Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-06 / 129. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSAG VI. évfolyam, 129. szám Ara 50 fillér A Kiskunfélegyházi Gyárépitkc­­zés üzemi pártszervezete a pártmunka megjavításával har. col a termelés fokozásáért, a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. — Hercegszántó dolgozói is jó eredményeikkel bizonyít­ják be gyűlöletüket Tito és bandájával szemben. — Né­­pünk ellenségei fölött mondott ítéletet a megyei bíróság. 1951. Június 6, szerda , Jól szcPTezzük meg az aratás-cséplés munkáját Irta: Szabó Károly, a Megyei Tanács vb. elnöke Megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága 'a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának ha­tározatai alapján megvizsgálta a megye konkrét helyzetét. Meg­­• állapította, hogy megyénkben megvannak az alapfeltételek mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztésére, termésátlagaink növelésére, ezen keresztül álla­mi készleteink biztosítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Párt és a minisz­tertanács határozatait áttanul­mányozta, azokat kiértékelte, megtárgyalta. Látjuk, hogy a mai kiéleződött nemzetközi hely zetben mennyire fontos a nö­vényápolási munka jó elvégzése, az aratás-cséplési munka jó meg. szervezése, iparunk fejlődése, a mezőgazdaság szocialista fej­lesztése és békénk védelme szempontjából. A végrehajtó bizottság ülé­sén felvetődött a kérdés, vájjon elválasztható-e az aratás-csép lés munkája a növényápolási munkától, vagy a későbbi, az állami készleteinket biztosító begyűjtés feladatától ? ■ Rájöttünk arra, hogy a nö' vényápolás munkája nemcsak a magasabb termésátlagot bizto­sítja, hanem az aratás-cséplés nagy munkájának ideje előtt a a növényápolási munfiá't, annak túlnyomó részét el kell végez­nünk, hogy az aratás-cséplés munkáját a késedelmes növény, ápolási munkák ne hátráltassák. Ennek érdekében a megyei tanács javasolta a járási taná­csok végrehajtó bizottságainak, hogy a növényápolási munkák elvégzésére indítsanak egymás hozott versenyt, hogy az állami gazdaságok, tszcs-k, egyéni dol­gozó parasztok járásonként még június 20-a előtt a növényápo­lási- munkákat a kívánt ütemnek megfelelően 100 százalékig el­végezzék. De kitárgyaltuk azt is, hogy hogyan kapcsolódik a helyesen megszervezett aratás-cséplés nagy feladata a begyűjtés mun­kájához. Az időben elvégzett aratás kevesebb szemveszteség­gel jár, az időben és minőség­ben versenyző cséplőgépektől gyorsabban és nagyobb mennyi­ségű kenyérgabonát tudunk biz­tosítani az ipari, mezőgazdasági ellátatlanok számára, valamint központi készleteink részére. A gyorsan és jól elvégzett munka után a másodnövények elvetése a föld gazdaságosabb kihasználását jelenti. Az ara. tás és a cséplés gyors elvégzése dolgozó parasztjainknak a be­adás teljesítésével előbb bizto­sítja a munkájukért megérde­melt, nekik járó anyagiakat és jutalmakat. Az aratás és cséplés megszer­vezésére a következő intézkedé­seket tettük. Mezőgazdasági osztályunk fe­lülvizsgálta a rendelkezésre ál­ló arató- és cséplőgépeket, el­készítette a megye rajonírozási tervét, azt felbontotta járások­ra. Ezzel párhuzamosan munka­­erögazdálkodási osztályunk ezekhez a gépekhez szükséges munkaerőt — a termelőszövet­kezeti cséplést kivéve -— a köz­ségi tanácsokon keresztül szer­ződteti. Ez a munka befejezés előtt áll. Gondoskodtunk, hogy a járá­sok gépeiket úgy osszák el, hogy a nehéz gépek a nagy termést ígérő kötött talajra kerüljenek, míg a kisebb teljesítésű gépek a gyengébb termésű homokos talajra legyenek irányítva. Megszerveztük az üzemanyag ellátás kérdését is. Gondoskodtunk továbbá, hogy 1-éíöl kezdve a gépek négy-öt őrás bejáratása megtörténjen, amit a tanács, annak állandó bi­zottsága, a gépállomás, az álla­mi gazdaság bizottsága a hely­színen ellenőriz. A bejárató szakember a gép minőségéért felelősséggel tartozik. Már most biztosítjuk a köny­­nyen rongálódó alkatrészekben a tartalékot. Tekintettel arra, hogy igen hosszú és erős szal­mára számíthatunk, különösen a dobsínek és a csapágyakra vo­natkozik ez az intézkedés. Gon­doskodtunk, hogy a pártszerve, zetek segítségén keresztül meg­győződésből minél több közös szérűt hozzanak létre. így kü­szöböljük ki a gépek gyakori átvontatását. A pártszervezetek segítségé­vel megindult a cséplögépellen­­őrök kiválasztása is. A cséplő­­gépellenöröket a falu legbecsü. letesebb dolgozóiból, szilárd osz­tályharcos emberekből választ­juk ki. Minden járás területén úgyne. vezeti javító repülő-brigádokat hozunk létre. Ezeknek rendelke­zésére áll a járás alkatrésztar­taléka típusok szerint. Tudják, hogy melyik területen mikor, milyen típusú gép dolgozik. Különös gondot fordítunk a magánkézben lévő arató- és cséplőgépek szakszerű kijavítá­sára. Megköveteljük az egyéni géptulajdonosoktél, hogy a szük­séges üzemanyagot időben be­szerezzék és azt megfelelő he­lyen tárolják. Igen nagy figyelmet fordítunk a learatott gabona őrzésére, ne­hogy az ellenség gyújtogatással abban kárt tehessen. A dolgozó parasztokkal együtt különösen a fiatalságnak jut itt A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a takarékossági mozgalom fellendítéséről A minisztertanács az Állami Ellenőrző Központ jelentése alap­ján megállapító ita, hogy a dol­gozók a takarékosságról szóló 1950. december 31-i határozat helye's Alkalmazásával népgazda­ságunk számos területén eréd­­ményeket értek el. A feltárt elfekvő készletek­ből már az első negyedévben 250 millió forint értékű agyagot ■hasznosítottak az üzemek. A fémgyüjtö hét eredménye sok­ezer vagon vas- és fémanyagot adott népgazdaságunknak. Szá­mos helyen csökkent a fajlagos anyagfelhasználás, a gyártmány­ra eső önköltség és a forgó­eszközszükséglet, A minisz­tériumok a dolgozók ezreit irá­nyították Ipari termelő munkára oly területekről, ahol túlmére­tezett volt a létszám, vagy ahol a feladatokat öregek és rokkan­tak is elláthatják. A már eddig elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a takarékos gazdálkodás kiterjesztésével és megszi­lárdításával hatalmas tar­talékokat szabadíthatunk fel tervünk végrehajtásának biz­tosítására, A megtakarítások azonban még nem egész népgazda­ságunkban, hanem inkább csak egyes részterületein jelentkez­nek. Az eredmények ott követ­keznek be, ahol a vezetők a takarékossági határozat útmu­tatásait helyesen alkalmazták, maguk is öntevékenyen hozzá­fogtak annak végrehajtásához és a dolgozók tapasztalataira s az alulról jövő kezdeményezésekre támaszkodtak. Az MDP II. ' kongresszusa tiszteletére megindított munka­verseny lendületet adott a ta­karékossági mozgalomnak. A minisztériumok és vállalatok vezetőinek jelentős része azon­ban nem ismerte fel, hogy az elért eredmények megszilárdítá­sára és továbbfejlesztésére, a mozgalom kiszélesítésére komoly erőfeszítést kell tenniük. Ezért a takarékossági mozgalom kezdeti lendülete számos területen alábbhagyott és a dolgozó tömegeket valóban átfogó, szervezett takarékos­­sági mozgalom ezideig még nem tudott kibontakozni. A minisztériumok és vállalatok vezetői csak elvétve éltek azok­kal a hatalmas lehetőségekkel, amelyek a dolgozók mozgósítá­sára rendelkezésükre álltak. Az Állami Ellenőrző Központ vizs­gálata megállapította, hogy a minisztériumok többsége álta­lában helyes takarékossági rend­szabályokat dolgozott ki. A fő­­figyelmet az anyaggal és ener­giával való takarékoskodásra irányították. Egyelőre azonban a határozat olyan fontos célkitű­zésével, mint a gépek megelőző karbantartása az intézkedések alig foglalkoznak; nem hajtot­ták még végre a beruházások előkészítésére és jóváhagyására vonatkozó rendelkezést sem. Nem egy esetben az utasításo­kat az alsó szervek számára késedelmesen adták ki. Egyes minisztériumok a ta­karékossági határozat végre­hajtásában komoly mulasz­tásokat követtek el. A földművelésügyi minisztérium nem adott olyan irányítást, amely a mezőgazdasági terme­lésben a takarékossági moz­galmat érdemben segíthette volna és így a mezőgazdaság számos területén válozatlanul tovább folyik a pazarlás, pél­dául az üzemanyag vonalán. A belügyminisztérium elmulasz­totta az egyébként is túl szűk, esak a belső adminisztráció kér­déseire korlátozott takarékos­sági intézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzéséi. A könnyűipari minisztérium hanyagsága miatt havonta 100 és 100 vagon ipari­lag hasznosítható hullaaekfát egyszerűen eltüzelnek. A belke­reskedelmi minisztérium nem támogatja eléggé központjai és vállalatai takarékossági moz­galmát, így az ezeknél mutat­kozó értékes kezdeményezések elszigetelődnek. Még azok a minisztériumok és vállalatok is, ahol célravezető takarékossági rendszabályokat alkalmaztak, sok tekintetben to. vábbtürik a -pazarlást, nem har­colnak ellene, nem járnak el a nép vagyonának elfecsérlöivel szemben és ilymódon gyakran az egyébként már elért meg­takarítások is veszendőbe men­nek. A takarékossági mozgalom megszilárdítása és kiterjesztése érdekében a minisztériumok, vál­lalatok tevékenységében állan­dóvá kell tenni a szervező, ellenőrző, felvilágosító és tö­megmozgósító munkát. A minisztériumok vezető szer­vei vitassák meg a vállalatok vezetőivel és élenjáró dolgozói­val a takarékossági mozgalom helyi céljait, közvetlenül tájéko­zódjanak afelől, hogy a dolgo­zók mit tanácsolnak a felada­tok jobb megvalósítására és mi­­lyn segítséget vámak az irányító szervektől. A takarékossági mozgalom­ban elért kiemelkedő ered­ményeket nyilvánosságra kell hozni. Népszerűsítsék a vállalati ve­zetőik — nyilvános dicsérettel és jutalmazással — a kiemel­kedő eredményeket elérő dolgo­zókat és mindent tegyenek meg, hogy a takarékosság — minde­nekelőtt pedig az anyaggal való takarékosság — a munkaver­seny egyik központi kérdésévé váljék. A takarékossági moz­galomban kivált dolgozók és módszereik váljanak közismertté a sajtón keresztül. A prémium­­juttatásokat kapcsolatba kell hozni a takarékosság előmozdí­tásával. Jutalmazni kell azt a dolgozót, aki terven felüli meg­takarítást ér el. Az országos jelentőségű meg ­takarítások jutalmazására a minisztertanács külön ala­pot létesít. Minden vállalatnál és egyéb gazdasági szervezetben olyan nagy szerep. DISZ-szervezetünk megyeközpontja harcba indítja a fiatalokat terményünk védel­méért. A tüzesetek megelőzésén túl megtesszük a szükséges óv. intézkedéseket. Felülvizsgáljuk községi tüzoltóberendezéseinket. Gondoskodunk, hogy megfelelő víztároló edény, tüzesapó-beren­­dezés álljon minden szérű ren­delkezésére. Nem feledkeztünk meg az el­lenség aknamunkájáról sem. Az osztályellenség, a kulákok min­dent elkövetnek annak érdeké­ben, hogy az aratás és cséplés munkáját akadályozzák. Tapasztalataink vannak arról, hogy más módon is igyekszik kárt tenni az ellenség. A tava­lyi esztendőben több esetben előfordult, hogy a hévébe rej­tett vasdarabokkal tönkretették a génét és így ez hosszabb idő­re kiesett a munkából. Erre a körülményre is felhívtuk dolgo" zóink figyelmét. Különösen az etetőknek kell majd gondot for­dítani az ilyen aljas tevékeny­ség megakadályozására. Igen nagy jelentősége van az ellenség eben vívott harcban, hogy dülőfelelöseink mennyire éberek, hogyan szervezik muA- kájukat. A dülőfelelősöknek az elkövet­kezendő időkben állandóan járni kell a határt. Éberen kell ügyel­ni arra, hogy a kulákok, az osz­tályidegen elemek gabonaféléi a megfelelő időben kerüljenek ara­tásra. De ugyanakkor népnevelő munkával fel kell venni a har­cot a maradiság ellen. Ne Péter- Pálkor kezdődjön az aratás, hanem ahogy a termés fejlett­sége azt megkívánja. A bűzá. ná' vi aszéréshnn Veit elkezdői »Z aratást, a rozsnál a teljesérés kezdetén, az ösziárpát, tavaszi árpát, zabot pedig sárgaérésben, így tudjuk a szemvesztcséget kiküszöbölni és a legjobb minő­séget biztosítani. A nemzetközi helyzet feszült volta, továbbá megyénkén belül az osztályellenség egyre szemér­metlenebb, aljas módú támadá­sa figyelmeztet bennünket, hogy éberek legyünk és nem szabad elbizakodnunk. Minden általunk gazdátlan hagyott terület az el­lenségnek alkalmat ad a kárte­vésre. Ha azonban a tanácsok fe­lelőségük tudatában, megfelelő körültekintéssel, harcosan szer. vezik az aratás-cséplést nagy munkát, újabb csapást mérünk déli határainkon csörtető Titóra és bandájára, az öt zsoldjába fogadó imperialista háborús gyújt ogat ókra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom