Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

A gyarmati if júság harca a békéért és a ssabadságért A szovjet főid nagy líjjáalakítója Sok gyarmati országban az Ifjú. ság gyűjtötte a stockholmi bé­kefelhívásra az összes aláírások 50—80 százalékát. Ebből a bé­ke aláírási kampány gorán vívott harcból olyan Ifjú hösök szület­tek, mint például a tuniszi Arbl ben Dhlaf, aki 11.670 aláírást gyűjtött a stockholmi békefelhl. vásra. A Béke Világtanács fel. hívásának aláírásgyűjtői között is az első sorokban haladnak a gyarmati fiatalok. A gyarmati országok ifjúsá­gának küzdelmét a világ fiatal­ságának nemzetközi szolidari­tása, kölcsönös testvéri segítsé­ge támogatja. Ez a támogatás még nagyabb erőt, elszántságot ad a gyarmati országok népei­nek és ifjúságának hősi szabad­ságharcához. Harcukhoz a leg­nagyobb segítséget a Szovjet­unió adja, mert a szovjet nép hatalmas sikerei egyre szilár­dabbá teszik a gyarmati orszá. gok hazaszerető fiataljainak szi­vében a hitet a béke és a nem­zeti felszabadulás ügyének vég­ső diadalában. Tizenhat évvel ezelőtt halt meg Ivan Micsurin, a természet nagy átalakítója. A természet­átalakítás azóta a szovjetembe, rek millióinak hivatása lett. Micsurin megszabadította a biológiát a reakciós idealizmus bilincseitől és magasabb fokra emelte a materialista biológiát. Elmélete szorosan hozzákapcso. lódott a, gyakorlathoz. Saját, hosszú évek során végzett kí­sérleteinek eredményeivel tá­masztotta alá elméletét. A dia­lektikus materializmus világné­zete alapján látott neki a szer. vés világ bonyolult fejlődési kér­déseinek megoldásához. A nagy növénynemesílö és újí­tó több mint 350 ellenálló, hasz­nos, eredeti növényfajtát hozott lét,re. Ezek az új, emberi szük­ségletek számára leghasznosabb fajták a szocialista átalakítás komoly alapjául szolgálnak. A micsurini örökségnek azonban más jelentősége is van. Micsu. rin, azáltal, hogy felfedezte a növényi szervezet biológiai tör­vényszerűségeit, a változás irá­nyításának módját s meghatároz­ta az illető szervezet környez«, tének jelentőségét, továbbfej. lesztette Dokucsajev, Koszti­­csev és Tyimirjazev haladó orosz tudósok tanításait és forradalmi változást idézett elő a növényi szervezet biológiájában. Bebizo­nyította, hogy új környezetben csak fiatal növényt lehet ered­ményesen átalakítani. Kidolgoz­ta és elmélyítette a távoli hib. ridizáláa elméletét, az addig nem keresztezett növények ke­resztezésének módszerét, alkal­mazta az előzetes vegetatív kö­zelítés, a' mentorközvetítés, a virágporkeverékkel végzett be. porzás módszerét. Számos tör. vényszerüséget állapított meg a korai fejlődési időszakban a gaz­daságilag értékes jegyek és a jövendő fajta müvelhetöségének felismerésére. Ilyen módon ne­mesítette Micsurin a híres bel­­flőr, kitajka, pepin és sáfrány almafajtákat, a téli berekörtét és az Ideál meggyfajtát. Micsurin a hibridizálást a ne. mesítés hatalmas eszközének tartotta, ami a növénynemesí ö munkájának első szakasza, mely a hibrid növények célszerű ne­velésére, kiválogatására, edzésé­re, az újonnan kialakult, gaz­daságilag értékes tulajdonságok megszilárdítására és fokozására irányul. Micsurin arról álmodott, hogy a Szovjetuniót a világ legszebb és leggazdagabb gyümölcskert. jévé tegye. Álma beteljesült. A szovjet kormány határozata ér­telmében 15—20 százalék gyü­mölcsfát vettek fel a mezövédö erdöültetések tervébe, ami az ország jelenlegi gyümölcstermő területének felét, azaz 650.000 hektárt tesz ki. A szovjet nép mélyrégesen tiszteli Micsurin emlékét és a szovjet biológia büszkén foly. tatja a hazai föld nagy megújí­­tójának, Ivan Micsurinnak hal­hatatlan müvét. A soltvadkerti Petőfi-termelőszöveíhezet 200.000 forint jövedelemre számít kertészetéből N, Cicin. A jugoszláv szállítomimkások karca a békéért, a báborús készülődések ellen A történelem még egyetlen olyan hatalmas tömegmozgai. mat sem lamert, mint napjaink békemozgalma. A föld valameny­­nyi országának egyszerű embe­rei a Szovjetunió, a világ béké­jének hatalmas támasza köré tömörülnek a tartó» békéért fo­lyó küzdelemben. A béke és de­mokrácia hatalmas táborában fontos szerepe van az lmperla. lista elnyomás és leigázás ellen a szabadságukért, nemzeti füg­getlenségükért harcoló gyar­mati és függő országok népei­nek, fiatalságának, A kínai nép történelmi győxelme megmutatja a gyarmati népek számára a győzelem, útját. A bős koreai nép harca még el szántabb küzdelemre lelkesíti Ázsia elnyomott nemzeteit és ugyancsak útmutatásul szolgál, nak harcaikhoz azok az ered­mények, amelyeket Vietnam, Burma és Malájföld népei ér, tek el. — Koreától Nyugat- Afrikáig, a Fülöp-sz igétektől a Földközi.tenger partjáig növek­szik és erősödik a lelgázött né­pek harca a békéért, független­ségükért, a népi demokráciáért, hisz ezt a harcot a munkásosz­tály és harcoos élcsapatai, a kommunista pártok vezetik. A gyarmati népeknek a sza­badságukért, függetlenségükért s a békéért vívott harcukban te­vékeny szerepet vállal a gyar­mati ifjúság is. A gyarmati és függő országok fiatalsága saját bőrén érzi az imperialista iga minden borzalmát- Ázsia és Af­rika imperialista elnyomás alatt élő országainak iskolaköteles fiatalságának 80 százaléka soha nem volt Iskolában. Ugyanak­kor a gyermekek ezrei dolgoz­nak naponta 10—14 órát em. bertelen körülmények között a gyárakban, ültetvényeken és bányákban. Az Indiai gyerme­kek 40 százaléka pusztul el 15 éves korig a túlfeszített munka, az éhezés és betegségek követ­keztében. Tudvalévő, hogy a gyarmati országok munkásai­nak a bére még ahhoz sem ele­gendő, hogy a dolgozók félig, meddig csillapíthassák éhségü­ket — és az ifjúmunkások még ennél az éhbémél is 40 száza­lékkal kevesebbet kapnak. Az iparostanulók az inaskodás hosz­­szú időszaka alatt teljesen in­gyen dolgoznak. Az ifjúság szenvedélyesen gyűlöli az elnyomó Imperialistákat és szilárdan eltökélte, hogy népé. vei együtt végigviszi a harcot felszabadulásáért. A vietnami, burmai, maláji és fülöp-szigeti nemzeti felszabadító hadseregek és partizánalakulatok harcosai­nak és parancsnokainak 90 szá­zaléka a fiatalság soraiból kerül ki. Vietnamban a nemzeti kor­mány felhívására mintegy egy. millió fiatal hazafi jelentkezett önként a nemzeti-felszabadító hadseregbe. Az egész világ jól tudja, milyen határtalan hősies­séggel küzd a vietnami ifjúság az imperialista agresszorok el­len. Cao Dao, haiphongi ifjú­munkás, a vietnami néphadse. reg katonája, egymaga hat tan­kot és mintegy 200 megszálló katonát semmisített meg. A vietnami nép „élő fáklyának” nevezte el azt a szaigoni ifjú­munkás partizánt aki meggyuj­­totta saját ruházatát és az el­képedt francia örök között az ellenség üzemanyagraktárába rohant és felrobbantotta. A gyarmati ifjúság tevékenyen részfvesz a béke hí. vei világmozgalmában is. A de­mokratikus ifjúsági szervezetek vezető szerepet visznek a nagy békevédelmi megmozdulások­ban, az aláírásgyűjtési mozgal­makban, a kampányok, a tünte­tések és sztrájkok rendezésében. A néhány, héttel ezelőtt önál­lósított soltvadkerti Petőfid er. melöszövetkezet 11 taggal ala­kult. Ma már 86 tagot számlál és 450 holdon folytat tervszerű nagyüzemi gazdálkodást. A tagság egyetértése már a jó munkaszervezésben is megnyil­vánult. Három brigád és nyolc munkacsapat dolgozik minden héten előre megbeszélt beosztás szerint. A brigádok és munka­csapatok közti versenyben min­dig újabb és újabb eredmények kerülnek a versenytáblára. A Békeharcos-brigád a H. párt­kongresszus-brigáddal vette fel a versenyt, a Micsurin-munka- C3apat pedig a Lenin-munkacsa. pattal méri össze erejét abban, hogy melyikük végzi el előbb az aratásig tervbevett munkát, jobb minőséggel. A csoportban a szovjet kolho­zok tapasztalatait felhasználják, de saját tapasztalatukból is so­kat tanultak már, amióta közös erővel dolgoznak. — Az idén megismertük a kukorica négyzetes vetését —, mondja Bartha István, a terme, löszövetkezet elnöke —, s elha­tároztuk, hogy jövőre kukori­cánkat teljes egészében ezzel a módszerrel vetjük. Tavasszal hatvan hold kukoricavetésünk­­böl 4Jf-et négyzetesen vetettünk s ma már minden tag előtt vi­lágos eredményesebb volta. Már a vetésnél is holdanként S kg kukoricát megtakarítottunk, de a kapálásnál is pontosan félany­­nyi munkaerőre volt szükség, mint sorba vetett kukoricá­nál. Nem kerülte el a kívülál­lók figyelmét sem, hogy a négy­zetesen vetett kukorica fejlődése sokkal egyenletesebb és erőtel­jesebb. A tataházi földmüvesszövetke­­zet összevont vezetőségi ülésén Körmöczi Gáspár középparaszt vállalta, hogy gabonáját közvet­lenül a cséplőgéptől 110 szá­zalékos teljesítéssel viszi a rak­tárba. Markó Márton középpa­raszt, alti tojásbeadási kötele­zettségének már eleget tett, 300 százalékban teljesíti a be­adási kötelezettségét. Egyben versenyre hívta Koncsek Já­nost, a Bélte.tszcs elnökét. Ajárási választmányi ülésen Serföző Anlrás 9 holdas közép­paraszt felajánlotta, hogy be­szolgáltatását 1000 százalékban teljesíti. Tavaly 500 százalékban teljesítette iúl előirányzatát, Heil István esászártöltési dol­gozó paraszt pedig vállalta, hogy szénabeadását 110 szá­zalékban teljesíti, (Kancsár Sán­­dór.) * Kunbaja községben a baromfi­beadásnál lemaradás mutatko­zik. Mindössze 178 kilogramm baromfit adtak be. Ezzel az elő írás S0 százalékát teljesítették. Schütz Antal hátralékát 100 szá­zalékban rendezte. Fém Béla középparaszt, eleget tett kö­telezettségének. (Szabó József.) * Kerekegyháza községben Er­dei Balázs kulák két hold 800 négyszögöl szőlőjét nem kapál' ta meg. Id. Nagy hajós Kun. — Tavalyi kísérletünk a gya­pottal, ameir 400 négyszögölről holdra átszámítva 520 kg átlag­termést hozott, elég biztató volt ahhoz, hogy az idén már 5 hol­don kezdjük meg a gyapot ter­melését. Az öntözéses gyapot­termeléssel is kísérleteztünk. Tavaly meggyőződtünk arról, hogy a gyapotot csak egy bizo­nyos ideig lehet időnként vízzel eláraszta/ni, mert később a víz szivárgása gátolja a termés be­ér és ét, Idén már a csatornákat is úgy építettük, hogy a víz nem szivároghat állandóan a gyapotra. A termelőszövetkezet tagjai nagy büszkeséggel beszélnek kertészetükről, melynek mun­káját teljesen egy nöi-brigád végzi. Tavaly még csak 7 hol­don nevelték nagy gonddal a konyhakerti növényeket rész­ben öntözve, részben pedig szá­raz kertészetben, idén pedig már 22 hold a kertészetük nagy­sága. Ebből 15 holdat öntöznek, ami a 7 hold száraz kertésze­tükkel együtt, számításuk sze­rint. több, mint 200.000 ezer fo­rinttal növeli majd vagyonukat. Már eddig elszállítottak 2 vagon salátát, több mázsa kalarábét és 25 mázsa borsót, amiből még legalább 65 mázsa termésre számítanak. A zöldség- és főzelékfélék nagy részére szerződést kötöt­tek, de szerződésen kívül is nagy mennyiséget termelnek. A szerződésen kívül ‘érméit zöld­ségféléket részben a kiskőrösi és tázlári gépállomás üzemi kony. héjának, részben pedig a solt­vadkerti szövetkezeti vendéglő­nek szállítják. pusztai kulák szintén nem mű­veli szőlőjét. (Szélesi Mihály.) * SzöUösJ Ferenc mélykúti ku­lák napraforgóját a pincébe rej­tene el. így szabotálta a be­adást. A napraforgó nagyrésze megromlott. Tüske József ta­taház! kulák szabotálja a növényápolási munkát. Ez a kulák a felszabadulás óta öt hold földdel zsírosodott. Mégis népi demokráciánk ellen tör (Bojtos Antal.) * Rém községben a dolgozók közel 40 ezer darab tojást adtak már be. Jó pélával elöl járnak a Kilián.tszcs tagjai, akik már valamennyien teljesítették be­adási kötelezettségüket. Példá­san teljesítő tagok: Halász György elnök, Páncsics József, Zombai Péter, Graczek Mihály, Homyák Péter, Horváth Pál, Nagy János. A tanácstagok majdnem valamennyien 100 szá­zalékig teljesítették beadásukat. Az élen jár Brüsszel József és Dibuz Vilmos középparaszt ta­nácstagok. Jól teljesítők: Dagi Mátyás, Szántó Szilveszter, Bo. bár Mihály, Lisz János, Mojzes János és Dági József. Szabo­táló kuiákok: Komáromi János 52 holdas, Kancsár Márton 70 holdas és Margit István. (Szabó László.) Az amerikai Imperialisták a balkáni háború klrobbautásának céljából óriási mennyiségű fegy­vert és hadfelszerelést szállita nak a Tito-bandának. Jugo szlávia népei elszánt harcot folytatnak az imperialisták és Titóék háborús készülődései eP len és a harcból kiveszik ré­szüket a kikötő- és szállítómun­kások is, akik célul tűzték ki a fegyverek beszállításának és ki­rakodásának megakadályozását íme néhány példa a jugoszláv szállítómunkások harcából: a közelmúltban a jugoszláv vas­utasok kisiklattak egy szerel­vényt, amely amerikai fegyvere­ket szállított Ausztrián keresz­tül Jugoszláviába. A közleke­dési dolgozók, hogy megakadás lyozzák a fegyverszállítást, be­­omlasztották a Krajevo.Szkoplj«* vasútvonal alagútját. Nemrégi­ben levegőbe röpítettek egy lö­­szerszállító szerelvényt a Nis— Sztalafy vasútvonalon. Kiveszik részüket a harcból a szállítóeszközöket gyártó üze­mek munkásai is. „Minél kevesebb vagont és mozdonyt gyártsatok”, ez lett az ezekben az üzemekben dolgozó munkások harci jel­szava. Az eredmények alátá­­mastására elég megemlíteni, hogy a mozdony, és vagonja­­vítómühelyben az előirányzott 2620 vagon helyett mindössze 1200 vagont javítottak meg és ezeket is úgy, hogy hamarosan újabb javításokra szorultak. -Az amerikai fegyverek ki. és berakodása ellen harcolnak a rakodómunkások és tengerészek is. Maga a tltóista sajtó Is kénytelen volt beismerni, hogy „ismeretlen” okból keletkezett tűzvészek következtében igen sok hajó pusztult el, A kikötő­munkások nemcsak a Jugo­szláviának szánt amerikai fegy­verek ki- és berakodását sza­botálják, hanem azoknak a stra­tégiai szempontból fontos nyers­anyagoknak a kiszállítását is, amelyet Jugoszláviából szállí­tanak az angol-amerikai hábo­rús gyujtogatóknak. A múlt év végén Szplitben a rakodómunká­sok megtagadták 220 teherautó­nyi stratégiailag fontos nyers­anyag berakodását, az idén már­ciusban pedig nem rakták ki a bajóról az amerikaiak által kül­dött fegyverszállítmányt. A kikötő- és szállítómunká­sok harcát legjobban a rijekai kikötőmunkásak harca mutatja be. E kikötőben csak a múlt év folyamán 570 ezer munkaórát vesztettek a dolgozók szabotá­­lása, a munkából való távolma­radása következtében. E kikö­tőben a be- és kirakodási terv. nek mindössze 13 százalékát teljesítették. A kikötői és vasúti dolgo­zók ellenállási mozgalmához csatlakoztak a sofförök is, akii; különböző módokon szabotálják a hadianyag- és fegyverszállí­tást. Csak Plevja mellett több mint száz teherautót semmisítet­tek meg a gépkocsivezetők. A tltóista hadsereg üzem­­anyaggal való ellátásának meg. akadályozása céljából a munká­sak hosszú szerelvényeket röpí­tettek a levegőbe, amelyek benzint, olajat stb. szál­­lítottak a hadsereg részére. Mindezek a kiragadott tények azt bizonyítják, hogy a szállító­­munkások tisztában vannak népük iránti felelősségükkel, tudják azt, hogy milyen fon­tos a békéért vívott aktiv harc — az egyre szélesedő harc a Tito-banda fegyverkezése ellen és tudatában vannak annak, hogy jól működő közlekedés nél­kül a titóisták nem tudnak há­borút folytatni. Ezért a közle­kedési dolgozók megrongálják a vagonokat, felgyújtják a ben­zintartályokat, összeütköztetik a hadianyaggal megrakott sze­relvényeket, levegőbe röpítik a katonai raktárakat. A vasuta­sok nem kenik meg a vagonok tengelyeit és kidobják a for­galomból a niég jó mozdonyo­kat, 30—50 százalékkal több üzemanyagot használnak az elő­írtnál. Jugoszlávia kikötő, és szál­lítómunkásai együtt harcolva az ország többi munkásaival, a pa­rasztokkal és más hazafiakkal, komoly csapásokat mérnek a titóistákra és sikeres har­cot folytatnak a békéért, a háborús készülődések ellen. LEVELEZŐINK ÍRJÁK:

Next

/
Oldalképek
Tartalom