Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

elöl többek között a gyilkosság miatt körözött Tóth Illés kulá­­kot, Schulkovszky Alfréd „her­ceg”, bujkáló horthysta katona­tisztet és két társát, Karácsonyi Guidó népellenes bűnöst, Szíj]ár­tó Henrik körözött és álnéven élő fasisztát. Utasítására Pécsett bujtatták a sikkasztás miatt körözött Horváth Istvánt. A Sziklakápolnában rejtegette és hamis okmányok kiállítását ai szökni segítette Vezér Ferenc vádlottat, akit gyilkosság é3 gyilkosságra felbujtás miatt kö. röztek. Egyik nyugati követségen ke­resztül kapcsolatot tartott a kémkedés miatt kiutasított Zembrzusky Mihály volt pálos­­rendfönökkel, akitől az illegáli­san tevékenykedő szerzetesek kiszöktetésére és spekulációs cé­lokra többezer dollárt kapott, amit zugárfolyaroon értékes!.ett. Valutamanipuíációit Endrédy Vendellel közösen bonyoiíiotta |e. Endrédy útmutatásai alapján szervezte meg volt rend kársai­nak illegális tevékenységét. A kapott utasítások szerint Rauch, Bolvári és Vince volt szerzete­sek kiszöktelését előkészítette éi költségeikre 35.000 forintot adott, IX. Vezér Ferenc vádlott 1944-töl a szentkúti pálosrendház főnöke volt. Endre László, később ki­végzett háborús bűnös utasítá­sára közve [lenül a felszabadulás után kulákokból és más népelie­­nes elemekből terror alakulatot szervezett. Feleskette őket, hogy gyilkosságokat követnek el a felszabadító szovjet hadsereg katonái ellen. Uszítására és rendszeres felbujtására több szovjet katonát meggyilkoltak.­­Vezér Ferenc maga is fegyvere­sen járt bandája tagjaival, mint vallotta: „oroszvadászatra” a pálosszentkúti tanyavilágban. A gyilkosságok közül egyet sze­mélyesen hajtott végre: 1944. december közepén egy szovjet katonát orvul lelőtt. Vezér Fe­renc az ellene indult eljárás elöl megszökött. Bujkálásában Grösz József és társai — akik tudo­mással bírtak gyilkosságairól — segítették. A vád a vádlottak beismerésé­vel, az iratokhoz csatolt és a tárgyaláson ismertetendő okmá­nyokkal és okiratokkal, a meg­küldött tárgyi bűnjelekkel bizo-, nyitva van. A vádat mindenben igazolják azok a tanúk, akiknek megidézésére indítványt tettem, A bünügy tárgyalására a buda­pesti megyei bíróság tanácsa az illetékes és hatásköre van. (1950:49. tvr. 9. §.) A vádlottak előzetes letartóz­tatásának meghosszabbítását in. dítványozom. Budapest, 1951. június 11. DB. ALAPY GYULA s. U ügyészségi elnök. * Pénteken kezdődik a tárgyalás A Budapesti Megyei Bíróság dr. Ölti Vilmos elnöklete alatt működő büntető tanácsa a tár­gyalást folyó hó 22 én, pénteken reggel fél 9 órára kitűzte. Hogyan biztosítja a bajai járási DÉFOSZ a tanácsokkal karöltve az aratást és cséplést A bajai járás területén május ■éi- hónapban dolgozó paraszt. Ságunk 29 határjárásban vett részt. A határjárások során Bács­­bokodon és Bácsborsódon bon­­lakozott ki a legjobb eredmény. Meg kell azonban állapító■ mink, hogy a bajai járás közsé­gei között folyó párosverseny még mindig nem kielégítő. He. lyi tanácsaink és a DÉFOSZ- szervez&tek között hiányzik még au egybehangolt munka, ami pedig a versenyt elmélyíti, elősegíteni tudná. DÉFOSZ.szer. nézeteinknek feladata a verseny szervezése. A tanácsok feladata pedig a verseny irányítása. Ami­kor a hibákat feltárjuk, arra is rá kell mutatnunk, hogy járási versenybizottságunk nem tart értekezleteket és így nem segít, heti irány- és példamutatással községi versenybizottságainkat. A bajai járás DÉFOSZ-szer. vezete az aratáshoz szükséges munkaerő-szerzödés kötését he­lyi tanácsainkkal együttesem végzi. Eddig 306 aratási szerző, dést kötöttünk 52Jj. dolgozóval. Ezen a téren ki kell emelni Sü­­kösd jó példáját, ahol az ottani DÉFOSZ.szervezet vezetője, Bo. romissza János, éberen őrködött a szerződések megkötésénél. — így leplezte le Vörös János 60 holdas kulákot, aki 15 hold ka­lászos vetésének learatására arató munkásokat akart szer. ződiteifni. Vörös János munkaké­pes, erős ember és tagbaszakadt fia van, úgy hogy ök ketten el­végezhetik a munkát. így akart kibújni azonban az aratás el. végzése alól. A cséplési munkálatokhoz a bajái járás területén IfS géphez eddig 751 dolgozó kötött szerző, dést. A szerződéskötéseket akár. csak az aratási szerződéseket, DÉFOSZ-Szervezeteink a helyi tanácsokkal karöltve végezték. Bácsbokodon és Csátálján pél. dául ottani vezetőségeink kész névsorral mentek a tanács, hoz a dolgozókkal való szerző­dések megkötésére. 9 magángé­pekhez ellenőreink kettő kivéte­lével biztosítva vannak. Ennek a hétnek a folyamán a még hiány­zó két ellenőrt is be fogjuk ál­lítani. Mint hiányosság mutatkozik azonban meg a járási DÉ. FŐSZ munkájában, hogy az él. múlt hónapban kevés támoga. tást nyújtott községi szervező leinek. Ennek az oka az, hogy a dülöbiztosi értekezleteken, a vezetőségi üléseken eddig még nem tudott kibontakozni jelen­tősebben az aratási verseny len­dülete. A járási DÉFOSZ, hi­bájának kiküszöbölésére a járá­si pártbizottság irányításával ütemtervet dolgoz ki, hogy köz­ségi szervezeteinek munkáját elősegíthesse. SLEZÁK JÁNOS, bajai járási DÉFOSZ. titkár. Tfszaújfalu faarcban sül sí kulákokkal — a tojásbegyüjtés sikeréért Tiszaújfalun a tanács tagjai sokáig azt hitték, hogy a nö­vényápolás „magától megy”. Nem látták, hogy az ellenség mennyi bajt csinál' a Határban. Csak amikor a bíróság elé ke­rült Nemcsók Imréné kulákasz. szony, aki szabotálta a nö­vényápolási munkát, látott hozzá a község 40 kulákja a munká­hoz. Ebben a „gyorsuló ütem­ben” azonban még mindig' hátul kullog ülés János kulák. A kulákok most változtatták taktikájukat. Mivel a növény­ápolási munkánál keményen ujjúkra koppintottak, most más területen próbálnak szabotálni. Mégpedig a tojásbegyüjtés terü­letén. A kulákok harca teljes erővel megindult. A kulákok ke­züket dörzsölve hangoztatták, hogy „Tiszaújfalun nincs tojás”. Az előirányzott 208.580 darab­ból június 12-ig annak 9 száza­­lékát szolgáltatták be. De Ke­lemen Pálné, a tanács elnöke lerántotta a lepíet a halogató, hazudozó kulákok­­ról. Elment Illés János házába és megnézte, hogy tojnak-e a tyú­kok. A kuláknak 28 darab tyúkja van. Első alkalomkor 41 darabot, második alkalomkor 60 darabot szedett össze Kele menné a kulák portáján. Másnap aztán a kulák „önként” 37 da­rabot hozott be. Mindezideig 1400 darab előirányzatából 149 darab tojást vitt a szövetkezeti gyüj főraktárba. A tanács most már kezébe vette a tojásbegyüjtés ügyét. Összeírták a hanyag kulákokat éa megnézik, hogy miért nem teljesítették azok beadási kö­telezettségüket. A kimutatás összeállításánál kiderült, hogy Keserű József kulák előirány­zata 750 darab, ebből egyetlen egy darabot sem adott be. Fáy István 750, özv. Nemcsók Im­réné 1560, Molczár Mátyás 870, Kátai József 1560, Börcsök An­­talné 1140, Német Albert 750, Almási Gábor 780, özv. Novák Jánosné 900, Barcsa Lajos 630, Szűcs János 450, Kátai István 2010, Pásztor Mihály és Kővágó István 780, Kása Albert 1050, Czinege József 990, Faragó Il­lés 1320, Szabó Sándor 930, Fáy György 1140 darab előírásból egyetlen egy tojást még nem szolgáltatott be. Felvetődik tehát a kérdés: miért megy vontatottan a be­gyűjtés Tiszaújfalun? Miért nem teljesítik a kulákok beadási kötelezettségüket?. Egyrészt azért, mert a köz­ségben nem folyik felvilágosító, népnevelő munka. Kevés a példamutatás. Tiszaújfalun a tömegszervezetek csak papíron vannak meg. A DISZ és az MNDSZ semmiféle éleijelet nem ad. A DÉFOSZ-nál egyedül az elnök, Seres József, az egyedüli „aktíva”. De maga a párttitkár, Lovas József elvtársi sem jár elöl jó példával. Egy darab to­jást még nem adott be. Egyedül a tanácselnök teljesí­tette példamutatóan kötelezett­ségét. A végrehajtőbizottság tagjai is csak vontatottan tet­tek eleget beadási kötelezettsé­güknek. A tanácstagok közül egyedül Dányi József és Deák Lajos tettek már kétharmad­részben eleget hazafias kötele­zettségüknek. Tiszaújfalun most az a fel­adat, hogy gyorsítsák meg a tojásbegyíijtést. Tanulják meg azt, hogy a begyűjtést Tisza­újfalun is csak az ellenség elleni éber és bátor harcban lehet biz­tosítani. Az élenjáró példák nyo. mán a tanács szervezze meg a versenyt, a falu ébredjen rá arra, hogy a kulákok a kenye­rére törnek. Katymáron önkéntes ssénagyüjtő-brigád segített... T/crőfényes nap van. A katymári Lenin.termelőcsoport ud~ ' vara elég hangos. Az önkéntes szénagyüjtö.brigád tagjai gyülekeznek. A brigád tagjai kezükben villával várják az in­dulás percét. A lelkes csoportban megtaláljuk a helybeli rendőr­őrs bajtársait, a délszláv tantestületet, a magyar óvónőt és még másokat is. Ezek az emberek a testvériesség gondolatával, Pár. tunk hívó szavát megértvén, segíteni jöttek a munkálatok mi* előbbi gyors és jó befejezése végett. Most a termelőcsoport elnökének a hangja hallatszik: „In. dulunk, elvtársak!” A villák egyszerre a vállra repülnek. Útköz, ben sok mindenről esik szó. Észre sem veszik és máris a munka, helyre érkeznek. A szép, nagy földterületen, mint könyvben a sorok, úgy he­­vernek a rendek. A brigád nekilát. Két csoportra oszla. nak. Versenyezni akarnak. Máris görgetik a szénát. Kész az első petrencerakás. Egymásután nőnek ki a szénarakások, mint a gombák eső után. De jó illata van a szénának, milyen jó ét­vággyal fogyasztják majd a jószágok. Nem messze a réttől, látni akövér, szinte gömbölyded tehe. neket és üszőket. Egy szó hallatszik: Gyerünk. Az egyik cso­port nézte az üszőket és lemaradt. Nem sok időre már egy­forma petrenceszámmal vannak a brigádok. h'gyszerre megjelenik a fényképész. Igazgatja a gépet és máris kész az első felvétel. Az elnök mosolyog, majd hozzáfűzi: „Jó brigád, érdemes megörökíteni." A nap kezd letűnni az ég síkjáról. Esteledik. A nagy ka­szálón már boglyában áll a széna, a brigád hazaindul. Ezek szocialista embereit. Szerszám a fegyverük. Nem messze a munkahelytől van a határ, amelyen túl terrorista, fa. siszta janicsárok tüzzel-vassai irtják és sanyargatják a dolgozó népet imperialista gazdáik parancsára. Nálunk víg emberek dől­­goznak és jól élnek. Zöldéinek a vetések. Titóéknál piroslik a pipacs, sárgállik a kóró. Ok kuf árkodnak a dolgozó nép szabad, ságával, sőt el is adták azt. Nálunk nyelvre, nemre való tekintet nélkül mindenki becsült tagja a társadalomnak és építi szebb, boldogabb jövőjét, a szocializmust. HESZEGI JÁNOS, Katymár, Leninltermelőcsoport. A titóista vesetők dőzsölnek, míg a nép nyomorog A Baskimi című albán lap részletesen foglalkozik azzal a rablással és kizsákmányolással, amely csúcspontját éri el Jugo. sziáviában. Németh József háfmonosiori kulák öt hónapon keresztül 360 forintért rohotoitatta Sámán Istvánt Munka nélkül minél több jö­vedelemre szert tenni, ezt igyek­szik a kulák még mindig a maga számára biztosítani. Ezeknek a kulákoknak soraiba tartozik Né­meth József (Pásztor) 50 hol­das bátmonostori kulák is. Né­meth József még az elmúlt év április havában a DÉFOSZ út­ján munkavállalási szerződést kötött Sámán Istvánnal. A mun­kavállalási szerződésben vállal­ta, hogy dolgozójának a szerző­déses rendelkezésekből kifolyó munkabért, ellátást és egyéb já­randóságokat havonként ponto­san megfizeti. A kulák azonban nem volna kulák, ha reá a megkötött szer­ződés érvénnyel bírna. Munka­­vállalójával alig hagyta el a DÉFOSZ Irodahelyiségét, máris azt az ajánlatot tette Sámán Ist­vánnak, hogy a megállapított készpénzfizetés csökkentése el­lenében családtagnak fogja te. leinteni. így történt azután, hogy Németh József kulák munkavál­lalójának, aki kora hajnaltól ké­ső estig a kulák zsebére dolgo­zott, a léli hónapokra megálla­pított havi 368 forint készpénz helyett 200 forintot, míg a nyári hónapokra megállapított 455 fo. rint helyeit soo forintot fizetett. A kulák, családjának aszta­lán megmaradt ételmaradékokat juttatta Sámán Istvánnak, aki­nek ereje nemcsak a munkában, hanem a rossz táplálkozásban is egyre fogyott és gyengült. Az idén a kulák már nem tar­totta érdemesnek, hogy munka­­vállalójának, aki karmaiban ver­gődött, újabb szerződést bizto­sítson a DÉFOSZ útján. Sámán István, miután nem tudott sza­badulni a kulák klzsákmányolá. sából, kénytelen volt tűrni an­nak minden gazságát- Németh József állandóan becsmérlő sza­vakkal illette és a legkisebb hi­báért is szembeköpte. Az idén eltelt 5 hónap alatt a kulák készpénzben nem fizetett ki töb­bet munkavállalójának, mint 360 forintot. Ellátásénak biztosítá" sára meg nem adott mást, mint kenyeret és vöröshagymát. A kulák a kizsákmányolást, ha lehet mondani, még jobban fo. kozta. Vasár- és ünnepnap ta­nyájáról trágyát hordatoft mun­kavállalójával földjére és meg­követelte, hogy vasár, és ünnep­nap délutánjait és estéit állatai­nak legeltetésével töltse. A kizsákmányoló és vérszívó kulákot leleplezték és ellene úgj$i a rendőrségen, mint a DÉFOSZ útján megindult az eljárás. Másodvetésü növények termesztési útmutat ója TARLORÉPABóL 35—40 cm i Ságra végezzük. A tarlórépa sortávolságra másfél, két cm mélyen két kilogramm magot vessünk. A magot vetés eló'tt keverjük össze homokkal, mert csak így tudjuk egyenletesen az egész területre elosztani. Vetés után járassunk hengert, s ha tarlórépánk kisorol, azonnal sa­­raboljunk. Az egyelést a harma­dik, illetve negyedik levél meg. jelenésekor 20—25 cm tötávoL szeptemberben már etethető. A 90 NAPOS KUKORICÁT másodvetésben ugyanúgy ves­sük. mint a hosszabb tenyész­idejű kukoricaJajtákat. A négy­zetes fészekvetést a 90 napos kukoricánál is igen, jól alkal­mazhatjuk, Vetőmagszükséglet fészkes vetésnél 4—6 kg, géppel vetve pedig 16—18 kilogramm. Tito falazta bandája — Írja a lap — arra használja fel a jugo­szláv nemzetgazdaságot, hogy megtöltse zsebeit. Titónak és hordájának „költségei” tíz. és százmilliókra rúgnak. Djuro Puoarnak, Bosznia és Hercego­vina miniszterelnökének fényes villája van Szarajevóban. Blazso Jovanovics, Montenegro minisz­terelnöke hatalmas birtokkal é3 két palotával rendelkezik — egyik palotája Veti Cetinje­­ben, a másik Podgoricá­­ban van. A montenegrói nép gyalázatos hóhérjának különle­ges tehergépkocsijai vannak, amelyekkel a teheneit küldi le­gelni a lukavicat hegyekbe. A Tito-faiszták azonban érzik, hogy lábuk alól egyre inkább kicsúszik a talaj és ezért kül­földre „mentik át” vagyonukat. A jugoszláv nép nemcsak a titőisták kizsákmányolásának és zsarnokságának van kitéve, hanem az amerikai imperialisták aljas manőverének is. Az ameri­kaiak a jugoszláv nép nyakára küldik ügynökeiket, az úgyne­vezett „turisták” formájában. Ezek a „turisták” ötvenszáza­lékos kedvezményben részesül­nek a számukra külön fenntar­tott szállodákban. A hotelekben az ebéd árát kétszáz dinárban állapították meg, az amerikaiak azonban az ebédért csak szá­zat fizetnek. A titőisták negy­venszázalékos utazási kedvez­ményben részesítik az amerikai „turistákat”, akik ilymődon be­utazzák egész Jugoszláviát. Takarékoskodj a villannyal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom