Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-01 / 100. szám

KULTŰROTTHONAINK A FALU KULTURÁLIS ÉLETÉNEK KÖZPONTJAI

Es a lap a mi újságunk9 hissest velünk foglalkosik9 nekünk ad tanácsot9 segítséget9 bírálatot a munkánkhoz

Falusi kultúrotthonaink a falu kulturális életének központjai. De csak akkor töltik be jól a hivatásukat, ha alapvelő feladatúiknak tekintik a dolgozó parasztság jocb, kulturáltabb életéneik elóse- gí’ését, Róva,: elvtárs Pártunk kongresszusán Így jellemezte fa- lusj kultúrotthonainkat; ,,Az üj szocialista falu kialakulásának ű'ja' nemcsak gépállomások jel. zik, hanem a kultúrotthonok is, amelyeknek a kocsma és templom helyett a falu kulturális és társadalmi 'életének központjaivá kell válniok."

Megyéink területén, habár megindult a kultúrotthon-moizgalom, mégsem felel meg a megkívánt ki'vetelraínyeknek. Vannak Kultúrotthon óik, amelyekben megindult az állandó, tervszerű, tolya- n.atos munka, de nagyon sok még az olyan kultúrotthonainlk száma, ai,ol csak a helyiséget és nem a népművelési munka egy ntagaA nap huszonnégy órájából sok m'ndenie jut .Ideje Tóth Mihá'y- nér.ak, a kecskeméti Platter-gyar sztahanovista munlkásáinak_ Reg. gél 7 óraikor kezdi munkáját és délután 3 óráig dolgozik. A Hosz- szú-utca 22. sz. ház lakói azonban nem gén emlékeznek arra, hogy Tóthné ilyenkor hazaérkezne. Akad még dolga bőven az üzemben.

Rendszerint- estefelé

bér haza családjához. De a négy gyermekével való foglalkozás nem vonhatja és nem is vonja t\ idejét az önképzéstől. Gyermekei alig feküdnek le, olvasni, vagy helyesebben: tanulni kezd. Tanul e. szemináriumi füzeteikből, a Párt lapjából, a Ruítkosi.per gazdag anyagából.

Szereti a verseket is Most éppen Marsak „Május elseje’’ c. költeményét olvassa. Érdemes megfigyelni, milyen gondolatokat ébreszt egy kecskeméti sztahanovista dolgozóban ez a szovjet vers.

A tavasz legszebb napja — ma, Ma «— május elseje.

Zeng messzecstngő muzsika.

Leng zászlók erdeje.

Vörös léggömböt tűs ki most ■A- szél az ég alatt.

A zászlók gyolcsa tűzpiros Csóvákkal gyújtogat.

Parádés zászlók úsznak ott• Árnyékuk lent kúszik.

Mikből idézek egy napot.

Egy régi májusit.

ILL abbahagyja

az olvasást. Kicsit elgondolkozik,

— Az első szabad május l.re kell gondolnom — töri meg a csendet.

— Tizenhiétéves koromtól kezdve dolgozom a gyárban, Soha nem szerethettem igazán, de nem is ünnepelhettem a munkát. Robot volt az csak. Küzködés a betevő falatért. Na meg a más hasznáért... Pesten láttam 1945-ben a.z első májusi felvonulást Sóira nem felejtem el. Nemzetiszín és vörös zászlók erdeje. Vidám énekszó. Bízó arcok.

A versre tétként s újból hallom hangját:

Mint harcioszlop menetel Zordléptű kis csapat,

S zászlót repítenek mennybe fel. Vöröset, tilosat.

A múltból idézett májusi napra, a tilos vörös zászlókra nem emlékezhet vissza. Nem vett részt ezeken Akkor még teljesen tájékozatlan, sötétségben tartott kís Vidéki lány volt « •

Boldog b zakedással olvassa a vers befejező sorait;

Ma úgy virul szovjethazánk,

Jíiii_£ tüzvirá^ú rét.

sabb színvonalú formáját látják, így van ez Kalocsán is, ahol a kultúrotthon felavatása óta a müsotos rendezvényeken kívül más munkát nem végeztek.

ftt és az ehhez hasonló helyeiken mindent meg kell tenni! a kuitúr- otth'Cih.vezetöknek a munka folyamatossága erdőkében.

Hibák vannak azonban nemcsak ezen a téren. A járást és a helyi lanácsok nem értékelik kellően a kul'úrmozgalmat. Nem látják elég világosan, hogy ez szervezeti torma, amelyen belül a kulturális név élőmunka különböző területeit összefoghatják, irányíthatják és ellenőrizhetik.

Akadályozza miég több helyen a kuitűrotthon-mczga.mat az, hogy mindenben csak az állam segítségét várják .a kultúrotthon megteremtése érdek), ben. Megmutatkozik ez többek közi Tiszák,ícs'klém, nhoi állami költségből építették lei a kultúrotthomt, csak be kelS Moszkvában úgyúszó kívánt tízép május elsejétI

— Erős a Szovjetunió!

— mondja örömmel. •— Erős a béketábor Erősek vagyunk! Es a szovjet ágyúk nemcsak üdv. lövéseket tudnak leadni Sztálin elvtárs ágyúi és katonái még mindig visszaverték a támadó, kát. Hatalmas erő Vall velünk, nem kell félnünk.

Ezután az imperialistákra te- relödik a szó. Igaz, erről nem írt Maisak a költeményben Tóthné azonban nemcsupán aza vakat olvas, hanem azokat át is gondolja. Továbbfüzi, összekap, csolja napjaink eseményeivel, kérdéseivel.

— Nem tetszik nekik 8 mi szabadságunk — folytatja elgon dolkozva. — Félnek a szabadon dolgozók és ünneplők erejétől. Félnek, hogy egyszer náluk is beköszönt a szabad május 1!

Érdemes figyelni Tóth Mihály né arcát. Mosolya eltűnik. Sze. meiben harag, de ugyanakkor bizakodás Is. Hogyan harcol elGolupkov Júlia álmai valóra váltak

A baja-sumári gépállomás -rL erőgépei kint dolgoznak a gépállomás körzetének földjein. Bent a gépállomáson a színekben a cséplőgépek és a vontatók so. rakatnak egjjmás mellett. As egyik cséplőgép mögül fiatal leányára tűnik elő. Golupkov Júlia. Overalja feszesen simul a testéhez, kék szemei mosolyogva nevetnek, homlokára előtörő haj" fürtjeit egy fejmozdulattal visz- szaveti, ahogy a színből kijön a napsütötte udvarra.

Golupkov Júlia büszkesége a Simári gépállomásnak IDjll- szeptember óta traktoros. Először a kecskeméti gépállomáson dolgozott, innen került Hofherr- iskolára. Az iskola sikeres elvégzése után az Örkényi gépállomásra osztották be. Jól végzett munkájával kiérdeme’te, hogy Ez talinyec.vezető iskolára kerüljön, melyet Szintén kilünő eredménnyel végzett. Innen került az inácsi gépállomásra, ahol azonnal három tíztalinyec bejáraiéi' sót bízták rá.

Mikor a baja-suínári gépál'o- más gépparkja egy Sztalinyecccl bővült, a tíztalinyec vezetésére Golupkov Júliát helyezték a gépállomásra. Eredményes jó munkája, szorgalma és munka' endü- lele, a gépek iránti szeretete és végtelen lelkesedése most újabb kitüntetésben fogja részesíteni. Függetlenített tíztalinyec brigádvezetői iskolára fog kerülni.

lene vakolni, de még erre sem

képeseik.

Vannak azonban példamutató községek, mint például Tataháza, ahol társadalmi munkával épült fel a kultúrotthon. Így vol! ez Gátéren, Mátéházáin, Tasson és Kalocsán is. A dolgozók sokkal szívesebben látogatják azokat a kultűrotthonotoat, amelyeket- saját maguk társadalmi munkával létesítettek.

Nem veszik figyelembe megyénk legtöbb kultúrotthemában, hogy a kultúrotthon feladatat közé tartozik a könyvtári munka, a termelési propaganda is. Műsoros rendezvényeken kívül nem foglalkozik rendszerint a kultúrotthon vezetősége egyéb kulturális megnyilvánulással.

Nagyon so'k feladat hárul a kul- t úr ott honok vezetőire, de ha a tanácsok és a helyi pártszervezetek támogatják őket, aktkor le tudják küzdeni az előttük álló problémákat.

lenük és értünk ez az asszony? ügy, mint a többi dolgozó:

Munkával,- többtermeléssel! Eddig még mindig győztem ellenük. Tavaly, februárban elér. tem a 170 százalékot. Ekkor let. tem sztahanovista. Minden to. vábbi százalékom újabb és újabb vereség volt Trumanéknak! At. adtam tapasztalataimat. Még jobban erősödtünk. Ebben az iro. dalom is segített nekem.

Mindez nem egyedül Tóth Ml- hályné véleménye. Valamennyi becsületes dolgozóban ugyanezek a gondolatok támadnak. Akár Kievben oroszul, akár Kecske, méten m gyárul, vagy Barcelonában a titokban terjesztett sp.nyol szöveget olvassa. Es az élenjáró szovjet irodalom minden néphez szóló alkotásai újabb lendületet adnak & békéért vívott diadalmas harcban. Erősítik ön- turi-tunkat, állandóan figyelmez. tétnek bennünket: egy pillanatra se szunnyadjon a Szovjetunió iránti szeretet és az imperialisták elleni engesztelhetetlen gyűlölet! F. XMint tanácselnök, természe- tesen elengedhetetlennek ta>'tom munkám elvégzéséhez az újság mindennapi elolvasását• Ezért reggelenként már a régen megszokott mozdulattal nyúlok a Szabad, Nép és a Bácskiskunme- gyei Népújság felé. S miniig azt érzem, hogy milyen óriási segítség az számunkra, hogy a megyei újságon keresztül megismerhetjük megyénk, járásaink, községeink munkáiéit, követhetjük a jó eredményeket, tanulhatunk a, hibákból, egymás hibáiból, önkéntelenül is eszembe jutnak a régi uj. súgok a múlt rendszerben. Nem olvashattunk azokban egyebet, mint kiszínezett rabtógyilkossúgo- kat, főszolgabírók, kuláltok kalandjait, a lóversenyeket s egyéb, az urak szórakoztatására rendezett tivornyák leírásait. Szegény- ember neve csak áz öngyilkosok rovatában volt olvasható legfeljebb, egy faluról meg éppenséggel csak akkor emlékezett meg az újság, ha valami ,,nagykutya“ ott látogatást tett.

Ezzel szemben mit olvashatunk a mostani újságokban, így a mi megyei lapunkban isi Ez az újság a mindennapi élet problémáival foglalkozik, népünk felemelkedésének terveivel, a mezőgazda- sági munkák napi állásáváa béke kérdésével, mindazokkal g hatalmas megyei, járási, községi viszonylatban történő munkákkal, alkotásokkal, amelyek mind-mind dolgozó népünk szép jövőjét szolgálják.

Tj'z a, lap a mi újságunk, hi' szén velünk foglalkozik, nekünk ad . tanácsot, segítséget, bírálatot munkánkhoz. Bírálatán

l.eres-tiil nem egy hibánkat is ki tudjuk javítani, gmi munka közben bőven adódik, fiáját, magammal is megtörtént, hogy a Népújság lapjain keresztül vettem tudomást azokról a hibákról, melyeket elkövettem. Elolvastam a rám is vonatkozó kritikát, azt mindig helyesnek találtam, meri az is volt s a hibát iparkodtam kijavítani úgy, hogy többé az elő ne forduljon,

.4 lapot különösen szeretjük azóta, mióta bővebben foglalkozik a mi községünkkel is így a napokban o'vashaiott községünk népe éppen a mi kulákjaink közül

kettőről, akiket az újság leleple. zett. Ha nem hr róluk az újság, talán csak kevesek tudtak volna aljasságukról, de így megtudta az egész fa\u népe s mindenki megutálta őketA munkákat is nagyobb

kedvvel végezzük, ha látjuk, hogy önmagunkról olvashatunk a lapban és tudjuk, hogy azt az egész megyében olvassák. Az pedig, hogy mi is olvashatunk más községek munkájáról, csak len- dit, buzdít bennünket és nem egyszer megóv bennünket a hibák elkövetésétől is. Például, ha bíráló cikket oh isunk valamely helyről, rögtön utána nézünk, hogy nem ütötte-e fel a fejét nálunk is az a hiba és gyorsan változtatunk, üt ugyanígy figyelemmel kísérjük és felhasználjuk munkánkban a másutt bevált jó módszereket.

Az lenne helyes, ha megyénk minden dolgozója, de különösen a tanácsok dolgozói valamennyien felismernék a Népújság fontosságát és nagy segítségét munkájuk, ban és nem lenne megyénkben egyetlen dolgozó sem, aki ne olvasná.

PAPP ADAM tanácselnök,

Jüszs'.entlászló.

A zeneiskola tanárainak HANGVERSENYE

A Kecskeméti Állami Zeneiskola tanárai május 5.én délután fél 6 órakor az Ujkollégium nagytermében hangversenyt rendeznek. A műsoron Vivaldi-, Mo. zart-, Beethoven., Tartini., Ajwa. zian., Massenet., Liszt-, Weiner, és Bartók-szerzemények szere, pelnek. Előtdók: Perényi Pál, Tömör Antal, Tóth Judit, Ráb Erzsébet, Keresztesi Hédi, Rö. czey Mária, Gaál Zoltánná, Lajos Judit. Mozart „A.dur klarinét ötös” kompozícióját előadják: Berkes Kálmán, Tömör Antal, Tóth Judit, Berényi Pál és GaáJ Zoltánné, A Berkos fúvós.kamaraegyüttes a rádióban is szép sikert, aratott a szovjet kamara, müvek előadásaival. Eddig csak rádión lehetett hallani a Berkes fúvós.kamaraegyütteg hangversenyeit, mo3t Kecskeméten lépnek a nagyközönség elé,

a tíztalinyec, A gépet pedig szeretni kell. Mert ha holt anyag is, de az emberi akaratot követi, hűségesen és alázatosan.

Golupkov. Júlia azon van, hogy szakmailag is továbbképezze ma. gát. Egyik legszorgalmasabb hallgatója a gépállomáson folyó szakmai továbbképzésnek, egyik legszorgalmasabb olvasója a gépállomás könyvtárának■ Egymás- után sorolja a legjobb szovjet írók szépirodalmi munkáit, melyeket olvasott. A Vihar. Távol Moszkvától, a Vörös Kozákok, az Ifjú Gárda mind tovább szélesítette művelődését és tudását. Lenin és Sztálin elvtársak írásai, Rákosi elvtárs elhangzott be. svédei pedig politikai érettségét szilárdították. Azt. amit a múlt •elrabolt tőle, hogy elzárta továbbtanulásának útját, most két. tűzött erővel folytatja.

Golupkov Júlia előtt kitárult a szocializmust építő országnak az a boldog képe, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. A felszabadult, munka frontján újabb és újabb győzelmek születnek. A legnagyobb és a legkisebb, de a legjelenléklele- nebb ügyben is, amelyet a szocializmust, építő ember kitervel és megvalósít, benne van az öntudat, a harcos kiállás. 4r építés meljelt a. béke megvédéséért is harcol Golupkov Júlia, hogy munkájánál, tanulásával, eredményeinek kiszé’ésitésével és nő. vetésével védje hazájának szabadságát és függetlenségét és védje a békcf. Azt akarja, hogy hazája olyan virágzó mező legyen, mintha nz egész ország egy kacagó világosiiért lenne.

A gépállomáson lelkesedéssel beszélnek arról a munkáról, me. lyet Golupkov. Júlia Sztalinye- ccvel az őszi munkálatok során a csávo.gi határban végzett. — Munkájával azon volt, hogy a gépállomás traktorosainak soraiban tovább szélesítse a szocialista munkaverseny lendületét és a minőségi munka fokozásával hozzásegítse a termelőszövetkezeti csoportokat iáét több és jobb terméseredményekhez.

í 1 olupkov Júlia élete nem '“r volt mindig ilyen boldog, vidám és örömteli. Apja, Golupkov Konstantin, a Iculdkok ki- zsdkmányoltja, volt. Éretlenül és tehetetlenül a kulákok karmaiban vergődött. Azért robotolt virradattól késő estig, hogy a kecskeméti zsíros parasztok zsebeit duzzassza. Júlia a nyomasz. tó angugi 'gondok miatt a hat elemi elvégzése után maga is munkára kényszerűt- Gyenge karjaira szükség volt a megélhetés biztosítására Még mint egészen kis leányban pedig már akkor ott élt a vágyakozás « gépek iránt. Órákig clnézegette nyáron a cséplőgépek munkáját, a városban pedig rajongó tekintettel nézte az elsuhanó autókat. Mint mondja, legboldogabb percei azok voltak, amikor cgy-egy autó motorjának javítását láthatta.

— Keserves és fájdalmas pillanatok voltak ezek. tíóhajaim- ban hányszor törtek fel a sza. vak: u Iwtek-e én valaha az életemben gép meVé.

19.fß ban, amikor apja megalakította a kecskémét i EtőrC-terme- löszüvetkezeti csoportot, Golup- kovék életében sorsdöntő fordulat állott be. Eltűntek a gondok, a nyomor sötét fellegit áttörte életük is dolgos munkájuk igazi értelme. Júlia úgy érezte, most már követheti régi vágyát, valóra válthatja sóvárgásait, életet önt. hét álmainak valóraváltásába. Felvételre jelentkezett egy mechanikus műhelybe. De nem vették fel. A még itt settenkedő reakció, erőfeszítéseivel útját igyekezett állni a nők teljes felszabadulásának és egyenjogúságé, nak. így került Ceglédre Zimo- nyi István likőrgyáros házába, a kapitalista kizsákmányoló gyermekei mellé.

gy napon elhatározta, nem lesz tovább a kulák-cse' meték szeszélyeinek kiszolgálója. Bárhogyan is lesz, bármi is fog történni, követni fogja, vágyakozáséit. Még nem alakúk ki benne elhatározása, hogyan fogja ezt végrehajtani. De már tudat alatt is érezte, hogy a körülötte kiala- kuó új élet gz ö számára is boldogságot rejteget. Mikor hírül veszi, hogy a gépállomások női traktorosokat is felvesznek, elsőnek je'entkezik.

Most nevétve emlékezik elmúlt életére. Rajongása a gépek iránt csak még jobban fokozódok— Hogyan lehet, szeretni egy ilyen nagy darab gépet, melyet egy parányi, ember irányít. A gépben élet van és az ember egy mozdulatával milyen erőkifejtésre tudja azt kényszeríteni.

Golupkov Júlia, mikor «eket a szavakat mondja, tekintetével szeretettel öleli át a színekben sorakozó cséplőgépeket. Azok is gépek, ha nem is olyanok, mint

Tóth Mihályné sztahanovista

Marsait májusi versét olvassa