Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

I* ;> v t é s i» i\ r i ó |n < é s A soltvadkerti pártszervezet június havi munkaterve A soltvadkerti pártszervezet munkatervet készített a párt­­kongresszug határozatainak ér. telmében, a feladatok tervszerű megoldására. A munkaterv előterében áll a tervszerű tagfelvétel, amely a politikai nevelő munkán alapul. Az oktatás megjavítására az alapfokú politikai iskolák hall­gatóinak 30 százalékát a közép fokú politikai Iskolára vonják be az 1051—52-es oktatási év­ben. A munkatervben a pártnapok pontos megtartása is szerepel. A pártnapokra meg­hívják a község legjobb párton­­kívüli dolgozó parasztjait a nép. nevelőkön keresztül. A pártnapok előadói a leg­képzettebb elvtársak. A pártna­pokat színessé teszik a szava­latok, a dalkórusok, amelyekkel szervezetet. A munkát érv hiá" nyossága az is. hogy nem tér ki a legértékesebb aranytartalékra: a káderek nevelésére. A káderek nevelése a pártveze­­töség mindennapi munkáját ké­pezze. A munkaterv hiányossága még, hogy nem foglalkozik a tö­megekkel való kapcsolat meg­erősítésével. Pedig nem elég, hogy a pártszervezet a népneve­lőkön keresztül tartja a kapcso' latot, szervezési munka is szük­séges, továbbá az ehhez szóró' san kapcsolódó politikai felvilá­gosító munka. Csak igy érhető el a pártszervezet erőinek teljes mozgósítása. A munkaterv akkor lesz jő és eredményes, ha azt véggé is hrj ;'ák. Ehhez pedig szükséges a járási pártbizottságnak na. gyobb segítsége. Többet kell foglalkozni Gáspár Benő párt­titkár elvtárssal, aki nemrég ke­rült a pártszervezet élére. A munkaterv hiányossága oda is visszavezethető, hogy annak el­készítésénél csak szóban nyúj­tott segítséget a járási pártbi­zottság. Nemcsak egy-két órát, hanem, ha kell, egész napot is el kell tölteni a járási pártbi­zottság tagjainak egy-egy alap­szervezetben, hogy eredménye" sen tudják kioktatni a párttit­kár elvtársakat. A pártkon­gresszus kihangsúlyozta, hogy sok esetben hónapszámra felé se néznek a falusi pártszerveze. teknek. A türelmes munka ered' ménye hálás, ha azt megfelelő tanácsokkal és segítséggel tá­masztják alá és rávezetik a fa­lusi pártveze őz éget saját fel. adatainak önálló ég helyes el­végzésére. a kiskőrösi járási pártbizottságnak is érdeke, hogy Soltvadkerten az alapszervezet a murkaterven keresztül sikere­sen hajtsa végre Fértünk II. kongresszusának határozatait. SGOGCOOGOOOOOOOOOO0OOOOOGOOGOOOOOOGOOOOOOOG Dicsőségtálila A minisztertanácsi határozat megállapítja, hogy a növénytermelés színvonalának, a termésátlag emelésének hatékony és célravezető eszköze: a helyes novenyapoias. A minisztertanács határozata értelmében 1951. végére az állami gazdaságokban 35 százalékkal, a termelőszövet­kezeti csoportokban 25 százalékkal és az egyénileg dolgozó parasztoknál 10 százalékkal emeljük fel az átlagtermése­ket az 1949. évi termésátlaghoz képest.. A következő dol­gozók járnak az élen ebben a munkában: GARA: Kuszulya Antal 4 holdas dolgozó paraszt, tanács­tag, Daradics Fábián 7 holdas dolgozó paraszt, Tímár La­jos és Aladics Jakab. FOKTŐ: Béke-tszcs, Sipos Ferenc 7 holdas, Szilágyi Gábor 8 holdas parasztok. VASKÚT: Dőzsa-tszcs, Vidra János kőzépparaszt. CSIKÉRIA: Kul un estes Kálmán, Kuluncslcs János, Na­rancsig György, Gyakicz Béláné, Viziny Simon. MÉLYKÚT: Tupd János, Nehéz István, Miskolczl István, Eszter János és Mtkó Ferenc. KALOCSA: Lakatos Sándor dülőfelelős. Tavaszi munká­jának elvégzése után segítségére sietett a dűlőjében lévő dolgozó parasztoknak. BAJA: Müller Ferenc, Krlx Gábor, Kovács János és Kuc3 Mátyás. GOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG bevezetik az előadást. A munkatervben szerepel az orosz nyelvtanulás is. Erre be­vonják a legjobb párttagokat és a legjobb dolgozó kis- és közép­­parasztokat, akik szívesen ta­nulják az orosz nyelvet. A pártház átalakítására szin­tén munkatervet dolgozott ki a vezetőség. A taggyűlés elhatá­rozta, hogy a párttagok társa­dalmi munkával járulnak hozzá a pártház átalakításához. A DISZ-szervezet munkájá­nak megjavítására a munkaterv leszögezi, • hogy minden DISZ vezetőségi ülésen és taggyűlésen egy-egy pártvezetőségl tag is résztvesz. A tanács munkáját a vezető­ség és a párttitkár állandóan ellenőrzi. Az MNDSZ munkájá­nak megjavítására a munka­tervben szerepel, hogy egy veze­tőségi tag állandóan segíti, tá­mogatja az MNDSz munkáját, továbbá a párttitkár is szoros kapcsolatot tart az MNDSZ- szel. Az aratás-cséplési munkálatok előkészítésére és végrehajtására az összes tömegszervezetek egy­­qgy munkabrigádbt szerveznek. Ezek önkéntes munkával előse­gítik a tszcs-k időben való le. aratását és elcséplését. Milyen hiányosságokat tartal­maz ez a munkaterv? A munkaterv nagy általános­ságban mozog. Nincs például le. fektetve konkrétan, hogy az egyes feladatok végrehajtásáért ki a felelős. Bár az oktatás munkatervében szerepel az 1951—52-es oktatási évad helyes előkészítése, azonban fő hiá­nyossága, hogy nem tért ki a most folyó oktatás munkájának megjavítására, a lemorzsolódás megszüntetésére. Nincs megha­tározva konkrétan, hogy a veze­tőség mit tesz a lemorzsolódás megszüntetésére, hogyan fogja újból bevonni a lemorzsolódott hallgatókat. Nem keresték meg a legalkalmasabb időpontot, hogy rendszeres legyen az okta' tás a most folyó idényben, mert akkor az előadók, például Truba Mária sem fognak elmaradozni. Truba elvtársnő háromszor nem jelent meg az általa vezetett szemináriumon és emiatt azt nem lehetett megtartani. Nem biztosították a másik feltételt sem, hogy az előadó jól felké­szüljön, mert enélkül unalmas lesz az előadása és az eltöltött órák kárbavesznek. A vezetőség aktívan folyjon be mind az oktatásba, mind am. nak ellenőrzésébe. Ahhoz, hogy a pártvezetőség tagjai helyesen hajtsák végre az általuk elkészí­tett munkatervet, többet kell tanulniok, át keli venni ponto­san a kongresszus anyagát, hogy munkájukban sikert érjenek el. A tagjelöltfelvételnél nem sza­bad a számszerüségre töreked­ni. Alapos körültekintéssel és meggyőzéssel kell a dolgozók legjobbjaival erősíteni a párt­A^pagyar kormány jegyzéke leleplezi a Tüo-kSikk hazug válaszát a március íll-i merénylet ügy éhen A budipesti jugoszláv ügyvivőt persona non grata-nak nyilvánítja a piagyar jegyzék Véget ért a békenépszavazás a Német Demokratikus Köztársaságban A Külügyminisztérium Tájé­­koztatási Főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium június 5-én az alábbi jegyzéket juttatta el a Jugoszláv Nép­­köztársaság budapesti követsé­gének :■ A Magyar Népköztársaság kormánya a külügyminisztérium által 1951. április 3-án és 11-én átadott jegyzékeiben megbélye­gezte azt a provokációs me­rényletet, amelyet a jugoszláv kormány hivatalos közegei a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi ügyvivője ellen 1951. március 31-én követtek el és köve­telte, hogy a jugoszláv kormány a példátlan inzultusért adjon elégtételt. A jugoszláv kormány az is­mételt magyar sürgetések elle­nére csaknem két hónapon át kitért az elől, hogy a magyar kormány jogos követelésére vá­laszt adjon. Végül Is, június 2-án a budapesti jugoszláv ügy­vivő útján adott jegyzékében ahelyett, hogy a leghalványabb kísérletet is tenné arra, hogy komoly vizsgálat alapján a me­rénylet valóságos körülményeit és tetteseit felfedje, egyszerűen megismétli azokat a szemensze­­dett va*ótlanságokat, amelyeket a jugoszláv sajtó és rádió már a merénylet után néhány órá­val uszító és provokációs cél­zat! al világgá kürtőit. E válasz nem elégtétel a me­rényletért, hanem ellenkezőleg a jugoszláv kormány azono­sítja magát, a saját szervei által provokált merénylet tet­teseivel, A Magyar Népköziár­­saság ezért 1. a leghatározottabban vissza­utasítja a jugoszláv kormány­nak a merénylet körülményei meghamisítására tett kísérletét és 2. a jugoszláv kormány tudo­mására hozza, hogy Dinko Denovszki urat, a jugoszláv kormány budapesti diplomáciái képviselőjét persona non grata­­nak tekinti és kötelezi, hogy Magyarország területét 24 órán belül hagyja el. A Német Demokratikus Köztársaság egész területén és Berlin keleti demokratikus öveze, lében kedden este 8 órakor vé­get ért a békenépszavazás. A Német Demokratikus Köztársaságban a szavazásra jo­gosultak túlnyomó többsége — annak ellenére, hogy három nap állt rendelkezésre — már a nép­szavazás első napján, sőt annak első órájában élt szavazati Jogá­val. A Német Demokratikus Köztársaságban hétfőn estig a szavazásra jogosultak 91 százaléka jelent meg az urnák előtt. Ugyaneddig az időpontig a Német Demo­kratikus Köztársaság 3624 helységéből jeleniették, hogy valamennyi jogosult lesza­vazott. Az eddigi jelentések szerint Brandenburgban a szavazásra jogosultak 90.76 százaléka, Mecklenburgban 95.4, Szász. Anhaltban 94.89, Szászország­ban 92.77, Thüringlában 98.83, Nagy-Berlin demokratikus öve­zetében 78.2 százaléka szava­zott. A bonni hatóságok tiltó ren­deleté ellenére Nyugat-Berlin­­ben és Nyugat-Németországban tovább folyik a szavazás. Az amerikai imperialisták német csatlósainak terrorintézkedései ellenére, hétfőn Nyugat-Berlinben 4593-an vettek részt a béke­­népszavazásban és ezek kö­zül 8954 igennel, 200 nem­mel szavazott és 439 ember tartózkodott a vélemény. nyilvánítástól. A legfontosabb nyugatnémet­országi városokban az igen­szavazatok százalékaránya hét­főn este a következő volt: Aachen 94.2, Bonn 79,3, Bréma 99.1, Darmstadt 86.6, Dort, mund 91.9, Düsseldorf 89.5, Essen 88.2, Majna-Frankfurt 80.5, Hamburg 91, Hannover B2.6, Ludwigshafen 87.1, Mün­chen 90.7, Nürnberg 91.6, Stutt­gart 95.8, Würzburg 92 szá­zalék, A Saar-vidéken, ahol a Saarbrüekenben székelő Hoff­­mann-féle bábkormány szintén betiltotta a béke-népszavazást, a lakosság nagy tömegei vesz­nek részt a szavazáson. A Sarr-vidéken hétfő estig leadott szavazatok 89 százaléka igenlő. A szavazóknak csupán fél szá­zaléka kívánja Németország újrafelfegyverzését. A belgrádi rablóbanda USA vezérkari tisztek tervei szerint olyan fegyverkezést hajt végre, amely költségvetésének több mint 70 százalékátveszi igénybe tervei szerint légi- és tengeri A húszas évek közepe táján, amikor Horthyék ügynökei Ma­gyarország nagyarányú kiárusí­tásával kapcsolatban elárasz­tották a nyugati országok bankárainak előszobáit, a nyu­gati sajtó legreakciósabb része megható érveket talált a „sze­gény rokon” helyzetének ecse­telésére. Ha ma ezeket a lapo­kat olvassuk, amelyek az utóbbi időben meglepően sokat foglal­koznak Titóék „új gazdasági és politikai orientációjának” kér­déseivel, szinte szóról-szóra vi­szonthalljuk azokat az érveket, amelyek oly ismerősek a Hor­thyék pénzügyi manőverjeinek idejéből. Titóék „jwa/da&áoi reformjai“ Tito már a múlt évben ka­pott Amerikától 190 mülió dol­lárt, 70 millióit pedig az an­goloktól, amikor újabb 300 mil­liót kért ezév tavaszán, a nyu­gati bankárok elküldték meg­bízottaikat Jugoszláviába, hogy vizsgálják meg Titóék „hitelké­pességét”. Az úgynevezett gazda­sági ellenőrző bizottság, amely néhány hétig működött Jugo­szláviában, egy elsöosztályű an­gol úriember, bizonyos Sir Francis Moodie vezetésével, lesújtó jeJenicst adott Titóék gazdasági politikájáról és áss ország helyzetéről, egyben megállapította a kölcsön­­nyújtás feltételeit is. E feltéte­lekről részletesen Írtak a lapok és világosan kitűnik belőlük, hogy Jugoszláviának az amerikai fegyverkezési kölcsön fejé­ben a nyugati imperialisták nyersanyagszállítójává és gyarmati felvevőpiacává keli válnia. Ugyanekkor olyan „gazdasági reformokat” is végre kell haj­tani a belgrádi kormánynak, amelyek a kapitalista gazdálko­dás „követelményeinek megfe­lelnek” és hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugati bankárok „bi­zalma” Titóék iránt megszi­lárduljon.­Ezek az átalakulások a jugo­szláv dolgozó nép további foko­zódó nyomorúságával járnak. Ti­tóék már a múlt évben is két­­szeraítnyi nyersanyagot vittek ki az országból, mint 1939-ben, amikor pedig Jugoszlávia gazda­sági helyzete a mainál sokkal kedvezőbb volt. Az új 300 mil­liós kölcsön fejében további még súlyosabb szállítási kötelezettsé­geket vállalt magára a belgrádi rablóbanda, ugyanakkor vál­lalta, hogy az amerikai >'ezérka>­támaszpontok, erődítmények so­rát építi fel egy olyan fegyver­kezési programm keretében, ami Jugoszlávia 1951-es költségveté­sének több mint 70 százalékát veszi igénybe. Azok a „reformok", amelyek a kapitalista gazdálkodás foko­zatos visszaállítására irányul­nak, kétségkívül súlyos meg­rázkódtatásokkal fognak járni, nőni fog a munkanélküli­ség és egész sor üzemet állítanak le. Ez persze, nem űj jelenség, mert már az elmúlt évben is 21 százalékkal esett vissza Jugoszlávia ipari termelése, de vannak olyan iparágak is, ame­lyekben a visszaesés elérte az 50 százalékot. Egész sor üze­met bezártak, de a működésben levők javarésze is csökkentett kapacitással dolgozik. Dungyerszkiék újra színre lépnek Az ország kiárusítása a fegy­verkezési kölcsönök fejében nagy tempóban folyik s a leg­fontosabb iparvállalatokba és nyersanyagforrások kihasználá­sába már be is vonult az ame­rikai monopoltőke. Dél-Szerbia ércbányáit, a legnagyobb ipari iízAtneket olyan amerikai trösz­tök kerítették hatalmukba, mint az „Anaconda Copper Minning Company”, a „Continental Supp­­ley Incoporated”. A külföldi monopolisták mellett egyre na­gyobb szerephez jutnak a jugoszláv kapitalizmus legismer­tebb képviselői is. A „Reszeva Bare” ércbányát ismét régi tu­lajdonosa, Goiko Nesics vezeti, a serfőzöiparban megint döntő befolyásra tett szent Dungyer­­szki, a hírhedt bácskai nábob. Az ország képe ma teljesen megfelel a legnyomorúságosabb gyarmati sorban tengődő orszá­gok képének: kiéhezett és le­rongyolt dolgozók, zsírosodé ku­­lákok, gazdag külföldi pénzmág­nások s a Tito-banda kivétele­zett szoldateszka-rétege — ez társadalmi képe a mai Jugoszlá­viának. Napokon belül útnak indul a« első koreai gy ógysxersvállílmány Napról-napra növekszik az az összeg, amelyből ruhát, cipőt és gyógyszert vásárolunk a koreai hősök gyermekeinek. — Eddig csaknem 11 millió forint gyűlt össze a koreai segélyakcióra. A gyűjtés még nem zárult le. A közeli napokban elindul az első ruha- és gyógyszerszállít, mány Koreába. Az MNDSZ-ak. tívák nagy tábora önként vál­lalta, hogy segít a megvásárolt holmikat becsomagolni, az útra előkészíteni. Az MNDSz-köz­­pontban most már éjjé'..nappal csomagolják az ajándékokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom