Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-01 / 125. szám
Legdrágább kincsünk: a gyermek lOiO^ben a Nemzetközi Nőszövetség moszkvai tanácsülésén a világ békét akaró asszonyai elhatározták, hogy egy napol minden évben a gyermekeknek szentelnek. Az idei Gyermeknapnak különösen nagy jelentősége van, amikor a halálgyárosok egy újabb kegyetlen világháborúra készülnek s távol, Keleten, Korea békés földjén két kézzel szórják a halált, nem kímélve aggokat, anyákat, gyermekeket. Mi, magyar anyák, felelősek vagyunk azért, hogy az imperialisták ne tudják elérni aljas céljukat. Felelősek vagyunk nemcsak a saját, hanem a világ valamennyi gyermekéért és boldog életükért. Ezért harcolunk a békéért, hiszen valamennyiünk legféltettebb kincse: a gyermek. Nem felejtettük még el, hogy milyen volt a saját és gyermekeink élete a felszabadulás elölt. A munkás, vagy dolgozó paraszt gyermeke nem tanulhatott. Nem azért, mert nem volt elég okos és szorgalmas, hanem mert a szülőknek nem volt pénzük az iskoláztatásra. Gyermekeinkéi fel sem vették a felsőbb iskolákba, a régi rendszer urainak az völt a jelszava, hogy a paraszt maradjon a kapa, a suszter fia pedig a kaptafa mellett. A Szovjetunió példáján mi is boldog jövőt építünk gyermeke inknek. A szovjet nép is mindent a gyermekért tesz, ök az élet vi rágni. Mi is felépítettük számuk ra Budapesten az úMörővaSutat, ifjúsági sporttelepeket, bábszínházakat, mozikat, jól felszerelt könyvtárakat és iskolákat kap lak gyermekeink. A kicsinyek részére óvodák, napközi ottho■ nők épültek, ahol gondosam, nagy szeretettel nevelik őket. Államunk egyformán segíti az ipari, középiskolai és felsőbb fokú tanulókat. Est a szép életet és még szebb jövőt kéU gyermekeink számára megvédenünk az imperialista gyilkosoktól. Minden erőnkkel gyermekeink ellenségei ellen kell horgolnunk — erre figyelmezt bonunkat az idei Nemzetközi Gyermeknap. Tegyük széppé gyermekeink számára ezt a napót, vegyük körül őket meleg szeretettel, hogy érezzék a sza bad nép szabad gyermekeinek boldog életét. Mi, MNDSZ-aSszonyok, gyermekekért, azok boldog jö vöjéért folytatjuk harcunkat. A nyolcszázmilliós békelábor egyik pillére vagyunk. Jöjjetek közénk édesanyák, asszonyok, leányok növeljétek a világ béketáborá nalc legyőzhetetlen erejét! MND8Z KECSKEMÉTI SZERVEZETE. felkészült síz aralüsrit és csépiéire foktőn voniaiottun megy a felkészülés Szakmár községben a begyűjtési és növényápolást munkák mellett folynak az előkészületek az aratási és cséplési munkák előkészítésére. A tanács a DEFOSZ-al és a többi tömegszervezetekkel karöltve szervezi sz‘. a munkát. A község rajonf. rozása már megtörtént. A csépiéit 10 gép végzi majd- Ebből hetet a szakmán gépállomás biztosit a községnek.. Bevonnak a cséplésbe három egyéni tulajdonban lévő cséplőgépet is. Egyegy géphez 22 munkást szerződtettek. A cséplő- és aratómun. kások szerződtetését a DÉFOSZ vr~nzte. Sikerült is mind a 10 géphez a munkaerőt szerződésileg biztosítani. A kulákolt június 1-lg kötelesek aratóiftunkásaikat a DÉFOSZ.on keresztül leezerzödtetnl, ami már legna. gyobb részt meg is történt. A cséplés gyors ütemét biztosítja az is, hogy az egész község területén közös szérűn történik a cséplés. Foktőn ebben az évben öt gép csépel. A munkaerő biztosítása már nehezebb feladat, mint Szakmáron, mert a község lakőinalc nagyrésze, akik a régebbi időben is orató_ és cseplőmunkások voltak, Dunapegtelén. Budapesten, Kalocsán dolgoznak. A szomszédos állarnpusztai állami gazdaságban 60 dől gozó van.Foktőről. így egyelőre a munkaeröszerződtetések nehézséggel járnak. Eddig mindössze 30 ember jelentkezett, a rajo nírozás Foktőn is megtörtént. A kulákok spekulálnak mert még egyetlen egy sem szerződtette le aratómunkását. Pedig lassan már ideér az aratás ideje. A tanács és a DÉFOSZ úgy oldja meg a cséplőgépekhez a munkások szerződtetését, hogy fá-fierők hiányában fokozottabb mértékben nőket szerződtet. Egy cséplőgépnél legalább hát nő tud munkát végezni. Ezzel a mód szerrel sikerült a három egyéni és az egy gépállomási cséplő gép mellé a megfelelő munkaerőt biztosítani. Az ötödik gépet a termelöcsoport adja, amelyhez a csoport tagságából állítják össze a szükséges munkaerőt. Másodvetésű növények termesztési útmutat ó j a Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előírja a másod vetésű növények termesztését. A MÁSOD VETÉSŰ SILÓKU KGRICA a legnagyobb zöldtömeget adja. Apróra elmunkált talajon, 40 cm sortávolságra, 5—6 cm mélyre vessük. Kikelés után egyszer saraboljuk, utána pedig lókapával kapáljuk. Vetőmagszükséglet 40 cm sortávolság mellett 45—50 kg. A KÖLES finoman elmünk ált földet kíván. Vetőmagszükséglet 12—14 kg, vetésmélység 1— 2 cm. A kölest rendes gabona sortávolságra vetjük, a magot vetés előtt félszázalékos bordói lével csávázzuk, mert különben üszögös lesz a termés. A köles tenyészideje 90—110 naP. Szálastakarmánynak pedig a vetéstől számítva 70 nap múlva kaszálható. MOHARBÖL rendes gabonasortávolságra 18—20 kg. félszázalékos bordói lével csávázott magot vessünk. A mohar morzsa>ékos magágyat kíván. A vetőgép után járassunk könuvü hengert. Tenyészideje 120— 130 nap, de szálastakjymány- Uént háromhónaposi korába« Illár vágható. POHÁNKÁBÓL, melyet az ország egyes vidékein tatárkának, vagy tatárkölesnek hívnak, hat. holdanként 30—35 kiló vetőmag szükséges. A pohánkát gabonasortávolságra, 2—3 cm mélységre vessük. A pohánka amellett, hogy bőséges zöldtakarmánytömeget ad, kiváló méhlegelő is. Legjobb mézelő növényeink egyike, amely akkor virágzik, amikor a méhek már nem találnak más nagytömegű mézelőnövényt. A FEHÉRMUSTAR finoman elmunkált földben 4—5 nap alatt kikel. Vetőmagmennyiség kát. holdanként 8—10 kg. a vetésmélység pedig 1 cm legyen. Kelés után, mikor a vetés a 8—10 cm magasságot elérte, fogasoljuk meg könnyű fogassal. A fehérmustár 8—9 hét alatt jól kifejlődik és bőséges zöldta- Itarmányt ad, amelyet silózásra 1» fel lehet használni. A bácsalmási Len in-csoport jobb növényápolást munkával harcol a belgrádi kémek és gyilkosok fasiszta bandájának háborús uszításai ellen Lustán nyújtózkodnak el meleg napsütésben a bácsalmási Lenin-termelöszö vetkezet központi tanyájának épületei. A tanya kihalt ilyenkor, csak Délity AJi-ónla könyvelőt lehet megta lálni az irodában, meg az öreg Mikola bácsit, vagyi* Gálity Miklós magtárost. A csoporttagok egyrésze a tanyától nem messze serényen hajladoznak a cukorrépatáblán. Nem sok van hátra és a 14 hold cukorrépa egyelése be lesz fejezve. A Lenin termelőszövetkezetet jól ismerik Bácsalmáson. A kívülállók élénken figyelik a munkáját. A csoport tagságának majdnem fele délszláv. — A magyarok és a délszlávok a legnagyobb szeretetben élnek egymás mellett. Soha nem volt közöttük nézeteltérés. Egyformán gyűlöljük Titót — mondja Gálity Anna, mikor a tagságról esik szó. Valóban az eredmények mutatják, hogy igaza van. Az irodát. az istállókat a tagság a romokból saját erejéből építette újjá. A kultúrterem is az összefogás eredménye. —- Ez az egész tanya valamikor báró Siskovlcs Tamásé volt. később ruházta át Vojnics Istvánra. Ezer holdon felül bitoroltak a cselédnyúzók. Később a birtok elaprózódott, a tulajdonos eladósodott és összevásárolták mások. „Aki bírja, marja” alapon jöttek létre a kuláktaayák. Itt a szomszédos tanya, — mutat Mikola bácsi a ház mögötti épületre —, Hartán Ernőé volt, aki hatvan holdat vett meg Vojnicstól. Mikola bácsi is délszláv. Nem fiatal ember már, de szemében éppúgy fellángol a gyűlölet ha Titóról beszél, mint a többi dél szláv és magyar dolgozóéban. Délity Antónia növényápolási munkákra tér át. Hiszen ez most a legfontosabb kérdés. A földművelésügyi miniszter felhívásé, nak visszhangjaként még na1 gyobb erővel láttak a munká hoz. — Tizenhét hold gyapot egyelése befejezéshez közeledik. Dohányunk szépen fejlődik, igaz, hogy a járásban elsőnek vetet tűk el a palántákat. Tizenhét hold napraforgó kapálását befejeztük. — Negyvennégy hold szőlőnket megpermeteztük. Délity Antónia azt is tudja, kik tűntek ki a munkában. — A versenyszellem kialakult brigádok között. A Petőfibrigád a szölökapálásban 131 százalékot ért el. A József AttiZa-munkacsapat 140 százalékod ért el a dohánypalántázásban, Kovács János munkacsapata a burgonyakapálásban 138 százalékot teljeseitett. A Micsurin munkacsapat a paprikapalántálásnál a 230 átlagszázalékot is elérte. — A Ságvári-munkacsapat a burgonyakapálásban 140 százalékot teljesített Berberovics Istvánná, délszláv dolgozónk a gyanotsarabolúsban 150 százalékot ért el. Az eredmények szépek, de a ersenytáblát nem találni sehol. — A versenytáblánk csak most készül el mondja Délity Antónia, mintegy feleletül a ki nem mondott kérdésre. — A verseny nyilvánosságáról gondoskodni fogunk, mert csak így tudjuk eredményesebbé tenni a munkánkat. Neszvecskó János juhász meghallotta, hogy milyen fontos kérdésekről esik szó, ö Is csatlakozott a beszélgetéshez. Mi magunk tapasztattuk, hogy mennyit számít a növényápolási mun ka. Ennek köszönhettük tavaly is a 252 mázsás cukorrépái elmést holdanként. Igaz, most is a legszebb a halárban — teszi hozzá némi büszkeséggel. Egyébként Nc&zéccskó János gondoa ápolással lír-mincnyoic anyajuhtól 51 bárányt nevelt fel. A tények maguk Is beszélnek. A búzatáblája a szövetkezetnek szintéin a legszebb a környéken. El is készültek az aratásra meg a cséalésre. Munkaerő van elég. A tagságon kívül 15 családtagot Is bevontak a munkába. — Tavaly is határidőre befejeztük az aratást, az idén szintén el akarjuk végezni időre. — Mondja Délity Antónia. — Megmutatjuk azoknak odaát — és dél felé mutat —, hogy mi békében akarjuk építeni boldog jövőnket és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyítjuk ezt. Mindnyájan ugyanarra gondoltak. Ez a gondolat füti valamennyi csoporttagot, magyart és délszlávot egyaránt. Hiszen valamennyien tudnak arról, hogy mit jelent Titóék rémuralma, fasiszta rendörterrorja. Ez még fokozottabb erőt ad nekik a többtermésért ég a békéért folyó harcban. Versenyvállalásokkal as uralás és cséplés sikeréért Gépállomásunkon még nem alakítottuk meg ifjúságunk soraiból a DlSZ-brigádot, bár vagyunk fiatalok jelentős számmal. Az egyes brigádokban szétosztva végezzük munkáknkat. Valamennyien tudatában vagyunk, hogy jó munkánkkal, munkaeredményeink növelésével nemcsak fokozottabb segítséget adunk dolgozó parasztságunknak, a mezőgazdasági munka eredményeinek fokozásához, de növekvő eredményeinkkel a békét is védjük. Mi, a bajai gépállomás DISZ-fiataljai az aratási és cséplési munkálatok elvégzésére felajánlottuk, hogy erőgépeinket és munkagépeinket gondosan ápoljuk és a cséplésnél az üres járatot 10 százalékkal csökkentjük. Párosversenyre hívtuk ki egymást. Én például Benecz.Gergelyt hMam ki és vetrsenykihivásqmban vállaltam, hogy tervemet 150 százalékra teljesítem. Az aratásban és a cséplésben a szemveszteséget 2 százalékról 1 százalékra csökkentem. BenecM Gergely versenykihívásomat elfogadta. Most mór közösen küzdünk a jobb eredményekért. Vállaltuk és a gépállomás többi fiataljait csatlakozásra szólítottuk fel, az üzemanyaggal való takarékoskodásra, a menetközbenl hibák azonnali jelentésére és kiküszöbölésére. A bajai gépállomás minden fiatalja lelkesen készül az aratás és cséplés munkálatainak elvégzésére. Tudjuk, mi vár ránk, mi a mi kötelességünk. Dolgozó népünk nem is fog csalatkozni bennünk. SZŰCS IMRE, a bajai gépállomás gyakornoka. 14 borjút vágott feketén Nagy Sándor drag széli kulákfi Nagy Sándor kulákcsemete ügye még ma is foglalkoztatja Drágszél lakóit. Mit is csinált népünknek ez az ádáz ellensége? Tizennégy borjút vágott feketén. A levágott állatok húsát motorkerékpáron hordta szét a környező falvakba: Miskére, Homokmégyre, Szakmárra. Még Kalocsára és Kiskörösre is jutott belőle. Nagy Sándor Szakmárről került Drágszélre. Jómódú drágszéli lányt vett el feleségül 1945- ben. Már egyszer a kalocsai rendőrség rajtakapta, amint feketén vágott borjú húsát akarta értékesíteni. Akkor csak egyhónapi börtönt kapott. Azt hamar elfelejtette és kiszabadulása után nyugodtan „folytatta előbbi mesterségét”. A szüleit is jól ismerik Szakmáron. Huszonhét holdon termett az öreg Nagynak. Cselédet tartott. Azt nem is kell külön hangsúlyozni, hogyan bánt velük. Ahogy a kulák szokott az alkalmazottaival. Nem-fizetni. koplaltatni és istállóban altatni — ezek szerepelnek a kulákok cselédtartási kódexében. Általában úgy ismerték Nagy Sándort, mint egy naplopó, semmirekelö egyént. Drágszélen is meg Szakmáron is. A tanács előtt igyekezett „jó fiúnak’’ mutatkozni. Az anyósától kapott öt hold földet és azt „müvelgette”, hogy kifelé úgy szerepeljen, mint egy dolgozó ktsparaszt, aki élenjár a munkákban. Mindig határidőre bejelentette a munkák elvégzését — még akkor Is, ha nem volt kész. Azonban a dolgozó nép eszén nem tudott túljárni. Gyanús volt a pártszervezetnek, meg a tanácsnak ez a kulákfi. Egy napon azután körülnéztek Nagy Ferenc portáján, így bukkantak rá a pelyváiban egy borjüfejre meg egy báránybőrre. Fény derült azután sokmindenre. — Világossá váltak Nagy Sándor sötét útjai. A sok motorblclklizéa a környező falvakba. összepaktálás a kulákcimborákkal, hogy a feketén vágott borjú húsát jó haszonnal tudják értékesíteni. Mit törődött ö azzal, hogy milyen károkat okoz ezzel népgazdaságunknak és kétéves állattenyésztési tervünknek. Céltudatosan pusztította a fiatal állatokat, hogy akadályozza terveinket, ö is csak úgy spekulált, mint a többi kulák. A tárgyaláson beismerte, hogy legalább féléve űzi ezt a munkát, ötévi börtönbüntetést kapott, meg egyéb mellékbüntetéseket. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Nagy Sándor elvetemültségében még ezt a büntetést is sokalta és a csökkentését kérte. B Kik járnak az élen s kik maradtak el a begyűjtésben ? □ Megyénk dolgozói második félévi begyűjtési előirányza- □ tűk at május 27-ig 37.49 százalékban teljesítették. Kenyér- S gabonából teljesítettünk 156.62 százalékot (előző hetit q 155.39), takarmánygabonából 8.40 (8.36), kukoricából 33.45 □ (33.40), napraforgóból 4.45 (4.44), szénából 27.84 (27.68). A — két adat összehasonlítása azt mutatja, hogy a terménybegyűjtés minden héten jobban és jobban esik vissza megyénkben. Főleg azért, mert a helyi tanácsok ezzel a kérdéssel már nem foglalkoz nak. Az együttes teljesítés járások és városok közötti sor- □ rendje a következő: 1. Kecskemét város 108.80 százalék, 2. kiskőrösi járás 94.33, 3. bajai járás 54.45. 4. kecskeméti □ járás 53.88, 5. dunavecsei járás 5J.10, 6. knnszcntmiklósi járás 49.46, 7. Baja város 45.32, 8. kiskun Halasi járás és vá_ ros 44.01. 9. kalocsai járás, és város 43.16, 10. ffiegyházi Cj járás és város 37.68, ll. bácsalmási járás 23.71. u
