Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-06 / 155. szám

Dolgozó parasztok! Teljesítsétek hazafias kötelességeteket ! Cséplőgéptől a szövetkezeti raktárba! r Hogyan vitte diadalra a kelehiai pártszervezet a kenyércsata első szakaszát: a békearatást A magyar püspöki kar nyilatkozata Tegnapelőtt este Kelebia büszkén jelentette, bogy a köz­ség dolgozói befejezték az ara­tást. Sok más községben felve­tődött a gondolat, hogyan érték el a kelebiaxak a gyors ered­ményt, hogyan tudták diadalra vinni az aratás csatáját. Közöljük munkájuk módsze­rét. A kelebiai pártvezetőség tisz­tán látta, hogy a békearatást akkor tudja teljes diadalra vin­ni, ha a községben minden erőt mozgósít, ha minden erőt össze­szed dolgozó népünk jobb jövő­jéért és a teremtő béke iránt érzett felelősséggel harcolnak jövő évi kenyerük biztosításáért. Ezt a harcot pedig saját erőből kell elvégezniök. Első feladata a pártszervezet­nek tehát az volt, hogy tudatosítsa a népnevelők segítségével az idő­ben elvégzett aratás fontossá­gát, A tudatosító munkába be­vonta a pártszervezet népneve­lőin kívül valamennyi tömeg­szervezet népnevelőit. De nem­csak kisgyűléseket tartottak, hanem kiépítették a háziagitáció hatásos rendszerét is. Minden egyes tömegszervezet körzetet kapott. így tehát kifejlődhetett köztük a verseny is és a pártszervezet ki is tudta .értékelni, melyik körzetben milyen mun­kát végeztek. A pártszervezet gondoskodott arról, hogy a népnevelőket jó érvekkel fegyverezzék fel. A köz. ség három kilométernyire fek­szik a határtól. Odaát ugrásra készen állnak Tito hóhérjai, Tru. man lakájai, hogy megsemmisít­sék dolgozó népünk eddigi ered­ményeit és visszahozzák a ma­gyar nép nyakára a tőke szöges jármát. A község lakói közvet­len közelről látják Titóék pro­vokációit. Gyorsan kellett tehát egész évi munkájuknak gyümöL csét betakarítaniok, nehogy a pusztulás martaléka lehessen. Tavaly öt esetben is keletkezett tűz, ezt az idén, meg kellett gá­tolni. A felvilágosító munka terüle­tén a kommunisták és a tanácstagok jártak példamutatóan az élen. Ezek először a középparaszto­kat látogatták meg és győzték még az aratás gyors elvégzésé­nek szükségességéről. A közép­parasztok így az elsők voltak, akik kaszát fogtak. A kispa- rasztok követték példájukat. A tanács végrehajtóbizottsága nap mint nap ellenőrizte a határt, hogy tudja, hol kell segítséget nyújtani. Naponta felmérte a teljesít­ményeket. A tömegszervezetek közül azonban a DEFOSZ, a DISZ, nem végzett olyan jó felvilágo­sító munkát, mint a tanács. A DEFOSZ ugyan megszervezte a határmenti községek versenyét, de a szervezésen túl még ezideig keveset tett. Községek között határjárás még nem volt. A községben alig van egyéni ver­senyző. A DISZ-szervezetben fő­leg lányok vannak. A fiúk má­sutt dolgoznak. De a lányok nem sokban járultak hozzá ahhoz, hogy Kelebia az elsők között lehetett. Többet tettek az MNDSZ asszonyai. Ok főleg délutánonként, végeztek háziagi- tációt, A pártszervezet jól megszer­vezte a jelentöszolgálatot is. Tudták, kinek érett a gabonája és hol kell elkezdeni az aratást. Felmérték a munkát. A rozs­vetés területe 1121 hold volt. A búzáé 71, őszi árpáé 25, tavaszi- árpáé 10 hold. Kiszámították, hogy a munka elvégzéséhez mennyi munkaerő szükséges. A felesleget a DEFOSZ más köz­ségbe szerződtette. A termelőszövetkezetek mim. kaerejét az aratás elvégzésére úgy biztosították, hogy az ara- tás idejére a szölöápolási brigá­dokat is beállították az aratás­ra. A Ptítöfi-csoportnál biztosí­tottak 80 kaszást, a Vörös Csil. lagnál három aratógép és 40 kaszás végezte a munkát. Mivel a Petőfi-csoportnak 220 hold szőlője van, azért ott a szőlő- ápolási brigádokkal könnyebben meg lehetett oldani a munkaerő kérdését. A pártszervezet végül gon­A kiskunfélegyházi „Lenin”. termelőszövetkezetnél nagy lendülettel folyik az. aratás. Az ősziárpát már több mint egy hete levágták és a 80 hold rozs is keresztekbe rakva várja a csép­iéit. Mostmár a kaszák befe. jezik működésűket, mivel az aratógép megérkezett és a 190 hold búzát géppel vágják le. A munkaerő ugyanis kevés és a kertészettől is kénytelenek voltak elvonni a tagokat, hogy az aratás ne késsen. A munka­erőhiányt úgy igyekeztek csök­kenteni, hogy a családtagokat bevonták. Ugyanakkor számos diák is eljött most nyárra segí­teni a szövetkezetnek. — Most, hogy a gép is me.g. érkezett — mondja Agó József, a szövetkezet elnöke —- nem lesz fennakadás. A kívülállók sem feledkeztek meg rólunk. Az ara­tásban segítettek már eddig is a gépállomás dolgozói, a menő- örök ZG-an. Söt>, szombaton dél­után a tanács dolgozói is ellátó, gátiak hozzánk, — Volt is mihez nekigyürkőz- niük, mert a több mint kétmé­teres rozsszáfakat nem olyan könnyű vágni. A három arató-brigád ver­őrségen — az új kenyérért Magas a csátaljai templom- torony. Messzire látni belőle. A torony ablakában ketten ülnek: Szőcs Béla és Ottentál József úttörők, akik vigyáznak a ke­nyérre. Nézik a tájat, az ismerős, itt­honi tájat, a búzaföldeket, a tá­volban elnyúló zöld erdőt. Ma kihalt a határ. Alattuk a falu. Itt azonban nagy a sürgés-forgás. Péter-Pál van, ünnepel Csátalja dolgozó népe. Pedig kint a határban érik a búzaszem a száron. Es a ga­bona nem vár Péter-Pálra. Má­zsaszámra pereg el majd a drá­ga gabona. A csátaljai úttörők most meg­tanulták, hogy olyan dolgok kö­zött is van összefüggés, amit nem álmodtak volna azelőtt, Kt az ördög gondolta teszem azt, hogy az evangéliummal is lehet harcolni a termés ellen. A dol­gozók egyrésze ünnepelt és igen sokan a templomba mentek, hogy meghallgassák az ünnepi evangéliumot. Érdekelte őket annak példázata. Hallhattak a madarakról, akiknek a gondvi­selés mindent megad, pedig se nem szántanak, se nem vetnek, doskodott arról, hogy a községi versenytáblát is harcba vessék. Gondoskodott a verseny nyilvánosságáról. Mindjárt az első napon rákerül­tek az aratásban élenjárók, mint pl. a Szabadság-csoport, Fodor János középparaszt, Vígh János és Szél György kisparasz. tok. Ilyen munkaszervezéssel biz­tosította a kelebiai pártszerve­zet gazdag termésük aratásának sikerét. A község dolgozót itt a határszélen munkájukkal példá­san álltak helyt, hogy ezzel vá­laszt adjanak a Grősz-banda hazaárulóinak és azok belgrádi cimboráinak, Tito sötét hóhér­jainak, hogy békearatásukkal is erősítik azt a bástyát, amelyen minden szennyes provokációs hullámuk megtör, azt a bástyát, amely a Szovjetunió vezetésével sziklaszilárdau áll a béke vedel, mi rendszerében. senyben van egymással. A leg. jobb eredményt a Liszenko- brigád é^e el, de szorosan mel­lette halad a Törekvés is. Meg­könnyítette a munkát a május 13. óta működő üzemi konyha. A szövetkezet szép kertészeté­ből bőven ömlik a konyhába a különböző zöldségféle. — Megvagyunk elégedve az üzemi konyhánkkal — mondja Papp Jánosné, a kertészeti bri­gád egyik tagja­— Teljea erővel nekigyürköd- zünk az aratásnak, mert hiszen versenyben vagyunk a tiszaúj- falusi Tisza-tormelöszövetkőzet­tel, a kiskunfélegyházi Dózsá­val és a Vörös Csillaggal. . A versenyponlok között az is sze­repel, hogy a gabonából 15 má­zsás átlagtermést érünk el. A most megindult cséplés fogja majd eldönteni, hogy ezt a ver. senypontot\, hogy tudjuk teljesí­teni, ezért különösen szem előtt tartjuk az aratásnál, hogy a szemveszteséget kiküszöböljük. A földet jól megmunkáltuk, mű. trágyánál elláttuk és már eddig is úgy néz ki, hogy vállalásunk­nak eleget tettünk — hangoz, tatja boldog örömmel Agö elv­társ. sem pedig csűrökbe nem gyűj­tenek. Nem jutott eszükbe, hogy ha nem aratnak gyorsan, kevesebb kerül a zsákba, kisebb darab kenyér az asztalra. De vannak olyan asszonyok is, akik olyan istentelen dologról beszélnek, mint a háromszori kapálás, nem is beszélve a ro­varok irtásáról, amelyeket minthogy az úr küldte őket — nem ildomos elpusztítani. De a Grősz-per felnyitotta a tüzörök szemét is. Olvasták, hogy a papok mire használták fel a perselypénzeket. Maguk a papok ismerték be, hogy milyen módszerekkel károsították meg a dolgozókat. A fatimai csodák címén tetemes pénzeket csaltak kl a hívők zsebéből. Es a per­selypénzből jutott bőségesen a barátnőknek is. A két úttörö tovább ücsörög a toronyban és nézi a határt. Pár kilométernyire húzódik a magyar-jugoszláv határvonal. A határmesgye magyar oldalán akkora tábla búza ragyog, ami­lyet régente csak a nagyblrto kokon lehetett látni. Es bizony ma nem nagybirtok, hanem az egyik termelöcsoport földje Odébb pedig zúg az állami gaz­daság búzája. Szemük átkémlel a határon. Odaát erőskezü kulákok hajszol­A magyar püspöki kar dr. Czapik Gyula egri érsek elnök­letével július 3-án ülést tartott, amelyen egyhangúlag a kővet­kező nyilatkozatot fogadta el: „A magyar püspöki kar — a katolikus hit elveit követve és engedelmeskedve isten paran­csainak, mely szerint annak az államnak, ahol élünk, köteles­ségteljesítő polgárai legyünk, annak törvényeit tartsuk be, mert azok isten törvényeinek megtagadására nem köteleznek, — a következő nyilatkozatot teszi: 1. Kijelentjük, hogy a magyar államot; a Magyar Népköztár­saságot szeretett hazánknak is­merjük, törvényeit megtartjuk és megtartatjuk. 2, Ugyanezen elvet követve elítélünk a népköztársaság és annak biztonsága ellen bármiféle és bárki által vezetett minden erőszakos és törvénytelen eszkö. zöket igénybevevő törekvést és cselekedetet, különösen elítéljük és megbélyegezzük azokat az A vaskút! gépállomás 5 arató­gépe vágja a rendet a Dózsa- termelöszövetkez&t földjeim. — Eredetileg csak három gép volt, a legutolsó vasárnap kellemes meglepetés érte a gépállomás dolgozóit. A Párt gondoskodása nyomán két újabb aratógép ér­kezett Mosonmagyaróvárról. Kell is keményen vinni a munkát, mert itt az ideje a búza vágásának is. Először a bátmonostori Vörös Csillagnál voltak a gépek, de ott már vé­geztek az öszlárpa, roz3 és a búza aratásával. A Dózsánál is kész az ősziárpa, a rozs 85 szá­zalékig van meg, a búzából pe­dig hetven holdat vágtak le. Egy gép pedig a tavasziárpá­nak lendült neki. A garai állami gazdasággal megegyeztek, hogy két aratógépet kapnak kölcsön és így biztosítva lese, hogy az aratással idejében végeznek. Neki is kell gyürközni, mert a Dózsának csak búzából 600 holdja van. Kellemetlen meglepetés volt azonban az, hogy n bajai javító­műhely két használhatatlan aratógépet küldött a gépállo. ják az éhező Nincstelen Jánoso. kát, akik mezitlábbal, rongyos cipőben, görnyedve tolták az ekét, akik másnak vetnek és másnak aratnak. Verejtékük egy-egy cseppje a földdel gyú­ródott egybe... Nálunk is igy volt 1945 előtt. Csátalján a Krlszmanékért, a Steherekért, a Bischofokért, Hef- nerekért gyötörte magát a sze­gény nép. Egy húron pendültek ezek a sváb kulákok a magyar és délszláv kulákokkal. Nálunk a vörös tankok nyo­mában vége lett ennek a világ, nak. Tettebb, szebbek lettek a kalászok. Odaát az a kevés szemeskalász is búsan énekel. A két úttörö nemrég odaátról jött levélben olvasta, hogy kény­szertábor a jugoszláv ifjúság osztályrésze. Az UDB-pribékek összeszedik a fiatalokat és fegy­veres kísérettel munkatáborok­ba szállítják... Kémlelik a határt. Vigyáznak a termésre, hiszen az ellenség gyűlölettel nézi a dús kalászo­kat lengető búzavetéseket. De másvalaki is vigyáz a ha­tárra. Az a dolgozó, akit néz­nek, aki esténként egy kis fe- hérre meszelt házba jön és meg­beszélést tart. ö, a község párt­titkára. Csátalján őrségen áll a Párt és segédcsapata, az ifjúság. egyházi személyeket, akiknek bűnös tevékenységére a leg­utóbbi napok folyamán fény de­rült. 3. Kijelentjük, hogy a Magyar Népköztársasággal kötött, meg­állapodást fokozott mértékben betartjuk és ennek értelmében egyházi törvényeink szerint fe­gyelmi úton eljárunk, mindazon egyháziakkal szemben, akik a népköztársaság törvényei áthá­gásában bűnösnek találtatnak. Támogatjuk a magyar kor­mány törekvéseit, amelyekkel békénket védi, hazánkat a há­borútól megóvni törekszik. Ezért hivatásunknak megfelelő­en előmozdíijuk a békét, helye­seljük egyházunk szellemében a katolikus papok békemozgal­mát. Ünnepélyesen kérünk minden­kit, hogy megnyilatkozásunka» tegye magáévá és annak meg­valósításában legyen segítsé­günkre. másnak, mint „üzemképes” szerszámot A „roncsgépek” még most Is ott hevernek a gépállo­más udvarán és a gépállomás dolgozóinak teljesen szét kell szedni őket és újból összetá­kolni, hogy legyen belőlük va­lami. Nem helyes ez a bajai ja. vítómühely részéről, hogy mikor minden becsületes dolgozó arra törekszik, hogy bő termésünket megóvja azzal, hogy idejében learat, addig vannak egyesek, akik ennek az ellenkezőjét te­szik. Nem ártana, ha a gépállo­mások megyei központja job­ban a körmére nézne a felelő­söknek, hogy ilyesmi elő ne forduljon. Az aratógépek éjjel-nappal dolgoznak. Ezzel Is gyorsítani akarják a munkát. A- gépállo­más a legjobb szakembereket küldte kl a gépekhez- Ugri Ist­ván és Kuczhó Endre aratógép- kezelől Iskolát végeztek. Kuczhó elvtárs 17—SO holdat is teljesít naponta a géppel a megállapí. to|t 15 hold norma helyett. Szé­pen dolgoznak Szirovicea An­tal és Dulity József DISZ- flatalok is, akik szintén túltel. jesítik a normát. Hiba, hogy az aratógépekaél még mindig előfordul gyakran műszaki hiba. Nagyobb gond. dal kell kezeim a gépeket, mert a hibák hátráltatják a munkát, most Pedig minden percért kár. A két műszakot a vezetőség állandóan ellenőrzi. Jól tudják a gépállomás dolgozói, hogy a déli határszélen még fokozot­tabb feladat vár rájuk. Ezért két főzött erővel állnak őrt a gazdag termés megőrzéséért. A győzelem érdekében kattognak éjjel-nappal az aratógépek és egy cséplőgépet útnak indítot­tak a hátmonosfori Vörös Csil­lag felé, hogy ezek a cséplés. ben se maradjanak le. A vaskúti gépállomáson 27 fiatal tette le a traktoros vizsgát A vaskúti gépállomás DISZ- ’ fiataljainak sorából 27-esn, kö- ' zöttük négy női dolgozó téö® is sikeresen a traktoros-vizsgát A 27 hallgató közül 16 kiváló eredménnyel végzett, mint For­rni Mihály, K. Imre István, Bukros Antal és a leányok va­lamennyien: Pozsvénits Anna, Tokodi Júlia, Szűcs Erzsébet és Oláh Irén. A vizsga után Tokodi Júlia a fiatalok nevében fogadta, hogy tudásuk legjavával dolgoznak s a cséplési munkálatok végzé­sében élenjárnak valamennyiem Minden épkézláb embert mozgósított a lélegyházi Lenin-termelőszövetkezet — rövidesen a básaaratással is véges A magyar püspöki kar.” Éjjel-nappal kattognak a vaskori gépállomás aratógépei a Iratáriban

Next

/
Oldalképek
Tartalom