Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-06 / 129. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSAG VI. évfolyam, 129. szám Ara 50 fillér A Kiskunfélegyházi Gyárépitkczés üzemi pártszervezete a pártmunka megjavításával har. col a termelés fokozásáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. — Hercegszántó dolgozói is jó eredményeikkel bizonyítják be gyűlöletüket Tito és bandájával szemben. — Népünk ellenségei fölött mondott ítéletet a megyei bíróság. 1951. Június 6, szerda , Jól szcPTezzük meg az aratás-cséplés munkáját Irta: Szabó Károly, a Megyei Tanács vb. elnöke Megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága 'a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozatai alapján megvizsgálta a megye konkrét helyzetét. Meg• állapította, hogy megyénkben megvannak az alapfeltételek mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztésére, termésátlagaink növelésére, ezen keresztül állami készleteink biztosítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Párt és a minisztertanács határozatait áttanulmányozta, azokat kiértékelte, megtárgyalta. Látjuk, hogy a mai kiéleződött nemzetközi hely zetben mennyire fontos a növényápolási munka jó elvégzése, az aratás-cséplési munka jó meg. szervezése, iparunk fejlődése, a mezőgazdaság szocialista fejlesztése és békénk védelme szempontjából. A végrehajtó bizottság ülésén felvetődött a kérdés, vájjon elválasztható-e az aratás-csép lés munkája a növényápolási munkától, vagy a későbbi, az állami készleteinket biztosító begyűjtés feladatától ? ■ Rájöttünk arra, hogy a nö' vényápolás munkája nemcsak a magasabb termésátlagot biztosítja, hanem az aratás-cséplés nagy munkájának ideje előtt a a növényápolási munfiá't, annak túlnyomó részét el kell végeznünk, hogy az aratás-cséplés munkáját a késedelmes növény, ápolási munkák ne hátráltassák. Ennek érdekében a megyei tanács javasolta a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak, hogy a növényápolási munkák elvégzésére indítsanak egymás hozott versenyt, hogy az állami gazdaságok, tszcs-k, egyéni dolgozó parasztok járásonként még június 20-a előtt a növényápolási- munkákat a kívánt ütemnek megfelelően 100 százalékig elvégezzék. De kitárgyaltuk azt is, hogy hogyan kapcsolódik a helyesen megszervezett aratás-cséplés nagy feladata a begyűjtés munkájához. Az időben elvégzett aratás kevesebb szemveszteséggel jár, az időben és minőségben versenyző cséplőgépektől gyorsabban és nagyobb mennyiségű kenyérgabonát tudunk biztosítani az ipari, mezőgazdasági ellátatlanok számára, valamint központi készleteink részére. A gyorsan és jól elvégzett munka után a másodnövények elvetése a föld gazdaságosabb kihasználását jelenti. Az ara. tás és a cséplés gyors elvégzése dolgozó parasztjainknak a beadás teljesítésével előbb biztosítja a munkájukért megérdemelt, nekik járó anyagiakat és jutalmakat. Az aratás és cséplés megszervezésére a következő intézkedéseket tettük. Mezőgazdasági osztályunk felülvizsgálta a rendelkezésre álló arató- és cséplőgépeket, elkészítette a megye rajonírozási tervét, azt felbontotta járásokra. Ezzel párhuzamosan munkaerögazdálkodási osztályunk ezekhez a gépekhez szükséges munkaerőt — a termelőszövetkezeti cséplést kivéve -— a községi tanácsokon keresztül szerződteti. Ez a munka befejezés előtt áll. Gondoskodtunk, hogy a járások gépeiket úgy osszák el, hogy a nehéz gépek a nagy termést ígérő kötött talajra kerüljenek, míg a kisebb teljesítésű gépek a gyengébb termésű homokos talajra legyenek irányítva. Megszerveztük az üzemanyag ellátás kérdését is. Gondoskodtunk továbbá, hogy 1-éíöl kezdve a gépek négy-öt őrás bejáratása megtörténjen, amit a tanács, annak állandó bizottsága, a gépállomás, az állami gazdaság bizottsága a helyszínen ellenőriz. A bejárató szakember a gép minőségéért felelősséggel tartozik. Már most biztosítjuk a könynyen rongálódó alkatrészekben a tartalékot. Tekintettel arra, hogy igen hosszú és erős szalmára számíthatunk, különösen a dobsínek és a csapágyakra vonatkozik ez az intézkedés. Gondoskodtunk, hogy a pártszerve, zetek segítségén keresztül meggyőződésből minél több közös szérűt hozzanak létre. így küszöböljük ki a gépek gyakori átvontatását. A pártszervezetek segítségével megindult a cséplögépellenőrök kiválasztása is. A cséplőgépellenöröket a falu legbecsü. letesebb dolgozóiból, szilárd osztályharcos emberekből választjuk ki. Minden járás területén úgyne. vezeti javító repülő-brigádokat hozunk létre. Ezeknek rendelkezésére áll a járás alkatrésztartaléka típusok szerint. Tudják, hogy melyik területen mikor, milyen típusú gép dolgozik. Különös gondot fordítunk a magánkézben lévő arató- és cséplőgépek szakszerű kijavítására. Megköveteljük az egyéni géptulajdonosoktél, hogy a szükséges üzemanyagot időben beszerezzék és azt megfelelő helyen tárolják. Igen nagy figyelmet fordítunk a learatott gabona őrzésére, nehogy az ellenség gyújtogatással abban kárt tehessen. A dolgozó parasztokkal együtt különösen a fiatalságnak jut itt A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a takarékossági mozgalom fellendítéséről A minisztertanács az Állami Ellenőrző Központ jelentése alapján megállapító ita, hogy a dolgozók a takarékosságról szóló 1950. december 31-i határozat helye's Alkalmazásával népgazdaságunk számos területén erédményeket értek el. A feltárt elfekvő készletekből már az első negyedévben 250 millió forint értékű agyagot ■hasznosítottak az üzemek. A fémgyüjtö hét eredménye sokezer vagon vas- és fémanyagot adott népgazdaságunknak. Számos helyen csökkent a fajlagos anyagfelhasználás, a gyártmányra eső önköltség és a forgóeszközszükséglet, A minisztériumok a dolgozók ezreit irányították Ipari termelő munkára oly területekről, ahol túlméretezett volt a létszám, vagy ahol a feladatokat öregek és rokkantak is elláthatják. A már eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a takarékos gazdálkodás kiterjesztésével és megszilárdításával hatalmas tartalékokat szabadíthatunk fel tervünk végrehajtásának biztosítására, A megtakarítások azonban még nem egész népgazdaságunkban, hanem inkább csak egyes részterületein jelentkeznek. Az eredmények ott következnek be, ahol a vezetők a takarékossági határozat útmutatásait helyesen alkalmazták, maguk is öntevékenyen hozzáfogtak annak végrehajtásához és a dolgozók tapasztalataira s az alulról jövő kezdeményezésekre támaszkodtak. Az MDP II. ' kongresszusa tiszteletére megindított munkaverseny lendületet adott a takarékossági mozgalomnak. A minisztériumok és vállalatok vezetőinek jelentős része azonban nem ismerte fel, hogy az elért eredmények megszilárdítására és továbbfejlesztésére, a mozgalom kiszélesítésére komoly erőfeszítést kell tenniük. Ezért a takarékossági mozgalom kezdeti lendülete számos területen alábbhagyott és a dolgozó tömegeket valóban átfogó, szervezett takarékossági mozgalom ezideig még nem tudott kibontakozni. A minisztériumok és vállalatok vezetői csak elvétve éltek azokkal a hatalmas lehetőségekkel, amelyek a dolgozók mozgósítására rendelkezésükre álltak. Az Állami Ellenőrző Központ vizsgálata megállapította, hogy a minisztériumok többsége általában helyes takarékossági rendszabályokat dolgozott ki. A főfigyelmet az anyaggal és energiával való takarékoskodásra irányították. Egyelőre azonban a határozat olyan fontos célkitűzésével, mint a gépek megelőző karbantartása az intézkedések alig foglalkoznak; nem hajtották még végre a beruházások előkészítésére és jóváhagyására vonatkozó rendelkezést sem. Nem egy esetben az utasításokat az alsó szervek számára késedelmesen adták ki. Egyes minisztériumok a takarékossági határozat végrehajtásában komoly mulasztásokat követtek el. A földművelésügyi minisztérium nem adott olyan irányítást, amely a mezőgazdasági termelésben a takarékossági mozgalmat érdemben segíthette volna és így a mezőgazdaság számos területén válozatlanul tovább folyik a pazarlás, például az üzemanyag vonalán. A belügyminisztérium elmulasztotta az egyébként is túl szűk, esak a belső adminisztráció kérdéseire korlátozott takarékossági intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséi. A könnyűipari minisztérium hanyagsága miatt havonta 100 és 100 vagon iparilag hasznosítható hullaaekfát egyszerűen eltüzelnek. A belkereskedelmi minisztérium nem támogatja eléggé központjai és vállalatai takarékossági mozgalmát, így az ezeknél mutatkozó értékes kezdeményezések elszigetelődnek. Még azok a minisztériumok és vállalatok is, ahol célravezető takarékossági rendszabályokat alkalmaztak, sok tekintetben to. vábbtürik a -pazarlást, nem harcolnak ellene, nem járnak el a nép vagyonának elfecsérlöivel szemben és ilymódon gyakran az egyébként már elért megtakarítások is veszendőbe mennek. A takarékossági mozgalom megszilárdítása és kiterjesztése érdekében a minisztériumok, vállalatok tevékenységében állandóvá kell tenni a szervező, ellenőrző, felvilágosító és tömegmozgósító munkát. A minisztériumok vezető szervei vitassák meg a vállalatok vezetőivel és élenjáró dolgozóival a takarékossági mozgalom helyi céljait, közvetlenül tájékozódjanak afelől, hogy a dolgozók mit tanácsolnak a feladatok jobb megvalósítására és milyn segítséget vámak az irányító szervektől. A takarékossági mozgalomban elért kiemelkedő eredményeket nyilvánosságra kell hozni. Népszerűsítsék a vállalati vezetőik — nyilvános dicsérettel és jutalmazással — a kiemelkedő eredményeket elérő dolgozókat és mindent tegyenek meg, hogy a takarékosság — mindenekelőtt pedig az anyaggal való takarékosság — a munkaverseny egyik központi kérdésévé váljék. A takarékossági mozgalomban kivált dolgozók és módszereik váljanak közismertté a sajtón keresztül. A prémiumjuttatásokat kapcsolatba kell hozni a takarékosság előmozdításával. Jutalmazni kell azt a dolgozót, aki terven felüli megtakarítást ér el. Az országos jelentőségű meg takarítások jutalmazására a minisztertanács külön alapot létesít. Minden vállalatnál és egyéb gazdasági szervezetben olyan nagy szerep. DISZ-szervezetünk megyeközpontja harcba indítja a fiatalokat terményünk védelméért. A tüzesetek megelőzésén túl megtesszük a szükséges óv. intézkedéseket. Felülvizsgáljuk községi tüzoltóberendezéseinket. Gondoskodunk, hogy megfelelő víztároló edény, tüzesapó-berendezés álljon minden szérű rendelkezésére. Nem feledkeztünk meg az ellenség aknamunkájáról sem. Az osztályellenség, a kulákok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az aratás és cséplés munkáját akadályozzák. Tapasztalataink vannak arról, hogy más módon is igyekszik kárt tenni az ellenség. A tavalyi esztendőben több esetben előfordult, hogy a hévébe rejtett vasdarabokkal tönkretették a génét és így ez hosszabb időre kiesett a munkából. Erre a körülményre is felhívtuk dolgo" zóink figyelmét. Különösen az etetőknek kell majd gondot fordítani az ilyen aljas tevékenység megakadályozására. Igen nagy jelentősége van az ellenség eben vívott harcban, hogy dülőfelelöseink mennyire éberek, hogyan szervezik muA- kájukat. A dülőfelelősöknek az elkövetkezendő időkben állandóan járni kell a határt. Éberen kell ügyelni arra, hogy a kulákok, az osztályidegen elemek gabonaféléi a megfelelő időben kerüljenek aratásra. De ugyanakkor népnevelő munkával fel kell venni a harcot a maradiság ellen. Ne Péter- Pálkor kezdődjön az aratás, hanem ahogy a termés fejlettsége azt megkívánja. A bűzá. ná' vi aszéréshnn Veit elkezdői »Z aratást, a rozsnál a teljesérés kezdetén, az ösziárpát, tavaszi árpát, zabot pedig sárgaérésben, így tudjuk a szemvesztcséget kiküszöbölni és a legjobb minőséget biztosítani. A nemzetközi helyzet feszült volta, továbbá megyénkén belül az osztályellenség egyre szemérmetlenebb, aljas módú támadása figyelmeztet bennünket, hogy éberek legyünk és nem szabad elbizakodnunk. Minden általunk gazdátlan hagyott terület az ellenségnek alkalmat ad a kártevésre. Ha azonban a tanácsok felelőségük tudatában, megfelelő körültekintéssel, harcosan szer. vezik az aratás-cséplést nagy munkát, újabb csapást mérünk déli határainkon csörtető Titóra és bandájára, az öt zsoldjába fogadó imperialista háborús gyújt ogat ókra.
