeknek a feladatoknak ma­radéktalan végrehajtásának kérdéseit. Ezek a tanácsülések a „béke- aratás” gyors befejezése, a „cséplőgéptől a begyűjtő hely. re” jelszóval kell, hogy lefolyjam nak. Tanácsüléseinknek bizto­si [aniok kell azt, hogy Pártunk és kormányunk segítsége, va­lamint dolgozó parasztságunk megfeszített szorgalmas munká­jával mennél gyorsabban be­fejezze a kenyérért vívortit harc első szakaszát, az aratást, bíz. tosítaniok kell, hogy a szor­galmas munka eredményekép­pen betakarításra kerülő bő termés megfelelő része a cséplő­géptől egyenesen a dolgozó nép államának raktáraiba kerüljön. Ahhoz azonban, hogy tanács­üléseink meghozzák a kívánt eredményt, elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeket a rendkl. vüü jelentőséggel bíró tanács­üléseket községi tanácsaink megfelelően előkészítsék. Az eddigi tapasztalaitok a* bizonyítják, hogy az alapos elő­készítés fél sikert jelent. Éppen ezért községi tanácsainknak gondoskodnak kell arról, hogy ezeken a tanácsüléseken részt vegyenek teljes számmal a ta­nácsok tagjai, póttagjai, a köz­ség dolgozó parasztságának túlnyomó része. Hogy ezt biz­tosíthassák, minden erőt meg kell mozgassanak, mindenegyes tanácstagot és dolgozó parasz­ti felvilágosító munkával meg kell, hogy győzzenek a tanács, ülésen valő részvétel rendkívüli jelentőségéről. Tanácselnökeink, a tanács­ülésre készített beszámolójukat rendkívül gondosan készítsék el. Érezzék azt, hogy ezen a ta­nácsülésen rendkívül sok múlik, ezen a tanácsülésen dől el, hogy a község dolgozói megér'ilc-e, hogy miért kell gyorsan befejezni az aratást, miért fontos az állam­mal szembeni kötelezel tségnek elsősorban eleget tenni. Hogy ezt tanácstagjaink, dolgozó parasztjaink megértsék, ezért a tanácselnökök beszámolója meggyőző, a harcos munkára mozgósító kell, hogy legyen. Beszámolójukban magyarázzák meg, miért fontos, hogy szem­veszteség nélkül, gyorsan be­fejezzük az aratást, miért fon­tos a gabonának a cséplőgép­től egyenesen az állami be- gyüjtőhelyre valő szállítása. Dolgozó parasztságunk munká. ját is megkönnyíti, ha közvet­lenül a cséplőgéptől a raktárba szállítja a beadási kötelezettség teljesítésére szánt gabonáját, mert az Ide-oda való szállítás­sal szóródik a szem, veszteség áll elő, mely megrövidíti jöve­delmét. Magyarázzák meg és ismertessék a kenyérgabona gyors beadásával járó kedvez­mények jelentőségét. Magyaráz­zák meg azt, prémiumot és őrlési kedvezményt tkap az a dolgozó paraszt, akl a meg­adott határidőn belül eleget tesz beadási kötelezettségének. Tanácselnökeink magyaráz­zák meg és hozzák összefüggés­be a gyors beadás kérdését népgazdaságunk rohamos fejlő­désével. Magyarázzák meg, hogy mennél gyorsabban telje­sítik a beszolgáltatást kötelezett­séget, annál gyorsabban épül fel a Dunai Vasmű, annál gyor­sabban tudjuk gépekkel fel­szerelni az újonnan épült kis­kunfélegyházi vasszerkezeti gyá­rat, annál több és gyorsabban kerül a dolgozó asztalára az új kenyér. Mennél gyorsabban tel­jesíti a falu a beszól gáltatásl kötelezettségét, annál gyorsab. ban érkeznek meg a faluba a Szovjetunió, a munkásosztály segítsége: a traktorok, a kom­bájnok és a többi mezőgazda- sági gépek. A tanácselnökök beszámolója legyen harcos, legyen tűz és lendület a feladatok végrehajtá­sára való mozgósításban. Ma­gyarázzák meg, hogy addig, míg dolgozó népünk megfe­szített erővel építi a szó. dalízmus nagy alkotásait, ad­dig ellenségeink, Grősz József és «társai a nyugati Imperialis­ták és Tito segítségével akar­ták lerombolni eddigi ered­ményeinket. Ezeknek a segítsé­gével akarták megfosztani a dolgozó parasztokat attól a föld­től, melye} a földreform során vettek birtokukba, melyen ma FEJEZZÜK BE Vas árnap farksunk békearafási napot! A solti határban suhan a ka­sza a gabonatáblákon. Marok­szedők köiik kévékbe a kövér rendeket. A munka lázas üteme lüktet a földeken. Aratók vidám énekétől visszhangzik a halár. Munkában áll a falu apraja- nagyja. A nap még nem kelt fel, ami­kor Tarr Mihály egylovas ko­csija megáll a rozstábla szélén. Lekerült a kocsiderékból a ka­sza, a sarló, a nagygereblye. Tarr Mihály felségével nekilát a kötélfonásnak, majd később megpendül a kasza éle és su­hogva dőlnek egymásra a tö­mött kalászok. A határ különböző részében szín’én feDik a kaszát Amikor a Petőfi-csoport megkezdte az aratást, szétfutott annak a hire a faluban. Arat a csoport! Az­nap egész délután csengtek a kaszák az üllőn, a faluban és a határban. Es másnap munkába lendült az egész falu. A Petőfi-csoport kemény har­cot folytat a percekért. Sok a föld és kevés a munkaerő. Egy kaszásra nyolc hold kalászos jut. De segítettek a néphadsereg tagjai. A Szikra-termelöcsoport és a Dózsa is nap mint nap újabb területen arat. De nemcsak a termelöcsopor- tok, hanem a végrehajtőbizott­ság tagjai Is elől járnak jó pél­dával. Krizsán Károly, aki Ko­vács Istvánnal áll párosverseny­ben, egyidőben fejezte be ver­senytársával az aratást. Hor­váth Gábor pedig már a tarlót Is felszántotta. A kedvező időjárás következ­tében Solton is a gabonafélék túlnyomórészt már olyan álla­potban vannak, hogy minden ké. sedelem nélkül hozzá kell fogni az aratás gyors befejezéséhez, nehogy a szél is, a kasza is per­gesse a szemet. A tanács elnöke és titkára, továbbá a tanácsta­gok nap mint nap járják a ha­tárt és figyelik az érést és ellen­őrzik a munkát. Tegnap este több tanácstag javaslatára a rendkívüli végrehajtóbizottsági ülés is foglalkozott az aratással és elhatározta, hogy felszólítja a község dolgozóit, hogy minden erő mozgósításával gyorsítsák meg a munka ütemét. Elhatá­rozták, hogy „békearatási na­pot” tartanak, hogy Kelebia és Csolyóspáios példájára befejez­hessék az aratást vasárnap. Mozgalmukhoz való csati akozásc ra felszólították versenytársu­kat, Dunapataj községet és a megye többi, az aratásban lema­radt községeit is. Felhívásuk a következő: Dolgozó parasztok! Folyik a nagy kenyércsata az egész országban, az egész megyében. Férfiak és nők, Ifjak és öregek lelkes igyekezettel, fáradhatatlan lendülettel végzik az aratást. Az Idő sürget. A ga­bona rohamosan érik. Lépést kell tartanunk a száguldó idővel. Nem szabad megtorpanni, nem szabad ellankadni. Mint a futó, aki szárnyakat kap közvetlenül a cél előtt, úgy kell a legerő* teljesebben, a leggyorsabban elvégezni az utolsó kaszasuhintásokak Arassunk tehát még gyorsabban, mint eddig! A kitűnő termést csak akkor mondhatjuk igazán a magunkénak, ha az utolsó szemig hiánytalanul a zsákba kerül. Megdolgoztunk érte becsülettel — az a sora, hogy most teljes egészében be Is takarítsuk. Harcoljunk a szem veszte ség ellen! A soit! határban körülbelül 8500 hold a kalászos. Átlagosan 8 mázsás termést számítva az ötszázalékos szemveszteség 3400 mázsa, vagyis 34 vagon. Ennek értéke több mint 200.000 forint. Ha nem küzdünk a szemveszteség ellen, ha nem gyorsítjuk meg a munkát, akkor 2000 darab gyerekcipőt dobunk ki az ablakon. Solt dolgozó parasztjai! Harcoljunk a percekért! Ne engedjétek, hogy késlekedés, kényelmesség, vagy az ellenség mesterkedése megfosszon benneteket a termés jelentős részétől. Az ellenség máris dolgozik. Soós Péter, Soós Gábor, Huszár Zoltánné, Értékes István kulákok máris megmutatták a foguk fehérét. Használjunk ki minden órát, minden percet, Solton vasárnap egyetlen munkáskéz se álljon tétlenül. Ha a munka úgy kívánja és az Időjárás engedi, a nappali aratást toldjuk meg az éjszakából. A végrehajtóbizotíság elhatározta, hogy vasárnap békearatási napot tart. Vasárnap Solton tehát minden épkézláb ember arasson. A békearatási nappal elérjük azt, hogy gyorsan befejezzük az aratást. Kövessük Makkal József, özv. Morvái Istvánné, Ladányi Sándor lelkes munkiafelajánlásait, akik minden erejüket megfeszítve már szombatra befejezik az aratást. Kö­vessük ezeknek a példáját. , Felkérjük párosversenytársunkat, Dunapataj községet, hogy csatlakozzon mozgalmunk­hoz. De felhívásunkkal a megye összes községeihez Is fordulunk, hogy vasárnap mindenütt tart­sunk békearató-napot, hogy aznapra befejezhessük az aratást, Illetve a vasárnapi munkával meESy°rsí.suk az aratás ütemét és előbbrehozzuk a befejezés időpontját. Harcoljunk minden szem gabonáért, az ötéves tervért, boldogabb jövőnkért. Mészáros István vb. ti.kár, Hegedűs Lajos vb. elnök, * A solti tanács a végrehajtó- bizottság határozata után nyom­ban nekilátott a munkáknak. A községet tanáestagkörzelekre osztották fel. Ezeket a körzete­ket most nemcsak a tanácsta­gok beszámolóinak a megtartá­sára használják fel, hanem a dolgozók mozgósítására is. Kö­zel 100 körzetre osztotátk fel a községet és minden egyes kör­zetben a tanácstag vezeti a munkát. Egymással versenyre léptek „a legjobb tanácstag” büszke címéért. A dülöbiztosok és a mezőőrök jel&ntéseit a ta­nácstagok kiértékelik és meg­állapítják, hogy ki nem végezte még el az aratást. Ha segítség­re szorul, akkor odaküldik a tömegszervezetekből alakult arató-brigádokat. A tömegszer­vezetek péntek este háziagifá- ciót folytattak, mindenütt tuda­tosították a gyors aratás jelen­tőségét. Solt községben így készülnek a vasárnapi béke­aratónapra, a kemyércsata diada­lára, a béke győzelmére. a kenyérért, a békearatásért folyik a harc. Gröszék és tár­saik újból jármot akartak akasztani a dolgozó nép, a dol­gozó parasztság nyakára. Ez: akarják a kulákok Is, akik min­dent elkövetnek, hogy gyengít­sék népünk hatalmát, hogy ke. vesebb kenyér kerüljön dol­gozóink asztalára. Leplezzék le tanácselnökeink ezeket a kulá- kokat, magyarázzák meg dol­gozóinknak, hogy mi a céljuk, mit akarnak, hogyan tudnak és akarnak ártani dolgozó né­pünknek, hogyan segítenek az el. leiLség'nek aljas terveik végrehaj« fásában. Legyenek tehát ezek a ta­nácsülések harcos gyűlések, mulassák meg tanácstagjaink, dolgozó parasztjaink az ellen­séggel szembeni gyűlöletüket, szilárd helytállásukat. Moz­gósítsanak minden erőt az aratás gyors befejezésére, a begyűj­tési tervek gyors teljesítésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom