Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-23 / 117. szám

A Magyat' Népköztársaság Miniszter tanácsának határozata a termetőszövctkczetek gazdasági megerősítéséről A földművelésügyi miniszté­rium tájékoztatási osztálya köz­li: A Párt és a kormány támoga­tásával, termelőszövetkezeteink gazdasági eredményeinek hatá­sára, termelőszövetkezeti moz­galmunk jelentős mértékben fejlődött. Megnövekedett terme, löszövetkezeteink és a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése érdekében a legfőbb fel­adat: termelőszövetkezeteink megszilárdítása, gazdasági meg­erősítése. A beruházások növe­lése, a közös nagy istállók épít­kezéseinek meggyorsítása és a termelőszövetkezetek hitelrend. szerének rendezése nagymérték­ben hozzájárul a megszilárdítás előfeltételeinek megteremtésé­hez. A minisztertanács ezért ha­tározatot hozott a termelöszö- ve;kezetek gazdasági megerősí­téséről. a határozat a termelő- szövetkezetek megszilárdítását mozdítja elő. A határozat az államigazga. tási és az állami gazdálkodó szervek elsőrendű feladatává te­szi, hogy gazdasági segítés útján is támogassák a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődését. En­nek a támogatásnak olyannak kell lennie, hogy kiegészítse és előmozdítsa* a termelőszövetke­zetek (csoportok) saját erőfe­szítéseit, kezdeményezéseit, fel­tárja azok belső tartalékait, /. A határozat lényeges mérték, ben emeli a beruházási kerete két Építkezések A termelőszövetkezetek (cso­portok) állatféröhelyeinck szá­mát növelni kell. 1951. év végé­re a szarvasmarhák férőhelyei­nek számát 200.000-re (ebből 86.000 építkezés útján), a ser. ítésflaztatók férőhelyeinek szá­mát 80.000-re (ebből építkezés útján 46.400), a sertéshizlaldák férőhelyeinek számát 221.000-re (építkezés útján) 94.700). a ba- romftólak férőhelyeinek számát pedig 1,710.000-re (építkezés út­ján 1,400.000) kell emelni. A betonsilők köbméterürtartalmát 350.000 köbméter építésével 480 ezerre kell növelni. Az építkezésekhez szükséges anyagokat az Országos Tervhl. vfltal bocsátja rendelkezésre. A földművelésügyi miniszter a ta­nácsok meghallgatásával álla­pítja meg a termelőszövetkeze­tek (csoportok) részére átad­ható bontási anyag mértékét. A megállapított mennyiségű bontá­si anyagot a -termelőszövetkeze­tek (csoportok) díjtalanul kap. ják. Gépek, felszerelések és egyéb beruházások Az Országos Tervhivatal a ' lehetőség szerint biztosítsa, hogy a termelőszövetkezetek példasze­rű működéséhez szükséges gépi eszközök, felszerelések és egyéb 'beruházások rendelkezésre állja­nak. A beruházások során gaz­dasági kisvasút építésére nyolc­millió, talajtérképezésre 500.000 forint hosszúlejáratú kölcsön biztosítható. Mintegy 5 millió forint értékben kölcsönkeretet kell nyitni napköziotthonok épí­tésére. A napköziotthon-építés anyag. és pénzszükségletét rzonban nagyobbrészben saját erejükből kell a termelőszövet­kezeteknek (csoportoknak) biz- 1 toritaniok. II. A határozat értelmében a ter­melőszövetkezeteknek, valamint mindhárom típusú termelőszö­vetkezeti csoportnak rövid-, kö­zép és hosszúlejáratú kölcsönö­ket," különféle kedvezményeket és kivételes esetekben, segélye­ket lehet nyújtani. Kölcsönt csak olyan termelő­szövetkezet (csoport) kaphat, amely alapszabályszerűen és jó­váhagyott tervek alapján műkö­dik. Kölcsön akkor nyújtható, ha a termelőszövetkezet (cso­port) a jóváhagyott tervében ki­tűzött — gazdálkodása folya. matos viteléhez, vagy bővítésé­hez szükséges — termelési célt saját pénzügyi eszközeiből meg­oldani nem tudja. Az egyes kölcsöntíptisok a kö­vetkező célokra és feltételekkel nyújthatók: a) Rövidlejáratú kölcsönöket a termelőszövetkezet (csoport) csak a pénzügyi tervben felmért és jóváhagyott termelési célok­ra kaphat. A megnövekedés, vagy egyéb ok következtében indokoltan jelentkező s a terv­ben nem szereplő hitelszükséglet előre megállapított tartalékke­retek terhére elégíthető ki. A rövidlejáraíú kölcsönök le. járata egy évnél, illetve a gaz­dasági év végénél nem lehet hosszabb. Az ilyen kölcsönök kamata 4 százalék. Rövidlejá­ratú kölcsönt lehet nyújtani: nö­vénytermeléshez (vetőmag, mű­trágya, növényvédőszer beszer­zésének céljára), állal hizlaló shoz (állat és takarmány beszerzésé­re, valamint hízlalási előleg cél­jára), továbbá munka előlegre. Munkaelölegre abban az esetben lehet csuk hitelt nyújtani, ha a tagok által már megszerzett munkaegységek előlegezésére a termelőszövetkezetnek (csoport­nak) készpénz átmenetileg nem áll rendelkezésére. b) Középlejáratú kölcsön folyósítható: négyéves időtar­tamra tenyész- és igáslovakra, szarvasmarhákra, juhokra, mé_ hekre; kétéves időtartamra ser­tésekre és baromfiakra. Kamat 3 százalék, a törlesztés évenként fokozatosan emelkedik. Ezek a feltételek érvényesek a tagok által bevitt tehén és anyakoca ellenértékére nyújtott kölcsönök­re is. Középlejáratú hitelt lehet még folyósítani tenyész- és igás- állatok számára történő takar­mányvásárlásra, saját erővel végzett beruházásoknál a telje­sített munkaegységek előlegező, sére, hároméves időtartamra, egyenletes törlesztés mellett, 3 százalékos kamatozással. c) Hosszúlejáratú kölcsönök folyósíthatők építkezések, villa­mosítás,- talajjavítás, talajtérké­pezés, gyümölcs- ég szölötelep létesítése és erdősítés céljára 12 éves törlesztési időre. A törlesz­tés mértéke 2—20 százalékig fokozatosan emelkedik. Gyü­mölcs- és szőlőtelepítésnél, vala. mint erdősítésnél öt évig nincs törlesztés, a hatodik évtől kezd­ve a törlesztés 5—30 százalékos, évenként emelkedő mértékű. Gépbeszerzésre, öntözéses gaz­dálkodásra, gyümölcsfa, bogyós­növények pótlására is lehet hosszúlejáratú kölcsönt folyósí­tani. A törlesztési idő 7 év, az évenkénti törlesztési részletek 2- 25 százalékig terjednek, a ka. mat 1 százalék. . Beruházási kölcsönt az I. és n. típusú termelőszövetkezeti csoportok abban az esetben kaphatnak, ha fejlődésük bizto­sítva van, alapszabályszerűen közösen gazdálkodnak és közös állattenyésztést szerveznek. A hosszúlejáratú és a jószá­gok vásárlására fordított közép- lejáratú kölcsönöknél a törlesz­tés a folyósítást követő évben kezdődik. Az ismertetett köl- csön-feltételek a már folyósított kölcsönökre is érvényesek, ki. véve azokat a jószágokra nyúj­tott kölcsönöket, amelyeket a már megkötött szerződések alapján természetben kell tör­leszteni. A jószágoknak nem ál­lami készletből történő vásárlá­sára adott pénzkölcsön termé­szetben történő törlesztése meg­szűnik. A termelőszövetkezetek (csoportok) azonban minden év elején — megadott tervszámok alapján —, szaporulatuk egy ré. szének szállítására szerződést kötnek. Ha azonban állami ál­lományból kerülnek állatok át­adásra (eladásra) a termelőszö­vetkezetek (csoportok) részére, továbbra is természetben kell leróni a tartozást. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek (csoportok) pénzgazdálkodásának szervezeti felépítését, * Valamennyi fajta kölcsön fo­lyósításának előfeltétele a jóvá­hagyott negyedévi pénzügyi terv, amelyet a termelőszövet­kezet (csoport) g hitelszövetke. zct segítségével, a járási tanács felelőssége mellett készít. A pénzügyi tervben az összes be­vétel és kiadás mellett a köl- csönszükségleteket, valamint a visszafizetéseket is meg kell tervezni. A pénzügyi terveket y járási tanács és az OSZH járási taghitelszövetkezetei felülvizs­gálják. A felülvizsgált terveket járási összesítésben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és az OSZH megyei kirendeltsé­ge terjeszti a megyei tanács pénzgazdálkodási bizottsága elé. Ennek javaslatára a tervet a megyei tanács végrehajtó bizott­sága hagyja jóvá, a pénzügymi. niszter által a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetér­tésben megadott kereteken be­lül. A pénzügyi tervek jóváha­gyása egymagában nem jelenti a kölcsönök folyósítását is. A ter­melőszövetkezetnek (csoport­nak) a kölcsönt, az esetenként felmerülő szükségletnek megfe­lelően kérnie kell és azt a hitel, szövetkezet a járási mezőgazda- sági osztály javaslatára enge­délyezi és folyósítja. Valamennyi kölcsön — beleért­ve a beruházási kölcsönöket is — rendeltetésszerű felhasználá. sának ellenőrzése a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá. nak és a folyósító hitelszövetke­zetnek feladata. A gazdasági megsegítés lebonyolítására a járásig megyei mezőgazdasági osztályok adnak megbízást az Illetékes vállalatoknak a bjnk- szerüen megnyitott megyei ke­retekből. A természetbeni tör. lesztésre, szaporulat, valamint hlzóállatok szállítására a tér. melöszövetkezet (csoport), az áll atforgalmi és tenyészállatfor. galmi vállalatokkal szerződést köt. Ezeket, a Szerződésben fog­lalt kötelezettségek betartásá­nak biztosítására, kétoldalú, pönálés (a kötelezettség elmu­lasztása esetén előre kikötött összegű kártérítéssel járó) szer. zödéssel kell kiegészíteni. A szállításra kerülő jószágok árá­hoz a vállalatok 100 km-nél na­gyobb távolságra eső szállítási költséget nem számíthatnak fel. Az összes többi vállalat, különö­sen a Zöldség- és Gyümölcs, forgalmi Egyesülés szerződé­seit hasonlóképpen meg kell szi­gorítani. A jövőben — fokozatosan ki­terjesztve — a jószágok felvá­sárlására nyújtott kölcsönökből a termelöszöVetkezeteknék (cső. portoknak) a jószágokat a járási tanács ellenőrzése és segítsége mellett maguknak kell megvá- sárolniok. Olvaida'­rársa íalml Szemle minden számát.■ {{mél éti fejlődésedet'fsegftl .e!6l ^ á rt és p á r < é i) í ( é s »»»,1 n ■ ■ les.il n, I 'I H II,! A csávoiyi pártszervezet irányt vet, a tag- és tag jelöltfelvételi munkc. megjavítására A Bácskiskunmegyá Népújságban Halanda István elvtára SÍ cikket Irt „Pártkongresszus határozata nyomán javítsuk meg megyénkben a tag- és tag jelölt felvételt’' címen. — Halanda elvtárs cikkét olvasva, úgy találtuk, hogy annak minden egyes sora teljes egészében vonatkozik a mi községünk, Csávoly köz­ség pártszervezetére is. Halanda elvtárs cikkének kiértékelésére összehívtuk aktíváinkat, hogy Pártunk II. kongresszusának idevonatkozó határozatát megtárgyaljuk és helyi viszonyainkra konkretizálva, megjavítsuk a tag- és tagjelöltfclvétcli mun. ká<nkat. Megállapítottuk, hogy községi alapszervezetünkön belül a tag- és tagjelöltfelvételi munkát nem szervezetten, nem pártszc­rüen vittük. A véletlenre bíztuk, kikkel foglalkozunk tag_ vagy tagjelöltfelvétel szempontjából. Ennek helytelen voltát mi ma­gunk is éreztük, ezért vezetőségi üléseinken többízben határoza• tot is hoztunk tag- és tagjclöltfelvételi munkánk megjavítására. Határoztunk végrehajtását azonban mindenkor a kampánysze. rüség jellemezte. 1950. őszén azonban már ezen a téren is igyekeztünk kiküszöbölni hibánkat, a termelőszövetkezeti cso­portok fejlesztése, a tanácsválasztás, a Békekölcsönjegyzés agi- tációs munkája során a jó munkájukkal kitűnt népnevelőket a tagjelöltek soraiba felvettük. Azonban ezután súlyos hibát kö­vettünk cl újból, mert 1950. december Zljg, Sztálin alvtárs,szü­letésnapjáig, majd ezt követöleg II. pártkongresszusunk tisztele­tére tett felajánlásaink végrehajtásáig úgyszólván teljesen szü­netelt pártszervezetünkben a tag- és tag jelölt felvétel. Ez a kam. pányszerüség azt a veszélyt jelentette, hogy tag- és tag jelölt fel­vételi munkánkban helyet adtunk a hangoskodóknak, a törtetők. nck, a karrieristáknak. epermészetesen a törtetők mellett voltak ' szép számmal 1 olyanok is, akiket Pártunk iránti mélységes szeretet és megbtesülés vonzott sorainkba. Ezek büszkén és boldogan hordják ma már zsebükben tagjelöltkönyvüket. Azonban, ha a felvettek összetételét nézzük, meg kell állapítani, hogy bár becsületes jó káderekkel gyarapítottuk Pártunk sorait, mégis kevés a dolgozó kis- és középparaszt. 1951-ben például soraik. ból mindössze kettőt vettünk fel a párttagság soraiba• míg há- ronf felvett tagunk alkalmazott, egy pedig értelmiségi. Ezek a számok azt bizonyítják, ha mi továbbra is ezt az utat követ. jük a tag- és tag jelölt felvét éli munkánk során, úgy nem fogunk tudni megfelelni II\ pártkongresszusunk által elénk tűzött döntő feladatoknak, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének, Pártunk kádertartaléka növelésének. Csávoly község lakossága csaknem 100 százalékban mezőgazdasággal foglalkozik. Mező­gazdaságunk szocialista átszervezése a dolgozó ki», és közép­parasztság soraiból kikerülő tag- és tagjelöltek nélkül igen ne­héz, szinte azt mondhatnák, hogy lehetetlen. Ezt bizonyította a pártkongresszus tiszteletére vállajt szövetkezeti fejlesztési munkánk. Heteken keresztül eredménytelenül folyt a szerve, zés. Munkánk azonban mégis eredményre jutott és két hét alatt négy új 1. típusú termelöszövetkezeti csoportot hoztunk lét­re 1000 kát. hold földterületen, azért, mert egyénileg dolgozó kis- és középparaszt funkcicmáriusaink, tag- és tagjelöltjeink a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek és a maguk jó példájával utat mutattak a kívülállóknak. JJiatal kádereink egymás után kerülnek el tőlünk vezető 1 funkciókba: a Párt, az államigazgatás, népgazdaságunk egyéb ágazataiba, néphadseregünk tiszti és altiszti állománya, nak kötelékébe. Csak az idei 1951-es esztendőben közel 20 fia­tal káderünk ment tőlünk magasabb funkciókba. Ezeket a körülményeket figyelembe véve, pártszervezetünk aktívaértekezlete megfogadta, hogy Pártunk II. kongresszusa határozatainak szellemében tag- és tagjelöltfelvételi munkáját megjavítja. Hiányosságainkat, felismert hibáinkat kiküszöböl, jük. Tag- és tag jelöltjeinket Pártunk aranytartalékából, a termelő munkában kitűnt fiatalokból és a terménybegyüjtésben élenjáró dolgozó parasztság soraiból vesszük fel. Valamennyi vezetőségi, aktívaülés és népnevelő értekezlet állandó napirendi pontjává tesszük a tag- és tag jelölt felvétel kérdését. Biztosak vagyunk abban, hogy munkánkban nagy tani- tónk, Rákosi elvtárs útmutatása szerint haladva, a kongresszus által hozott határozatokat végrehajtva, munkánk eredményes lesz és meghozza a maga gyümölcsét. KATONA JÁNOS, a MDP csávoiyi szervezetének titkára. Csütörtökön kezdi meg ülését Budapesten a DÍVSZ végrehajtó bizottsága A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség végrehajtó bizott­sága május 24—27 között Buda­pesten tartja ülését. Az ülés napirendjének első pontja az ifjúság életviszonyainak meg­javításáért folytatandó fokozott küzdelem kérdése. Megtárgyal­ják e napirendi pont keretében a demokratikus szabadságjogok védelmének problémáit és mind­azokat a kérdéseket, amelyek szorosan összefüggnek a békéért folyó harccal. Két felforgató tevékenységet folytató amerikait kiutasítottak Kínából Csian város közbiztonsági hivatala bejelentette, hogy két amerikait,, Earl John Hamllht és Francis Jane Kay Hamlint felforgató tevékenységük miatt kiutasították Kínából. A két amerikai titkos értesüléseket to. vábbított az USA-ba és Hon. kongban provokációs híreket terjesztett, amelyek ártottak a Kínai Népköztársaságnak és propagandát folytatott az ame­rikai Imperializmus koreai hábo. rújának védelmében, stb. Csíanban május 17-én a lakos­ság valamennyi rétegének kép. viselői értekezletet tartottak amelyen követelték «, fentemii- tett személyek azonnali kiutasí­tását. Május 19.én a két ameri­kai útnak Indult a kikötőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom