Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

JleatLtzáifik triák: Munkával védik a békét a magyar és délszláv dolgozók a hercegszántói határszélen versenylendületből. A 17 hold cukorrépa, a 30 hold napraforgó és a kukorica kapálás! munká­latai befejezés előtt állnak. Cso­portunkban piindjobban elmé­lyítjük a testvéri szeretetet és egyetértést a délszláv és ma, gyár tagok között. De nemcsak ezon vagyunk, hogy sorainkban növeljük az egyetértést, hanem a község dolgozó parasztjaival szoros egységben zárkózunk fel a háborús hírverés és a Tito- banda minden acsarkodása és sorainkat megbontani igyekvő zavartkeltö híresztelés alien. A növényápolási munkálatokkal egyidőben máris megtettünk minden intézkedést a betakarí­tási és aratás; munkálatok gyors és mielőbbi teljesítésére. Azt akarjuk, hogy példamutatásunk­kal, a begyűjtés teljesítésével példát mutassunk a község vala­mennyi becsületes dolgozójának­Galisíty Julianna, a hercegszántói Felszaba- dulás-tszcs tagja. HARCOLUNK, HOGY A BEGYŰJTÉST SIKERRE VIGYÜK , Dolgozó parasztságunk a község területén lendületesen Végzi a növényápolási munkákat. Deák József dolgozó paraszt élenjár a kapálás és a sarabolás elvégzésében. Schilling Péter ldsparaszt nemcsak a növényápolási munkákat végezte el Idő­ben, hanem a tojásbeadási kötelezettségét is jórészben már tel­jesítette. Hasonlóképpen Csorba András középparaszt is, aki ezintén befejezte veteményeinek kapálását és sarabolását, de ugyanakkor beadási kötelezettségét is jól teljesítette. A begyűjtés vonalán a községet öt részre osztottuk be és minden körzetbe népnevelőket és tanácstagokat állítottunk be. Minden körzetnél van egy-egy felelős, aki ellenőrzi a népnevelő munkát és felel azért, hogy a begyűjtés minél sikeresebb le. gyen. A begyűjtés fontosságát Igyekezünk tudatosítani a dol­gozó parasztságnál, mert tudjuk azt, hogy minden darab tojás, minden kilő hús és minden mázsa termény a béketábort erősiti. BOLEGA IMRE, Apostag, községi tanács. A hercegszántól Felszabadu- lás-termelöcsoport tagjai tuda­tában vannak, hogy jó munká­jukkal szilárdíthatják békehar- cunkat. A csoport délszláv és magyar dolgozói itt a közeli ha­társzélen megfogadták, hogy a Bövényápolási munkálatok mi­nőségi teljesítésével felelnek Tito hazudozásaira és háborús uszí­tásaira. Búzánk, az időben vég­zett munka teljesítése után máris elérte az átlagos 70 centimétert, rozsunk 1.5 méte­res, dús kalászba szökkent. Ker­tészeti brigádunk 8 holdon már a dinnyét elültette és örömünk telik benne, milyen szépen ki­keltek. A növényápolási mun­kálatok során 1 holdon már megkapáltuk a mákot, 1 holdon a karfiolt, 3 holdon a hagymát, 1 holdon a káposztát. 4 holdon a zöldségféléket és most van folyamatban 4 holdon a paprika és 2 holdon a paradicsom ka­pálás! munkálatai. Növényter­mesztési brigádunk sem marad le a sorainkban egyre növekvő Rossz Tolt a briffáílszervezés, — elmaradtunk a A tavaszi Idénytervek végre­hajtásánál járásunk gépállomá­sai ismét sokat tanultak a mun­ka jé, vagy rossz megszervezé­séből. A bácsalmási gépállomás 93.1 százalékban teljesítette Idényter. yét a 18. bérhétig. Bár a gépál­lomások munkáját Igen megne­hezítette a tavaszi esős időjárás, de helytelen volna, ha csupán a rossz időjárásnak tudnánk bo a hiányos tervteijesítést, amely nemcsak itt, de a többi gépállo­másainknál is megtalálható. Nézzük meg, hogyan alakult a tavaszi tervteljesítés a bácsal­mási gépállomáson. Már a tava­szi munka megkezdésénél rossz volt a brigádszervezés. Ebből kö­vetkezett. hogy igen sok volt az üresjárat és e miatt rohamosan nőtt az üzemanyagfogyasztás is. A gépállomás pártszervezete észrevette a hibát és igyekezett megkeresni azt, hogy honnan származik. Rendszeres brigádve- zetöi értekezletet szerveztek meg és fokozták az ellenőrzést. Ugyanakkor hozzáláttak az erő­gépek helyes beosztásához úgy, hogy a brigádvezetők dűlő sze­rint kapták meg a munkautal­ványokat és a saját területükön saját maguk irányították a gé­pék elosztását és ezzel jelentő­sen tudták csökkenteni az üres. járatot. A fokozott ellenőrzés követ­keztében minden brigádvezető a hozzátartozó területen, vagy dű­lőben nagyobb egyéni felelősség­gel végezte munkáját Az üzemi bizottság Is hozzálátott a verse­tavasxi munkában nyék szervezéséhez. Ez Is meg­hozta a maga gyümölcsét, úgy. hogy a 18-ik bérhéten az átlagos üzemanyagfogyasztást 108 szá­zalékra tudták csökkenteni az előző 120—130 százalékról. A helyes munkaszervezés magával hozta az egyének és a brigádok közötti verseny kialakulását is. Az élre tört a Béke-brigád Szo- bonya elvtárs vezetésével. A brigád idénytervét 110 százalék­ra teljesítette. Azonban van még javítanivalója az üzemanyag fo, gyasztás terén, mert az 109 szá­zalékot mutat. Kialakult a küz­delem a traktorosok között is. Élenjár Eimer János, aki idény­tervét 197 százalékban teljesí­tette. Szorosan a nyomában ha­lad Nagy Gy. György traktoros is, aki mint az üzemi bizottság tagja, akar példát mutatni 193 százalékos idénytervteijesítésé- vel. Csorba János szintén a leg­jobbak között van 190 százalék­kal. Igen sok van még a trakto­rosok közül, akik 180—176 szá­zalékot is elértek. Jobb eredményt lehetett volna elérni akkor ha elvtársaink hamarabb gondoltait voina a hl bák kijavítására. Természetes az, hogy a hiányosságok kikü­szöbölése csak az üzemi párt- szervezet segítségével volt lehet­séges, Ez a, példa bizonyítja-, hogy meg lehet javítani az ered­ményeket a jó munka és brigád, szervezéssel, valamint a munka­verseny kiszélesítésével. Szeri György DEFOSZ járási titkár, Bácsalmás, A kulákok lelegeltetik vetéseiket Községünk területén a növényápolás! munkákat szorgalma­san végzik a dolgozó parasztok. A munkában élenjárnak Han­gya György, Herczeg János, Tisóczkl Mihály, özv. Villás Sán- dorné, Fekete András, Bajzak Károly, Czakó Jakab Fakó Fe­renc, Kátai József, Váradi András. Még számos nevet sorolhat, nánk fel azok közül, akik időben végzik el a növényápolási mun­kákat., Persze a kulákok itt is igyekeznek szabotálni. Herczeg 1st. ván 63 holdas kulák egy hold és 800 négyszögöl földjét a mai napig sem vetette be. Amikor behívatták a tanácsházára, azt mondotta, hogy ő azt már felajánlotta, csak nem volt, aki átve- gye Jászszentlászlón is folyik a tojásgyüjtés. Eddig 24 ezer da­rab tojás gyűlt össze. Solti András 6 holdas kisparaszt 100 szá­zalékban teljesítette tojásbeadásl kötelezettségét. Kiss Ferenc, Heréd! László, Vastag György, Garas Mihály, Tóth Sándor dói. gozó parasztok 70 százalékban tettek eleget a tojásbeadási kö­telezettségüknek. Ugyanakkor a kulákság, aki ma is kosárszám. ra hordja a piacra a tojást, a beszolgáltatásba nagyon keveset, Vagy egyáltalán semmit sem ad. Például Réft Jenő, volt hor­thysta tartalékos tiszt, 100 holdas kulák és Tápai Lipót 110 holdas kulák egy darabot sem adtak be. A kulákok alja» tevékenységét bizonyítja az is, hogy veté­seiket állataikkal legeltetik csak azért, hogy ne tudják teljesíteni beadást kötelezettségüket. Szegedi Paine 33 holdas kulák 400 négyszögöl rozsvetését lovaival megetette, Fekete János 28 hol. das ku>ák 300 négyszögöl rozsát lelegeltette. A községi tanács éberen figyeli ezeknek a tevékenységét és Idejében le fog csapni rájuk, hogy a dolgozó népnek ezek a* ádáz ellenségei megkapják mcltó blip tetősüket. Papp Adám tanácselnök, Jászszentlászló. A gátéri dolgozó parasztok is a könyveken keresztül jutnak egyre közelebb a Szovjetunióhoz A csoport juhállománya egy év alatt majdnem megháromszorozódott 153 százalékos szaporodást ért el egyszeri ellet esnél Kele­men András, a császártöltési ,,FeLszabaduIás”-termel6csoport juhásza. Ezt az országos vl. szonylatban kiváló eredményt oly módon érte el, hogy a koso­kat, valamint az anyákat állan­dóan príma kondícióban tartot­ta. Minden anya fedeztetését számbavette.'a vemhes állatokat jól takarmányozta, megfelelő gondozásban részesítette és az elletést kitünően levezette. A született bárányokat szakszerű, en kezelte. •Kelemen András a csoport 77 darab anyajuhból álló juhnyá- jából ily módon 118 darab bá­rányt nevelt fel. A csoport juh- létszáma egy év alatt majdnem megháromszorozódott Kima. gasló eredm nye & kollektiv gaz­dálkodás diadalát bizonyítja, mert csak itt volt lehetősége ezt elérni. Kelemen Bél®, járási tanács, mezőgazda­sági osztály, Kiskőrös. .Szépen fajlödnek a vetéseink, csak a gyapot nem kedveli a je, lenlegi időjárásit. Az aratásra és a cséplésre elkészültünk, gépe­inket üzemképes állapotba hoz­tuk és a munkásokat leszerződ- tettük. Kapunk majd. egy arató- gépet is, amely meggyorsítja az aratási munkánkat. Dolgozóink a növényápolási munkákban elért szép teljesít. ményeikkel harcolnak a békéért. A répahapáldsban Hegedűs B. Ar.irásné munkacsapatvazetö Ui százalékot ért el. Vankó Ist­ván a borsókapálásban 133 szá­zalékot, Kocsis Ferenc a gyapot­ültetésben 133 százalékot teljest­Enczi Endre: „Földalatti ara­tás” című regényének nemcsak az húzza alá a jelentőségét, hogy izmosodó fiatal magyar szépirodalmunk eg/ új regén'y- nye, gazdagodott, hanem az is, hogy a mü: bányászregény. öt­éves tervünk egyik legfontosabb kérdéséről, a szocialista hazán­kat építő munkásosztályunk egyik előretolt hadseregének, a bányászoknak harcairól, győzel­meiről szól. Raűa-bányában — kis bár,ja- telepen — játszódik a regény cselekménye. Rada-bánya nem szerepel Magyarország térké. pén. Azért választott szándéko­san az író egy „elképzelt” bá­nva szvároskát regíinye színhe­lyéül, mert ebbe a környezetbe összesürítette mindazokat az eseményeket, hőseinek ama jel­lemvonásait, melyek a magyar bányászokra jellemzőek. A tör­ténet elején Rada-bányát német fasiszták szállják meg. A bá. nyaigazgatóság kétrét görnyed­ve szolgálja ki a náci katonai parancsnokot. Az SS-ek mellett nyilasok garázdálkodnak, törpe kis emberkék, maguk ajá tolt zsámolyról harsognak, intézked­nek. A háború utolsó, örült óráit éljük, a bányászok nem akarják kiszolgálni a háborús gépezetet, legjobbjaik a kom­munisták vezetésével szabotál­ják a termelést. A csendőrök vérebekként vetik rájuk magú­példa képünkhöz, Az olvasómozgalom mlndjob- ban kiszélesedik dolgozó pa­rasztságunk körében Ma már nemcsak üzemi és értelmiségi dolgozók olvassák a haladó Író­iéit. A gyapot sarabolását befe. jeztiik. Gazdaságunkban állandóan vannak békegyüléseh, amelye­ken dolgozóink teljes létszámmal megjelennek. Tompán is meg­kezdték az MNDSZ-szervezat asszonyai a gyűjtést a koreai gyermekek megsegítésére. Mi, az állami gazdaság dolgozói, minden erőnkkel segítetni fogjuk őket munkájukban. További munkánkban is arra fogunk törekedni, hogy gazda­ságunkat valóban mintagazda. sággá tegyük. CSAPÓ ISTVÁN, a tompái állami gazdaság dolgozója. ' kát. A legjobb harcost, Bartal elvtársat elfogják. Bartal kom. munistához méltóan viselkedik a szörnyű kínzások alatt s kom­munistához méltóan, egy áruló szó nélkül hal meg. A dicső szovjet Vörös Hadse­reg szabadítja fel a kis bánya­városkát. , Most is a kommunis­ták azok, akik elöljárnak: meg­szervezik a munkát, beindítják a bányaüzemet. Aztán megindul a harc a munkásosztály árulói, a jobboldali szociáldemokraták s a velük egy húron pendülö kiéri, kális reakció, az igazgatóságban helyet foglaló főtanácsos urak ellen. A bányászok három szem sült krumplival mennek le a tár. náliba, éhezve, rossz pénzért dolgoznak, csakhogy éltető vért szolgáltassanak az ország meg. bénult ütőereibe. Áldozatvállalá. suk, nélkülözésük nem volt hiá­bavaló a jó pénz bevezetésével jobbá, szebbé válik Rada-bánya dolgozóinak élete is. A bányászok „hősi korszaká”- ról, az első széncsaták idejéről szól Enczi Endre regénye. Át­alakul a kis bányaváros, kihull a szemele, megacélosodnak, liö. sokké válnak a Párt irányítása val a dolgozók. A regény szép dokumentum a széncsata hősei­nek immár történelmi harcáról. A jótollú író sokhelyütt meg­rázó, irodalmi értékű riportsze- rüs éggel örökíti meg ezt a hősi korszakot. dalom könyveit, hanem a dől. gozó parasztság is. A lynyveket nemcsak megismerik, hanem meg is szeretik, mert valamennyi arról beszél, ami népünk felemel, kedését és dolgozóink Igazi kultúráját szolgálja. így van ez Gátéren la, ahol a múlt rendszerben a dolgozók. nak csak ponyvaregények olva­sására nyílt lehetőség. Irodalmi, vagy szakkönyvekhez, ami ér­dekelte volna őket, hozzá sem jutottak. Könyvtárról még csak nem is hallottak. Ma «z is van. Helyiségében szakkönyv szak könyvet ér, de felsorakoznak a szovjet írók müvei is. A könyvtárban 320 könyv van. Minden hónapban újabb és újabb müvekkel cserélik. Az olvasótábor állandóan nö­vekszik. Legtöbb olvasó a tér. melőcsoportokből kerül ki, de az egyénileg dolgozó parasztok Is szívesen forgatják a könyveket. László János pedagógus azon Igyekszik, hogy minél több olvasót beszervezzen. Kiállítás©- kát, könyvismertető előadásokat rendez. Könyvahkétokat tarta­nak a tömegszervezeteknél. A dolgozó paraszt asszonyok az MNDSZ-ben tartott ankéton el. mond iák, hogy soha nem taní­tották őket úgy, mint a fel- szabadulás óta. Kovács Erzsébet és Horváth Ilona, a Vorosilov.csoport tagjai, a legszorgalmasabb olvasók közé tartoznak s arról beszél­getnek hogy továbbtanulnak, szakérettségire jelentkeznek. Az olvasótábort az úttörök is növelik. Eddig több mint 90-en olvastak rendszeresen. A könyve, két ki is jegyezgetlk. Hogy mennyire komolyan veszik az olvasást az iskolák, azt az is bi­zonyítja, hogy nívós ankétokat rendeznek maguk között s igyekeznek minél több társukat beszervezni az olvasőmozgalom- ba. Leglelkesebbek: Losonczi Katalin, Bíró Anna, Szabó Er­zsébet, Bujákl Mária. Ezek szü­leiknek is példát mutatnak és igyekeznek őket is bevonni a rendszeres olvasásba. Könyvankét A városi tanács népművelési osztálya és a városi könyvtár május 24-én, csütörtök délután 6 órakor a tanácsháza nagy ta­nácstermében könyvankétot ren. dez Maxim Gorkij: Az ,:nya c. könyvéről. Előadó: Rési Jár.osn leánygimnáziumi tanár. Öze mek, hivatalok, gazdaságok dói. gozóit és minden érdeklődő1 meghív a könyvankétra a ren dezőség. Felkészültünk az aratásra és cseplesre Könyvismertetés: Enczi Endre: Eöldalatíi aratás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom