Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. június (6. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

A GYERMEKEK NAPJA Jelentősen túlteljesítettük a vas- és fémgyűjtés előirányzatát a fém gyűjtési héten A Demokratikus Nők Nem' zetközi Szövetsége 1949. no­vemberében Moszkvában tartott ülésszakán elhatározták a gyermeknapok évenkénti meg" tartását. A gyermekvédelem nemzetközi napja szorosan be­leilleszkedik a békéért vívott harcba, a háború megakadályo" zásába, a kapitalista országok" ban sínylődő gyermekek élet' körű 1 ményqjnék megjaivfláisára, az iskolád oktatás ós aiz ifjúság név el Csenek d e mök r a t i z ál La ára irányuló mozgalomba. Nem véle- . hogy azt a gondolatot, hogy a népek ere­jét fogjuk össze a békéért, a haladásért, a gyermekek bol­dogságáért vívott harcban, a Szovjetunió szép fővárosában, Moszkvában vetették fel, annak az országnak a fővárosában, amelyben a gyermek ékről! való gondoskodás .az élet egész szó' ciaíjsta rendjének megmásít­hatatlan törvénye. A Szovjetunióban és a néipi demokratikus országokban tör' vények \ a gyermekeket. A Szovjetunióban a vidám és bol­dog gyermekkor ünnepe a Nem' zetközi Gyermeknap. De bol' dog a gyermekek élete a népi demokratikus országokban is. A SZ'OV'jeiunió'ban bölcsődék, napközi otthonok és üdülőhe" lyekmek ezrei állanak a gyer­mekek repdeíkezésére. A szó" oializmast 4pítő népi demokra­tikus országokban is napról' napira épülnek új bölcsődék, napközi otthonok, üdülőhelyek a gyermekek, az ifjúság szá­mára. Romániában például mi nit egy 800 bölcsödét létesítet­tek a népi hatalom fennállása óta. Nálunk, a magyar népi de­mokráciában, módosílotn öt" éves tervünk keretein beliül a gyermekeink boldog életét a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, üdülőhelyek és iisko" Iáik száztai fogják szolgálni. — Például a bölcsődei férőMyek száma 1954-ben kereken az öt' szűröse lesz annak, ami volt 1949-ben. A mi megyénk terű latén az ötéves tervidőszak első évé" ben már négy új állandó böl­csödét létesí tett tünk. Május h ó 15ién hat nyári idényböUcrödét nyitottak, így Nagyba racskán. Vaskút on, Bácsbokodon, Katy­­máron, Kiskunba] a son és Kecs­keméten. Már ebben az időben 46 naioiköziollho'nos óvodát is felállítottunk. Egész mánként tárul elénk azonban a tőkés országokban. Az ENSZ szervezetéből szár* mázó adatok szerint ezekben az országokban 80 millió gyermek valósággal halálra rvtan ítélve. A lesoványodott kisfiúk, kiisileá" nyok súlyos, kimerítő munkát, sokszor dj időben éa égészségte' len műn ka'viszony ok között dolgoznak. Az Egyesült Álla­mokban 13—14 éves gyerme­kék ezred .-égzik vidékén a gya­pot begyűjtését, de több 10 ezer fiatal dolgozik a mezőgazdaság' ban is, an.riyért egyáltalán sem­mi fizetést nem kapnak. Tito fasiszta Jugoszláviájjá' ban szörnyű sorira jutottak a ■g .rinhkek ős fiatalok. A gyér' mekek táplálására szükséges tejhez, vagy htasonló éldmfczer' ihez a dolgozók gyermekei egy­általán nem tudnak hozzájut­ni. A gyermekek, a felnőttek csekély éJelmiiszerkészletébÖl élt­nek. Még gyer'mckszámba me­nő fiatalokat hurcolnak el kén y 5 zermu okára. Az amerikai agresszorok ko" reai rablófcábo'rűjjukibam nap. mint nap undorító, véres gaz­tettekéit, tömeggyffikosságokat követnek el ártatlan gyermekek és anyákkal szemben. A koreai nép és az eg&z Lüadó emberi* ség a békéért, ,a gyermekek bol' dogsiágóért harcoló sokszázmiil" liós tábora sohasem bocsátja meg az amerikai gyermek gyil­kosok Koreában elkövetett gyilkos gaztetteit. A >gyerraekek rab-ága ellen, műnkájuk. embertelen kizsák­mányolása elken s a rájuk vá­ró erkölcsi züllés ellen világ­szerte kiállnak az .amvak es az összes haladó emberek a Nini" zetközi Gyermekvédelmi Na­pon. Követelik kormányaiktól a gyermekmunka betiltásét, a gyermekek züllésére, erkölcsi elife rdiíilés h e vezető fbii ás mi* litarista pirogpagandafi 1 m, rádió és könyv 'útján v.ló terjeszté­sének beszüntetését, a katonai kiadások beszüntetését és a fel­szabaduló összegek iskolai éts gye r m ekleg és Z'Ség üg y i célokra fordítását. Minek ,és miért, miilyen célra keilenek a lövedékek újabb és újabb tonnái és a kapitalista országok ipara által n.apról­­naora lázasam készített t-aukok és ágyúk ezrei? Ki-.ek az életét fenyegetik ezek? Ezek ,a .nyugtalanító kérdések az egész emberiséget érdeklik. És bármennyire tevCkeznek az imperialislták, a háborús gyuy* togli'tók egy újabb világháborút kíróbba ntla ni. egyire higugosab­­ban és haragosabban zúg fel a né)pek s^ava: ,,Békét akarunkl‘‘ „Békét gyermekeinknek“, „Nem engedjük: mieg, hogy háború le" gyen!“ A gyermekiek jogait esek az egész világ békehiarcosaiviai eevlütt lőhet megvédeni. A bér" Tini Béke VtiHágtanács felhívá­sa nyomán emberek százmilliói követelik, hogy az öt nagyhaia" lom kössön egymással béke­­szerződést. Minden anya, min­den apa és minden becsületes dolgozó szent kötelessége, hogy iá gyermekek élete és a boldog-' sága érdekében haircöliijon a békéért, gyermekeink boldog' ságáért: az újj, felemelt ötéves ie oviinkért. lewii. Hallottam s olvastam, hogy Nálatok, Koreában, es mind nincs meg. A háború tönkretette gyáraitokat, megakadályozta a termelést és számos pajtástok ennek as áldozata lett. Tudom, hogy sokat szenvedtek, sokat éheztek. Nekem nagyon fáj a szivem értetek e mindent elköve­tek, hogy enyhítsem szenvedését tekert, hegyetek erősek! Harcol­jatok a békéért. Mert én is és minden magyar úttörő-pajtás harcol értetek és hiszem, hogy együttes erővel, közös akarattal legyőzzük békénk ellenségeit. Pajtást üdvözlettel: LAZAR MARIKAr Kecskemét AgasegyhgzU úti ált isi-ola IV- o-Dr. Éber aljassága — és a dolgosók ébersége Egy táskával a kezében, semmi nélkül, kezdő állatorvos­ként került 1937-ben Bács­­bokodra dr. Éber Géza. A zsíros kulákbukszák, a dol­gozó parasztság kizsákmányo­lása (amit hamar eltanult a „doktor úr” kulákcimboráitől), aztán a háború alatt összehará­csolt pénz azonban magas polc­ra emelték Ébert. Kezdett tolla­sodul. 5 hold szőlőt vett, 1945- ben 21 hold földet bérelt, eme­letes házat építtetett Bokodon, de még Pesten Is vett egyet. A háború után ő is az üri-kulákok soraiba lépett. Állandóan éves alkalmazottakat tartott, de olyan aljas módon zsákmányolta őket, hogy egymást váltották nála a leszegődött munkások. Kőt Mátyás 1947-ben ke­rült hozzá. A hozzátartozónel- Uüli ember jó alkalom volt Éber számára,' mert az kénytelen volt elszegődni hozzá. Éber ki is használta a helyzetet. Bét Má­tyás havi fizetése a munkabér­rendeletben megállapított 486 forint helyett — havi 150 volt. Ezért a fizetésért reggel fél 3-tól este 10-ig hajszolta a gazda. Az aratást is vele végez­tette. Fizetett szabadsága nem volt egy nap sem, vasár- és ün­nepnapokon épp úgy húzta az igát, mint máskor. Egyetlen pokrócot kapott takarónak, s a legnagyobb hidegben is csak ku­koricaszárral tüzelhetett. Bőt Mátyásnak nem volt hova menni panasszal, mert dr. Éber­nek barátai voltak a községhá­zán, akik aztán beépültek a ta­nácsba Is. Bajtuk keresztül döntő szava volt a község életé­ben a kulákdoktornak. Neki nem parancsolt senki. Még egy évvel ezelőtt is 40 darab sertést hiz­lalt. A Párt ébersége leleplezte a tanácsba befurakodott bandát. S Bőt Mátyás, aki Jelenleg a vaskúti gépállomás dolgozója, mostmár ráébredt, hogy kinek adta el ingyen a vérét, verejté­két, munkaerejét. Mert már szólni s elmondani, hogy az em­bertelen munkáért csak szép sza­vakat kapott, de fizetséget, jó bánásmódot már nem. Az ellenségtől megtisztított bokodi tanács most a ku­­lák-állatorvost kötelezte az el­maradt munkabér megfizetésére, ami 7680 forintot tesz ki. Békénk, kenyerünk ellenségei Mélykúton Pásztor Jónás 28 holdas kulák egy éjjel 2 és fél hold napraforgót kiekekapázott és reggelre el Is fogasolta, hogy ne lehessen, észrevenni. Ugyancsak Mélykúton Juhász János 35 holdas kulák 1000 öl búzát lelegeltetett állataival. • De nem szokása Gyetvai István bácsalmási volt bor­nagykereskedőnek sem, hogy a rendelet értelmében fogadja fel munkásait. A tavasa szezon­ban több munkást foglalkozta­tott szerződés és OTI nélkül. • Madarason Varga Sándor ku­lák, volt főjegyző 1200 öi sző­lőjében még egy kapavágást sem tett s nagyobb volt a gaz, mint a szőlő. Schneider Ferenc szintén gyomot akar aratni, hogy ne legyen kenyérre az or­szágnak, 4000 öl búzájának 40 százaléka csupa pipacs és konkoly, * De az alkalmazottak kl­­uzsorázása is divatban van még a bácsalmási járás kulákjalnál, Mélykúton dr. Nyíri László or­vosnál már egy éve dolgozik Fehér Lajosné, mint „háztartási alkalmazott”, közben a lovak mellett béreskedik. Gazdája szerződés nélkül dolgoztatja és az OTI-ba s~m ->i<o t,e. i A fémgyüjtö hét során az üzemek, falvak és városi lakó­területek a menetközben 30 szá­zalékkal felemelt gyűjtési tervet jelentősen túlteljesítették. Vasban az eredeti előirány­zat 300 százaléka, színes­fémben 165 százaléka ke­rült begyűjtésre. A felemelt tervet vasban 223 százalék­ra, színesfémben 118 szá-, zalékra teljesítették. A fel­emelt tervhez viszonyítva a városi és falusi lakóterüle­tek a vasnak 253 százalékát, a színesfémnek 208 százalé­kát gyűjtötték össze Az üzemek a vasbegylijtési ter­vet 207 százalékra teljesí­tették. Elmaradás mutatko­zik az üzemi színesfémgyüj­­tésben, amelyben 38 százalé­kot értek el. Jó munkát végeztek a fém­gyűjtésben a földmüvesszövetke. zetek és a Melléktermék- é3 Hulladékgyűjtő Vállalat is. Kima­gasló eredményt ért el az üzemek között a Rákosi Mátyás Müvek, amely vasban 372 szá­zalékra, színesfémben 270 szá­zalékra teljesítette felemelt elő­irányzatát, valamint választer­vet dolgozott ki, amelyben vál­lalja, hogy az 1951-es vasbe­­gyüjtési tervét 9000 tonnáról 15.000 tonnára, színesfémtervét 1220 tonnáról 1870 tonnára emeli fel. A fémgyüjtö hét nagy sikere elsősorban az ifjúság, külö­nösen az úttörők lelkes, odaadó munkájának kö­szönhető, A DISZ vezetése alatt a fiatalok százezrei vettek részt a fém­gyűjtésben. Különösen kitűntek a gyűjtés munkájában az ipari tanulók. Nagyban hozzájárult a fémgyüjtö hét sikeréhez a sajtó jó és eredményes, a sike­reket népszerűsítő és gyorsan ismertető munkája, A minisztertanács az ifjúság lelkes munkájának megjutalma. zására 100.00U forint rendkívüli jutalmat szavazott meg. Ezenkí­vül megbízta a Népgazdasági Tanács elnökét, hogy terjessze elő kitüntetésre a fémgyűjtés munkájában legjobb eredményt elért néhány fiatalt. A minisztertanács felhívja az ország dolgozóit, hogy a fém­gyűjtést a jövőben is szorgal­mazzák. A megye valamennyi üzemi DlSZ-szervezsféf­­termelőcsoport patronálására szólította fel az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár DlSZ-szérvezete Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár DISZ-szervezete el­határozta, hogy hat héten át a legsürgősebb mezőgazdasági munkák idejére két termelöcso­­portot patronál. Hetenként két­szer, az üzemi munkaidő után, a DISZ-tagok felkeresik a sezntkirályi Úttörő, és a Vörös Fény-termelőszövetkezeti cso­portot, hogy munkájukkal segít­séget nyújtsanak és részben kiküszöböljék a munkaeröhiányt. A DISZ-fiatalok vállalásukkal egyidőben felhívták a megy« valamennyi DISZ-szervezetének figyelmét, hogy példájukat kö­vetve, hasonló segítséget nyújt­sanak a termelőszövetkezetek munkájában. 13.500 dolgozót szerződtettek eddig a bácskiskuumegyei DÉFOSZ* szervezetek cséplőmunkásnak A bácskiskunmegyel DfiFOSZ- szervezetek aktív felvilágosító munkával szervezik és biztosít, iák a gépállomások és magán­cséplőgépek cséplőmunkásait. A gépállomások és magán­­cséplőgépek csépiési munkaerő­szükséglete 15.820, melyből a DEFOSZ-szervezetek már eddig 13.500 dolgozót leszerződtettek, míg a többi dolgozó szerződteté­se folyamatban van. A DÉFOSZ szervezetek teljes egészében biz. tosítani tudják a cséplőgépek munkaerőszükségletét. , A községi és városi DSFOSZ- szervezetek azonban nemcsak a munkaerőbiztosítást végzik el, hanem tovább is szemmel kísé­rik a cséplőgépek mellé szerződ­tetett dolgozók szociális körül­ményeit. Ellenőrzik, hogy a csép­­lögéptulajdonosok megteremtsék a zavartalan munka feltételeit. A községi tanácsok segítségé, vei biztosítják a dolgozók szál­lását, de nem utolsó sorban ügyelnek arra is, hogy megfelelő '•>,óvízellátásban is részesülje­nek. Az étkezést legtöbb cséplő­gépnél úgy szervezik meg, hogy, a helybeli földmüvesszövetkezet ég a községi tanács segítségével' beszerzett élelmet egy kijelölt dolgozó a cséplőgép valamennyi dolgozója részére együtt főz! meg. A főzés előkészületeit minden este közösen végzik a cséplőgép dolgozói úgy, hogy a főzésre kijelölt dolgozó is köny­­nyen végez munkájával, A politikai és kulturális neve­lést sem hanyagolják el, a csép­iési Idényben foglalkoztatottak. Mindm géphez jár majd a párt­sajtó, amiből naponta délben rö­vid félórás sajtőmegbeszélést tartanak. A cséplőgépekhez le­szerződött dolgozók tanulmá­nyozzák a begyűjtési rendeletet, hogy a dolgozó parasztoknak is felvilágosítást nyújthassanak, megmagyarázva nekik, mennyi­vel előnyösebb, ha a cséplőgéptől azonnal a szövetkezet magi arába szállítják beadási kötelezettsé. güket. Ezenkívül aktívan bekap­csolódnak majd a gépállomások tarlóhántúsi szerződéskötésébe. -Június 15-ig minden termelő megkap/a „beadási könyvét“ Az új begyűjtési rendelet ér­telmében minden termelő részé­re beadási könyvei állít ki a vá. rosi, vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága- A köny­vek kiállítása most folyik; erre meghívnak minden egyes ter­melőt, hogy velük egyetértés­ben, a vetésterületi adatokat íi­­gyelembevéve, állapítsák meg: beadási kötelezettségét milyen terményekkel fogja teljesíteni. A könyv kiállításának idejéről a tanácsok értesítik a termelő­ket, Mindenkinek érdeke, hogy ebben az időpontban pontosan megjelenjék a tanácsházán. Egyes községekben a dolgozó parasztok hallgattak a ku­­lákság hírverésére és hanyagul, késve jelennek meg a tanácshá­zán. Ez nemcsak a tanácsok tervszerű munkáját nehezíti meg, de káros a termelők szá. mára is. A kormány a nagy do­logidőre való tekintettel elren­delte, hogy a beadási könyvek kiállítását nemcsak »napközben, de este Is, vasárnap pedig kora reggeltől késő estig végezni kell. Ebben a munkában az állan­dó begyűjtési bizottság lagjal segítik a végrehajtó bizottsá­got. A könyvek kiállítását minden községben június 15-jg pe kell fejezni. A megbeszélésre a tei melök vigyék magukkal terme lési, tenyésztési és hizlalás szerződéseiket is. HarcotoTmt nem vívjátok egyedül Kedves koreai pajtások! Levelemet hozzátok szeret­ném eljuttatni, hogy megismer­jétek boldog, szabad életünket, hogy harcotokban érezzétek: mi is veletek vagyunk. Harcoto­kat nem vívjátok egyedül. Nekünk, magyar úttörőknek, megvan minden, amit kormá­nyunk megadhat. Vannak üdülő­helyeink, ahol a szünidő alatt sok szép napot tölthetünk el az állam segítségével. Van úttörő­­vasútunk, ahol az úttörő pajtá­saink vezetik a kocsikat. Számos gyógyszanatórium áll rendelke­zésünkre, ahol boldogan játszha­tunk. Kormányunk hozzásegíti a dolgozók gyermekeit a továbbta­nuláshoz is. Mindenki maga vá­laszthatja. meg, hogy mi akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom