Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

zölte, hogy a kormányprogramm összeállításába, mint szakem­bert szeretnék bekapcsolni Hé. veyt. Ölti: Mennyiben ismertették ön előtt a szervezkedés célját, eszközeit és miben állapodtak meg? Hévey: Bozsik közölte velem, hogy háborúra számit, amelyhez nekünk segítséget kell adnunk. Jugoszláviai fasiszta csapatok támogatására számítoltak az összeesküvők Ölti: Miről tárgyaltak még álékor ? Hévey: Bozsik közölte velem, hogy belső és külső segítségre számítanak céljaik megvalósi. tusához. OUi: Milyen belső erőkre kívántak támaszkodni elsősor­ban? Hévey: A Uulákokra, volt magas­rangú köztisztviselőkre, csendőrökre, csendőrtiszíek­­re, volt rendőrtisztekre és katonatisztekre. Ölti: Felmerült-e itt fegyve­res csoportok alakításának a terve? Hévey: Igen, felmerült. Ölti: Kapott-e ön megbízást ezzel kapcsolatban? Hévey: Igen. Ölti: Szóval, önt bízta meg elsősorban fegyveres csoportok szervezésével és irányításával. Hévey: Igen, engem. Én ke­restem a kapcsolatot Mészáros Iván csendörezredessel. Ölti: Ki volt ez a Mészáros Iván? Hévey: At. Os'enfcurg.különit­­mény vezetője volt. Az illegális csoportot, amelyet vezettem, összehívtam és elmondottam, hogy mi volnánk hivatva arra, hogy az összesküvés katonai csoportját, terror-csoportját al­kossuk- Mészáros Iván vezetése alatt. A Mészárossal való kapcso­lat meg is valósult és Mé­száros nagy örömmel fogad' ta a már meglévő fegyvere­ket. Mészáros örömmel vál­lalta a terrorakciók tervé­nek kidolgozását és a szabo­tázsakciók előkészítését. OUi: Volt csendőröket is szé­lesebb körbe kívántak bevonni? Hévey: Igen, tudok erről. Ölti: Tessék megmondani, hogy milyen külső fegyveres erőket kívántak igénybe venni? Hévey: Mint külső erők megbeszé­lés és számítás tárgyát ké­pezték a Jugoszláviában lévő fegyveres fasiszta ma­gyar csapatok, amelyeknek vezetőjéül Oszlánji vezérez­redest említettük, továbbá a nyugaton tartózkodó fegy­veres magyar csapatok, amelyek kisbamáki Farkas Ferenc altábornagynak a vezetése alatt állottak. Ölti: Rendelkeztek-e önök fegy­verekkel, lőszerrel? Héve.y: Igen, rendelkeztünk. Prizibislawslcy Ferenc közölte, hogy neki birtokában vannak fegyverek, amelyeket apja segítségével rejtett el. A nála lévő fegyver- és lószermennyi. séget az összeesküvés céljára, terrorakciók céljára ajánlotta fel. Ölti: Amikor ön tárgyalt Bo­­zsikkal, Bozsik a fegyveres cso­portok részére milyen konkrét célokat jelölt meg? Hévey: A szabotázsakciók el­végzését. Megbeszéltük, hogy különö­sen Budapesten, továbbá Budapest környékén szabo­tázsakciókat kell végrehaj­tani ipari, közlekedési és közélelmezési vonatuk ellen, és az állam vezetői elleni merényletekről is szó volt. Ölti: Robbantásokról volt szó? Hévey: Igen. És terrorcsefek­­ményekröl. OlU: Tudta-e ön, hogy az ösz­­szeesküvésnek ki a legfelsőbb vezetője? Hévey: Kezdetben Bozsikot tartottam annak, mert Bozsik Pál közölte velem, hogy Mind­­azenty hercegprímás «aal meg­bízta. De 1949. decemberében már közölte velem Bozsik Pál, hogy Grösz József kalocsai érsek az összeesküvés legfelsőbb ve­zetője és irányítója. • Ölti tanácselnök Grősszel szembesítette Héveyt. A szembe­sítés bebizonyította, hogy Grösz tudott a fegyveres csoportok szervezéséről és azt is tudta, hogy ezeket a csoportokat terrorcselekmé­nyek, robbantásolt végrehaj­tására szervezik. Az Ostenburg-különílmény 1919-es gyilkosságait akarták megisméte!ui Néhány perces szünet után AlApy Gyula éllainügyész lnté. zett kérdéseket Héveyhez. Meg­kérdezte, milyen tervük volt az összeesküvőknek a terrorcsopor­tok felhasználásáról?. Hévey: Mészáros Iván készí­tett terveket a szabotázscselek, mények végrehajtására, a mi­nisztériumok, középületek, a rádió, posta és a telefonközpon­tok megszállására, továbbá uta. sításomra elkészítette a csendőr, kerületek felállításának tervét is. Az az elképzelésünk volt, hogy a hatalom átvétele után, miután a közigazga­tást is kézbevettük, a Mé. száros Iván által szervezett csendőrség útján olyan kö­rülmények között, mint a­­hogy 1919-ben történi, a Ta. nácsköztársaság bukása után, vonjuk felelősségre a munkásokat és parasztokat. Alapy: Tehát lényegében ar­ról voL szó, hogy az 1919.es Ostenburg.különítmény, terror, különítmény megismételte volna akkori telteit. Hévey: Igen, erről volt szó. Alapy: Vok-e tudomása ön­nek arról, hogy fegyverek tar­tását siatáriális rendelet tilal. mázzá ? Hévey: Igen, volt tudomásom róla. Mindszenty „legbizalmasabb tanácsadója“ A tanácselnök ezután dr. Bo­­ssiJc Pál vádlottat vezettette elő. OUi: Megértette a vádat? Bozsik: Megértettem. Ölti: Bűnösnek érzi magát? Bozsik: Bűnösnek érzem ma. gam. A tanácselnök megkérdezte, mikor éa miért volt internálva Bozsik ? Bozsik: Mint ellenforradal. márt internáltak a Tanács­­közársaság Idején. Ölti: Mikor került ön szoro­sabb kapcsolatba Mindszentyvel és ki ajánlotta önt Mindszenty­­nek? Bozsik: Püspököm, Shvoy La­jos ajánlott engem Mindszenty figyelmébe. 1946 február elején Shvoy közbenjárására fogadott engem Mindszenty. Megtár­gyaltuk politikai programmját, meggyőződését. Ettől kezdve úgy éreztem, hogy a hercegprímás egyik legbizalmasabb tanácsadója vagyok. Mindszenty 1948-ban bízta meg Bozsikot legitimista szer. vezkedés megindításával. Ölti: Hogyan kezdte meg ön az összeesküvés szervezését? Bozsik: Farkas Endre ügy. véddel és Gyomlál László ta­nárral kerestem érintkezést — Gyomlai Lászlóval azért, mert hallottam föle, hogy kapcsolatai vannak az USA budapesti kö­vetségéhez. Hozzátette Bozsik, hogy csat­lakozott hozzájuk Sótonyi Gá­bor volt belügyminiszteri osz­­tályfőnök és Kása Kálmán volt kultuszminlszterl osztályfőnök, régi ismerősei. Ezután további személyeket szervezett be. így Hévey Lászlót is, akiről Czettler Jenőtől tudta, hogy gazdasági kérdésekben jó szakember. „Héveytői 19J/9. végén hallot­tam, hogy fegyveres csoporto. kát kell szervezni, s neki kap. csolalai vannak volt legitimista, fegyverrel rendelkező katona, tisztekkel” — mondta Bozsik, Ölti: Szó volt már arról, hogy önök megkezdték bizonyos köz­­igazgatási kulcspozíciókra a személyek kijelölését? Bozsik: Gyomlál útján az USA követségétől egy utasítás érkezett hozzánk, hogy jó volna beszervezni egy magyarországi tanácsadó testületet'a megalakí­tandó kormány mellé. Szabó Gyula régi barátom, volt he­vesmegyei alispán vállalta He. vés megyét... Ölti: Kikkel álltak kapcsolat­ban az USA-követségen ? Bozsik: Errs csak Gyomlál Lászó előadása alapján tudok válaszolni. 1950. nyaráig csak Petrow követség! tanácsossal, akinek Gyomlál iratokat adott át és bizonyos utasításokat ka. pott tőle, később pedig Sherer követségí tanácsossal, az egész Idő alatt pedig Pongricz Alajos követség! tisztviselővel. Grősz Józseffel Farkas tartotta * a kapcsolatot. Amikor én tárgyaltam Grősszel, beszámoltam neki az összeesküvés amerikai kapcsolatairól. A hazai munkámról nem kellett szólnom, mert feltételeztem; hogy ezt tudja Farkas állan dó jelentéséből. Az amerikai követség utasításai az összeesküvők vezetőinek Ölti: Felvették a külföldön tartózkodókkal a kapcsolatot? Bozsik: Egy alkalommal, amikor a jogfolytonosságról szóló dolgozat rövid kivona­tát latin nyelven az ameri­kai követség közvetítésével elküldtem a Vatikánba Mon­tiul államtitkárhoz, akkor mellékeltem Apor Gábor számára is levelet, ebben tá­jékoztattam tevékenységünk­ről és kértem, tegyen hasz­nos szolgálatokét nekünk. Ölti: Kiknek küldtek még külföldre tájékoztatást az önök szervezkedéséről ? Bozsik; Az amerikai követség­hez két példányt azzal a ren­deltetéssel küldtem he Gyomjai­val, hogy az egyiket juttassák el az USA külügyi hivatalának, a másikat pedig Spellman bí­borosnak. akiről tudtam, hogy érdeklődik a magyar ügyek iránt. A latin kísérőlevélben kértem a bíbornokot, hogy ezt a közjogi tervezetet, .alap-programot jut­tassa el Habsburg Oltónak. Bozsik azután elmondta, hogy Farkas Endre veje kilopott a földművelésügyi minisztérium­ból egy belső • ügyiratot . a, hároméves terv bizalmas ada. talval. A földművelésügyi kér­désekbe különben bevonták és miniszternek tervezték Halács Ágostont, a volt országos Me. zögazdasági Kamara Igazgató, ját. Halács is kidolgozott programmot, amelyben a föld­­müvelésügy fejlődését a kulá­­kokra támaszkodva képzelte el. Ölti: Mi volt az önök szervez, kedésének a célja? Bozsik.- A hercegprímástól ka. polt megbízás alapján a kalocsai érsek legfelső irányítása alatt álló összeesküvésnek én vol­tam az egyik vezetője. Célunkul tűztük ki, hogy külső hatalmak, főleg az- USA beavatkozása, va. lamint belső fegyveres erők megszervezése által felkészü. lünk a jelenlegi demokratikus rendszer megdöntésére és a közhatalomnak a mi érdekein­ket képviselő kormányrendszer­nek való átadására. Végső cé­lunk lett volna a Habsburg ki. rályság restaurálása.' Még Szabadi Gyula dr. védő tett fel kérdéseket. Bozsik be­számolt papi pályafutásáról és világi tevékenységéről. Ezután OUi tanácselnök a tárgyalás folytatását szombat reggel fél 9 órára tűzte KI, turnot abból a célból készí­tettüli: — folytatta Farkas vádlott —, hogy Spellman bíboroson keresztül Nyugat' ra juttassuk a nyugati állam­férfiakat tájékoztassuk ar­ról, miként lehetséges Ma­gyarországon a Habsburgok uralmát közjogi úton visz­­szállítani. Olll: Tehát az önök szervezke déséoek mi volt a célja? Farkas: Az volt. bogy a Habs burg-dinasz’iát visszaállítsa Ma gyarországon. Az amerikaiak s1' gitségével, külföldről jövő csapa tokkal valamint a Nyugato: tartózkodó magyar csapatokka és az általunk itt megszervezendő belföldi fegyveres csoportokkal együtt kívántuk megdöuteni a népi köztársaságot, átvenni a ha­talmat és azután Habsburg Ottót trónra ültetni. Ölti: önök tehát érintkezésbe téptek az amerikaiakkal? Farkas: Igen. Farkas ezután arról vallott, bogy az úgynevezett jogfolyto­nossági elaborátumot eljut­­tatták Spellman bíboroshoz, majd Habsburg Ottóhoz és Móniin i államtitkárhoz, a Vatikánba, az USA buda­pesti követségén keresztül. Grosz írásban jelentette az amerikai követségnek, hogy vállalja az összeesküvés vezetését fJ“U uu-éa;aaui u, «jfűuz h',‘'ui‘1'"i hogy a kormány részére 290 mil­lió dollárt’ költségként folyósíta­nak. A továbbiakban Farkas elmon­dotta, hogyan kezdték meg az el­lenforradalmi kormányprogram ki­dolgozását-Ölti: Mi volt a lényege? Farkas: A lényege az volt, hogy ez a földreformot megsemmisíte­ni kívánja. A program kidolgozásához a földművelésügyi minisztéiumból a hároméves tervre vonatkozó bi­zalmas adatokat szereztek. Farkas ezuián bevallotta, hogy Petrow az USA követségi íitká i'a utasította őket: szervezzék meg a volt rendőrtiszteket és csendőrtiszteket. Farkas a rend­őrtiszteket, Gyomlai pedig a csendőrtisztek megszervezésére vállalkozott. Ugyancsak az USA követség utasítására tanácsadói szervet szerveztek az általunk tervezett kormány mellé a parla­ment helyettesítésére. Budapes;! polgármesternek dr. Takács Ist­vánt, a katolikus kör viiági elnö­két, rendőrkapitánynak dr. Pin­tér Arnold, volt rendőrtanácsost javasolták- Hévey volt legitimis­ta katonatisztekből álló illegális katonai csoportok megszervezését vállalta. Ölti: Kaptak önök arranézve is utasítást, hogy fegyveres csopor­tokat is szervezzenek? Farkas: 1950. nyarán kaptunk utasítást az USA-követségtől. El­sősorban a volt rendőrtisztekre és a cserkésztisziekre gondoltak. Ehhez kapcsolódott azonban Bozsik kívánsága, aki mindig karhatalmat és erőt kívánt bizto­sítani a kormány mellé. Azt mon­dotta, ha a kormánynak nincs elég karhatalma, a külföld nem ismer el minket. A fegyveres szervezkedésről Je­lentés tettek Grősznek, aki azt jó­váhagyta. „Azután uy ormain Petrow lcövelsógi titkár utasított bennünket — folytatta Farkas hogy keressük /el Gröszl**• Az utasításnak 1949. őszén teltek ele­get. Megkérdezték Grősztől, hogy az USA követségének kívánságá­ra vállalja-e az összeesküvés ve­zetését és az ideiglenes államfő­nek, a homo regiusnak szerepét­­,_Grősz azt válaszolta — vallja Farkas —, hogy igenis, vállalom, az egyház érdekében lévőnek tar­tom ezt a szerepet. Ölti: Tudomásul vette, hogy az amerikaiak (ámogtásával? Farkas: Jelentettem neki, hogy ezt az amerikaiak kívánságára és utasítására tesszük. Ölti: Kívántak-e az amerikaiak írásbeli nyilatkozatot is Grősztől amelyben elvállalja, hogy részt vesz a szervezkedésben? Farkas: Petrow Gyomlaln ke­resztül azt az utasítást adta ne­künk, hogy ne csak szóval mert a szavak elröppennek , hanem írásban is nyilatkozzék a kalocsai érsek, hogy vállalja az összeesküvés vezetését és a homo regius szerepét- Minthogy az írás­ba foglalás veszéllyel járt, óvato­sak igyekeztünk lenni és megbe­széltük, hogy ezt a nyilatkozatot burkolt, egyházi tartalmú keret­­ben teszi. Ölti: Ki szövegezte ki diktál­ta? Farkas: Én diktáltam neki, mert én tudtam, hogy milyen szö­veget kell diktálni. Lediktáltam, mégpedig, mi­vel nekem szólt a szöveg és én vele baráti viszonyban vagyok, a következőképpen: „Kedves Barátom! Az egy­ház érdekében kifejtett te­vékenységeteket helyeslem, azzal magamat azonosítom és arra Isten áldását kérem.” Ölti: Amerika ígért-e önöknek anyagi támogatást? Farkas: Igen. Amikor Gyomlál jelentette, hogy a kormány szó-Nyugatról és Titóéktól fegyveres csapatok betörését tervezték ho'gy 1925-től a horthysta ve­zérkari főnökség szolgálatában . állt, amely megbízta azzal, hogy az egyetemi hallgatóság között különösen a kommunista szer­­vezkedést kísérje figyelemmel s közöljön ezekről adatokat. Mintán a tudomására jutő szervezkedéseket besúgta a jvezórkari főnökségnek, ér­demei elismeréséül külföldre küldték ki hasonló besúgói feladattal. A tanácselnök felmutatta Hé. jVey besúgói tevékenységének tárgyi bizonyítékait, majd újabb kérdéseket tett fel, amelyekre válaszolva, Hévey beismerte, hogy kül­földi útjáról visszatérve, to­vábbra iá a vezérkari főnök­ség szolgálatában maradt. 1940-ben Kassára került, a ke reskedelmi főiskola gazdaság­­politikai tanszékre. Ekkor azt a feladatot kapta, hogy de. rítse fel az ottani kommunista mozgalmat, szervezzen besú­gói hálózatot a hallgatók köré. ben. Hévey vallomásából a t°váb. biakban kiderült, hogy a Grősz vezette összesküvők megbízásá­ból 1949. június elején Farkas Endre ügyvéd kereste fel. Farkas ismertette! .célkitűzéseiket a k&­Alapy: Vallomása során ön szólt a Nyugat-Európában tar. tózkodó fegyveres magyar cső. portokról. Kiket ért ez alatt? Farkas: Az amerikai követ­ségtől nyert Információk sze­rint nyugatról a kisbarnald Far­kas Ferenc vezetése alatt álló magyar csapatok bevo­nulását tervezték. Azonban a ml összeesküvésünk során elhangzott beszélgetésekből tudtam, hogy Titóéktól is vártak csapatokat. Ezzel kacsolatban arra számítót, tunk, hogy a külföldről jövő fegyveres csapatokkal együtt, megszervezzük bent is a fegyveres csapatokat a népköztársaság megdönté­sére. Alapy: összefoglalva tehát, önök kirobbantják az összeeskü­vést és Ti tóék támogatják önö. két. Erről volt szó? Farkas: Igen. Hévey László besúgói múltja Ezután dr. Hévey László ki­hallgatására került sor. Ölti: Bűnösnek érzi magát? Hévey: Bűnösnek érzem ma­gamat, Hévey ezután arról beszelt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom