Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-19 / 140. szám

A bácsöokodi állami gazdaság kommunista dolgozói verseny felajánlásaikkal készülnek az aratás és cséplés munkálataira Kombájn fogja aratni a gazdaság bőséges termését Meghalt Pavlenko9 Sxtálin-díjas nagy szovjet író A bácsbokodi állami gazda. Ságban a gazdaság kommunis­ta dolgozói pár:napon vitatták meg az aratással és csépléssel kapcsolatos teendőket. Tudják, hogy az aratáshoz és a cséplés. hez időben kell minden erőt számbavenni. Csakis a tervsze­rűség és az előrelátás biztosít­hatja maradéktalanul, hogy a reájuk váró feladatokat időben és jó minőségben, mennél keve. sebb sze-mveszteséggel tudják teljesíteni. Tudatában vannak annak, hogy munkájuk fokozot. tabb példamutatására van szük­ség. A pártnapon Pólyák Péter, a Vörös Csillag-brigád vezetője, ezért hívta ki a Rákóczi.brigá­dot az aratás és cséplés munka­­teljesítéseinek 120 százalékra való növelésére. Balázs József, a Rákócai-brigád vezetője rög­tön fel is áll: — Brigádom nevében a ver­senykihívást elfogadom és vál. Wjuk, annak 5 százalékos túl. teljesítését. De elvt&rsak, a ver. senykihívás tetteket is követel. A tettek pedig egyet jelentenek vállalásaink valóraváltásával. Balázs József szavait megérti mindenki. Németh István is, a Dózsa.brigád vezetője. A Micsu. rin-brigádot hívja ki versenyre az aratás és cséplés munkálatai, nak 105 százalékos teljesítésére. A Micsurin-brigád tagjai felve­tik a fejüket. Szinte egyöntetűen kijelentik: — Vállaljuk a kihívást és megfogadjuk, hogy munkánk eredményeit 115 százalékra fog. juk fokozni. A párfnapon igy szélesedik a versenymozgalom. Stranszki Mária párosversenyre hívja ki Marcsinké Magdolnát, a cukor, répakapálás elvégzésének 120 százalékos teljesítésére. A kér. tészeti.brigád vállalja, hogy 100 hold termés learatását négy nap alatt teljesíti. György János la úgy érzi, hogy szólania kell. A gazdaság Iparosai nevében versenyre hív­ja ki a gazdaság Irodai dolgo­zóit a marokszedés és keresztra­kás mennyiségi és minőségi tel­jesítésére. A kocsis.brlgádok is bejelentik vállalásukat. 120 szá­zalékra fogják teljesíteni a hor dási munkálatokat. A pártnap bebizonyította h°gy a gazdaság kommunista dolgozói az idei aratás.cséplés időben való jó elvégzésével nem­csak a mezőgazdaság módost tott ötéves tervének második évi betakarítását teljesítik, de növe­lik a béke erőit Is. Miközben hazaszélednek, boldog örömmé’ beszélnek az elkövetkezendő munkálatokról. A kombájnról és az aratógépekröl, melyek a gaz­daság hatalmas rozs. és búza­tábláin végzik majd az ara­tást. Június 16-án meghalt Fjotr Andrejevics Pavlenko, Satálin­­dljjai kitüntetett ismert szovjet Író, a Szovjetunió Legfelső Ta. nácsának küldötte. ¥ A klasszikus realisták nagy alakjait azért őrzi meg az emlé. kezet, mert a művészi erő töké. letes jellemeket formált ki álta­luk. A szocialista-realista iroda­lom nagyságait nemcsak ezért illeti hála. Pavlenko, a „Boldog, sdg” írója is azok közé tartozik, akik emberi reményeinket táp­láló, a szocializmus és a béke győzelmében bízó és e. küzdelem­re edző regényhösölcet tudtak teremteni. A nehézségeken, a be. t.egségen győzedelmeskedő Voro. pajev ezredes, a szovjet nép megtörhetetlen akaratának es hősiességének típusa ott állt és ott áll azok mellett is, akik a magyar szocializmus megvalósí­tásáért küzdenek. Pavlenko írd sai minket is biztatlak és biztat­nak. Lelkesítettek és tanítanak. Nem, véletlen, hogy épp az ö yoropájev ezredesében sikerült szinmüvészetünknek legtovább jutnia az új ember, a szovjet hős ábrázolásában. Nem felejthetjük el azokat a pillanatokat, amikor Voropájev otthonába térve sze. relmesének és barátainak elme. séli Sztálin elvtárssal való talál­kozását. Gsak igaz rsüvész f«­­lálhatta meg a mértéktartás utolérhetetlen őszinteségét és melegségét a Sztálin iránt való tisztelet, szeretet és hála annyira bensőséges szavait. Távirat jelenti, hogy Pavlenko meghalt, de Pavlenko él az írd. saiban, él a jövendő számára, de él és harcol a jelenünkért is. Az első sorban áll és jár azok elölt, akik műveivel is tovább büzde. nek a szocializmusért és a bé. kéért. Izzó öntudata és szép szíve, igazságsseretetében és er. kölcsi erejében gyökerező mű. vészele tovább él és lelkesíti az emberiséget. Bács-Kiskun me^ye termelőcsoportjai az építkezéseik 80 százalékát saját erejükből állították elő A csépién után több csoport kezdi meg a téglaégetést A Bajai Bútorgyárban hasznosítják a bútoripari sztahanovisták li. országos konferenciájának határozatait Bács-Kiskun megye termelő­csoportjai a növényápolást mun­kákkal egyidejűleg az építke­zésekre is nagy gondot fordíta nak. Az eddig felépített épületek 80 százalékának költségét saját erejükből fedezték, állami s gitséget csupán 20 százalékra kértek. A megye termelőcsoportjai­nak ezévl építkezési terve hét darab egyenként 50 es befogadóképességű tehén­­istálló, három darab össze­sen 600 férőhelyes sertés. hízlaló, de sertésfiaztatőt is építenek hét darabot, ösz. szesen 850 anyasertés szá­mára. Hat juhhodályt építenek, egyen­ként 300-as férőhellyel, a süldők nyári elhelyezéséről pedig hat darab 100 as és egy darab 500-as süldőszállás építésével gondos­kodnak. A takarmány szakszerű tárolását hatvan darab 100 köb. méteres siló és 10 darab góré építésével oldják meg. 65 ba­­romfiőlat is építenek a megye termelőcsoportjai, ezenkívül 16 drb dohánypajtát, míg másik 10 darab kibővítés alatt áll. Az építkezés különösen szé­pen halad a tompái Szabadság­­tennelöcsoportban. mely csak az ősszel alakúit s a tíztagú építési brigád már eddig is igen szép eredményt mutathat fel. Annak ellenére, hogy a csoport kora ta­vasztól a mezőgazdasági mun­kákban a növényápolásban is élen jár, már eddig felépítettek egy 6x80 m es kocsiszínt, 40 be­fogadóképességű sertésfiaz. tatót, de megkezdték egy 50-es tehénistálló építését is. Kora tavasszal egy 30 méter hosszú melegágyat épített a bri­gád. A melegágyban felnevelt Korai zöldségfélékből eddig már több, mint 40.000 forint jövedel­met könyvelt el a csoport. Az eddig felépített épületek értéke a különböző javítá­sokkal együtt közel 400.000 forint, amiből csupán 70.000 forint 41- lamsegitséget vettek Igénybe. Jól megszervezte építkezését a gátéri Vorosllov-termelöcso­­port is. A tíztagú építőbrigád mór ebben az évben 150.000 fo­rint beruházással helyrehozta 80 férőhelyes tehénistállóját, 150 befogadóképességű süidöszáliást, 200-as hizlaldát és 300-as juh­hodályt. A beruházásból 15.000 forint az állami segítség, a töb­bit a termelőcsoportban fellel­hetö különböző 'faanyagok és bontási anyagok felhasználásá­val állították elő. Hogy az építkezések önkölt­ségét méginkább csökkentsék, Bécs-Kiskun megyében is egyre több termelőcsoport hoz olyan határozatot, hogy cséplés után téglaégetéshez kezd. A termelöcsoporiok vegy­­vizsgálatra küldik a környékü­kön található agyagot, amit az­­tán darált-szén keverésével tég­lává égetnek. Szenet azért ke­vernek az agyaghoz, mert így égetökemencére sincs szükség, ami a csoportnak nagyobb be­ruházást jelentene.*A kiformált téglákat egymás fölé rakják, bizonyos hézagokat hagynak köztük, melyben tüzet raKnak. így a téglába kevert daráltszén is meggyullad és saját magától kiégetödik. 100.000 tégla így a csoportnak 4500 forintba kerül,, amiért egyébként 35.000 forin­tot kellene fizetniök. A kiskunfélegyházi Dózsa, a gátén Vorosilov és a soltvad­­kerti Petőfi-termelőcsoport tag­jai már elhatározták, hogy csép. lés után nagyobb arányú tégla­égetéshez kezdenek. Be akarok számolni az Újpesti Bútorgyár telepén megtartott Bútoripari Sztahanovisták II. Országos Konferenciájáról, üze­münk, a Bajai Bútorgyár V. dől. gozóinak soraiból ketten vettünk részt a konferencián. Saiac 1st ván és én. Konferenciánk célja az volt hogy felfedjük azokat a hibákat és hiányosságokat, melyek még gátolják üzemenként a Sztahanov mozgalom kiszélesítését. Meg­vitassuk azokat a módszereket, melyeket alkalmaznunk kell a termelés emelkedéséért, az anyagtakarékossági mozgalom kibővítéséért és a minőségi mun­ka megjavításáért. Megállapí­tottuk, hogy a még megmutat' Herrner Mifaály kulák öregcsertőn, fia Bátyán szabotálta a minisztertanács határozatát Az apa 10 hónapi, fia pedig kétévi börtönbüntetést kapott öregcsertö község dolgozó pa­rasztjai 1950. októberében elha­tároz.ük, hogy a Párt irányítá­sa és vezetése aliapján termelő, csoportot alakítanak. így ala­kult meg őregcsertő-pusztán a III. típusú Béke-termelőcsoport, Igen elkeserítve az örjegl-puszta vott tulajdonosát, id. Herrner Mihály kulákót. Herrner a ter­melőcsoport láttán szabotálásba fogott a birtokán. Az őszi beta­karításnál a kukoricaszárat nem rakta össze, hanem kint hagyta a tanya kaszálóján, ami alacso­nyabb fekvésű. Az 1500 kévére tehető szdrmemiyiség persze egy szálig megrothadt, amire a ku­lak „nagylelkűen’’ felajánlotta a termelőcsoportnak. A takar, múnyrépánál már fordítva cse­lekedett. Ezt sáros, nedves álla­potban rakta el, s persze, ez is megrothadt. így ment tönkre legalább 150 mázsa répa, ami szintén a termelöcsoport tulaj­dona lett volna. A kalocsai járásbíróság ho_ zott ítéletét id. Herrner Mihály ügyében, akit 10 hónapi bör­tönbüntetésre, 4000 forint pénz­­büntetésre, 6000 forintig terjedő vagyonelkobzásra, öt évig tartó jogvesztésre ítélte és a község területéről 6 hónapra kitiltotta. Herrner nem érte el a célját. Szabotálni akarta az örjegi Bé­ke-csoport megerősödését, de terve nem sikerült, mert a cső. port Igen szépen fejlődik és Herrner példájából erőt merít a további munkához és a kulák­­szabotlzsok leleplezéséhez. Herrner Mihálynak fia, az if­jabb Herrner Mihály is segít. A május 29-i tárgyalásnak, ahol apját elítélték, ö volt a másik vádlottja. O Bátyán próbálta meg azt. amit apja öreexsertön. Bátyán már az elmúlt tél folya­mán előkészítő bizottság műkő. dött és a pártkongresszusra meg is alakult a Hl. típusú Üj Elet caopor.. Birtokába került ifj. Herrner Mihály önként felaján­lott földje Is. Ezen a tanyán Herrnernek 21 darab szarvas­­marhája volt, öt ökör. üszők és tehenek. De milyen állapotban? Olyan gyengék voltak, hogy tá­mogatni kellett az állatokat. A nemtörődöm gazdálkodás miatt az egyik üsző már egyéves ko. rában befolyatott és mire két­éves lett, már le is ellett. De mit? Egy öklömnyi bikaborjút, aminek hasznát venni nem le­het, de az anyjából sem lesz te­hén soha. Persze, a többi üsző is olyan rossz és fejletlen, hogy nem valók arra, hogy állatte­nyésztési tervünkben hasznosan résztvegyenek. Az egész tanya körös.körül olyan, mint egy csatatér. A gaz■ dasági szerszámok szana-széjjcl hevernek, egész télén az eső verte. Ekék, fogások, kocsidá­­raboh tömege hevert szerteszét és egy rakás rönkfa, amelyet már régen fel kellett volna Asszonyok, lányok jelentkezzetek ! Felemelt ötéves tervünk síké. rés végrehajtása érdekében ezer és ezer új szakmunkásra, segéd, munkásra van szükség. Az új erőket azonban csak úgy tud­juk biztosítani, ha több nőt vo­nunk he a termelésbe. Ennek alapján válik lehetővé Kecskeméten az Épületszerelő­­ipari Vállalatnál is, hogy a nők bekapcsolódhatnak a termelésbe. Ennél a vállalatnál rövid idő használni szerszámfának, de azt is csak az eső mosta. Herrner pár szál gallyal fedte csak le, azt is azért, nehogy valaki meg. lássa: mennyi fája van. Ezt az elhanyagolt gazdasá got vette át az Uj Elet-termelö csoport. De a régi cselédekből lett termelőcsoporttagok, a Herrner által semmibe sem né­zett emberek már eddig is meg. mutatták, hogy rendbehozzák, amit a kulák szétrombolt. Es nem úgy fognak gazdálkodni, mint Herrner tette. Az állatok lerontásával Herrner szabotálta az állattenyésztési tervet, sza­botálta a közellátást, mert a gyenge, rcsszminöségü állat le­vágásra sem jó. A szerszámokat Ír "láthatatlanná tette, hagyta, hogy a rozsda egye meg, nem gondozta. A bíróság példás büntetést szabott az állattenyésztés és a köze’látás érdekét veszélyeztető kulákra. Herrner két évi bör­tönbüntetést kapott, 4000 forint pénzbüntetést, 6000 forint’g ter­jedő vagyonelkobzásra, 5 évi jogfosztásra és 6 hónapi kitiltás­ra ítélték. múlva kezdődik a fűtés- és vlz­­szerelő képző tanfolyam, ame* lyen keresztül egyéven belül szakmunkássá válnak az oda je­lentkezettek. A tanfolyamra minden olyan leány, vagy asszony jelentkez­het, aki 18 életévét betöltötte és nem haladta meg a 35 évet. Jelentkezni lehet június 18-án, 39-én és 20-án r.ggel 7 órától 9 óráig az Épületszerelő Válla­latnál. Cím: Kecskemét, Széche­nyi tér 14, szám. kozó hibákat tapasztalatcsere út. jón küszöbölhetjük ki. Az egyes munkamódszereket és az ebből fakadó jó eredményeket át ke.il adnunk egymásnak, mert csak ezzel biztosíthatjuk módosított 5 éves tervünk tejesítését, csal: ezen keresztül gyorsíthatjuk meg a szocializmus építését. Az elmúlt évben a Bútoripari Sztahanovisták I. Országos Kon­ferenciáján mindössze 40 bútor■ ipari sztahanovistával büszkél­kedhettünk. Sztahanovistáink száma egy év alatt 200~ra nő. veJcedett. Feladatunk most az, hogy újabb sztahanovistákat ne. véljünk és esen keresztül bizto­síthassuk, hogy bútoripari szta­hanovista üzemmel is rendelkez­zünk. Tapasztalatcserén is résztvet­­tünk. Alkalmunk volt több bú­torgyárat megtekinteni. Megis­merkedhettünk a bútorgyártás szalagszerű megszervezésével. Láttuk a termelés fokozását elő. segítő helyes csoportosítását a gépeknek. Közelebbről megis­merkedhettünk azokkal az üze­mekkel, melyek követve a Szov­jetunió tapasztalatait, azt a gya­korlatban is átültették már, Víz* iamennyien láttuk és tapasztal­tuk, hogy csak ezen az úton tudjuk munkánkat még eredmé­nyesebbé tenni, a többtermelést biztosítani. Konferenciánkon súlypontként az anyagtakarékossági mozgalom megszervezése szerepelt. Tudjuk, hogy önköltségünket az anyag­hányad emelj fel. Fontos feliát az anyagtakarékossági mozga­lom. De nemcsak ezt kell szem előtt tartanunk, hanem nagy mértékben alkalmaznunk kell jól használható belföldi anyaggal az import.anyagokat. Végrehajtó munkánk tehát mi legyen? A sztahanovista- és az újító-mozgalomnak az eddigiek­nél is szélesebb mértékű kiépíté­se. A kollektív sztahanovista munka kiszélesítése. A munka. módszerátadás növelése. Nem­csak arra /■ íí venni az irány', hogy a normájukat 100 százalé­kon alul teljesítőket segítsük, ha­nem az átlag teljesítéseket fo­kozni nem tudó dolgozókat is se. gíteni kell, hogy azok a sztaha­­yiovista teljesítményeket e'lérjék. Konferenciánkon mindezekre határozatot Is hoztunk. Most hazatérve, érvényesíteni kívánjuk konferenciánk határo­zatait üzemünkben is. Azon le■■ szünk, hogy dolgozóink soraiban tudatosítsuk a határozatokat és ennek révén mindnyájan az ed­diginél is fokozottabban vegyük ki részünket a reánk háruló fel. adatokból. LAMPERT MIHÁLY, a Bajai Bútorgyár V. sztahanovista marósa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom