Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-17 / 139. szám

Á TANÁCS ÉS A SZOT JAVÍTSA MEG VISZONYAI A KULTŰRMUNKÁHOZ Megyénk dolgozó népe Pár­­tunk vezetése és szüntelen ke­mény karca nyomán, felemelt 5 éves tervünk, a béke terve meg­valósításának hatalmas eredmé­nyei mellett a kultúrforradalom eredményes kibontakozásában is hatalmas fejlődést ért el. Ezt mutatja az Is, hogy szé­leskörű társadalmi munkával összefogva az egész falu mind több községünkben hozza létre a falu kulturális központját — a kultúrotthont. Míg tavaly 11 kultúrotthonunk volt, addig az idén számuk már 22. A beérke­ző javaslatok azt mutatják, hogy évi előirányzatunkat lényegesen túl fogjuk szárnyalni. A kultúr, otihon-mozgalom tömegmozga­lommá fejlődik. A létrejött kultúi otthonokban pezsgő étet kezd kibontakozni. A megala. kult színjátszó-, ének- és tánc­csoportok komoly munkáról tet­tek bizonyságot az országos kul. túrverseny megyei bemutatóján. Munkájuk azóta is sokat fejlő­dött. Az üzem, a falu minden megmozdulását jól sikerült kul­túrműsorral támasztják alá. Si­keresen támasztják alá Pár.unk és dolgozó népünk harcát: a bé. kéért, a szocializmus építéséért, az újtípusú ember kialakításá­ért. Ugyanilyen fejlődést mutat az olvasómozgalom erőteljes ki­bontakozása is, az ismeretter­jesztő előadásokat hallgatók lét­számának növekedése éa a fel­vetett problémákat megvitató hozzászólások száma. Mindezek világosan mutatják, hogy megyénk dolgozóinak so­kasága megértette, hogy a na­gyobb szakmai és politikai is­mereteknek kibontakozó népi kultúránkban milyen döntő sze. repe van boldogabb életünk — a szocializmus megteremtésé­­pen. Ezzel az egészséges fejlődés­sel szemben teljesen érthetet­len a a megyei tanács és egyes tömegszervezeteink ré­széről tapasztalható megnemér. tése, nemtörődömsége és büro­kratikus huzavonája. A megyei tanács népművelési osztályának hosszú hónapok óta nincs tényleges vezetője, aki irá­nyítaná, összefogná, előbbre vin­né a megye kulturális életét. Eb. bői adódik az ott tapasztalható kapkodás, nemtörődömség, fele. lötlenség. Igen szép kultúrotthonalnk vannak. Ilyen például a solti is. Nagy részük azonban üresen tá­tong. Nem azért, mintha beren­dezés nem volna. Az biztosítva van. A berendezéseket azonban nem a megépültek részére: yos­­kút, Katymár, vagy Tataházára küldték hanem olyan helyre, ahol az építkezés még meg sem kezdődött. így például Fülöp. szálláson 200 darab szék berak­­tározva áll, vagy pl. Szerem, lére annyi széket küldtek, hogy a fölösleget magánosok használ­ják. Nyolc község költségelőirány. zata hónapok óta nem jött meg a helyt tanácsoktól, vagy hibás kitöltés miatt oda.vlssza vándo­rolt a bürokrácia útvesztőjében. A kulturális állandó bizottsá­goknak a hajtóerő szerepét kel­lene betölteni megyénk kultúr. forradalmában. Ezek a szervek azonban lényegében csak papíron vannak meg. Hogy mennyire nem működnek, azt a megyei kulturális állandó bizottság tör­ténete mutatja. Az utóbbi idő­ben mindössze egyszer hívták össze és akkor is csak a bizottság elnöke jelent meg. A népművelési osztály munká­ját a megyei tanács végrehnjó bizottsága nem segíti eléggé és nem is ellenőrzi. Az egyes kul. túrterü'etek jelentéseit időnként ugyan napirendre tűzi a végre­hajtó bizottság, azonban ilyen ,,kis dolgok” megtárgyalása igen gyakran. 2~*3 esetben is elma­radt, más „nagyobb ügyek” sür­gőssége miatt. Mindez világosan mutatja, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága súlyosan lebecsüli és nem érti meg a kul­túrforradalom szerepét a szocia­lizmus építésében. A vb.-nek, de személy szerint , a VB. elnöknek gondoskodni kell arról, hogy a megyei tanácstól kezdve a he. lyi tanácsokig gyökeres fordu- Lat álljon be: tegyék magukévá és gondoskodjanak Pártunk II. kongresszusa határozatainak ma­radéktalan végrehajtásáról, hogy dolgozó népünk kulturális forradalma fontos emlője legyen felemelt ötéves tervünk megva­lósításának, a béke megvédésé­ben és a szocializmus építésében. Lényegében ugyanezekkel az alapvető hiányosságokkal talál­kozunk a Szakszervezetek Megyei Titkársága munkájában is. Az üzemek, kultúrotthonok fejlesztése elmaradt a falu mö­gött. Ami abból adódik, hogy az SZMT sem akarja megérteni a kulturális munka hatalmas sze. regét a dolgozók nevelésében, a felemelt 5 éves terv megvalósí­tásáért folytatott harcban. Az SZMT-nek van kultúrfelelőse és kiépített aktivahálózata. Azon­ban ezek a kultúrmunkások túl­nyomórészt csak ,,félkézzel” vé­gezhetik a kultúrmunkát. Az SZMT kultúrfelelösé- például „rejtett tartaléknak” kezelik és más „fontosabb, termeléssel kap­csolatos munkál” végeztetnek vele. Igen sok fontos értekezle­teken résztvenni nem tud, így segítséget sem tud adni az üze­mek felé, még kevésbbé az ál. lami gazdaságok felé. Gazda híj­ján az ellenség nyugodtan ga­rázdálkodhat, az SZMT legfeljebb megállapítja, hogy például a Ba­jai Gyapjúszövetgyárban a tér. mészettudományi előadást ismét nem lehetett megtartani. Dolgozó népünk sok esetben a .nemtörődömség ellenére is szám. tálán jó kezdeményezéssel meg­mutatta, hogy élni tud és élni akar azzal a hatalmas segítség­gel, amit Pártunk és népi demo­kráciánk nyújt részére. Megyénk dolgozói a múlt rendszer átkos örökségéből, a szellemi és kultu. ráüs elnyomottságból megindul­tak a szocialista kultúra felé. Uj emberek születnek ebben a harc­ban: a haladó tudományok ered­ményét megismerő, tudományos világnézettel bíró emberek, akik a szocialista kultúra vívmányai­val élve, győzelemre viszik a szocializmus építését. Ezt kell látnia a megyei ta. nácsnak, az SZMT funkcioná­riusoknak, de ebben kell segít­séget nyújtani az összes tömeg, szervezeti vezetőnek és megyénk valamennyi öntudatos dolgozó­jának. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és az SZMT mérje fel viszonyát Pártunk II. kongresz­­szusának a kultúrforradalom kérdésével kapcsolatos határo. zataival szemben, vizsgálja felül apparátusa ütőképességét, rend­szeres segítő, és ellenőrző mun. kával vigye győzelemre a kul­turális forradalom kibontakozá. aának alapkérdését: a meglévő kultúrotthonalnk mnkdjának a megerősítését és széles kultúr­­otthon-hálézat további építését. Álljon élére a számtalan egész­séges és igen helyes kezdemé­nyezésnek: a dolgozók széleskö. rű kollektív munkájával teremt, se meg az üzem és a falu kul­turális központjait. Filmismerteiék CSAPDA A film hü ábrázolását adja a pn'ágai Gestapo gyilkos módsze­reinek. Bemutatja az egyszerű dolgozók hósiességét, bátorságát és nagyságát a fasizmus elleni harcban. A kép VLASTO CDARANOS. TOVA filmmüvésznöt ábrázoljaf Ruzena Kubikova, a film főszereplője személyében. Prágában a föld alatt harcoló vasutasok csoportja a Párt ré. sséröl küldött robbanóanyag, szállítmányt várja. A két csoport között az összeköttetést Ruza tartja fenn. Elutazik, hogy Bér­­ka vendéglőssel megbeszélje a szállítási időponto>t. Feladatát teljesítve, megérkezik Prágába, de már az állomáson rajtaütés­szerű razzia alkalmával a Ge. siapo fogságába esik. Hamis igazolványa miatt letartóztatják es a rendőrségre szállítják. Rtr za ott találkozik Donnert, Ge. stapoJanácsossal, aki nemrégen férjét „likvidálta”. A tanácsos arra akarja rávenni, hogy árul­ja el Csarnokot, a földalatti moz­galom vezetőjét. Ruzát kegyet. len kínzásokkal igyekszik vallo­másra kényszeríteni. A kegyet, lenkedés azonban eredménytelen marad. Ruza megőrzi titkát és nem árulja el a sejtet. A hír. hedt pekamai börtönbe szállít­ják, ahol Dönnert cselhez folya­modik. Ruza cellájába elküldik az egyik női besúgójukat, Dartát. Anna Nováková álnév alatt, akt politikai fogolynak álcázza ma­­kát. Rabtársa bizalmába akar férkőzni, hogy megtudja tőle a Csornák csoportjával kapcsolatos adatokat. A két asszony a fog. dában megbarátkozik egymással és Ruza egyre bizalmasabb lesz. Így történik meg aztán, hogy Anna kiszabadulásakor levelet küld elvtársainak Pardubicébe. A sejt tagjai régi, tapasztalt har. cosok, ismerik az ellenség aljas módszereit. Az Anna áltál kért találkozó gyanút ébreszt bennük és Így először Ruza lakására mennek, ahol megtudják: a Ge­­stapo csapdát készített számuk­ra. A tanácsos Ruzát újabb kihall, gatásra kéri. Egyedül hagyja a szobában, alkalmat adva arra, hogy az asztalon lévő belépővel szökést kíséreljen meg. Dönnert csele sikerül, Ruza megszökik. Első útja Annához vezet, aki tud a cselről, jóelőre minden gyanús iratot eltüntet lakásáról. Anna értesíti a kom­munistákat, hogy Ruza az 6 la­kásán tartózkodik. Ruza egyedül maradva a lakásban, kutatni kezd és rátalál Anna igazi nevére. Rá. jön, hogy „fogolytársnője” nem más, mint Darta Lenz, a Gesta­po besúgója. A Csernák-csoport már ekkor tud Anna működéséről, félreve­zetik a Gestapót és kiszabadít­ják Ruzát a csapdából. A földalatti csoport egyre erő­södik, egyre nagyobb méreteket ölt és tevékenységükkel hatal­mas károkat okoznak a fasiszta megszállóknak. A németek egyik olajszerelvénye elindul, azonban a vasúti dolgozók ellenálló cső. portja biztosítja, hogy ne jusson messzire. A ixigon oldalára idő­zített mágneses robbanóbombái erősítettek. Levelezőink írják A soltszentimrei állami gazda­ságban a 23 jk bérhéten a dol­gozók Hl százalékos átlagered. ményt értek el. A Roham-brigád Szabó István munkacsapata in százalékos és Vincze írén mun. kacsapata 105 százalékos telje­sítményével tűni ki. Kovács Já­nos munkacsapata 114 százaié. ko<t teljesített. Egyénileg kiemel­kedő Fürdös Emma és Bárány Margit 141 százalékos teljesít, ménye. Leggyengébb brigád a Kossuth.brigád, ahol a normán alul 40 százalékkal dolgoztak. (Békési N.j * A kiskunfélegyházi járási ta­nács 22 alkalmazottja kisegítő brigádot alakított és a tiszaúj­­falusi termelöcsoportnak segí. tett. A borsószedés munkájában a gépállomás dolgozói Is segéd­keztek. (László Pál.) * A hartal Lenin-tszcs.nél az úttörők brigádokba szervezve segédkeztek a borsószedésben. A kis pajtások a borsószedésért a tszcs-től kilogrammonként 40 fillér jutalmat is kapnak. Az úttörők brigádjai közül a leg­jobb eredményt Somogy Mária brigádja érte el. (Kovács Ist­ván.) * Kelemen András, a császártól tési Felszabadulás.tszcs juhásza, az állattenyésztés terén kima­gasló eredményt ért el. Kelemen András 153 százalékos szaporo­dást ért el egyszeri elletésnél. Ez országos viszonylatban is kiváló eredmény. Es úgy érte el, hogy a kosokat, valamint az anyákat állandóan jó kondícióban tartót, ta. Minden anya fedezését szám. bavette, a vemhes állatokat jól takarmányozta, megfelelő gondo­zásban részesítette. Az elletést jól levezette, A bárányokat szakszerűen kezelte és szopásu. kát minden alkalommal ellen­őrizte. Ily módon a 77 anyajuh­ból álló állományát 118 bárány, nyal szaporította. A csoport juh. létszáma egy év alatt csaknem megháromszorozódott. (Takács Béla.) * Darta községben a legutóbbi piacnapon több mint 7000 tojást gyűjtöttek be. Azért javult az eredmény, mert a tanácstagok, akik eddig a beadásban hátul kullogtak, most valóban példa, mutatóan teljesítettek. (Kelényl László.) Hunadacs községben a kapást, növények első kapálását befejez, télt. Másodszorra a kukoricát 80 százalékban, a burgonyát 65 szá­zalékban, a napraforgót 70 szá­zalékban kapálták meg. (Pász­tor Sándor.) • Kunbaja községben Szujer Márton kulák szabotálta a szö­­lőmunkálatokat. Nem védekezett az amerikai szövőlepke ellen és ezzel több ezer forintos kárt okozott Füzesi Mihály a gyom­irtást nem végezte el. Brandt András nem kapálta meg kuko­ricáját. (Szabó József.) * Baján a koreai gyermeltek megsegítésére indított gyűjtés első napján már 7000 forint gyűlt össze. a kórházban Valkai Gizella, MNDSZ-népnevélö, aki. neje fizetése 330 forint, jó mun­kájáért 100 forint jutalmat ka­pott. Ezt az összeget felajánlot­ta a koreai gyermekek megse. gítésére. (Békási Béla.) * A kiskunhalasi termelőcsiopor­­toknál a növényápolási munkák első kapálása befejeződött. A gyapotot már másodszor kapál­ták meg. A fűkaszálás folya­matban van. A Vörös Október és a Vörös Szikra üzemi kony­hát állított fel. Az Uj Élet tszcs tehéntörzset kapott. Úgyszintén a Szabadság tszcs. A város te­rületén mind a magán, mind a közös süózást a földművesszö­vetkezettel karöltve hajtják vég­re. (Bárányt János.) Bácsalmás községben a kuko­rica kapálását 57, a burgonya töltögetését 38, a cukorrépa sa­­rabolását 59 százalékban teljesí. tették. A növényápolási műm kálat terén a község elmaradt. (Karakas Julianna.) • Ordas községben P. Kovács Lajos, Antal Imréné, Keresztes Benő, M. Szabó József, N. Tóth Mihály tanácstagok, valamint Bakó Sándorné. Bogdán Lipót és Besenczi Sándorné példamu­tatóan végzik a növényápolási munkát. Burgonyabeadási köte­lezettségének Antal Imre tett eleget. Tojásbeadási kötelezett, cégének Tárcái Józsefné és Bo. Oárdi Jdnosné. A tejbeadásnál id. Kovács Benő jár az élen. (Szabó Béláné.) * Bátya községben a következő dolgozók segítik győzelemre a begyűjtést, özv. Farkas István, né, 120 kilogramm búza, Ék Já­nos 50 kg, özv. Szabó Ferencné 150 kg, Marokity János 200 kg, özv. Balázs Miklósné 100 kg. Takács József 100 kg, Zsebics István 100 kg búzát adott be. (Barna Antal.) • Borota községben a tojásbe. adási kötelezettséget mindezideig csak 27 százalékban teljesítet­ték. a községnek július 1-ig még 91 ezer darab tojást kell össze­gyűjteni. Mester Ferenc 2 hol. das dolgozó paraszt tojásbeadási kötelezettségét 120 százalékban teljesítette, baromfibeadását pe­dig 60 százalékban. Szőke Am tál 10 holdas középparaszt to­jásbeadási előirányzatát 70 szá­zalékban teljesítette. A termelő­szövetkezeti csoportok az ősz. sz es időszerű növényápolást munkákat 100 százalékban elvé­gezték. Az egyéniek közül Mol­nár Vilmos cukorrépáját már négyszer megkapálta. Király András a burgonya töltögetését befejezte. * Madarag községben a tojásbe. adásban a vb.- és tanácstagok járnak az élen. Példamutatóan teljesített Bódi János, Vörös Bán­­dor, Binszki István és Blasko­­vics Józsefné. Szabotáló kulák: Hartyáni Sándor. (IAntos Imre ) • Tlszakécske községben példa­mutatóan teljesítette tojásbe­adási kötelezettségét Kalló La­jos (200 százalék). Bordos ZMg­­mondné 100 százalékig tett ele­get kötelezettségének. Tanács­tagok, akik az élen járnak: Ko. ezó Láazlóné, Balta Pál, Gál La­jos, Budai Farkas, Bódi Lajos, özv. Bftgl Mihályné, Varga Já­nos, Békési Lídia és Jelenít 1st. vánné. Tiszakécske község ál­landó bizottsága Laki telek éa Lajosmizse községgel áll be­gyűjtési versenyben. (Tori De­zső.) • Páhl községben a tojásbeadást példaadóan t6ljesltették: Vá­gány Tamás, Szász Józsefné, Gu. lyág László, Tóth Pál Péter, Ku. rucz János. Azonban a tojásbe­adást kötelezettségének üteme ennek ellenére vontatottan megy. (Perecz Sándor.) * Kerekegyháza községben meg­alakult a kisiparosok termelő, szövetkezete. A községben több helyen új üzletek nyíltak és az új táblák hirdetik, hogy a köz. 8égben új szövetkezetek alakul, tflk. Ezek az új üzletek buzdít­sák a többi kisiparosokat, hogy ők is a szövetkezés útján keres­sék boldogulásukat. (Kovács István.) • Ordas községben a tojásbe. adásban élen járnak: Szabó Gyu­­láné, Takács Ferencné, Sztupa Pál és Vellás Jánosné. Mindnyá jan 100 százalékban teljesítették előirányzatukat. A község la­kossága mindezideig azonban alig teljesítette előirányzatán?,k egyharmadát. (Suhajda Péter.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom