Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-23 / 144. szám

AkatymárSLeniii-tszcs üzemi pari szervezetének liarea a magasabb termelékenységért a magyar és délszláv dolgozók közös munkáján keresztül A reakció A katymári Lenin-tszcE gyö­nyörű búzatáblái és szépen ápolt kapásnövényei szinte odacsul;ák a kívülálló dolgozó parasztokat, akik elismerően állapítják meg, hogy ilyen vetést és ilyen ápolt növényeket nem lehet találni Katymár ha árában. A Lenin, tszcs 128 tagja, magyar ég dél. szláv dolgozók szép munkát végeztek. Eredménye meg is mutatkozik abban, hogy 10 dol­gozó paraszt máris kérte elő­jegyzését a termelöcsoportba való felvételre. Az üzemi párt­­szervezet helyes felvilágo­sító munkáját bizonyítják az elért eredmények. Látszik, hogy a pártszervezet jól vezeti a cső. portot, a százhuszonnyolc tag két növénytermesztési- és egy kertészeti-brigádban dolgozik. Ezek a brigádok verseny­ben állnak egymással. Az üzemi pártszervezet állandóan erősíti sorait a munkában élen. járó, becsületes délszláv és ma­gyar . tszcs-tagokkal. Az üzemi pártszervezet minden héten pártnapot tart, majd népnevelő ér.ckezietet. a Jelvilágosító munlca eredménye megmutatko­zik abban is, hogy a délszláv és magyar dolgozók, mint testvé­rek, szerelik egymást, megbe­csülik egymás munkáját és ahogyan Holló Sándorné tszcs­­tag mondja: „mint édes­­testvérelc élünk együtt és nálunk nincs különbség délszláv és ma. gyár dolgozó között, örömmel jöttem a tszcs.be, de örömöm ma még nagyobb szép eredmé­nyeink láttán és azon vagyok, hogy jobb munkámmal építsem a szocializmust és harcoljak ezen keresztül Tito és bandája ellen.” Az üzemi pártszervezet népnevelői közül különösen ki kell emelni Filipovics Pálné 51 éves párttagot, délszláv dolgo­zót, aki azt mondotta: „mi asz­­szonyok, együtt harcolunk a bé. kéért jobb munkánkkal, mi megértjük egymást annál is inkább, mert gyermekeink jö­vőjéről van szó. Ml magyarok és délszlávok együtt harcolunk a ikulákolc ellen, mert akár ma. gyár, vagy akár délszláv kulák, az nekünk egyformán ellensé. yttnk.” Az üzemi pártszervezet nagy gondot fordít a pártokta. tásra. A pártoktatásban az el­mélet elsajátítása után szép eredmények születnek a gyakor. leti munkában úgy a magyar, mint a délszláv dolgozók köré­ben. Ispánovics -Jakab párttag, délszláv. 230 százalékos ered. ményt ér el. Kalmár Sándor párttag, 200 százalékot. Ispátio. vies elvtárs így beszél: „egyet­értésben dolgozunk mi délszlá. vök a magyarokkal, mert meg kell mutatnunk a határszélen azt, hogy mi délszlávok és ma­gyarok testvéri összefogással harcolunk a magas terméshoza. mon keresztül hazánkért és har. colunk a Tito.banda ellen. A kulákok napszámba akarják elvonni tőlünk a tszcs.dolgozó. kát. Mink együtt harcolunk a magyar dolgozókkal a háborús uszító, Titót.váró elemek ellen." A párttag nők. délszláv és ma. gyár dolgozók együtt végzik a felvilágosító munkájukat. A nép. nevelő munkából jól kiveszi a részét Patarcsik Lörincné, dél­szláv párttag, aki kijelentette, „a kulákok, a délszláv és ma­gyar tszcs-tagok ellen uszítanak. Mi lefegyverézzük a kulákokat. Az én feladatom az, hogy har­coljak a békéért, kíméletlenül le­leplezzem a kulákokat, akár délszláv, vagy magyar, mert A Pártoktatók Háza előadása Június 23 án, szombaton dél­után 7 órakor előadás és Kon­zultáció a nemzetközi kérdések­ből, Párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok, propagandis lak, aktivisták, valamint népne­velők részére. Előadó: az MDF .>iS7ác<!s központból apám a múltban bérese volt sváb, délszláv és magyar ku. Iáknak, de mindegyik egyfor. mán kizsákmányolta, egyformán tönkretette,. Nincs különbség magyar, délszláv, vagy más nemzetiségű kulák közölt. Azpk mind Titót várják. Mi délszláv é3 magyar dolgozók egyforma emberek vagyunk, jó munkánk­kal együtt akarjuk építeni a szocializmust.” Ezek az ered. menyek az üzemi pártszervezet jó munkájának tudhatok be, itt A kiskőrösi gépállomás dol­gozói cséplési párosversenyt in. dítottak. A gépállomáson dol­gozó 11 női traktoros közül ha­tan önállóan, külön géppel csé­pelnek az Idén. Szépe Mlhályné, Hartmann Jakabné traktorveze­tők és Kálderás Piroska beosztott párosversenyre hívta a másik gépen dolgozó Csepella Mária, Szabó Ilona traktorvezetőket és Bérchalmi Gttóné beo3.stot.at a kövekező versenypontok alap. ján: 1. A nyári munkatervet 110 százalékra teljesítik. A munkát a mezőgazdász és a * brigádvezető segítségével maguk is szervezik. A mun. kabeosztást a gépeknél min­dig közösen csinálják és pontosan betartják. S. Az üzemanyagfogyasztást 98 százalékra csökkentik. A gépeket feleslegesen nem járatják, az üzemanyagot mindig a. munkahely köze­lében tartják és minden cseppjére vigyáznak. 3. Az alkatrész fogyasztást 85 százalékra csökkentik. Ezt úgy érik el, hogy a mun. Icák megindulása előtt ok­tatáson képezik magukat, hogy minél tökéletesebben megismerjék a gépet s a hi­bákat el tudják hárítani. 4. Példamutatásukkal eiősegí. tik, hogy a miniszter tanács I határozata érvényesüljön és állandóan érvényesül a kritika és önkritika. A tagság megkri­­tizálja a vezetőséget, ha a mun. Icáját nem jól végzi, a vezető­­ség pedig rámutat a tagok hi­báira. így a munka menete Is nnpról-napra még jobb lesz, a délszláv és magyar tszcs-tagok egymástól tanulva, a pártszer. vezet útmutatása nyomán szép eredményeket érnek el. A kívül­álló dolgozó parasztok szívesen mennek az ilyen csoportba, ahol megvan az egyetértés. a gépállomás dolgozóinak 30—IfO százaléka nő legyen. 5. Vállalják, hogy a verseny, könyvet és naplót pontosan vezetik és a hét végén rend­szeresen beviszik a gépállo. másra, hogy elősegítsék az irodai dolgozók munkáját. Szépe Mihályné ezenkívül egyént versenyre szólította a fenti szempontok alapján Oláh Hona traktorvezetőt, a tázlári gépállomás erőgép vezetőjét. — Mi, traktorista nők, munkánkon keresztül akarjuk bebizonyítani — írják versenykihívásukban a gépállomás női dolgozói —, hogy kapott jogainkat kiérdemeljük. A férfiak közül Juhász József párosversenyre hívta Várhegyi Pál traktorvezetőt és a császár, töltési gépállomás legjobb trak­toristáját a cséplési idényre. A cséplési tervet 120 százalék­ra teljesíti. A gépéhez szerző­dött cséplő.brigáddal átbeszéli a csáplés fontosságát és politikai jelentőségét. Az üzemanyagfo­gyasztást 90 százalékra csők. kenti azzal, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknál, népnevelő munkával közös szérűket szer­vez. Az alkatrészfogyasztást 65 százalékra csökkenti a helyes gépápolással. A cséplésnél minő. ségi munkát végez, ügyel a szemveszteségre é3 a gabona tisztaságára. A géptől való be. adást népnevelő munkával segí­ti elő. megint ádáz dühvei támadott ránk. A vádirat, amelyet Orosz József kalocsai érsek és bűntár­sai ügyében kiadtak, erről ránt. ja le a leplet. Felszínre hozta azokat a döbbenetes bűnöket, mérhetetlen becstelenségeket, amelyek segítségével a régi rendszer restaurációjára töre­kedtek. A vádirat lerántotta a leplet Grősz József és bűntársai bomlasztó és kártévő, békeelle­­nes és a háborús uszítókat szol­gáló aknamunkájáról, Acheson, amerikai külügymi. nlszter tavaly utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak szövet­ségesei vannak a népi demokra. tileus országokban. Ha emléke­zetünkbe idézzük Nagy Ferenc összeesküvését, Mindszenty ösz­­szeesküvését, a Rajk-banda ösz­­szeesküvését, a MAORT-szabo­­tázs.t, a Standard-szabotázst, Grősz József és bűntársainak mostani összeesküvését, akkor meg kell mondanunk, hogy Ac­­hesonnak bizonyos értelemben igaza van: az amerikai imperia. listáknak valóban vannak nálunk „szövetségesei”. A felbujtók: Montini vatikáni államtitkár, az imperialista diplomatacinkosok, Spellman nevvyorki érsek — mind engesztelhetetlen ellensége népünknek, hazánknak és építő munkánknak. Ezek nünd életre­­halálra támogatnak minden olyan mozgalmat, amely a régi rendszer restaurációjára irá­nyul. Grősz József és bűntársai a magyar nép rendje, biztonsága, békéje, építő munkája, élete el­len törtek. Felvettük a felénk dobott kesztyűt. Sorsúit az lesz, ami dicstelen elődeiké lett. Ami-A Bajai Magasépítési V. több nagyszabású és országos jelen­tőségű újítást vezetett be. Az első újítás lényegében szervezési újítás. Azokból a szerződésekből indul ki, melye, két a vállalat kötött egyes épít­kezések végrehajtására. Ezeket a területileg szerteágazó építke­zéseket a szervezési újítás egy szalagrendszer bevezetéséivel összehangolja. Csoportosítja az egytípusú építkezéseket és azo­kat egymást) követőleg való­sítja meg. Ezzel egyrészt eléri, hogy a dolgozók az egytípusú építkezéseken elért eredményei­ket szélesíthessék, a felmerülő hibákat pedig kiküszöbölhessék. Az újítás a vállalaton belül pedig az építkezéseket profil!:. roZhatja. Mit jelent a gyakorlatban ez az újítás és mit jelent az épít. kezesek profilírozása? Vala­mely építkezés megindulásakor a vállalatnak köfeelességszerüen első feladata a munkások szá­mára való lakások biztosítása, raktárhelyiségek és építési Iroda felépítése. Az újítást most szer­vezetileg úgy hajtják végre, hogy minden esetben először a típuslakásokat építik fel. Csak ezután következnek a többi épít­kezések. A típuslakások az épít­kezés tartamára biztosítják a dolgozók elhelyezését, a raktá­rakat és az irodák működését. A profilírozás pedig annyit je­lent, hogy most már az egyes építkezéseket csoportosítva vé. gezhetik az egyes munkahelye­ken. Azzal, hogy nem kell külön munkáslakásokat és külön iro. dókat építeni, sem raktárhelyi­ségeket létesíteni. A Bajai Ma­gasépítési V. szervezési újításá­val évi 670.000 forint megtaka­rítást fog elérni. Az újítás vég­rehajtására vándor.brigádot is szerveztek. A második nagyjelentőségű újítás a téglagyártással kap­csolatos. A szénpor-keverékkel előállított téglákat az újítás al­kalmazásával átlyuggatják. Á kor leleplezzük őket és a tör­vény teljes szigorával sújtjuk, altkor békénket védjük, hazán kát védjük, épülő szocializmu­sunkat védjük. Küzdünk azok ellen, akik nemcsak most támo. gatják az Idegen imperialistá­kat, hanem a múltban is mindig az idegen uralom eszközeként, a magyar függetlenség ellensége­ként léptek fel. Küzdünk azok ellen, akik az ellenreformációiéi kezdve az 1848'as szabadsághar­con át a mai napig mindig ál­dásukat adták a magyar sza­badság idegen hóhérainak mun­kájára. Küzdünk azok ellen, akik az első imperialista hábo­rúban épp úgy a háború» uszí­­tók soraiban álltait, mint a má­sodik világháborúban, akik sem mit sem tanulva, semmit sem felejtve uszítanak a harmadik világháborúra. Grősz és bandája a háborúban Magyarország fal­vainak és városainak lerombolá­sában reménykedett. Gros# fel­oldást, támogatást, pénzt, men­levelet és szövetséget ajánlott mindenkinek, aki gyilkolta a népet. Ezért vonták soraikba az, ellenforradalom hirhedt munkás­­gyilkosait is. Vissza akarták ál­lítani azt a régi világot, amely, ben a haza és a dolgozó nép vére árucikk, amely világban egy aratómunkáa fiatal gyerme­kének élete csak annyit jelen­tett, mint a mezőn futkározó nyulé. Grősz József és társai ra­­gyogó jövőnket akarták tőlünk elrabolni. Nem engedjük, hogy a magyar nép évszázadok óta áhí­tott szabadságát elrabolják. Aki kezet emel népi államunk rend­jére — azt sújtsa a törvény tel­jes sízigora. szénpormegtakarítás 20—25 szá­zalékot ér el. A termelés 30 szá­zalékkal emelkedik. De máa je­lentős eredmény is megmutat, kozik. Téglatömbönként 80 szá­zalékkal kevesebb földanyag szükséges, gyorsabb a száradás, mert nagyobb felületen éri a téglát a levegő. Az égetés Is tökéletesebb, mert a tűz jobban be tud hatolni a téglába az át. lyuggatás révén. így a tégla szilárdabbá válik, mint a régi­típusú tégla és hőszigetelése je­lentős mértékben növekedik. Az így előállított tégla 40 százalé­kos ármegtakarítást is ered-t ményez. Jaszsnovits János, a Bajai Magasépítési V. segédmunkásá­nak újítása ez. Az újítást az Építéstudományi Intézet már elfogadta. Az újítás kapcsán a Mohácsi Téglagyár kísérletkép­pen 50.000 darab téglát már így készített és égetett ki. A Bajai és a Csávolyi Téglagyárak most kísérletezik ki az újítást. Ja. szenovits János segédmunkás újítása még azért is nagyjelen­tőségű, mert az nemcsak szép­porral előállított tégla gyárfá­­sánál és égetésénél, de mástí­­pusú és más előállítású tégla­gyártásnál és égetésnél is al­kalmazható. Szabotáló kulákokat ítélt cl a bíróság-Kovács Albert lajosmizsei ku­lák sem teljesítette multévre ki­vetett beszolgáltatását. 291 kg, sertést nem szolgáltatott be. Hat hónapi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést, 1000 forint va­gyoni elkobzást kapott. A köz­­ügyektől 2 évre eltiltották. Bujdosó Pál lajosmizsei ku­lák 456 kilogramm sertéssel szolgáltatott be kevesebbet az elmúlt évben, 8 hónapi börtönt, 2000 forint pénzbüntetést és 2000 forint vagyonelkobzást ka­pott. Kiküszöböltük kádermunkánk hiányosságait A z MDP Központi Vezetőségének ülésén Kovács elv. -rí társ beszámolt a kádermunka kérdéséről. Felemelt 5 éves tervünk megvalósítású nak, a falu szocialista átalakuld, sának legdöntőbb biztosítéka — Pártunk fokozott erősítése. A tanácsok megalakulása óta a bajai tanács magán a ta­nácson belül is fokozott figyelmet fordít a kádermunkára. Tervszerűen arra vette az irányt, hogy fontos vezető helyekre osztályhü munkáskádereJc kerüljenek. A tanácsházban az elmúlt hónapok során 10 munkáskáder került vezető és egyéb beosztásba. Azóta a tanácsot állandóan erősítjük. így a kő. zelmult hónapokban kilenc nemkívánatos elemet távolítottunk el, akiket fiatul, munkáskáderekkel pótoltunk. Kovács elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhang­zott beszéde kádermunkánk tervszerűségét még jobban megszi­lárdította. Kádermunkánknak voltak uoyanis hiányosságai. Nem volt eléggé szervezett. Tudjuk, hogy a jó kádermunka meggyorsítja a fejlődést. Ezért fokozzuk éberségünket a vá­rosi tanácson belül, hogy mulasztások elő ne forduljanak. Pártunk útmutatása alapján arra vettük az irányt, hogy a káderekkel egyénileg foglalkozzunk. Megszün. tettük azt, hogy a kádermunka az egyes vezetők részéről csak annyi legyen, amennyit a hatáskörű lista megszab. A káderekkel való egyéni foglalkozás eredményezte fel. ismerését a fejlődőképes, helytállni tudó, tehetséges kádertartalé. koknak. A káderekkel való egyéni foglalkozás érdekében már hónapokkal ezelőtt nyilvántartást fektettünk fel. Munkater­vünkbe beépítettük a vezetőkkel való egyéni foglalkozást is. Az egyéni foglalkozás a káderek minden problémáját fel­tárja. Munkájukra, politikai fejlődésükre, társadalmi tevékeny. ségükre, magánéletükre, egyéni magatartásukra. A káderekkel való foglalkozást nemcsak a tanács dolgozóinak kötelességévé tettük. De kötelességévé tettük minden tanácstagnak, különö­sen az állandó bizottságok elnökeinek és elnökhelyetteseinek. Külön foglalkozunk a tanács tagjaival, mert maga a tanács a dolgozók legöntudatosabb, munkájukkal élmjáró és kitűnt dől gőzökből áll. Ezek a dolgozók azok, akikre a városi tanács káderfejlesztési tervében számíthat■ De nemcsak számíthat, hanem számít is. /,gy ismertük fel a területünkön dolgozó kádereket. Munka közben figyelemmel kísérjük őket és fokozato­san nehezebb és nehezebb feladatok elvégzésével bízzuk meg so. rOikat. .Ezzel elérjük, hogy fejlődésüket meggyorsítjuk és alkalmassá tesszük őket magasabb, jelelősebb funkció betölté­sére. Rékási Béla, a Baja városi tanács elnöke A kiskőrösi gépállomás cséplési versenyt indított Az újtípusú téglagyártás és a profilírozott építkezés növeli az anyagtakarékosságot és az önköltségcsökkentést a Bajai Magasépítési V.-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom