Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-08 / 131. szám
ItiiOflnOfu VI. évfolvam, 131. szám Ara 50 fillér A délszláv kulákság Tito előretolt hadoszlopai. — Hogyan készül Török Gyula dunavecsei kisparaszf a beadásra. — A Kecskeméti Lakatosipari V, békeharca. — Kik jogosultak vámőr, lésre, 1931. június 8, péntek-Hogyan szervezzék meg helyi tanácsaink az araiásesépiés munkáját Irta; Szabó Károly, a megyei tanács vb. elnöke Fohászuk a munka ütemét az egyelésnél, kapálásnál, kaszálásnál, permetezésnél, hogy a növényápolási teendők elvégzésével készülhessünk az aratáshoz, csépléshez Pár nappal ezelőtt jelent meg a minisztertanács határozata az aratás-csépléei munkálatok vég. rchajtásáról. A határozat kihangsúlyozza, hogy a gabonatermés betakarítása, az aratás és cséplés elvégzése dolgozó parasztságunk előtt a mezőgazda, sági termelés legnagyobb jelentőségű munkája, Az aratáscséplés időben való jó elvégzésével biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét, a mezőgazdaság módosított ötéves tervének máso. dik évi teljesítését, a béke erőinek növelését — szögezi le a minisztertanács határozata. A minisztertanácsnak a növénytermelés fejlesztéséről szóló határozata nyomán elvégzett jó munka és a kedvező időjárás nyomán dolgozó parasztságunk kenyér- és takarmánygabonából ebben az évben bő termést takarít be. Ennek a bő termésnek maradéktalan betakarításáért folyó küzdelem nem az aratás első napján kezdődik, hanem már az előkészületek Idején. Ez az előkészületi munka hatalmas feladatokat ró helyi tanácsaink, ra. Nézzük meg, hogyan lesznek képesek megyénk tanácsai ezt a szép, de egyben nagy feladatot a minisztertanács határozata nyomán megadott szempontok szerint időben, szervezetten végrehajtani. • A legfontosabb, hogy a heíyí pártszervezetek irányítását követve* beszéljék- Í4 a helyi problémákat- és minden tekintetben igyekezzenek azokat gyakorlatban megvalósítani. Helyi tanú. csainknak gondoskodni kell arról, hogy a tanácsok tagjai az aratás és cséplés előkészületében, majd annak gyakorlati végrehajtásában mindenhol élenjárjanak és a Párt népnevelőivel együtt, szetmélyes példamu. tatásukon keresztül mozgósít sák az egész falut e nagy állami feladat végrehajtására. , Vannak már jó kezdeményezések ezen a téren megyénk területén. Ilyen példa a dunavecsei járási tanács állandó bi, zoáSágénak a munkája. Albizottságot létesítettek a cséplőgépek területi beosztásának ellenőrzésére. Javaslatot tettek a terméseredmény figyelembevételével, a csépiéi í't—nterv vég. rehajt ásáról és ellenőrzéséről Még a cséplés megkezdése előtt mégegyszer megvizsgálják, hogy a szükséges munkaerő biztosítva van-e hogy a cséplőmunkárok megbízható, harcos dolgozó p-arer-’.okból tevődjenek össze, ne legyen módja az ellenségnek ebbe a kollektívába beférkdeni. Megvizsgálják «zt is, hogy a szükséges üz:manyag biztosítva van-e, de menetközben megné. zik azt is. hogy valóban a cséplésre használják-e fel a biztosított üzemanyagot. Ellenőrzik, hogy a meghajtó, gépek fcrdulatszáma összhangban álljon a teherbírásával, máa* részt pedig, hogy maximálisan ki legyen használva. Segítségére lesznek a cséplőgépellenöröknek a szemveszteség ellenőrzésében, hogy megfelelően kitisztított ga' bona kerüljön ki a cséplőgépből. A cséplőgépnél felállított versenytáblán a kiértékelt verseny, eredményeket állandóan tu. datosítják. A versenytábián feltüntetik a géptől beadó dolgozó parasztoknak a nevét és beadási teljesítményét. Ez az albizottság gondoskodik arról, hogy a cséplés munkája két műszakiban folyjon és az erőgépek egy bar. madik műszakkal éjjel végezze a tarlóbuktatást, a másodnövények alá való szántás munkáját. Ugyancsak a dunavecsei járásban az állandó bizottság mellé szerveztek még egy albizottságot, akik már megindították munkájukat. Ez az albizottság felméri a várható gabonakész. letet, megvizsgálják, hogy megfelelő, elegendő raktár áll-e rendelkezésre. Felülvizsgálják a raktárak fertőtlenítését. Felhívják a VB. figyelmét, hogy az illetékes begyűjtő szervek me. lyik területen nem végezték el időben, vagy kellőképpen ezt a munkát. Ellenőrzik a felvásárlást és a gabonaátvéitel helyességét. Ügyelnek arra, hogy a kulákok megfelelően tisztított gabonát adjanak be a begyűjtő helyre. Gondoskodnak róla, hogy az átvételnél a beadást teljesítő gazdák a vételi jegyet azonnal kézbe kapják. Ez a példa, ahogyan a dunavecsei járás állandó bizottságai felkészülnek: követendő példa. Állami feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, a békéért vívott harcot csak úgy tudjuk győzelemre vinni, ha az egész dolgozó nép résztvesz a felada. tok szervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. így domborodik ki a tanácsok állami és egyben tömegszeiyezeti funkciója. így kapcsolódik bele a dolgozó nép az állami feladataink szervezésébe, végrehajtá. Sába, ellenőrzésébe. Járási, városi, valamint községi tanácsaink beszéljék át feladataikat a DEFOSZ-, DISZ-, MNDSZ.szervezetekk'el, hogy ezek a szervezetek Is aktívahálózatukon keresztül konkrét feladatok vállalásával vegyék: ki részüket az aratás és cséplés munkájának elvégzésében. Végezzenek a helyi tanácsok Pár hét múlva hozzá kell kezdenünk a dús kalászba szökkent, szépen fejlődő gabonafélék és egynéhány takarmánynövény betakarításához. Az ara. tási és cSéplési munkálatok elvégzésével biztosítsuk dolgozó népünk jövő évi kenyérszükségletét, de biztosítjuk növekvő állatállományunk számára a szemestakarmány szükségletet is. Az aratásra és cséplésre úgy készülünk fel, hogy meggyorsítjuk a növényápolási munkákat, hogy az aratás ideje alatt munkatorlódás ne állhasson elő. A megyei tanács versenyirodája tegnap foglalkozott a növényápolási munkák állásával. A burgonyánál az első kapálást megyei viszonylatban 96 százalékban végezték el a termelőcsoportok. Az egyénileg dolgozók 95 százaléknál tartanak. Az állami gazdaságok kissé lemaradtak, 75 százalékra végezték el az előirányzatot. A megyei átlag 95 százalék. Az első töltögetés a tszcsk-nél 74, az egyénileg dolgozó parasztoknál 46 százalék. A második töltögetés 8 százalék mind a tszcsk-nél, mind az egyénileg dolgozóknál. A kukorica egyelését a termelöcsoportok 60 százalékban, az egyéniek 80 százalékban végezték el. Az első kapálás a termelöcsoportoknál 82 százalék, az egyénileg dolgozóknál 91, Megyei viszonylatban a kultoricaegyelést 83, az első kapálást 90, a második ka. palást pedig 17 százalékban végezték el. A cukorrépaegyelést a termelőcsoportok 93, az egyénileg dolgozó parasztok 98 százalékban végezték el. Az első kapálás a tszcsk-nél 89, az egyénileg dolgozóknál 79 százalékban elvégezve. A második kapálás a tszcsk-nél 29,, az egyénileg dolgozóknál 28 százalék. A megyei átlag az egyelés. nél 91, az első kapálásnál 71, a második kapálásnál pedig 25 százalék. A lucernakaszálás a termelőcsoportoknál 61 százalék. , Az egyénileg dolgozóknál 6ö százalék. Az állami gazdaságoknál 19 százalék. A megyei átlag 59 százalék. A szőlőkben a termelőcsoportok a kapálást 95 százalékban végezték el. Az első permetezést 82, a második permetezést pedig 15 százalékban. Az egyé. nileg dolgozók a kapálást 72, az első permetezést 82 és a második permetezést 17 százalékban teljesítették. Megyei átlag kapálásban 75, az első permetezésben 83, második permetezésben pedig 19 százalék. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a burgonyakapálás, nál fokozni kell az állami gazdaságoknak a munka ütemét. Az egyénileg dolgozó parasztok ea a termelöcsoportok fej-fej mellett haladnak. A kukorica növényápolási munkálatainál nagyon elmaradtak az állami gazdaságok. A munkaerőhiány következtében a termelöcsoportok sem tudtak annyira előrehaladni. A cukorrépa megmunkálásánál szintén elmaradtak az állami gazdaságok. A termelőcsoportok az első kapálásnál és a második kapálásnál megelőzték az egyénileg dolgozó parasztokat. A lucerna kaszálásánál azt tapasztaljuk, hogy a területnek alig a felét kaszáltuk le. Sürgősen pótolni kell az elmaradt ' munkát. Van egynéhány tszcs, ameiy a második kaszálást is már elvégezte. A szölömunkálatoknái a termelőcsoportok a kapálásban az élenjárnak. Az első permetezésnél fej-fej mellett haladnak aa egyénileg dolgozókkal. Itt az állami gazdaságok járnak aa élen. Befejezték a kapálást, az első permetezést és már közeledik a befejezése a második permetezésnek is. Dolgozóink feladata most az, hogy mindenütt meggyorsítsák a növény, ápolási munkákat, hogy jól felkészülve láthassunk neki az aratásnak és cséplésnek. Hatalmas energiatároló erőmű épül a Duna mellett A tízéves energiagazdálkodási terv egyik nagy alkotása lesz a Duna mentén létesítendő energiatároló erőmű. Ennek tudó. mányos előkészítésén a Högazdálkodási Tudományos Egyesület vízienergia bizottsága dolgozik. Az energia tárolására azért van szükség, mert az erőmüvek kihasználása általában nem egyenletes és míg bizonyos nappali időszakokban magas a meg. terhelés, éjszaka nem dolgoznak teljes kapacitással az energiatermelő gépek. A tároló erőmű ezekben a gyengébben kihasznált időszakokban a többi erőmű eddig felesleges energiájával vizet szivattyúz egy magasan elhelyezett tárolómedencébe. Az így összegyűjtött víztömegek segítségével nappal, a csúcsterhelés idején, turbinákat haj-a. nak és villamosenergiát fejlesztenek. Ilymódon ez a tároló erő. mü jelentősen növeli erömühálőzatunk kapacitását. A tervek szerint Visegrád környékén építik meg a tárolómüvet, 400 méter magasban, hegyekkel haJtárolt fennsíkon, Most tartotta negyedik ülésszakát a Duna Bizottság, amelynek valamennyi dunai ország tagja, r A bizottság negyedik ülés. szakának feladata az volt, hogy megállapítsa a dunai hajózás általános szabályzatát, a folyam., rendészet szabályzatát, s hogy' foglalkozzék a hajózási egyezmények és magánegyezmények kérdésével. A Duna Bizottság június 2-i ülésén elfogadták a „Dunai hajózás általános szabályzatát.” A június 2-i ülésen Jugoszlávia képviselője, aki az egész amelynek andezit kőzete nem ereszti át a vizet és így alapja lehet egy természetes vízgyűjtőmedencének. A nagyszabású alkotás segít, ségével évente többszázmillió kilowatt órával növeljük ener giatermelésünket. ülésszak munkáját akadályozni igyekezett, mindent elkövetett, hogy meghiúsítsa az új szabály, zat elfogadását. Kijelentette, hogy a Tito-kormány utasítására el kell hagynia az ülésszakot és vissza kell térnie Belgrádba. Mint kiderült, ezt a lépést a belgrádi kormány már az ülésszak megkezdése előtt elhatározta. Az ülésszak részvevői egy. hangúan provokációs lépésként bélyegezték meg a jugoszláv küldött magatartását és leszögezték, hogy ez a lépés a duna, menti országok együttműködése ellen irányul. A Tito-banda sikertelen kísérlete a Duna Bizottság munkájának akadályozására tagjai versenyszerű, példamutató jó munkát az araAs-csépIcs munkájának megszervezésében. Kisgyüléseken számoljanak be választóiknak, hogy hogyan szervezték meg a jó munkát, hogvan járnak elől jó példával. Az ara tás-cséplés tervszerű munkája elősegíti a gyors be. adás munkájának végrehajtását, amellyel nemzetgazdasá' gunkat megszilárdítjuk, meggyorsítjuk ötéves tervünk építő munkáját. Békeharcunkat fokozzuk ennek a munkának széles tömegmozgalommá való kiéptté. sével. E feladát a békéért harcoló, hazafiűi kötelességüket teljesítő falusi dolgozók újabb győzelme lesz a háborús uszítók felett
